Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

1982. JANUÁR 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 a kíváncsiság hozta Foglalkozása: üzemkörzeti orvos Eev szűk évtizede a diós- evőni születésű dr. Almálsisv Anitái Bánhalma nevét mée hírből sem ismerte. Honnan tudita völlna. hoev ilven te­lepülés is létezik az ország­ban. hiszen városi ember lé­vén az • orvostudománvi eevetem elvégzése után kór­házban ka nőtt állást, maid néhánv év elteltével Saió- szentnéteren evóevltioitita a Üdülni. pihenni. napozni, ió. friss levegőt' szívni érke­zett az eevdlk . ismerőse ja­vaslatára Berekfürdőbe. Idő­közben értesült arról is. ha°v üzemkörzeti orvosi ál­lásra keresnek valakit Ken­deresre. iobban mondva Bánhai’lmára. Mivel tetszett neki a végtelen Dusztasáe. a csend és a nvuealom. sza­vaival élve merő kíváncsi­ságból leutazott a ..taiga” közeDére. Kenderesre. Be­szélt a község, a gazdaság vezetődve! megismerte a kö- rüllménveket. a feladatokat, és a berekfürdői kiruccanást evőre költözködés követte. Igv lett 1975 júliusában bán­halmi lakos. Egyúttal az alig ezer Lélekszámú, kedves fa­lu körzeti orvosa, és a naev kiterjedésű Közéotiszai Ál­lami Gazdaság több üzem- eev«é0énefc üzemorvosa Délelőtt. délútán rendel, kivéve a csütörtöki nanokat. mert ölvaníkor afféle szágul­dó orvos Reggel nvo'.ckor a Nvílt. őszinte embernek ismeri a környék. Szavai szerint szeret nyugodtan szembenézni masával a tü­körben. Tudta, az üzemorvo­sok szeretjét egyesek ollvkor eev kézlegyintéssel elintézik. Pedig a technika fejlődésé­vé'! a génesítés szakadatlan nötfel'ésével tevékenységük egvre nélkülözhetetlenebb a mumlkiahelveken. JónéMmv gazdálkodó egységnél, üzem­ben már vidéken is erős a zaiszint. máshol a Heikules ereiű géomonsitrumoiknál je­lentős a vibrációs hatás és az élő szervezetre ártalmas mérgekkel dolgozó növény­védelmi szakemberek rend­szeres vérvizsgálata sem fe­körnvék bánvászbeteeeit.. Tula idonkéDoen elégedett volt a sorsévá! szerette a munkáját, noha naoról nap­ra érezte, hoev a hatalmas inairvidék örökké füstölő ko­hói nemcsak kenyérkereseti lehetőséget biztosítanak, ha­nem esetenként, bűzös rossz levegővel is ..ellátják” a környékbelieket. tiszaszen^'mnei kerületben kezdi a munkát maid a gaz­daság kunmadarasi és tisza­ijain körzetében gvógvítia a betegeket. AlaDos ember: évek óta táblázatot kimuta­tást vezet a körzetében elő­forduló Danaszdk .fajtáiról, alakuláséiról. Mutatia a gra­fikont: raita a hevenv lég­zőszervi megbetegedések, a felső légúti hurutok ..vezet­nek”. de nem csekélv az. ízületi megbetegedések szá­ma sem A rendelésen kívül a ter­hességgondozást és a csecse­mőtanácsadást is elllátia Bánhalmán de hozzá tarto­zik a szociális otthon 64 la­kóiának rendszeres, orvosi e"'-nőrzése kezelése is. Ha ideíe eneedi szívesen vállal a folvamatosan. rendszere­sen iól működő helybeli nő­klubban egészségügyi elő­adást. tanfolyam Vezetést. va°” csak egyszerűen kötet­len orvosi besizé'"etést. a f el vet e tt kér 'd esek rő! lesleees tortúra. Szívesen foglalkozik a súlvos műtéte­ken. betegségeken túljutot­tak későbbi rehabilitációiá­Vallja: az egészség tel »es. fokozatos visszanyerése szempontjából nem lérwe«- telen. hogv a betegállomány megszűnése után kezdetben könnyebb, va.ev rögtön ne­héz tevékenységgel szoktat- ;ák-e a szervezetet, útra a rendszeres munkához. Mind­erről. elkötelezetten vitatko­zik. kilincse! érve! ajgitá! bizonyít. Szerencsére ebben a törekvésében ió partne­rekre tálalt.: a balestvédel. mi felelősök, a szakszerve­zeti aktivisták, a munkahe­lyi vezetők egyaránt, megér­téssé! fogadják, és a lehe­tőségekhez kénest támogat­ják elképzeléseit így. efféle csapatmunkává! a közvetlen beosztottai, az asszisztensek segítségével könnvebb ered­ményekét elérni a gvógvíító. megelőző munka menetében. Allmássv doktor családos ember; felesége védőnő, je­lenleg másfél éves kislá­nyukkal igvermekigondozási szabadságát tölti. Van egv hétéves fiuk is. A család egv fákkal beültetett kertes házban é! Az egészséges, falusi kömvezet kert igazi gyermekparadicsom: amit az élnvűtt asztalitenisz-asztal • is bizonvít mert nyaranta itt az árnyas fák körül élik ki mozgás vágyukat a fia osztálytársai ilyenkor nedáe a vastag hótaikairó ideális sztoikáterepnek bizonyult. Hívják, de marad Már igazi bánhalminak válttá magát. Kialakult a baráti közössége, akik kö- ""*+ megtalálta a kikapcso­lódást. A televízió, a rádió, az űisáigak meg a szakiroda­lom egyébként, is a sízoh: - iah-’ viselik a legfrissebb in­formációkat. Ha nagyritkán, hétvégeken messzi tá iákra, vágyik, a megbízható Tra­bantba lerövidíti a távolsá­got. Diósgyőrben üresen várja a szülői ház. akár hol­nap is mehetne, mert állás is adódna ott. Ha híviák. kérlelik: meg­köszöni 37. érdeklődést. — és marad. Már hetedik éve. Tudia szükség van a mun­ka iáira sokam segítik a pvó- evító tevékenységben, és az sem mellékes hogv egészsé­ges szép környezetiben ne­velheti a feleségével a gyer­mekeit. Azt az érzelmi szá­lat. amelvet hosszú eszten­dők küzdelmei, erőfeszíté­sei nappalai, éjszakái, sa­kkéi erősítettek, nincs szán­dékában elszakítaná. Ezt. nem is tervezi, hiszen lén_ ten-nvomon tapasztalta: el­fogadta befogadta, közéiük tartozónak érzi a> falu őt is. a -salad iát is. D. Szabó Miklós Tetszett a végtelen pusztaság Érvel, agitál, bizonyít Dacolnak a hideggel A tehervonatnak menni kell Negyven család boltja Első nyom a hóban A hópaplanba takaród- zott szántóföld felett ter­peszkedő köd mögül bátor­talanul elővillan a napfény, de csak annyi ideig hogy tudassa velünk: még létezik. Több mint két hete nem láttuk a napot, több mint két hete ébredünk minden nap a mínusz .tíz fok körüli hőmérsékletre. Nem könnyű azok számára se, akik csak perceket töltenek a szabad­ban, hát még azoknak, aki­ket a munkátok hosszabb időre kényszerít ki a hideg­be. Mint például a kisújszál­lási vasútállomás tolatásve­zetőjét, Antal Gyulát. — 1949 óta fagyoskodom a MÁV-nál — veszi le a vilá­goskék sisak járt Antal Gyu­la. — Vonaitfékezőként kezd­tem, képzelheti, száz kilo­métereket dideregtem a te- herszerelvény valamelyik nyitott fülkéjében. A hideg és a forróság is megszokott vdlt már, amikor tolatásve­zető lettem, ami ugyancsak szabadlevegős foglalkozás. Pergamenszerű arca a kezdő rajzolóknak is köny- nyű tan ulmány fej lenne. — Gyula bácsi két évvel fiatalabb nálam, mégis előbb, már az idén nyugdíjba megy — mondja az állomás főnök, akj bátran vallhatná tíz esztendővel fiatalabbnak magát a tolatásvezetőnél. — Igen ám de a főnök elvtárs az irodában örege­dett meg, én pedig a leve­gőn! — villantja meg moso­lyát „Gyula bácsi”. — Idén júniusban elmegyek nyug­díjba !— fordul hozzám, és ellenőrzi feljegyeztem-e az időpontot. Megtudom még, hogy na­ponta két-ikét pár szerel­vényt állít össze Debrecen, illetve Szajol irányába, ha keli, karácsonykor is. — Nem nagyon figyelem a szabadnapokat, miikor mennyi jár, hiszen mindösz- sze ketten vagyunk tolatást végzők. A tehervonatnak menni kell, a fuvaroztatókat nem érdekli, ki állítja össze a vagonokat. Hogy lesz-e utánpótlás, nem tudom. Szi­gorú orvosi vizsgálat után engednek valakit ebbe a be­osztásba és eddig tíz fiatal is megbukott a vizsgán. Vasból legyen a szervezete annak, aki mínusz húsz fokban irányítja a tolatást. • * * Pozderka Zsuzsanna töré­keny, fiatal lány, mégis im­már három éve minden nap kora reggel kiauftöbuszozik Törökszentmiklósiról a bar- tapusztai tanyai boltba, hogy a vevőköréhez tartozó negyven család bevásárol­hasson. —- Mióta átvettem a bol­tot, az addigi 58 ezer forin­tos havi forgalom felszökött 185 ezerre — mosolyog nem titkolt büszkeséggel. Fázó­san összébbhúzza nyaksál­ját, amit csak a fotó kedvé­ért vett le: „Nehogy azt gondolják, mártír vagyok”. A pár lépésnyi boltocska kopott polcain láthatóan minden megtalálható, amit errefelé is kereshetnek a vevők a szappantól a ke­nyérig, a gyulai kolbászig, a cigarettától a befőttekig. — Előfordult már, hogy nem tudott kinyitni idejé- bain. ■— Egyszer. Tavaly de­cember elsején nem mert _ elindulni .Miklósról a busz, félő volt, hogy elakad a hó­ban. P ózd er, ka Zsuzsanna az idén érettségizik. egyelőre azonban nem kívánja el­hagyni a bartapusztai bol­tot. És még azt mondják, a máj fiatal kereskedőkből hi­ányzik a szakma szeretete...! • * * A karcagi tejüzem jelleg­zetes illata áthatol a ködön. Az udvaron gépkocsik jön­nek ^-mennek, szabályos rend­ben, szállítmányukat éjféltől hat óráig viszik a boltok­— A friss hóban a tejes­kocsi húzza az első sávot — mondja Cs. Szabó Mihály, aki gépkocsivezető és rakodó egyszemélyijén. — Mikor kezd? — Hajnali- háromkor, de csaik hivatalosan. Meat a mostanihoz hasonló dler- mesztő hidegben előbb be­jövök, hogy a befagyott au­tót felmelegítsem. 1963 óta viszem a tejet Karcagtól Kisújszállásig. Ilyen hosiz- szaintartó hidegre nem is emlékszem, mint az idei. Megviselte már az autót is, engem is. De hát nincs mese, a tejnek minden reg­gel ott kell lennie, nem­csak a boltban, hanem a szociális otthonokban, kór­házaikban is. Bendó János Fotó: Fekete Sándor Szerette az ibolyát 3 Később, amikor gyermeke szépen fejlődve, nyugod- “ tabb lett és átaludta az éjszakákat, Marlene ismét munkához láthatott. Azt tanácsolták, hogy je­lentkezzen a ..Komédiában”, ahol „Valami van a levegőben” című irodalmi revü ősbemutatójának előkészületei folytak, melynek ze­néjét Mischa Spolianski szerezte. Azt kérdezték, tud-e énekelni? „Igen, egy kicsit” — válaszolta. A hangfekvés nagyon magas volt, szegényes, gyerekes hang jött ki a torkából. A rendező félbeszakítot­ta: elég. a következőt! A zeneszer­ző azonban, aki jelen volt a próba- éneklésen. addig változtatta az alaphangot, míg általános meglepe­tésre Marlene jó. telt hangon éne­kelt. A többi jelöltet hazaküldtek, ő kapta meg a szerepet. Végül a revü sztárjával, a fran­cia Margó Lionnal is énekelhetett egy külön az ő számukra írt dalt, melyet még ma is ismernek. Eh­hez a számhoz fekete ruhát varrat­tak nekik. Marlene egy kissé gyá­szosnak találta ezt a ruhát, ezért azt javasolta, tűzzenek ibolyacsok­rot a vállukra. Szerette az ibolyát, ennyi volt az egész. Önéletrajzá­ban leírja, akkor még nem tudta, hogy ebben az időben Berlinben a szegény ibolyákat ..leszbikus jel­képnek" tekintették. Amikof a kri­tikákban erről a dalról írtak, ter­mészetesen azt húzták alá. hogy mindkét énekesnő ibolyacsokrot viselt. Marlene nem merte meg­kérdezni Margó Liont. hogy mi er­ről a véleménye, mert nem akart butának és tapasztalatlannak lát­szani. A dal a revü nagy sikerszá­ma lett. Dietrich filmkarrierje a ..Kék angyallal" kezdődött. Josef von Sternberg, az Amerikából érkezett sikeres rendező készülő új filmjé­hez keresett színésznőt. Az már biztos volt. hogy a ..Kék angyal" férfi főszerepét Emil Jannings, a befutott filmsztár alakítja. Számá­ra kerestek rátermett partnernőt. Josef von Sternberg így emléke­zik vissza, hogyan találta meg a ..Kék angyal” Loláját: az együttes összes többi tagját már kiválasz­tották. csak Lola hiányzott. A fő­szereplő Emil Jannings testességé­nek ellensúlyozására jól fejlett ter­metű színésznőnek küldtek behí­vót. Berlinben hemzsegtek a sze­xis színésznők, de a rendezőnek egyik sem felett meg. Egy fotókkal illusztrált katalógusban tekintete Dietrich kisasszony unalmas és ér­dektelen fényképére esett. Asszisz­tensénél érdeklődött, mit tud róla, aki azt mondta: ..A feneke nem rossz, de nem kellene hozzá arc is?” Félretették és rögtön el is fe­lejtették. míg von Sternberg nem látta véletlenül Kaiser „Kék nyak­kendő" című darabját, melyben együttese néhány tagja szerepelt. A rendező ebben az előadásban látta Dietrich kisasszonyt először ..megtestesülve", ha lehet egyálta­lán ezt mondani, mert úgy viselke­dett. mintha mindenképpen el kel­lene rejtenie a testét. De von Stern­berg megtalálta az arcot, amit ke­resett. és megtalálta a megfelelő alakot is. Sőt többet, valamit, amit nem is keresett, és ez a valami azt súgta a rendezőnek. keresgélése befejeződött. Dietrich kisasszony hűvös megvetéssel szemlélte a ku­lisszák mögötti bohóckodást, ellen­tétben a többiekkel, akiknek meg­mondták. hogy ma este a híres amerikai rendezőnek a német szín­ház nagyságát kell bebizonyítani­uk. es ők ennek megfelelően ezen is fáradoztak. Marlene is hallotta, hogy a nézők között ott lesz a hí­res rendező, de ez nyilvánvalóan közömbös volt számára, mert azt hitte, öt nem érinti ... Dietrichet másnap behívták az UFA-hoz. Főnökei nyilvánvalóan semmibe vették, de von Sternberg azzal fenyegette őket, hogy a film leforgatása nélkül utazik vissza Amerikába, ha nem csinálhat pró­bafelvételt Dietrichhe! Először azonban Lucie Mann­heim. egy ismert színésznő követ­kezett, aki mindenáron meg akarta szerezni a szerepet, pedig teljesen alkalmatlan volt rá. Minden esetre a popója szép fejlett volt, és Emil Jannings, a nagy sztár ezt szeret­te. Dietrich kisasszony is elég gömbölyű volt, de Jannings ízlésé­nek nem felelt meg. Elkészült a próbafelvétel Mannheim kisasz- szonnya! akinek feltűnő testrészei­re a kamera különös figyelmet szentelt. Ezután Marlene került sorra. Nagyon szűk ruhát adtak rá és a haja már szinte füstölt a sü­tővastó! mire a frizurája elkészült. Josef von Sternberger arra kérte, üljön a zongorára, csavarja lej­jebb a harisnyáját és énekelje el a magával hozott dalt. Kiderült, hogy nem vitt magával dalt, mert meg volt róla győződve, hogy nincs semmi esélye. Von Sternberg ek­kor arra kérte, énekeljen bármit, ami tetszik neki. Marlene némileg megkönnyebbülten kezdett magya­rázni a zongoristának egy dalt, ami­ről az még sohasem hallott. Von Sternberg felkiáltott: ez a jelenet, pontosan ezt fogom filmezni. Más­nap von Sternberg levetítette a próbafelvételeket az UFA igazga­tóinak. akik yalamennyien Lucie Mannheimet választották. „Most már tudom, hogy igazam volt, Mar­lene Dietrich kapja a szerepet” — jelentette ki von Sternberg. Marlene férje ment el aláimi a szerződést az angol és a német vál­tozatra egyaránt, nevetségesen cse­kély gázsiért. Marlene Dietrich 25 ezer birodalmi márka általányho­noráriumot kapott, míg Emil Jan­nings gázsija 200 ezer márka volt. A film forgatása 1929 november elején kezdődött. Von Sternberg a munkán kívül nem érdeklődött Marlene iránt, aki esténként hazament a gyereké­hez és a férjéhez, vagy a színház­ban játszott. Reggel pontosan ott volt a stúdióban. „Néha azt gon­doltam — emlékszik vissza Mar­lene önéletrajzában —, hogy a film, amit forgatunk, nagyon kö­zönséges. Még ma is úgy tűnik. Minden jelenetet egyszerre négy kamerával vettek, és tudtam, hogy többnyire a lábamra irányítják őket, amikor azt az utasítást kap­tam, emeljem fel a lábamat, jobb­ra, vagy balra, mindegy.” Egyik nap von Sternberg egy amerikai úrral jelent meg a stú­dióban. Az úr Ben Schulberg volt, a Paramount filmtársaság elnöke, akit von Sternberg azért hívott Európába, hogy filmmintát mutas­son neki Marlene Dietrichről. Ben Schulberg hétéves hollywoodi szer­ződést ajánlott fel Marlenenek, aki azonban udvariasan ezt mondta: nem szeretnék Amerikába menni, szívesebben maradok a családom­mal. Mivel Dietrich nem akart ki­mozdulni a helyéről, von Sternberg visszatért Amerikába, jóval a „Kék angyal” bemutatója előtt. (Következik: Miss Dietrich sír) KÉI$|§ AÄ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents