Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. JANUÁR 5 Utcakép Debrecenből a Csokonai Színházzal Változó élet — változó jog Társadalmi fejlődésünk a jogalkotás tükrében Bár 'hazánk külgazdasági egyensúlyát nem a turizmus hivatott helyrebillenteni; idegenforgalmunk szerepét senki nem vitatja. Ennek igazolására segítségül hívhatjuk a statisztikát is — hazánkba az idén 15 millió külföldi turista érkezett, és 4,7 millió magyar állampolgár utazott külföldre —, de ennél meggyőzőbb módszer az önvizsgálat. Ugyan 'ki tervezne szívesen minden éviben legalább egy utazást? Ma nem külföldre, hát a Balatonra, vagy a hegyekbe, netán épp a szomszéd faluba; ahol) van valami látnivaló. Családi költségvetésiünkben legalább évente egyszer nagyobb kiadást jelent a nyaralás. Lengyel Mártonnal, az Országos Idegenforgalmi Tanács' helyettes vezetőjével az év utolsó napjaiban erről beszélgettünk. — Számos ország — némi túlzással — a turistákból él. Hazánk gazdasági életében milyen szerepet tölt be az idegenforgalom? — Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznom, amit kevesen tudnak. (Mert azzal mindenki tisztában van, hogy Magyarország nem az idegenforgalmából él.) Azt, hogy idegenforgalmi bevételeinkből teremtjük meg azt a devizaalapot, amelyből magyar turisták kiutazását finanszírozzák. Magyarország tartósan aktív idegenforgalmat bonyolít le minden „viszonylatban”, s ez az aktívum hozzájárul a fizetési mérleg javításához. Persze nem kell azt hinni, hogy ez a tétel meghatározó az állami költségvetésben, mint ahogy döntő például a fejlett turizmussal rendelkező Ausztriában vagy Olaszországban. De nálunk sem elhanyagolható; összes exportunk értékének négy százalékát teszi ki az idegenforgalomból származó bevétel. Az idegenforgalmi „export” különleges értékét az adja, hogy — ellentétben a többi devizát termelő ágazattal — a turizmus egyébként eladhatatlan szolgáltatásokat értékesít: úgy mint napfényt, Balatont, sőt, tovatűnő délibábot is. — A külföldről hazánkba látogató turista tehát — szigorúan gazdasági értelemben — üzleti partner. (Mint A FÉNYSZÖV tavaly nyitotta meg Szolnokon a Vár- konyi téri szolgáltatóházban színes fotólaborját azzal az elsődleges céllal, hogy a megye „profi” fényképészeinek színes felvételeit kidolgozza. Az ötszázezer forintba került berendezés azonban, mint időközben kiderült, ennél jóval többre képes, ezért elhatározták, hogy a mindinkább népszerűvé váló, ahogy külföldön mi is azok vagyunk az illető ország idegenforgalmában.) De itthon is utazunk: nyaralunk, kirándulunk, víkendezünk, $ mert forinttal fizetünk, jelentőségünk más megítélés alá esik. Mi a véleménye a belföldi turizmusról? — Illusztráljuk a lakosság utazási kedvét néhány adattal. 1980-ban a lakosság 26 milliárd forintot költött a turizmusra (ezen belül 4,6 milliárdot külföldi utazásokra). Ez az összeg a fogyasztási alap 5—6 százalékának felei. meg. Statisztikai átlagot számítva, egy magyar állampolgár tavaly 17 napot szánt turizmusra szabad idejéből. Ez persze nem túl sok, ha figyelembevesszük, hogy a szabadnapok száma évi 105 nap, de nem is kevés, ha belelapozunk a legfrissebb szociológiai felmérésbe, amely szerint a szabad idő felhasználásában még mindig utcahosszal vezet a keresetkiegészítő tevékenység. Az emberek házat építenek, a háztájiban dolgoznak, másodállást vállalnak szabad idejükben, általában hajtják magukat egész évben. De évente legalább egyszer nyaralni mennek! ■ — Jövőre általános lesz az ötnapos munkahét. Ezzel az évi 105 helyett 131 napot tölthetünk kedvünk szerint. Mit mutatnak az idegenforgalmi előrejelzések? — ön magában az ötnapos munkahét nem jelenti azt, hogy az emberek többet utaznak, többet' költenek turizmusra, hisz jelenlegi terveink szerint a személyes jövedelmek, a családok összességét tekintve, nem növekednek. Mi mindenesetre felkészülünk arra, hogy az idegenforgalom — s ezen belül a belföldi turizmus — megélénkül. Részint azért, mert a külföldi utazásokat megkönnyítették, részint mert a több szabad idő az emberek életmódjában strukturális változásokat okoz. Ehhez társul még néhány tényező: enyhülnek a lakásgondok; erősen csökken a gépkocsik iránti kereslet; kevesebb hétvégi házat építenek — mind azt segítik elő, hogy az emberek életében fontosabb legyen az utazás. — Mindez elég indok arra, hogy az idegenforgalom felamatőrök által is közkedvelt színes filmek előhívását, kidolgozását nem hivatásosoknak is, vállalják. A megrendeléseket a műtermekkel azónos felvevőhelyeken kell leadni, és a labor hat nap után' elkészíti a képeket. Egyelőre csak az ORWO és az AGFA filmek előhívását vállalják, egy hét múlva viszont már egyéb filmfajtákét is. készüljön a turisták fogadására. Ismerve a hazai állapotokat több szálláshelyre, vendéglátóegységre, több színvonalas programra lenne szükség ahhoz, hogy a külföldi turista többet költsön, mi magyarok pedig nagyobb kedvet kapjunk az utazáshoz. Mit tehet ennek előmozdítása érdekében az Országos Idegenforgalmi Tanács, illetve az idegenforgalmi szakma? — Kezdjük azzal, hogy mit nem tehet. Nem építhetünk szállodákat (a szálloda- ipar három legnagyobb vállalata 10 évre lekötötte fejlesztési alapját); nincs pénzünk nagyobb, a turizmus fejlesztését szolgáló beruházásokra. De nem is erre van most szükség, hanem arra, hogy a magánkezdeményezéseket támogassuk, hogy kihasználjuk a szervezésben rejlő lehetőségeket, s mindennek érdekében a helyi szervekkel együttműködjünk. — Ez így általában a gazdasági élet minden területére érvényes. Mit jelent ez az idegenforgalomban? — Számos előjel arra mutat, hogy például a nagyvárosok környékén a hétvégi egy-két napos utazások, az egynapos kirándulások száma megnő. Erre a helyi tanácsoknak; idegenforgalmi hivataloknak fel kell készülniük. Meg kell szervezniük a kirándulóhelyekre a buszjáratot (hétvégén a munkásszállító buszok kihasználatlanok!), büfét kell felállítaniuk (több engedélyt kell kiadni!), gondoskodni kell a hulladékgyűjtésről, WC felállításáról és így tovább. S ahol kollégium van, ott nyáron ki kell adni a szobákat a turistáknak; a sportpályákat, az uszodákat, a művelődési házakat — amelyekben a nemzeti vagyon jelentős része fekszik — meg kell nyitni a turisták előtt is, sokféle programot kell szervezni számukra. És a szervezésben még számos egyéb lehetőség rejlik. Ezek - kihasználásához kíván az Országos Idegenforgalmi Tanács is segítséget nyújtani azzal, hogy koordinálja az együttműködő szervek munkáját, segíti a turistákat a tájékoztatásban. Istvánházán lavul a vízellátás A Kunszentmárton szomszédságában fekvő, egykori cselédkolónián, Istvánházán jelenleg is ötszáz körül van a lakosok száma. Az aprócska település régen vajúdó vízellátási gondjain enyhít a kunszentmártoni Nagyközségi Tanács, egy vízmű építésével. A tervek már elkészültek, pillanatnyilag az engedélyezési eljárás folyik. Ha végiglapozzuk az elmúlt két és féL évtized törvény- könyveit, jogszabálygyűjteményeit, többé-kevéstoé pontos képet kaphatunk társadalmunk fejlődéséről, állam- életünk új vonásairól: A „változó élet — változó jog” képlete persze a dolgok természeténél fogva nem teljesen direkt összefüggést tükröz. A jogi szabályozás viszonylagos önállósága nyilr- .vámul meg abban, hogy az nem mindig követi azonnal, gépiesen a társadalmi viszonyok, az életkörülmények változását. Máskor meg a paragrafusok egy kissé az élet, ai fejlődés elé szaladnak: olyan követelményeket fogalmaznak meg, amelyek természetessé, életszerűvé válására olykor még éveket is várni kell. Éppen ez a kölcsönös, dialektikus összefüggés az alapja annak a felismerésnek, hogy a jog rnam- csak tükrözi életünket, fejlődésünket, hanem a maga eszközeivel vissza is hat rá, alakítani, formálni próbálja az emberi magatartást. Nem volt Kész recept A szocialista állammal és annak intézményrendszerével együtt Magyarországon kialakult és megszilárdult ennek a társadalomnak a jogrendszere is. Mégpedig úgy érkezett el jelenlegi állapotába, hogy az állammal, a társadalommal együtt változott. fejlődött — olykor dinamikusabban, olykor kissé visszafogottabban. De végig egyérte’iműen a szocializmus útját járva. Nem volt persze könnyű ennek, a szocialista jogrendszernek a kialakítása. Sok; konkrét kérdésben nem volt kész recept arra, hogy egy adott témát hogyan, szabályozzunk. milyen paragrafusokat; követelményeket fogalmazzunk meg az állampolgárokkal szemben. Nemegyszer felütötték a fejüket a különféle rendelkezések között bürokratikus jelenségek; amelyek — mint ezt ma már jól tudjuk — a szocializmus körülményei között sem szűnnek meg önmaguk- tól. Szembe kellett — és kell ma is — szállni a tű lszabályoz ási törekvéslekkel, amelyek minden társadalmi gond megoldását a paragrafusoktól, a tiltásoktól és parancsoktól, vagyis az adminisztratív eszközöktől várják: Ma már arról adhatunk számot, hogy szocialista társadalmunknak fejtett, sok tekintetben nemzetközileg is elismert jogrendszere van. Olyan törvények, rendeletek születtek, amelyek méltóképpen deklarálják eddigi eredményeinket és megfelelő jogi kereteket biztosítanak társadalmunk további fejlődésének). Az 1956 utáni szocialista jogfejlődés első jelentős hulláma az ötvenes évek végére és a hatvanas évek elejére esik. 1957-ben született ki- eme'kedően fontos1 törvéEredeti szépségében helyreállítják a sziráki korabarokk műemlék kastélyt. Az épületben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt alakít ki oktatási központot vezető állású szakembereinek továbbképzése céljából. Tekintve, hogy a tröszt harminckét KGST-szervezet tagja, az előírt KGST-tanácskozásokat is Szirákon fogják tartani. A központi épület lakosztályaiban és a szárnyépületek szobáiban egyszerre ötven személy elszállásolását teszik lehetővé. A kastélyt az eredeti stílusnak megfelelő bútorokkal rendezik be. Az emeleti díszterem freskóit Németh Gábor, Harmos Gábor és Harb József festőművészek restaurálják. A Budapesti Kertészeti Egyenyüwk az államigazgatási eljárásról, amelynek időtállóságát bizonyítja! hogy csak az idén, tehát 24 év múltán módosította az országgyűlés. A jogászok tudják, hogy milyen jeles kor ez egy törvény életében. Arról nem is beszélve, hogy a mostani módosítás ás lényegében csak részlet kérdéseket érint, a mai kor követelményeit fogalmazva meg. Az adásvételtől az öröklésig életünk szintje minden területét érinti a polgári jog, amelynek első átfogó szocialista törvénykönyvét 1959- ben alkotta meg az ország- gyűlés. Két év múlva, 1961- ben iktatták az ország törvénytárába az új Büntető Törvénykönyvet A hatvanas évek elejére tehát gyakorlatilag egész magas szintű joganyagunk megújult, a dinamikus fejlődés előtt álló szocialista társadalom követelményeihez igazodott Az1 e'.múlt negyedszázad másik számottevő jogszabályalkotási hulláma a het- vlsnes években bontakozott ki. Fel kellett ismernünk, hogy a szocialista jogban sincsenek egyszer s mindenkorra adott örökérvényű paragrafusok, hogy törvényeinknek igazodniuk kell az é'et új követelményei hezi s egyben megfelelőbb kereteket kpll: biztosítanunk a társadalom további fejlődéséhez1. A jogrendszer rugalmassága A szocialista jog stabilitásáról és rugalmasságáról folytatott elméleti vitákat a gyakorlat,döntötte el. Az országgyűlés a hetvenes évek elején, módosította az alkotmányt s aztán sorra jött a többi nagy jogalkotási esemény: új törvény született egyebek között a tanácsokról, a bíróságokról, az ügyészségről, a büntető- és polgári eljárásról, a családjogról, az egészségügyről, az ifjúságiról, a honvédelemről, a bel kereskedelemről, a társadalombiztosításiról, a környezetvédelemről, a közművelődésről — és még tovább is sorolhatnánk a terjedelmes listát. Máig is ezek a fontos jogszabályok képezik törvénytárunk alapjait. Bizonyítva, hogy az alapvető társadalmi célok stabilitása, a párt politikájának változatlansága mellett is szükség van a jogrendszer rugalmasságára. az élet által felvetett igényekhez alkalmazkodni képes szabályokra. Például 1978-ban, a Büntető Törvénykönyv módosítása során olyan új jelenségekre kellett reagálni, mint a nyugaton egyre gyakoribb terrorcselekmények, a kábítószerrel való visszaélés, stb. Nyilván^ va'ó, hogy a fenyegető veszély el'len még időben állami kényszereszközökkel is védelmet kell nyújtani a társadalomnak. Ezért kertült a figye’em homlokterébe a járműpark megsokszorozótem és a Mátraaljai Állami Gazdaság segítségével újjáépítik a kastély díszparkját is. A helyreállításra — amelyet a Pásztói Építőipari Szövetkezetnek jövőre kell befejeznie a— tröszt mintegy negyvenmillió forintot költ. A sziráki kastély keletkezését a XVII. századra teszik. Stílusa a felső-magyarországi várkastély-építkezés továbbélését tükrözi; 1784- ben Királyfalvi Roth Tamás építteti újjá, majd — házasság révén — a Telekiek kezére kerül. Itt született a tudós és író Teleki József, valamint korának kiemelkedő politikusa, Teleki László. A kastély később a Dégen- feld család tulajdonába ment át. dásával egyre gyakoribbá váló közlekedési bűncselekmények témája, ezért kapott a korábbinál hatékonyabb jogi védelmet az állampolgárok ' élete, testi épsége, szabadsága és méltósága. De említhetnénk a Munka Törvénykönyvének módosítását! amely sok tekintetben a korábbinál is alaposabb jogvédelmet biztosit a dolgozóknak. Vagy a magyar szocialista jogban a közielmúltig ismeretlen nem vagyoni kártérítési bevezetését, amely a valamilyen kárt szenvedett embereket hozza lényegesen kedvezőbb helyzetbe, teljesebb kárpótlást biztosítva nekik. Ellentmondó paragrafusok Sok fontos erényét említhetnénk még szocialista jogrendszer ünk nek, amit azonban ezek ellenére sem tekinthetünk tökéletesnek. - Különösen az a acsonyabb szintű joganyagban; a miniszteri rendeletek; utasítások, különféle körlevelek terén tenne indokolt a rendteremtés: itt még mindig sok a felesleges; bürokratikus, olykor egymásnak is ellentmondó paragrafus. De szükséges továbbfejleszteni az állami életre, ezen belül különösen a közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseket, ahol a fő cél az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése. Jelentős feladatok állmaik a gazdasági joga'kotás előtt is: felül kell vizsgálni a jelenlegi döntési és fe elősségi rendszert, meg kelti teremteni — ez a folyamat már el is kjezdődött — a változó gazdasági követelményeikhez gyorsan igazodni tudó rugalmasabb szervezeti kereteiket. Szocialista jogfejlődésünknek elvi irányt mutat, megbízható, tartós kereteket szab a párt politikája, amely szerint a fő feladat most a fejlett szocialista társadalom építéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A politika alapvető követelménye. hogy a jogi szabályozás a társadalom döntő többségének akaratát, véleményét fogalmazza meg, foglalja paragrafusokba. Ennek az_ elvi követelménynek a gyakorlati megnyilvánulása az az immár két évtizedes gyakorlat — ami azonban különösen a hetvenes években vált általánossá —, hogy a fontosabb törvénytervezeteket azok parlamenti megtárgyalása és elfogadása előtt széles körű társadalmi vitára bocsátják. A Hazafias Népfront által szervezett lakossági fórumokon már eddig is igen sokan mondtak véleményt, tettek észrevételeket, Ezjsk nyomán több törvénytervezet az eredetihez képest igencsak módosított formában került legfőbb törvényhozó testületünk elé, ami megbízhatóan jelzi, hogy az emberek többsége egyre inkább magáénak érzi szocialistá törvónyedn- k)et. D. A. Volán Tourist Új szolgáltatások A Volán Tourist egyre inkább az utasok komplex kiszolgálására törekszik. Ezért a kül- és belföldi utazások bonyolítása mellett több műszaki szolgáltatással is ügyfelei rendelkezésére áll. Budapesten, a XIV., Jemei u. 16. sz. alatti telephelyén vállalja karambolos gépkocsik javítását, a motorbeállítások elvégzését, fogyasztáscsökkentő berendezések beépítését, gépkocsik felkészítését az időszakos műszaki vizsgára, illetve a járművek vizsgáztatását, CB-rádiók beszerelését és behangolását, vidéken pedig a CB-rendszerek telepítését, szerelését. K. A. Amatőröknek is dolgozik Színes fotólabor Szolnokon Halyreállít/ák a sziráki kastélyt Eladjuk a délibábot A kedv kevés az utazáshoz
