Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-19 / 297. szám

1981. DECEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácstagi beszámolók Szolnokon Előtérben a városfejlesztés és a környezetvédelem Befejeződött a téli ülésszak Tegnap befejeződtek Szol" nőkön a tanácstagi besvümo- lők. A tapasztaltok értékelé­se nemcsak a lakosság vé­leményének,' javaslatai­nak megismerése miatt fontos, hanem azért is, mert jó alkalom kínál­kozott annak lemér ésére. hogy a tanácstagok mennyi­re találták meg az utat vá­lasztóikhoz. A taríajcstagi beszámolókat özilsiatematikus előkészítés előzte meg. A városi tanács a szervező munkához — többek között — segítségül hívta a körzeti pártszerve­zetek és a népfrontbizottsá- gok titkárait, akik a város életéről részletes tájékozta­tást kaptak. A város vezetői egyénenként is elbeszélgettek a tanácsta­gokkal. Érdeklődtek arról, hogyan érzik magukat a tes­tületben miiként teljesíthe­tik választóik kéréseit. A tanácstagok izeken a beszél­getéseken jónéh'ány javasla­tot is tették. így például azt, hogy munkájuk segítése ér­dekében a tanács (két-három hónaponként konzultáljon velük, ho°y ismeretszerzé­sük folyamatos legyen. Ezeken a beszélgetéseken — és a beszámol ókon is — kiderült; hogy a tanácstagok közéleti munkájának elis­merése nem minden munka­helyen teljes. Pedig ennek magától értetődőnek kel­lene 'lennie. Nem minden­hol veszik figyelembe, hogy a tanácstagok döntenek a Egyebek között a KPM közlekedésfelügyeletének te­vékenységéről tanácskozott tegnapi ülésén a megyei szállítási bizottság. Gyen es György, a felügye­let vezetője elmondta, hogy kis létszámmal ugyan, de rendkívül fontos munkát végednek. hiszen feladataik közé tartozik a járművek műszáki vizsgálata és a for­galmi ellenőrzés. Az idén harmincezer gép­jármű műszaki vizsgálatát és több mint kilencezer köz­úti ellenőrzést végeztek. A közutakon tapasztalt . hiá­nyosságok között szerepelt a menetlevél nélküli közleke­dés. . az üzémi személygép­kocsik jogtalan használata. Gyakran találkoztak a me­netokmányokon fiktív súly­város legjelentősebb ügyei­ben, és ezért is támogatást érdemelnék. A tanácstagi beszámoló­kon a korábbinál kevesebb — a lakosságnak mintegy tizenöt százalékát kitevő — választópolgár jelent meg. Egy-egy ilyen eszmecsere értékét elsősorban nem a megjelenték száma, hanem az elhangzott vélemények adják meg. A vélemény­nyilvánítás pedig igen széles körű volt «zeken a .beszá­molókon. Csaknem ötszázan fejtették ki véleményüket, elhangzott közel négyszáz közérdekű bejelentés, há­romszáznál több közérdekű javaslat és néhány panasz is. Ajz észrevételek, javasla­tok jórészére azonnal meg­adták a választ. Azokra a kérdésekre, amelyek után­járást igényelnek a közeljö­vőben válaszolnak. A felve­téseknek körülbelül kilenc­venöt százaléka ikommuniá- lis jellegű: út- és járdaépí­tést. villamyhálózatobővítést. lakásfelújítást kértek első­sorban a felszólalók. Figyel­met érdemel a környezetvé­delem előtérbe kerülése. So­kan emeltek sttot a köztisz­taság javításáért, a város fásításáért. Jónéh'áiny helyen társadalmi munkára is tet­ték ígéretet. A fölszólalók — amellett, hogy elsősorban saját kör­zetük ügyes-bajos dolgaival foglalkoztak — elismerően szóltak a tanácsi apparátus munkájáról. és kilométeradatokkal, üzem- képtelen kilométeiisiZámiáló- val. nem megfelelő műszaki és közlekedésbiztonsági ál­lapotban levő autókkal. Az áruszállító járművek teher" kihas'ználtsóga alig haladta meg a negyven százalékot, amely nyilvánvaló pazarlás.- Nem jobb a helyzet az üze­mi autóbuszokkal se. ame­lyek negyvenszázalékos fé­rőhely-ki használtsággal - köz- Ie!k"-Uc'k A felügyelet vezetője be­szélt a jövő évi feladataik­ról is. 1982-ben várhatóan harmincezer járművet vizs­gáztatnak le. Szigorúbban ellenőrzik a folyékony üzem­anyag felhasználását, az úgynevezett haszongépko- csik kihasználtságát, a közü­leti személyautók jog- és rendeltetésszerű ' használatát. (Folytatás az 1. oldalról.) kenységének legfontosabb vo­nása változatlanul a kapcso­latok erősítése, bővítése szö­vetségeseinkkel, mind a két­oldalú kapcsolatok, mind pe­dig a Varsói Szerződés és a KGST keretében. A magyar •—szovjet kapcsolatok ki­terjednek a politikai, a gaz­dasági, az ideológiai, a kul­turális és a tudományos élet minden területére. Gyakor­latilag nincs a szocialista építőmunkának olyan terü­lete, ahol kölcsönösen elő­nyös együttműködésünknek ne lenne meghatározó sze­repe. Ugyanezt mondhatjuk nemzetközi tevékenységünk­ről, összehangolt külpolitikai fellépésünkről is. Kapcsola­taink fejlődésének kiemel­kedő állomásai voltak Ká­A Magyar Népköztársaság kormánya különleges figyel­met fordít kapcsolataink fej­lesztésére, ápolására a szom­szédos szocialista országok­kal. Meggyőződésünk — han­goztatta —, hogy a szomszé­dos szocialista országok év­századok óta egymás mellett élő népeinek szoros barát­sága és együttműködése a társadalom fejlődésének fon­tos tényezője. . Ezután Púja Frigyes szólt arról, hogy a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa de­cember 13-án — az ország alkotmányával összhangban — bevezette a szükségálla­potot. Wojciech Jaruzelski kormányfő elnökletével meg­alakult a Nemzeti Meg-, mentés Katonai Tanácsa, amely különböző intéz­kedéseket tett. Ezek a lépé­sek az ellenforradalmi ve­szély leküzdését, az anarchia és a káosz megelőzését, a törvényes rend helyreállítá­sát, a belső helyzet konszo­lidálását. a folyamatos ter­melőmunka biztosítását, a szocialista kibontakozást az ország társadalmi és nemze­ti felemelkedését szolgálják. Osztjuk a lengyel kommu­nisták és más haladó embe­rek álláspontját: Lengyelor­szág szocialista ország és az is marad, s —-a Varsói Szer­ződés szilárd tagjaként — a jövőben is betölti fontos sze­repét a szocialista közösség­ben. E nehéz történelmi idő­szakban a magyar nép test­véri szolidaritásáról és tá­mogatásáról biztosítja a szó-* cializmus megvédéséért, az ellenforradalom ellen küzdő lengyel hazafiakat. Pártunk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatait minden területen erősíti és bővíti a hagyományos test­véri barátság szellemében, a proletár internacionalizmus elvei alapján. A Magyar Népköztársaság kormányá­nak határozott álláspontja; a szükségállapot bevezetése a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának alkotmányos A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tan'óicsa sokat tett a tagállamok gazdasági együttműködésének fejlesz­téséért. Ügy véljük, hogy a tagországok együttműködését még szorosabbá kell tenni, meg kell gyorsítani a Komp­lex program valóraváltását. Várakozással tekintünk a KGST-tagáillamok vezető­inek tervezett találkozójára, részt vállalunk annak előké­szítéséből. Púja Frigyes fel­hívta a figyelmet: nagy fontossága van annak, hogy miképp alakul országunk vi­szonya, a fejlett tőkés orszá­gokkal. Mint mondotta, két­oldalú kapcsolataink n^a- mennyi fejlett tőkés ország­gal rendezettek s azok fej­lesztését — a kölcsönös elő­nyök alapján — a helsinki záróokmány ajánlásaival összhangban — továbbra is fontos feladatunknak' tart­juk. Külpolitikai tevékeny­ségünkben mind jelentősebb dér János és Leonyid IIjícs Brezsnyev hagyományossá vált találkozói és vélemény­cseréi a pártjaink és orszá­gaink előtt álló legfontosabb feladatokról. Ezek a talál­kozók meghatározó fontossá­gúak a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyíté- tésében. Az elmúlt napokban került sor Nyikolaj Alek- szandrovics Tyihonővnak, a Szovjetunió miniszterelnöké­nek magyarországi látogatá­sára. Biztosak vagyunk ab­ban — mondotta Púja Fri­gyes —,/ hogy a magyar és a szovjet kormányfő találko­zója, a szoros barátság lég­körében folytatott megbe­szélések, minden területen újabb lendületet adnak or­szágaink együttműködésének sokoldalú fejlesztéséhez, kap­csolataink szélesítéséhez. Az országgyűlés téli ülés­szakának második napján Púja Frigyes külügyminisz­ter beszámolóját tartja (Teleíotó — KS) joga, és az ország belügye. Nyugaton akadnak olyanok, akik ezt kétségbe vonják, miután a szocialista rend­szer .megdöntéséről veszni látják elképzeléseiket. Beavatkoznak Lengyelor­szág alkotmányos rendjébe és saját elképzeléseiket sze­retnék ráerőltetni a lengyel néprg. Ezzel nemcsak a len­gyel népnek okoznak káro­kat, hanem a nemzetközi biz­tonságnak, az európai eny­hülésnek és a békének is. A külügyminiszter részle­tesen elemezte a Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatait az európai és a kontinensen kívüli szocialis­ta országokkal. Az európai szocialista országok nagyobb része tagja a Varsói Szerző­désnek. Pártunk és- kormá­nyunk magasra értékeli a Varsói Szerződésben folyó munkát; ez a szervezet nem­csak tagállamainak védel­méért tett mérhetetlenül so­kat, de a szocialista és a tőkés országok békés együtt­működéséért is. A Varsói Szerződés országai most is bármely pillanatban készek az egyenjogú, minden állam biztonsági érdekeit figye­lembe vevő leszerelési és biztonsági megállapodások megkötésére. szerepet játszanak a fejlő­dő világ országai, hazánk ma imíár több mint 80 fejlő­dő országgal áll diplomáciai kapcsolatban, mintegy 60 or­szággal pedig kereskedelmi megállapodásunk van. Kiemelte: pártunk nem­zetközi tevékenységének, k ormány unk k ü 1 pol i tiká j á" nalk elvei és fő irányvonala változatlan; ennek eredmé­nyes gyakorlati megvalósí- táááina törekszünk a jövő­ben is. Támogatunk minden olyan törekvést, javaslatot, amely hozzájárul szocialista építőmunkánk békés nemzet­közi körülményeinek bizto­sításához. A Varsói Szerző­dés tagállamaival együtt, kö­vetkezetesen küzdünk a há­borús veszély elhárításáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a lesaerelé--, sért, a fegyverzet alacso­nyabb szintjén megvalósuló egyenlő biztonságáért. A ikülügyminis'zter' rész­letesen eleanezte azokat a kérdéseket, amelyek a nem­zetközi politikában nehezítik az enyhülést. A nemzetközi életben felgyülemlett prob­lémák nagyok, de nem meg- oldhatatlamok — hangsú­lyozta. A szocialista orszá­gok — ikrjztűk a mj hazáink is — a vitás nemzetközi kérdések és konfliktusok békés megoldásának a mód­szerét ismerik el helyesnek, s fő eszköznek mindig is a tárgyalásokat tartotta. Mesz" szemenően támogatjuk a Szovjetunió a Varsói Szer­ződés tagállamaimat: közö­sen kialakított békés meg­oldásra szólító javaslatait, kezdeményezéseit. és aktí­van részt vállalunk azok megvalósításából. Több évtizedes töretlen külpolitikánk szorosan egy­bekapcsolódott a szocialista közösség legfontosabb kül­politikai feladatával a béke és a biztonság megszilárdításának cél­jával. Sokoldalú testvéri együttműködésünk a Szov­jetunióval. a szocialista kö­zösség országaival egyben békepoLit.ikámlk sikereinek I záloga is — mondatta be­fejezésül Púja Frigyes. Felszólalások Darvasi István (Bp.), a Ma­gyar Hírlap főszerkesztője, az országgyűlés külügyi bi­zottságának titkára, javasol­va a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszá­moló tudomásul vételét, egyebek között elmondta: — Megnyugvással vehettük tudorpásul, hogy a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csa szükségállapotot hirde­tett, és megalakult a Nemze­ti Megmentés Katonai Ta­nácsa. Tudjuk, hogy- bár ezek csak az első lépések a rend- teremtés, az ellenforradalom veszélye elleni eredményes harc, a szocialista konszoli­dáció és a Lengyelország sa­játosságának megfelelő poli­tika kidolgozásának útján, ám elkerülhetetlen, indokolt és szükséges lépések, ame­lyek nélkül szocialista kon­szolidáció és megújult szo­cialista politika egyaránt el­képzelhetetlen. A továbbiak­ban utalt arra a nemzetközi, tekintélybe és megbecsülés­re, amelynek a Magyar Nép- köztársaság világszerte ör­vend, s amely jól mérhető parlamentünk külügyi tevé­kenységében és külkapcsola- taiban is. Kállai Gyula (Hajdú-Bi- har m.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke felszólalásában kiemelte: a nemzetközi életnek ma nincs Olyan kérdése, melyről a Kállai Gyula, a HNF ÖT el­nöke, HajdúBihar megyei képviselő felszólal (Telefotó — KS) Szovjetunió az egyenjogúság és az egyenlő biztonság szel­lemében ne volna hajlandó tárgyalni. Ezért is kíséri nagy érdeklődéssel a magyar közvélemény a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselőinek a napokban Géni­ben megkezdett tárgyalását. Szólt szocialista nemzeti egy­ségünk töretlen fejlődéséről, s a lengyelországi esemé­nyekkel kapcsolatban hang­súlyozta : népünk egysége abban is kifejezésre jutott, hogy ezek megítélésében mindvégig következetes, el­vi állásfoglalást tanúsított. Közvéleményünk egyetérté­sét fejezi ki népköztársasá­gunk vezető testületéinek nyilatkozatával. Bartha Tibor (Hajdú­Bihar m.), a tiszántúli refor- . rhátus egyházkerület püspö­ke arról szólt, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzet az egyházak értékelése szerint is az emberiség történetében egyedülálló, példa nélküli időszak. Mi azt hisszük és valljuk — hangsúlyozta Bar­tha Tibor —, egyetértésben az expozéval, hogy a béké­nek nincs alternatívája. A beszámoló a' higgadt, nyu­godt és józan aktivitást tük­rözi. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy kormányzatunk külpolitikájának, a szocialis­ta közösségnek és azon belül a Szovjetunió nemzetközi te­vékenységének központi ügye a béke megmentése. A ma­gyarországi egyházak mesz- szemenően támogatják e po­litikát — mondotta a képvi­selő. Kelen Béla (Bp.), az Esti Hírlap főszerkesztője emlé­keztetett rá, hogy a mi né­pünk is átélt történelmi ka­taklizmát, de felelősséggel vállaltuk forradalmi vívmá­nyaink megmentését, felvilá­gosító szóval, fegyverrel és munkával. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a gazda­sági és társadalmi konszoli­dáció nehéz, hosszan tartó folyamatnak ígérkezik Len­gyelországban. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy len­gyel barátaink határozottan elindultak nemzetük meg­mentésének útján. Mi nem kívülállóként figyelünk a Varsóból érkező hírekre, ha­nem mélyen átérezzük hely­zetüket és az igaz ügyért folytatott harcukat. Mind­azok nevében, akik az el­múlt hónapokban aggódva kérdezték: mi történik, mi várhat*# Lengyelországban, most baráti, segítő együttér­zésünket fejezhetjük ki. M i után több hozzászóló nem jelentkezett, isimét Pu- ia Firieves emelik edétt szó­lásra. Hangsúlyozta: a vitá- •ban elhangzott észrevételek értékelések hasznosan kiegé­szítették a kormány -tevé­kenységéről szóló beszámo­lót.. Az országgyűlés Puiia Fri­gyes beszámolóját ióvába- evólag tudomásul vette. Interpellációk A napirendnek meefeflie- lően interpelláció 'követke­zett: Guba Sándor (Somogv m.). a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola főigazgaitóia arról kérdezte a közlékedés- és postaüigvii miniszterit, mit kíváninalk tenni az aprófal­vas települések közlekedésé­nek iavíltása érdekében So­mogy megyében. Pullai Ár­pád elmondotta: a kormány nem kezeld mostohagyermek­ként a közlekedés szempont­jából sem Samogv megvét. s elismerve az interpelláció iogossáigát, folvamatocian foglalkozik az aprófalvas te­lepülések közlekedési gond­jainak megoldási lehetősé­geivel. Tervezik a megvei szállítási tanácsok jogköré­nek kiterjesztését aiz áruszál­lításiról a személyszállításra is. Befejezésül kérte: az in­terpellációban felvetett gond megoldásában a jövőben mindenütt naevoibb és el- szántiabb módon, szervező munkáival ievekez.zenek hasznosítani a heivi kezde­ményezéseket. mert ebben kifejezésire iut az elfogadott költségvetés szelleme. Guba Sándor a miniszteri választ nem fogadta, el. kér­te. hogy az általa felvetett témáira újból té-rienek visz- sza. Az orszá.asvűlés Pullai Ár­pád, válla szál szavazattöbb­séggel. -tudomásul vette A parlament téli üléssza­ka — amelynek második mánián a tanácskozás elnöki tisztét felváltva Péter János és Apró Antal töltötte be — az. -ország,ffvűlés elnökének zárszavával! ért véget: Apró Antal kellemes, ünnepeket, eredményekben gazdag úi esztendőt kívánt a képvise­lőknek. Az NDK részére 3600 darab E—318 típusú rendfelszedő adaptert gyártott az idén a Szolnoki Mezőgép. Képünk atz utolsó szállítmányok egyikéről készült a tószegi gyárban A közúti áruszállítások ellenőrzéséről Még mindig nem elég gazdaságosan üzemelnek a járművek Fejlesztjük kapcsolatainkat a szocialista országokkal Együtt a Varsói Szerződés tagjaival

Next

/
Thumbnails
Contents