Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

1981. DECEMBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 FÖLDMOZGÁS Lapunkban annak idején beszámoltunk a Magyar Törté­nelmi Társulat és a Szolnok megyei Tanács által 1981. ápri­lis 6—7-én Túrkevén, A mezőgazdaság szocialista átalakulá­sa Magyarországon címmel rendezett országos tudományos tanácskozásról. A túrkevei konferencián elhangzott ' elnöki megnyitó és tizenkét előadás, valamint tizennyolc korreferá­tum, hozzászólás anyagát Vass Henrik, a történettudományok kandidátusa, a Magyar Történelmi Társulat általános alelnö- ke szerkesztésében — a Szolnok megyei Tanács megbízása alapján — megjelentette a Szolnok megyei Lapkiadó Vállalat. A tanulmánykötetben — ahogy ezt a tudományos ta­nácskozás megnyitóiét is tartó szerkesztő meghatároz­ta — történészek és közgaz­dászok, ‘ gazdaságtörténészek és szociológusok, a politika- todomány művelői és agrár- szakemberek együttesen igye­keznek választ adni szocia­lista mezőgazdaságunk há­rom évtizedének fontos kér­déseire, összefüggéseire. A kötetben társadalmunk, olyan alapvető kérdéskomplexumá­ról van szó, amely mind gaz­dasági, mind pedig politikai és társadalomtörténeti szem­pontból az elmúlt harminc esztendő fejlődésének egyik meghatározó elemét képezte. A kötet első, A szocialista mezőgazdaság fejlődése Szol­nok megyében című tanulmá­nya az előzőekben leírt vizs­gálati módszer alapján afl elemzést a témáról. A szer­ző, Andrikó Miklós, kifejti, hogy társadalmunk a jelen és a jövő megértéséhez mély­ségeiben is ismerni akarja azt a történelmi utat, ame­lyet a szocialista Magyaror­szág megteremtésében eddig végigjártunk. A mezőgazdasági népesség 1945-ben történt át réteg ződé- sérfek vizsgálata a tanul­mányban feltárt érdekes kö­vetkeztetések útján vezet el a termelőszövetkezeti mozga­lom gondolatáig. De tény, hogy a nagy történelmi moz­gás csak a helyes agrárpoli­tika következetes alkalmazá­sával, 1956 után szélesedhe­tett ki. válhatott teljessé. Szolnok megyében 1958 ele­jén mozdult meg a föld. A megyei pártbizottság, a me­gyei tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága 1958. február 21—22-1 együt­tes ülésén a testületek meg­állapították, hogy a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének Szolnok megyében megértek a politikai feltéte­lei. Ez a tanácskozás volt előkészítője annak a nagy­szabású munkának, amely az 1959. január 26-i megyei pártaktívával indult. A kö­rültekintő előkészítés és a felelősséggel végzett megsvő- zés eredményeként néhány hónap alatt befejeződött a/ átszervezés, a termőterület .95 százaléka került kollektív művelés alá, Szolnok megye hét városa szövetkezeti vá­ros-, 69 községe szövetkezeti község lett. A történelmi mozgás elvi, politikai hatását elemezve megállapítja a ta­nulmány — többek között—, hogy a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével indult meg az osztályérdekek való­di közeledése, amely a ké­sőbbiek során már a mind szélesebbé, erősebbé váló nemzeti egység alapját ké­pezi. Ha/ank szocialista jnező- gazdaságának fejlődése — amely természetesen élet­mód -. éle tf orma-vált ozás ok­kal járt — a számok tükré­ben érdekes, határon túli ki­tekintésre is alkalmat szol­gáltatott, például Csizmadia Ernő Az agrárkérdés meg­oldásának tapasztalatai című értekezésében. A kötet tanulmányai na­gyon jól kiegészítik égymást gondolati építkezésükben ' is megfelelnek a történelmi Tanulmánykötet a mezőgazdaság szocialista átalakulásáról kontinuitás elvének. Zsilák András: A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének kez­detei és ellentmondásai az 1950-es évek első felében cí­mű tanulmányához szorosan kapcsolható Zsarnóczai Sán­dor: Az MSZMP agrárpolitA kája és a mezőgazdaság tö­meges átszervezése című munkája. Elválaszthatatlan a gondolati összefüggés Vági Ferenc: Az agrártermelés feltételeinek átalakulása és fejlődése a termelőszövetke­zetekben és Schindele Mik­lós : A háztáji és kisegítő gaz­daságok szerepe a mezőgaz­dasági termelésben cí&ű ér­tekezése között. Pölöskei Fe­renc: Erdei Ferenc szövetke­zetpolitikai koncepciójának alakulása című munkája kul- túrhistóriai megközelítésből is értékes, érdékes, ahogy Romány Pál: Mezőváros, ta­nya, termelőszövetkezet cí­mű, ma is aktuális kérdése­ket felvető értekezése és Sárkány Mihály: A kultúra és az életmód változása fa­lun című tanulmánya is. A terjedelmesebb tanulmá­nyokhoz — amelyek mind­egyikét még címszavakban sincs módunk ismertetni ‘— kisebb, az egyes témakörö­ket kiegészítő résztanulmá­nyokat olvashatnak a kötet­ben az érdeklődők. Hisszük, hogy ezek tábora meglehető­sen széles, hiszen hézagpót­ló könyvről van szó: az érte­kezések némelyikének rész­kérdéseiről ugyan már ol­vashattunk különböző tudo­mányos publikációkban, de a szerényen vázolt tanul­mánykötet olyan új informá­ciókat, megközelítéseket tar­talmaz, amelyekkel egvik alapja lehet a teljesség igé­nyével bíró összegzésnek. TL. Legnépszerűbb a korcsolyapálya Vakációzó diákok Jászberényben Az úttürőház játékai közül az elektromos (autópálya a legnépszerűbb Vakáció. Nem az igazi, a naigv. de a diákok legalább annyira örülnék a kéthetes téli szünetnek, miint a nyári hónapok gondtalan szabad­ságának. A rövidebb időt igyekeznek gondosan beosz­tani pihenésre, sportolásra. Akiinek eisetteg valamelyik tantárgyból .szorít a cipő” most pótolhatja a lemara­dást. A gyerekek többsége azonban ezeket a napokat a iátiékinaik Szentelheti. Ho­gyan telük a vakáció egy napja, mivel tölthetik az időt a diákók? — kíváncsis­kodtunk Jászberényben. A Déryné Művelődési Köz* pont földazinitién kellemes muzsika fogadja a látogató­kat. A diákokat, reggel 8 órától Várják a játékok, a polcokon ifjúsági lapok so- rakoznak. s aki valamely lemez anyagát szeretné mag­nóra átjátszani, azt is .megte­heti. Á*z ünnepeken, hétvé­geklen filmvetítéssel (tarkí­tották, tarkítják a progra­mot. Az úttöirőházban már Sizünddei a hangulat. Film­vetítésre gyülekeznek a palások. A mozi előtt meg­rohamozzák a iát ék szobát, kezdődik az autóverseny a tévéfoci minden társasjáték­nak akad „gaVdája". — Szünidei rendezvénye­ink egy része — fenvőün- neps ég, asr^1 al if en is z-villám - torna, disco — már lezaj­lott. de ha nincs kiemelt program, akkor is szívesen jönnek a everekek. az elekt­romos játékokban ■ alig győzzük cserélni az elemet — mondja Faragó László, az intézmény igazgatója. Az úttarőhaz utcájában a Hűtőgépgyár' munkás és if­júsági háza délután 2 órától fogadiia a szünidős diákokat. A játékok mellett a színház­teremben a TV Kaíkaóbár- járnak ismeiá, kedvenc bo­hócai ázórakoztatjálk a gye­rekeket. A legnépszerűbb vakáfció- zó hely Jászberényben a műjégpálya. Már a reggeli órákban sók általános és középiskolás fiatalt látni a városban vállára dobott ko­ri cipőkkel. — A törzsiközönség rögtön' nyitás után a jégen van. sokukat csak az éhség csalo­gatja haza — mondja Csil­lag György a sportlétesít­mények vezetője. — A szün­idő alatt 10 órától este 8-ig fogadjuk a vendégeket. Nem panaszkodhatunk. napont a 7—800-an váltanak jegyet. — Mennyibe kerül a belé­pő? — A diákoknak 6 forint, ha' csoportosan jönnek akkor csak a fele. Nem eav test- neveílő tanár hozza tanítvá­nyait hozzánk a megye túl­só sarkaiból is. A nagyobb fiúk szívesen mérik össze erejüket, ügyességüket, a nemrégiben átadott automa­ta tekepályán. Ügy tervez­zük, hogy jövőre a vakáció idején a sportcsarnokét is kinyitjuk, mozogjanak a gyerekek kedvükre. — Melyik iskolába jársz? — 'kérdezzük a pihenőt tar­tó kislánytól. — Jáázjákóháilmáln lakom, ott járok suliba — válaszol­ja Fodor Éva. — Kihaszná­lom a szünetet, negyedszer vagyak itt. Tegnap a Mátrá­ban voltam síelni. A_ téli sportokat nagyon szeretem. Két fiú kormányozza ma­gát hozzánk. Mint kiderül ikrek. Gyuláról jöttek, a he­rényi rokonoknál „telelnek". — Két éve ezen a pályán tanultunk meg korcsolyáz­ni. azóta a téli szünetet itt töltjük . — újságolja Bőd Peti — sajnos otthon nincs koriDalya. a tó meg nem fagyott be. fs A zeneszerző szülővárosában Á Kodály-emlékév küszöbén A kolostorból kialakított Zenepedagógiai intézet Kecskemét belvárosában, egy felújított, régi kolostor­ban nyitotta meg kapuit 1975-ben a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. A nemesen egyszerű épületein — a kolduerendi szerzete­sek szigorú szegénységi fo­gadalma miatt — nincsenek a barokk stílusra jellemző díszítő elemek, képzőművé­szeti emlékek s a belső te­rekből is hiányoznak a stuk­kódíszek, freskók. Eminek el­lenére a boltozatok lágyan hajló íve. a vakító, hófehér falak, a környezethez jól illő, a magyar népművésze­ti hagyományokat a barokk stílusjegyeivel ötvöző új bú­torzat . ünnepélyességet áraszt. Mintha szegélybe lépne a látogató, minthogy tulajdon­képpen az is, a zene szenté­lye; Kodály Zoltáln tisztele­té ré, emlékére. Az intézet­ben minden a zeneszerzőre, a zenepedagógusra emlékez­tet, aki így írt szülővárosá­ról ... Ikecslkemétdségemet valahol a csontomban érez­tem mindig mint á növény, amelyik a homokos talajban él. azért a gyökereit leeresz­ti mélyebbre is, a homok alá. ahol • az igazi tápláló nedvek vannak. A homok ugyan sok mindenfélét te­rem, éppen ’ Kecskeméten, ... de mindig arra gondol­tam, mit kellene tenni, hogy ne csak ezek hozzák létre Kecsikamét hírnevét, hanem magasabb rendű terményen? is. a sízellem terményei”. Már nem élt amikor a Zenepedagógiai Intézetet avatták. Az eltelt néhány év alatt nemcsak az országban, ha­nem a világ minden táján ismertté, fogalommá vált a kodályi örökséget ápoló lé­tesítmény. Japántól az USA- íg. Norvégiától. Ausztráliáig szinte minden nemzet el­küldte fiait, lányait Kecs­kemétté Kodály Zoltán zene - pedagógiáját tanulmányozni. Az intézet egyik legjelentő­sebb oktatási formája az egyéves tanfolyam, amelyen heti húsz órában ismertetik meg a hallgatókat Kodály zenei nevelési! koncepciójá­nak elméletével és gyakorla­tával. A tamiterv emellett ki­egészül zeneelmélettel, szol- fézsóitálklkal, kamarazenével, énekléssel, óvodai és iskolai órák látogatásával, s a kül­földi hallgatóknak természe­tesen —fakultatív tárgy­ként — a magyar nyelvvel. Igen nagy érdeklődés kí­séri a kétévenkénti Nemzet­közi Kodály Szemináriumot, aiméliynldk középpontijában a magyar zenei nevelési rend­szer és módszerek .megis­mertetése szerepel, a prog­ramot kiegészítő koncertek pedig a zenei életünkből ad­nak ízelítőt a hallgatóknak. A négyhetes szarrvnáriuim- hoz kapcsolódva 'szerveznek a hazai ének-zaneszaikos pe­dagógusoknak, szakembe­reknek is tanfolyamét, 'ame­lyen bemutató órák, elméle­ti és gyakorlati foglalkozá­sok szerepelnek. Ugyancsak a hazai ének-zene szakos ne­velőik továbbképzését szol­gálják a két-hároméves tan­folyamok. Az ezen részt ve­vő hallgatók kéthetente il­letve havonta egy-egy alka­lommal ..találkoznak” Kecs­kemétien, bővítik ismeretei­ket, pedagógiái módszereik eszköztárát. S végiül a há­rom—tíznapos rendkívüli tan­folyamok programját külföl­di hallgatóknak állítják ösz- sze. Borsos Miklós Kodály­ról készített portréja a főbejáratnál A jelentkezők igen magas száma is jelzi a Kodály Zol­tán zenepedagógiai munkás­sága iránti nagy érdeklődést, a módszerei megvalósításá­ra való törekvést. Zened ne­velést koncepciójának lénye­ge, „mennél nagyobb töme­géket közvetlen érintkezés­be hozni igaza, értékes zené­vel”. hiszep „minél többen énekelnek, annál inkább vá­lik a dal a nemzet egyik összetartó láncszemévé”. Az ének. a zene — amely érté­se nélkül nem lehet teljes az emberi élet — megsze­rettetését már jóval az ál­talános iskola megkezdése előtt. kell megalapcfanii. I gen alkalmasak erre a magyar népdalok, amelyek alapot teremtenek, s segítenek el­jutni a zeneirodalom csúcsa­it jelentő alkotások befoga­dásáig. Mennyi vált valóra Ko­dály zenepedagógiájából, ho­gyan ápoljuk örökségét? Mindez megméretik majd jövőre, Kodály Zoltán szü­letésének századik évfordu­lóján. A jubileumi ünnep­ségsorozat rendezésében központi szerepek kapott Kecskemét, a sísül óváros, s az intézet. Kiállításokat, tu- domáhyos tanácskozásokat, hangversenyeket tartanak a „hírős városiban’. A két nagy magyar zeneszerzőre, Bartók Bélára és kodály Zoltánra emlékeztet, munkásságukat kapcsolja össze az a kama­razenekari hangversenysoro­zat, amely idén októberben kezdődött. A Kodály Intézet nagytermében január 17-én a Kodály Vonósnégyes ad műsort, ffelhruár 21-én a „Da­lok régi és XX. századi ma­gyar költők verseire” című estre kerül sor. március 14- én pedig Ligeti András (he­gedű) és Qnczay Csaba (csejló) szonátaestjére. A jövő év nyarain július 4-én nyílik meg a nemzet­közi kórustábor. Ugyaneb­ben az időben Pécsett nem­zetközi zenekari tábort ren­deznek. A zenészek Pécsett, a kórus pedig Kecskeméten készül fel Kodály Budavári Tedeum című művének elő­adására. Az együttes Hiro- yufki Iwaki vezényletével az ország több városaiban lép fel a műsorral. Ugyancsak nyáron kerül sor Kecskeméten a Nemzet­közi Kodály Szemináriumra, amelyre 200—250 résztvevőt várnak. Az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi - Szervezete ugyancsak Kecskeméten tantija közgyűlését. A már hagyományos kecskeméti népzenei találkozót jövőre Bartók és • Kodály munkás­ságának szentelik, amelyre a tervek szerint meghívják a két népdateyűjtő adatköz­lőit is. A zenei világnapon a vá­rosi szimfonikus zenekar ad műsört Kodály műveiből, az esten fellép Kodályné Pé- czeli Sarolta is. December 15-én, á zeneszerző születés­napja előtti napon a Magyar Kodály Társaság és a Ma­gyar Tudományos Akadémia nemzetközi kongresszusára kerül sor. A születésnapi díszhangversenyen az Álla­mi Hangverseny Zenekar Ferencsiik János vezényleté­vel ad műsort Kodály mű­veiből. A jubileumi évben meg- jelenttetiik többek között a Kodály-szemiiinárium előadá­sait. s a zeneszerző Kecske­méthez fűződő kapcsolatát feldolgozó kötetet, A város legszebb születés­napi ajándéka talán mégis az úi „zeneház”, amelybe már beköltöztök a fiatalok. A felújított ókollégiumihan — amelynek csodáfliatos ákusztiikájú nagytermében a 30-as. 40-es években Számos Kodály-mű. az .öregek, a Jézus és a kufárók.- a Mol­nár Anna ősbemutatóját tartották — komplex zenei nevelési intézményt alakítót, talk ki. Óvodások, általános isko'lásök. gimnazisták és szakközépiskolások tanulnak benne. Olyan ének-zenei ok- taitáisi. intézmény született meg ezzel Kecskeméten, amilyenről Kodály Zoltán álmodott. Az intézet hangulatos udvarán tavasztói-őszig koncerteket. ' tartanak Fotó; Tóth Sándor Tál Gizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents