Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1982. JANUÁR 28,

FMKT - FRISS SZELLEMI TŐKE

Interjú Fekete Tiborral, az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkárával

A KISZ szervező és mozgósító ereie. céltudatos réteeoolii tokáin lemérhető a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának munkáiéban is. Az immár több mint két évtizede működő FMKT munkáiéiról. lehetőségeiről és korlátáiról beszéli, gettünk Fekete Tiborral, a KISZ KB osztáilvveze- tőiéve1. az Értelmiségi Fiatalok Tanácsénak titkárával.

— Mivel tudia bizonyítani Iaz \FMKT létioaosultsá- aát?

— Elés ha két néldát említek : az V. ötéves tervidőszak első éveiben e°v olvan nálvázatot hirdettünk a fiatal műszakiak és közgazdászok számára. amelvnek konkrét célia a különböző termékek minőségének javítás- volt. Ebben az akcióban több mint. 200 vállalat és intézmény csaknem 2500 fiatal szakembere dolgozott ká gvonsan megvalósítható, haszhos úiítási és ésszerűsítési Javaslatokat. E pályamunkák. iavaslatok összes vállalati, néogazdasási eredménye minteev «évmilliárd forintot tett ki. Második Dél- dám: az FMKT-k szervezésében létrehozott Ifjúsági Társadalmii Tervező Irodák tevékenysége. Ezek abban az időszakban működtek, amd- ker- ugyancsak kevés volt a tervezőn kapacitás.

A rugalmasan, evors határidőkkel dolgozó ITTI-k jelentős eazdasáei eredmények létrehozását segítették elő azzal, hogv a kisebb rekonstrukciókhoz. felúiítái- sokhoz intenzifiíkáláshoz sarát erőből készítették el a kiviteli terveket.

Ám a gazdasági eredményeken túl a 60-as évek végén és a 70-es évek élteién az FMKT-k ielentős szerepet töltöttek be a fiatal műszakiak és közgazdászok ér- dekkéDViseletébn is. Továbbá nem vonható kétségbe az FMKT-k által szervezett mű-zaki klubok, a kiváló ifid mérnök, közgazdász, technikus mozgalmak, szakmai vetélkedőik stb. hasznossága a szakmai továbbképzésben, az iíi módszerek megismertetésében. élteriesZtésében sem.

— Az elmondottakból adódik a kérdés: kinek van s zükséae 1az FMKT-ra? A fiataloknak? A névaazda- dáanaik? Ese'tlea ‘a KISZ- nek?

— Is — is. Tehát több ol- dalról fűződik hozzá érdek. A fiatalok igénylik .elvár- iáik p-7 ifiúsáéi szövetségtől azt ho?v teremtsünk számukra megfelelő fórumot, a bizonyításra. Hogy ez.t a keretet megfelelőnek tartiáik. azt igazolják, az adatok, melyek arról tanúskodnak, hogv a 683 FMKT munkáiéban közel 15 ezer KISZ-tag. több mint 20 ezer fiatal vesz részt A lesiobbak nediff. az irányító (munkahelyit KISZ- saervezet munkabizottságaiban műszaki-eazdasáei tanácsadó szervezeteiben tevékenykednek Ezek megalakítása persze csak ott célszerű. ahol nagyobb számú műszaki és közgazdász fiatal dogozik. Ma már sok helven a munkabizottságok a tudományos egyesületek (MTESZ) hélvi. üzemi cso- Dortiainiaik áfiúsáai tagozataiként is tevékenykednek.

Az FMKT-ban a fiatal műszakiak és közgazdászok munkakörüktől, besorolásuktól függetlenül szervezetten vesznek részt a tudományos kutatási, műszaki fejlesztési és termelési feladatok megdlldásában. egvben bizonyítva felkészültségüket, vezetői adottságaikat. Foglalkoznak többek között, a kötelékeikhez tartozó fiatalok saiátos problémáival, élet- és munkakörülményeivel továbbképzésükkel is. S hogv mindehhez mi köze a KISZ-nek? Például a Köz- oonti Bizottság az éves aik- cióoroaramban felhívia az FMKT -ik figyelmét aura. hogv melvik témát kezelitek klemmten, s hogyan kancso- lódianiak a MTESZ kleméit témaköreihez.

— Szóval minden la lea- naavobb rendben van a fiatal "műszakiak és a közaaz- dászok körül?

— Társadalmi. gazdasági fejlődésünk érdekében szükséges a meglevő szellemi tartalékok feltárása és kihasználása. Nem véletlen, hogv az elmúlt időszakiban egyre élesebben vetődött, fel e friss tartalékok nem megfelelő kihasználásai. Az okok igazolására példaként legtöbbször a fiatal műszakiak, közgazdászok és agrárszakemberek helyzetére, élet- és munkakörülményeire, tehetségük és felkészültségük nem megfelelő felhasználására hivatkoznak. Többek között ez is indokolna, hogv őszintén beszéli ünk erről a kérdéskörről.

— Sokszor hivatkoznak az eavetemi. főiskolai kévzés és a munkahelyi avakorlat eltérő \követelményeire. ellentmondásaira ...

— Valóban a felsőoktatás nem minden területen fektet megfelelő súlyt az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásával összefüggő ismeretek elsajátítására. A felkészítésben elmosódik a gyakorlat által megkövetelt diiferenciélás. Alaovetően minden szinten a tervezésire készítenek fel. Az ooeraitív funkciók gyakorlására, azaz a műszaki-gazdasági és termelési nánvítási. gyártáselőkészítési. ellenőrzési, beruházási karban tartási, értékesítési feladatok elvégzéséhez minimális az. ismeretük. Minden leegyszerűsítve úgv Jelenik meg. hogv a legkorszerűbb elméleti tudás csak kevés gyakorlati tudással oá rosu 1 a pályakezdés éve:ben.

Közgazdászképzésünk alao- vető gondia az .hogv többnyire makró-gazdasági kérdések megoldására készít fel. A népgazdaság Dedig tóval nasvobb számú, a 'ki- sebb-naavobb gazdasási egységek közgazdasági, gazdálkodási feladatait megoldani kénes közgazdászt kíván.

— Mindebből következik, hoav sokan Ibíráliák — különösen a műszakiak körében !— az oktatás Itartalmát. szemléletét.

— A hallgatók keveset hallanak az emberekkel való bánásmódról, nem ismerik eléggé az üzemi, munkahelyi viszonyokat. A képzés ritkán tér ki a vállalatoknál jelentkező aktuális mű- szakii-gzzdasáei problémák megoldásához szükséges üzemszervezési-vezetési ismeretekre. A felkészítés időszakában kevés vállalati szakembert vonnak be az egyetemi oktató-nevelő és kutatómunkába. Az egyetemen oktatók ielentős része közvet,Itenül megfelelő üzemi termelési evaíkorlat nélkül kerül a tanszékekre.

— Tudomásom szerint nemcsak az oktatás minősedével. hanem 'a 'mennuiséaé- vel is vannak moblémák. Eavesek túlkévzésről beszélnek. mások la Ihiányszakmákat emleaetik.

— Igaz. hogv a felsőfokú képzés az egves szakmáikon belül gyors igén wá,Rozsokat nem tudia követni. Ennék eredményeként tapasztalható egves műszalki-iglaz- - dasáei szakterületeken bizonyos ..túlképzés” és ezzel párhuzamosan a ..hiányszakmák” létreiötte. Ennek hatása ielentős a pályakezdők helyzetére, mert indokolat1 en előmeneteli és egzisztenciális kiilönibségék kialakulásához vezet Például a mérnöki képesítést igénvlő munkakörök csak körülbelül, 60 százalékban dolgoznak felsőfokú végzettséggel. Ez azért is érthetetlen, mert emellett nagyon ielentős számú egvetemi-főiskolai diplomával rendelkező műszaki szakembert nem mérnöki munkakörben foglalkoztatnak. A fiatotok ioeo- san vetik fel. hogv jelentős a száma azoknak a műszaki igazgatói, vagy vezetői főmérnöki beosztásban dolgozóknak. akik középfokú vagv még ennél is alacsonyabb képesítéssel rendéi keznek. iE-? p- 1970-es népszámlálási adatok alánján 36.5 százalék.) Mindebből vél «ménvem szerint nem túlképzésre hanem a nem megfelelő fo°lalkoztaitásra keli következtetni.

— Ám ezt sem az FMKT-k, sem a KISZ egyedül megoldani nem tudia. Minit ahogyan együttes erővet kell arra is törekednie az egész társadalomnak, hogv a fiatal műszakiak és közgazdászok gondiai mielőbb megoldóé íanak s hoCTv mindanv- nyian maximális hatékonysággal ió közérzettel dolgozzanak Ehhez kíván a iö- vőben is hozzáiárulni az ifjúsági szövetség saiátos eszközeivel többek között, érdekvédelmi érdekképviseleti munkájával.

Mérő Miklós

Cibakházáról Kecskemétre, Szentesre

BgcIoIqozó gQQ7on\/öi^

Ugrásszerűen megnőtt az utóbbi években Cibakházán a háziiparban dolgozó nők, főleg anyák, száma. A gyermekek óvodai elhelyezése vagy a kedvezőtlen munka- időbeosztás miatt a kora reggeli és esti felügyeletük megoldása gondot jelentett; a Tisza Cipőgyár kismama- műszakja se találkozott mindenkor a munkavállalók igényével. Ezért jött jól az otthoni kereső foglalkozás az asszonyoknak, különösen a többgyermekes családokban.

Segítséget nyújtott ehhez a helyi művelődési ház,

ahol telente 20—30 asz- szony sajátíthatta el a szabás-varrás. aBaipismeretieitl A tanfolyamok után a környező háziipari szövetkezetektől kapták munkát, bedolgozói rendszerben. A kecskeméti szövetkezet például 15 nőt foglalkoztat varrással!, hímzéssel, horgolással, akik 1981-ben közel 1 millió 29 ezer forint termelési értéket produkáltak. A szentesi szövetkezet 14 asz- szonyt lát el munkával. Cibakházán. akiik bébi játszóruhát, fiúinget, blúzt, hálóinget és munkaköpenyeket

varrnak, tavalyi termelésük elérte az 1,6 millió forintot.

Mindkét háziipari szövetkezet könnyített a bedolgozók helyzetén: magánháznál ugyan, de önálló átvevőhelyet létesített a községben, ahol kiadják a munkát, és begyűjtik a készárut, amivel korábban utazgatniuk kellett a dolgozóknak. A bedolgozói hálózat bővítésére nagy lehetőség nincs a községben, de várható, hogy a jövőben néhány asszonyt a Szolnoki Háziipari Szövetkezet is tud foglalkoztatni.

m

»■

Mégis bunda a bunda

— Tizenkét éves voltam, amikor elindultam szakmát, mesterséget tanulni. Hódmezővásárhelyen voltam kis- inas, aztán jónevű kunszentmártoni szűcsöknél segéd. Mindig magam, dolgoztam, pontosabban a családommal, ma már a lányom iparművésze a szakmának. Amikor az ötvenes éveikben rossz idők jártak a kisiparra, elmentem Pestre, a hagyvásártélepen voltam felvásárló meg árurakodó. Aztán 1957 óta ismét kisiparos vagyok, méghozzá megbecsült, keresett szakember. Nem is gondoltam: 1980-ban. BNV-díjat

Ezt a subát Szolnok 900. jubileumára készítettem. Benne van a város címere is. Nem volt szívem eladni

kaptam egy hímzett irhabundáért.

— Ha hiszi, ha neon. ebben a szerény 'kis műhelyben. belföldi híres embereik.

— művészek. állaimférfiak

— s messziföldről érkezett turisták a látogatók, a megrendelők. Legutóbb a kanadai magvarokról készült tévéfilmben három bundámat fedeztem fel. Mert nekem a szép munka, a hímzett a hobbim, a szenvedélyem. Csináltam már sok mindent, remélem csinálok is sokáig még. ötvenhét esztendő van mögöttem. Dolgozom méretre és raktárira. Amikor egy- egy nékem is tetsző miunka elkészül, szinte fái a szívem érte.

Sóskúti Júlia

Ilyen egy női bunda, színes népi hímzéssel —

S ugyanez bakfisban. Bemutatja az unokám

Parti József kunszentmártoni szűcsmester. akinek legnagyobb bánata, hogy Erdei Ferenc megrendelését későn tudta teljesíteni. Mire a gyönyörű suba elkészült, már csak a családja vehette át. A megrendelő már nem élte meg, hogy örülhessen a mester-művész munkának.

Ezért a feketével hímzett kis szűrért egy amerikai turista egy Mercedest kínált. Azt mondják, ilyent már nem tudnak Magyarországon csinálni. Hogy váltam volna meg tőle? Fotó: Hargitai Lajos

Ez már művészet