Szolnok Megyei Néplap, 1982. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
1982. JANUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Napirenden a lakáshelyzet Országgyűlési bizottságok együttes ülése Tegnap együttes ülést tartott az országgyűlés terv-és költségvetési, valamint építési és közlekedési bizottsága. A Parlamentben rendezett tanácskozáson a képviselők megvitatták az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács irányelveit a lakásépítés, — fenntartás, — gazdálkodás és -elosztás fejlesztésére. Az ülésen Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Hoós János tervhivatali államtitkár előterjesztését követően a résztvevők széles körű eszmecsere során foglalkoztak a jelenlegi lakáshelyzettel, elemezték javításának lehetőségeit, s szóltak az irányelvekben foglalt célok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésének, illetve fejlesztésének szükségességéről. A képviselők hangsúlyozták, hogy a lakásgazdálkodási és -elosztási rendszer korszerűsítését nemcsak a jelenlegi bonyolult helyzet indokolja, hanem az is, hogy a lakáshoz jutás egyes esetekben eltérő feltételei nem felelnek meg a társadalmi igazságosság elveinek. Az egyenlőbb esélyek megteremtésének elsősorban a pályájuk, önálló életük elején álló fiatalok esetében van jelentősége, s miként rámutattak, reális, elfogadható távlatot nyújthat számukra az hogy családjuk gyarapodásának, valamint anyagi lehetőségeiknek arányában jussanak fokozatosan nagyobb. értékesebb otthonhoz. Az állami lakásépítés mellett várhatóan mind nagyobb arányban szerephez jutó egyéb formák — az OTP által szervezett, a vállalati és a magánerős építkezések — feltételeit elemezve rámutattak a szervezett segítségnyújtás fontosságára, amelynek a megfelelő, közművesített telkek biztosítása éppúgy része, mint az újszerű feladatok elvégzésére alkalmas építőipari kapacitás megteremtése, egyebek mellett kisvállalkozások létrehozásával is. A vitában sokoldalúan elemezték azt a lehetőséget, amelyet a lakáscserék eddiginél rugalmasabb gyakorlata jelenthet az igények minőségileg magasabb szintű kielégítésében, s többen foglalkoztak a meglevő lakásvagyon megóvásának, a felújítási tevékenység fejlesztésének szükségességével. Az együttes bizottsági ülésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat eljuttatták az illetékes szervekhez. Toborozzák a táborozékat R megyéből mintegy háromezer fiatalt várnak Huszonötödik alkalommal rendeznek építőtáborokat ebben az esztendőben a diákok nyári vakációja idején. A szervezést előkészítő értekezletet tartottak tegnap Szolnokon, a KISZ megyei Bizottságán. Az értekezleten részt vettek a szakmunkás- képző intézetek, a középiskolák KISZ titkárai, valamint a tanácsadó tanárok. A napirenden a már időszerű feladatok ismertetése, egyeztetése és a mozgósítás tervei szerepeltek. Szolnok megyéből az idén közel háromezer fiatalt várnak a június 20-án nyíló és augusztus 14-én záró építőtáborok kéthetes turnusaiba. A diákok az előző évekhez hasonlóan a gyümölcsszedés- tíen segítik az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket. A kilenc tábor közül három különös jellegével, programjában a szabadidő sajátos eltöltésével hívja fel magára a figyelmet. Nagykanizsán nyolcadikosok szedik majd a málnát, Vaskú- ton az építőtábort KISZ vezetőképzéssel kötik össze, Mátételken pedig képzőművészeti szaktábort indítanak. Milyen lábon áll a ház? Tanulmány készült a talajmechanikai vizsgálatokról Az Építőipari Tudományos Egyesület és a Szolnokterv közös kiadásában megjelent tanulmány elemzi Szolnok megyében d tala j viszonyok miatt bekövetkezett épületkárokat. A kötet szakembereknek szól. néhány megállapítása azonban közérdeklődésre tarthat számot. Ezért kértük fel rövid beszélgetésire a szerzőt. Vermes Tamást. — Medvénk helyzete milyen az orszáaos állavotokhoz viszonyítva? — Sokáig, mert kevés hasonló elemzés készült, úgv tűnt. az átlagosnál jobb. A tények azonban azt bizonyítják. hogy semmivel sem építkezünk kedvezőbb körülmények között, mint az ország, illetve az Alföld más részein. Persze, ezt a megállapítást nemi szabad úgy értékelni (hasonló törekvésekkel már találkoztam), hogy a talaj hibás — épületkár esetén kár a felelőst kutatni. — Vännak-e tivikus talajviszonyokból fakadó károk? — Igen jellemző, hogy a talajt mesterségesen rontják el. Tulajdonságainak ismerete nélkül, szakszerűtlenül végzik az alapozást, a rosszul elkészített közművekből víz folyik az alapokra. Nagyon meglátszik, hogy Szolnok közművekkel rosszul ellátott megye. A csatornák híján épített szikkasztók és derítők az általában kötött talaj miatt a vizet elnyelni nem képesek, az az épület alá folvik. — Léteznek különösen ..veszélyes” területek, illetve évítménvtívusok ? — Szolnokon a Vörös Csillag útról észak-keletre, valamint Túrkevén és Öcsödön a nedvesség hatására térfogatát jelentősen megváltoztató anyagra keli építkezni. Ezeken a helyeken különösen nagy gondosságra van szükség, ám máshol is oda kell figyelni: a megyeszékhelynek például alig van olyan része, amelyik Valaha nem mocsár lett volna. Gyakoriak a feltölöttt. rossz teherbírású területek is. — És meavan-e a meakí- vánt aondossáa? — A nagy közületi építkezések esetében a talajmechanikai vizsgálat előírás. Több baj van az egv vagv kétszintes magán épületekkel. Jellemző, hogy a károk jelentős része ezeknél keletkezik. Nem is véletlenül. Az alapoizás során nem keresik meg például a teherbíró réteget. szakszerűtlenül építik & pincéket. Gyakran tévhitek miatt nem végeznek elég gondos munkát. Sokan hiszik. hogy a tatai mozgása a viszonylag kicsi épületekre kevésbé veszélyes. Pedig éppen fordítva van: a gyenge szerkezetek nehezebben állnak ellent. — Az évítési tervet tervezésre ioaosulttal kell készíttetni. és enaedélveztetni is kell... — Igaz. a családiház építésekor azonban a kivitelezési terv nem kötelező. A magánépíttetők gyakran úgv fogadják el házuk tervét, hogy tudják, a tervező nem is ismerheti az alaogödör talajának szerkezetét. Pedig, legalább néhány helyen „próba” gödröt ásva meg kellene vizsgálni a talajt az alapok helves méretezéséhez. — Ha a talajmechanikai vizsaálatok eredményét f i- ayelembe véve készül a terv. akkor már biztos az évület- kár elkerülése? — Nem! A kivitelezés során is sok mindent el lehet rontani. Például a talajvíz rossz elvezetésével. Ilyen hiba miatt vált használhatatlanná a mezőtúri ifjúsági lakótelep egyik házának kész alapja. A területen jobb híján játszóteret készítettek. — Gyakran tavasztalható: évek óta stabilan álló épületek süllyedni. revedezni kezdenek. Ez a jelenséa mivel maayarázható? — Igen sok ok lehetséges. A rendszeresen nem tisztított szikkasztó gödrök egv idő után működésképtelenné válnak, a beléjük folyó víz végül az épületek alá jut. Az elhanyagolt közművek megemelhetik a talajvíz szintiét. Az okok viszonylag gyorsan kideríthe- tők. sajnos megszüntetésük annál körülményesebb. Nincs vállalkozó az emésztők rendszeres tisztítására, vagv a lakók drágáliák a ..szippantok” rendszeres kihívását. A csatornahálózat alapos javítása is igen drága. — így aztán el is marad. — Manavsáa mennyire veszik komolyan az önök vizsaálatainak eredményét? — Az elemzések után levont következtetéseinknek sokszor nem hisznek, mert a javasolt megoldást drágának találják. A kért vizsgálatok száma manapság gyarapodik. Ez örvendetes lenne, ha nem tudnánk mi népszerűségünk oka. So1-okát nem az előzetes aggódás vezet, csupán azt ismerték fel. pénzhez juthatnak a tervezőt vagv az építőt beperelve. VSZJ. LASSÚ VÍZ A KÖRÖS MENTÉN I. Hiányzó alapoktól az alaphiányig „Élve a terv nyitottságából, keretjellegéből adódó lehetőségekkel, vizsgálják felül és dolgozzák át középtávú programjukat úgy, hogy az 1985- ig meghatározott feladatoka dinamikusabb termelésfejlesztést, a jövedelmezőbb gazdálkodást szolgálják” — eképpen összegezte a kunszentmártoni Körösmenti Tsz vezetőségének egyik legsürgetőbb tennivalóját a járási párt-végrehajtóbizottság azon az ülésen, amelyen a közös gazdaság ötéves terve készítésének tapasztalatait értékelték. Cikksorozatunkban arra kerestük a választ, miért is nem végeztek, nem végezhettek teljes értékű munkát a szövetlcpzetben a tervkészítők, a segítésükre megalakított ideiglenes tervbizottság? Csak a terület lett nagyobb Anélkül, hogy a múlt hiányosságaival akarnánk magyarázni a mai gondokat, le kell szögeznünk: a Körösmenti Tsz gazdálkodásának jelenlegi színvonalát csak úgy lehet reálisan megítélni, ha ismerjük a hetvenes évek elejének valóságát is. Átlagos szinten gazdálkodó szövetkezet volt a kunszentmártoni Zalka Máté, az ugyancsak helybeli Búzakalász és a kungyalui Zöldmező is 1974-ben, amikor összeadták, amilyük volt. És nem volt sok mindenük. Gazdálkodásának színvonalét, eszközellátottságát tekintve egyik gazdaság sem volt abban a helyzetben, hogy az élre álljon és lendületesebb fejlődést diktáljon. Sok víz lefolyt az egyesülések óta a Körösön, és a valamivel több mint 13 ezer hektáros gazdaság életére se mondható, hogy „állóvíz”. Talán a „lassú víz”, az megállja a helyét. És ennek ^z oka mindenképpen az, hogy az egyesülések nem hoztak lényeges minőségi változásit. Tulajdonképpen csak a terület lett nagyobb. A gazdálkodás színvonala jószerivel alig módosult. Sportnyelven szólva, ott vannak, ott is voltaik mindig a pályán. Csak közben mások, a megye többi szövetkezetei közül sokan elhúztak mellettük. Gazdálkodási eredményeik ugyanis messze elmaradnak a lehetőségektől, az adottságoktól. Előrelépésről csak önmagukhoz hasonlítva beszélhetnek, márpedig a mércét, ma már sokkal magasabbra rakják! A téesz adottságai és eredményei közötti ellentmondásokat megyei összehasonlító adatok alapján lehet legjobban érzékeltetni. Az adottságait tekintve a megye ötvennyolc termelőszövetkezete között a harminckettedik helyen jegyzik a kunszentmártonit, az egy hektár termő- területre jutó állóeszköz^ és a földterületek aranykorona értéke alapján. Az utóbbi náluk a meglehetősen rossz minőségű szelevényi földekkel együtt is jó. Átlagosan huszonkét aranykoronás területen gazdálkodnak. Az 1980. évi termelési érték alapján viszont a negyvenkilencedikek Ha az egyesülést követő esztendőkben figyelemmel kísérjük a termelésüket, a nyereségük alakulását, megállapíthatjuk, hogy a megye más, hasonló területnagyságú, eszközellátottsá- gú és termelőhelyi adottságú szövetkezeteiben mindig annak legalább a kétszeresét könyvelhették el. Bizonyítottak a szelevényiek A nyereséget a Körösmentiben is megháromszorozták öt év alatt. Csakhogy ez a jövedelem nem biztosított feJászberényben az elromlott rádió- és tévékészülékek javításával a Gelkán kívül a Műszeripari Szövetkezet iavítórészleee foelalkozik. Képünkön Szalóki István műszerész munka közben dezetet a fejlesztéseikhez. Két évben egymásután alaphiánnyal zártak, 1980-ban ötmillió, 1979-ben kétmillió forintjuk hibádzott. Az említett két esztendő hiányzó millióihoz nem kell kommentár. Az egymást követő négy évben szanált szelevényi Szikra Termelőszövetkezettel történt egyesülés átmenetileg persze hosa visszavetette a Körösmentit. Ennek ellenére a szövetkezetben nem találkoztam olyan véleménnyel, hogy a gazdaság jelenlegi középszerűségéért okolnák az újabb, az 1978. évi egyesülést. Tudni kell azt is, miért nem hibáztatják,, ma már, se a kunszentiek, se a kungya- lusiak a szelevénvieket. Az egyesüléskor csak azt látták, rossz minőségű földekkel, leromlott állatállománnyal., szegényes eszközökkel — idézőjelben mondom — gya- - rapodott a Körösmenti Tsz. Csakhogy amíg önálló volt a Szikra, ritkán írhattak három tonnát a „búza termésátlaga” rovatba. Tavaly már négy és féli tonna szemet takarítottak be a szelevényi táblákról, és az idén ott termett a legtöbb kukorica. Szóval, bizonyítottak a szelevényiek. Az a tény, hogy a téesz jelenlegi gazdálkodási színvonala mellett jelentős összeget törleszt immár negyedik esztendeje a Körösmenti Tsz a valamikori szelevényi szövetkezet szanálási hiteleiből. Hogy ezenkívül mi minden vitte, vagy éppen mi nem hozta a pénzt a téesznek? Például a kukorica. A környékbeli gazdaságokban már mindenütt megtalálták a módját a termés energiatakarékos, nedves tárolásának. A Körösmentiben sem csak azért nem csinálták ezt eddig, mert nem futotta még a pénzükből; megfelelő betontárolókra. Meg kellett szárítaniuk minden szem tengerit. Márpedig az egyesült három téesz, annak idején, a két- háromezer hektárjához mi mást épített volna, mint kis teljesítményű Sirokkókat Rengeteg pénzt elfűtenek most a három, olajtüzelésű szárítónál. Érvelhetnénk: nemcsak betonsilóban, fóliával bélelt vermekben is tárolnak másutt szem- meg csőzúzalékot. Csakhogy a kunszentieknek, ha azt akarták, hogy zárszámadásra összejöjjön a szükséges forint, pénzzé kellett tenniük mindent. A kukoricát például, sokszor amire a saját állatállományuknak lett volna szüksége, azt is. Tavasszal vagy nyáron azután visszavásárolták, jóval drágábban. Így hiába állították elő tavaly az 1976. évinél 71 forinttal olcsóbban a kukorica mázsáját. Ötszáz telién, öt helyen Mi nem hoz pénzt a Körösmenti Tsz-nek? Bármilyen furcsán hangzik, mégis igaz: a szövetkezet 2300-as szarvasmarha-állománya. De hogyan is lenne (jövedelmező az ágazat a mintegy kétezerkétszáz literes tehenénkénti tejhozam mellett. Jószágtartásuk alacsony színvonalára jellemző, hogy vannak még istállóik, ahol fal melletti jászolokba háton, kasba hordják a takarmányt, vödrökkel itatják a jószágokat. Így azután az sem csoda, hogy ráfizetéssel állítják elő a tejet. öt helyen fejik a félezer tehenüket, — Papszász, Pá- lóczi, Svajgel, Kungyalu — hogy ne soroljam hány telepen, a lényeg, hogy harminc kilométeres körzetben tíznél több helyen, az egyesülések ólőttröl örökölt, elavult épületekben tartják a 2300 marhát. Mindenütt kellenek a drága üzemanyagot faló gépek a takarmányozáshoz!, a trágyakihordáshoz. Ezért nem hoz hasznot a szarvas- marhatartás. Húsmarhák értékesítésére alig volt lehetősége a téesznek, mert saját szaporulatból oldották meg a brucellamentesítést. A tejprémium pedig nyilvánvalóan ismeretlen fogalom ott, ahol csak kétezerháromszáz litert fejnek egy-egy tehéntől. Temesközy Ferenc (Következik: Kihagyott lehetőségek, elszalasztott milliók.)
