Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. DECEMBER 15 Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Példamutató helytállásra lesz szükség a bútorgyárban Felelősség a szövetkezetéit Ismerőseim már többször faggattak: mondjam meg, mikor lesz kapható az ország bútoráruházaiban Nikoletta konyhabútor, úgy hogy az ember egyszerűen bemegy az üzletbe, kiválasztja a ne­ki szükséges elemeket, haza­szállíttatja, felszerelteti és már használhatja is. Mert­hogy nekem ezt tudnom kell, ezt a bútort ugyanis a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregysége gyártja. Most, hogy részt -vettem a napok­ban ennek az üzemnek az egyik, — a II. számú — pártalapszervezetének beszá­moló taggyűlésén, azt hi­szem, könnyebben tudnék válaszolni a kérdezőknek. Ezen az éves munkát összegző munkaértekezleten ugyanis bár az alapszervezeti vezetőség beszámolója, a hozzászólások, a pártélet szinte minden lényeges kér­dését érintették, a legtöbb szó mégis a gazdasági fel­adatokról esett. Azzal kap­csolatban is elsősorban a hogyan tovább lehetőségeit, feladatait latolgatva. A beszámolóban ugyanis elhangzott: „Biztosra vehe>- tő, hogy az évi 205 milliós szerződéses tervünket vár­hatóan 210 millió forint kö­rüli értékben teljesítjük. Bár az utóbbi hónapokban fokozott mértékű nehézsé­gekkel kellett megküzdeni. Mindenekelőtt, az új gépek beállítása változtatta meg a termelés menetét. Ezt mi próbaidőszaknak tekinthet­jük, mivel a jövő évi terve­zett rekonstrukciót hasonló körülmények között, folya­matos termelés mellett kell megoldanunk... Széles kör­ben folyik az 1982-es év gaz­dasági tervének előkészítése, gyáregységünk 7 százalékos termék-, és 33 százalékos nyereségnövekedést irányoz elő...” Mindehhez tudni -kell, hogy a vállalat központja, — annak ellenére, hogy a szolnoki gyáregység évről évre több tízmilliós nyere­séggel termelt. — ennek az üzemnek 1973-tól 1980-ig mindössze 250 ezer forint termelő beruházást tett le­hetővé. (Jelentős szociális beruházást valósult meg.) A régi és az egyre inkább el­avuló gépeken — egészség­re eléggé ártalmas munka- körülmények között — olyan terméket előállítani mint a Nikoletta komplett konyha, amely az idei őszi BNV-n nagydíiat kapott, és elnyer­te a fővárosi tanács külön- díját, mindenképpen elis­merésre méltó tett volt. Az alapszervezet kommu­nistái közül többen is hang­súlyozták: az idei 10 milliós és a jövő évi 40 millió fo­rintos technológiai rekon­strukció révén egyrészt biz­tosítani tudják a hazai kony­habútorok iránti kereslet kielégítését, méghozzá ma­gas színvonalú termékekből, — a Nikoletta mellett ugyan­is már előlkészítették soro­zatgyártásra a legújabb konyhabútortípust, mely az Angéla nevet kapta. És az új technológia nagyobb ter­mékenységet, következés­képpen magasabb keresetet is jelent a dolgozóknak. Nem lesz könnyű az átál­lás: a gyártás egyetlen per­cig sem szünetelhet, miköz­ben javában tart a gépek, gépsorok, cseréje. Ebben az időszakban különösképpen szükség lesz a kommunis­ták példamutató helytállá­sára. Mint ahogy arra is szüksége van a gyárnak, hogy mindenki a lehetősé­geihez mérten igyekezzen hozzájárulni a termelési költségek csökkentéséhez. Erre már egyébként sok jó példa van a bútorgyárban is. Ügy is fogalmazhatok: ez a beszámoló taggyűlés jövőt alapozó tanácskozás volt. A karcagi Május 1. Ter­melőszövetkezet I. számú pártalapszervezetének a na­pokban tartott taggyűlésén nagyon nehéz, eredmények­ben mégis gazdag évről adott számot a pártvezetőség be­számolója, melyet Oláh Im­re, az alapszervezet párttit­kára terjesztett a tagság elé. A beszámoló mondanivaló­ját megerősítették, és hasz­nos észrevételekkel kiegészí­tették a felszólalók: a me­gyei pártbizottság képvise­letében megjelent Matuz Já­nos, továbbá Hubai Imre, Kun Lajos, Fábián Márton, Bézi Elek- és Pádár László. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy többen is kifej­tették volna véleményüket, ha taggyűlésüket nem előzte volna meg a termelőszövet­kezetek kommunistáinak összevont taggyűlése. Azon a legtöbb felszólaló ennek az alapszervezetnek küldötte volt. Joggal vélték, hogy né­hány nap elteltével ugyan­azt, lényegében ugyanabban a körben felesleges megis- mételniök. Ezért a taggyűlés azt javasolta a felsőbb szer­veknek, hogy — ugyanúgy mint régen — az alapszer­vezeti taggyűlések előzzék meg az összevont taggyűlést, mert ilymódon tartalmasab­bá válna annak munkája. Az alapszervezet pártéle­tének azon részeivel, ahol nincs különösebb javítani­való, viszonylag keveset fog­lalkozott a taggyűlés. Nagy hangsúlyt kapott viszont az, hogy javítani kell a tagfel­vételt. A taggyűlés reményét fejezte ki, hogy változás kö­vetkezik be az információs munkában, mivel felvetett kérdéseikre nemigen kapnak választ. Elhangzott olyan javaslat, hogy a propagan­disták a pártoktatási tan­anyaghoz jobban kapcsolják a helyi feladatokat és ered­ményeket. A taggyűlés egyetértett azzal a javaslat­tal, hogy kérjék a városi pártbizottságot: kampány­munkák idején lehetőleg ne adjon az alapszervezetnek kötelezően előírt napirendi pontokat, ne tartsanak min­den hónapban taggyűlést. Így érdemibb lenne a fel­készülés a napirendekre, és a termelőmunka is zavarta­lanabbá válna. Ami pedig a termelőmun­kát illeti: erénye volt a taggyűlésnek, hogy igen lé­nyeges kérdésekkel és ala­posan foglalkozott. Megerő­sítette a jelenlevők hitét abban, hogy ha a kommu­nista kollektíva egyetértve, egységesen foglal állást, és így cselekszik, annak meg­lesz az eredménye. Kitartot­tak például a rizstermesztés mellett, és több évi kudarc után az idén hektáronként harminc mázsa fölötti átlag­termést értek el. A taggyűlés egyetértett abban, hogy az országos gabonatermesztési programot nekik is segíteni kell. En­nek érdekében hatékony in­tézkedéseket tettek. A tavaly őszi vetésterületet például szinte megduplázták. Három­százötven hektáron őszi ár­pát is vetettek. Ezt a nö­vényt évek óta nem ter­mesztették. A gabonater­mesztési területet a megyei átlag fölé emelik A párttagság kezdeménye­zésére nagy erőt fejtettek ki a belvíz- és az aszály okoz­ta kiesések pótlására. így például 70 vagon répakoro­nát és 200 vagon nedves répaszelettel kevert kuko­ricaszárat silóztak. Erre még nem volt példa a szö­vetkezetben. Több milliós ér­téket mentenek még ezál­tal. Figyelemre méltó az is, hogy az idén , alig másfél százalékos költségnöveléssel a tsz nyeresége előrelátha­tóan több mint kétszeresé­re növekszik. A jó időjárást kihasználva sikerült a talajelőkészítést és az egyéb munkákat úgy elvégezni, hogy 7—8 százalé­kos termelésnövekedést elő­irányozhatnak. Elgondolkoztató a taggyű­lés állásfoglalása a belvíz­elvezetési — meliorációs munkákról. Mint az közis­mert, a MÉM az erre a cél­ra szánt összeget csak kon­centráltan engedi felhasz­nálni a megyében. Ilymódon a karcagi szövetkezet hosszú évekig nem számolhat köz­ponti támogatásra, márpedig belvízkárok miatt az idén is 13 millió forint kiesése volt a gabonatermesztésben. A taggyűlés ezért kérte, hogy a MÉM rendelkezésére álló összegnek legalább néhány százalékát szabadon használ­hassa fel a megye. Az említettek mellett be­ruházási és egyéb feladatok­ról is szó volt a taggyűlé­sen, bizonyságul arra, hogjf a párttagok felelősséget érez­nek az egész szövetkezeti' közösség boldogulásáért. VV—SB A népi ellenőrzés megvizsgálta Kevés a tehergépkocsi A fuvaroztatók órdekvédefmóbon Az utóbbi években — er­re utal a Központi Népi El­lenőrző Bizottság nemrég le­zárult vizsgálata is — meg­nőtt a lakosság szállítási igé­nye. A felmérés alapján éven­te mintegy tízmillió esetben a lakosság áruinak házhoz szállítását végzik el az úgy­nevezett közhasználatú fu­varozó vállalatok: összesen 6-8 ezer tehergépkocsival. Bár javultak a szállítási fel­tételek. a fuvarkínálat és a szál lit tatók kielégítése nem a legkifogástalanabb. Kevés a tehergépkocsi, ebből is következik, hogy fuvarozó vállalataink szívesebben végzik a kifize­tődőbb. a nagy volumenű szállításokat, mint az egyéni rövidebb távú fuvarokat Ezt tetézi még az is, hogy a la­kosság nagy többsége nem is­meri a rendelkezésére álló fuvarozási lehetőségeket, formákat, sőt a felszámítha­tó árakat sem. Általános gond a tüzelő- és építőanyagok házhoz szál­lítása. A kisebb TÜZÉP-tele- peken például a vevőnek ki­fizetett árujáért közvetlen a gyártóhoz kell mennie, ahol saját kezűleg kell például a téglát, cserepet kiválogatnia, a rakodást megoldania, és természetesen mindezek után az áru elszállításáról is ő gondoskodik. Kevés helyen szervezték meg a pb-gázpalaek, a ház­tartási tüzelőolaj és a szilárd tüzelő házhoz vitelét. Nehéz­kesek a különleges járműve­ket igénylő kommunális szolgáltatások: az emésztő­gödrök ürítése, a szemét el­szállítása, a fa és fahulladék hazaszállítása. Nem váltak be a kistermelők fuvarigé­nyeire tervezett autóbuszhoz csatolt poggyászpótkocsik sem* zöldáruját ki-ki úgy vi­szi a piacra, ahogy tudja. Ha­sonló gondokkal küszködnek a tanyákon lakók; itt a rom­ló zöldáru és az élőállat el­szállítása a probléma. Ezeken a helyeken lovas szekerekkel oldják meg a fuvarozást; tu­lajdonosaik kihasználva a kényszerű helyzetet, három­szoros árat kérnek, sőt az áru mennyiségi és minőségi állapotának megőrzésére sem vállalnak garanciát. A fuvaroztatók érdekvé­delme tehát sem a magas fu­varköltségekkel, sem a szál­lítási árukárosodással szem­ben nincs biztosítva. Mindenki saját háza táján keresi a megoldást. A teher­gépkocsival rendelkező vál­lalatok dolgozóik számára a' lakásépítéshez és költözkö­déshez szükséges fuvarigé­nyeket általában kielégítik. A termelőszövetkezeti tagok szintén részesülnek hasonló kedvezményekben. Az ipari és szolgáltató szövetkezetek pedig azzal próbálnak segí­teni, hogy melléktevékeny­ségként vállalják a tartós iparcikkek házhoz szállítá­sát. .Ezeken a gondokon pró­bált segíteni a Miniszterta­nács 3/1980. (II. 6.) számú rendeletével is, amely lehe­tővé teszi, hogy munkavi­szonyban lévő magánszemé­lyek kis tehergépkocsival szállítsanak, fuvarozzanak. Még ebben az évben sor ke­rült a rendelet módosításá­ról, vagi'is 1982-től főtevé­kenységként is fuvarozhat­nak majd [magánszemélyek, mégpedig az eddiginél na­gyobb kapacitású gépkocsi­val. A helyzet javítása érdeké­ben a Volán-vállalatok akis teherbírású gépkocsik számát növelik majd; de előirányoz^ ták az építőanyag-kibocsátó helyek telies körű kiszolgá­lását is. A Belkereskedelmi Vállalat pedig a BOY-szol- gálat évi 2—3 százalékos fej- 'esztésével kíván segíteni: az Építőipari Szállítási Vállalat minden telephelyen bekap­csolódik az építőanyagok el­szállításába. Most már Csak az a kér­dés. mindezekből mi valósul meg igazán. Mert ha min­den ígéret teljesül, akkor ta­lán nem kell félnünk attól, hogy késve és megrongálva kapjuk meg vásárolt áruin­kat.. O. É. Rózsa György kapcsolja dr. Czeizel Endrét — Televíziós 1sorozataiban az öröklődés, születésünk és lövőnk titkait kutatia. Mint orvos-aenetikusnak mi a /vé­leménye az öröklött Iadott- sáaok szerevéről eav ember későbbi fizikai iés szellemi, értelmi kévesséaeinek alaku­lásában? — Mind a fizikai adott­ságok. mind az értelmi ké- oesséa. a szellemi adottság létrejöttében komolv szerepe van az öröklődésnek. Ám bizonvos differenciát szok­tunk tenni a fizikai és a szellemi, értelmi adottságok vizsgálatakor. Fizikai adott­ságok terén az öröklő­dés szerepe sokkal nvilván- valóbb. Magas embereknek a -gvermeke is magasabb az átlagosnál, két meglehetősen kövér szülő gvermeke is várhatóan hajlamos lesz a hízásra, — Talán méa a speciális fizikai kévesséaek is örököl­hetőek? Mondjuk, teav válo- aatott labdarúoó fia is ió focista lesz? — Kiváló sportolók, pél­dául eev naev tudású focis­ta esetében nagv valószínű­séggel várható, hogv a gver­meke is tehetségesebb desz a fociban az átlagosnál, az­az a speciális fizikai képes­ségek is öröklődhetnek. — Örökölhető-e az intel- liaencia? — A szellemi adottságok, értelmi képességek öröklő­dése már bonyolultabb kér­dés. Az ember nemcsak bio­lógiai hanem társadalmi lénv is. a társadalmi hatá­sok. lehetőségek ifién ko­molv meghatározó ténvezők. Az örökletes adottság lénye­gében eav lehetőségbiirodal- mat jelent, s howy ebből a lehetőségbirodal'omból mi va­lósul meg. az elsősorban a társadalmi lehetőségektől stb. — fü,°,g. Azt szokták mondani, hogv a szellemi adottság, illetve az i n telid- fiencia létrejöttében mintegy 50—50 százalékban lehet sze­repe az örökletes adottsá­goknak illetve a környezeti feltételeknek. De nem he­lves íigv méricskélni, mert alanvető ténv az. hogv az eevik nem lehet meg a má­sik nélkül, tehát a szétvá­lasztás mesterséges, művi. Ha uavanis nincs meg az örökletes adottság egv em­bernél. akkor nem várható el. hogv a legjobb társadal­mi feltételek mellett is ki­váló tetíetsésre tefiven szert. Vafiv fordítva: lehet valaki kteá.ló biológián adottságú, ha a társadalom nem segí­ti ho nincsenek meg a meg­felelő feltételek, akkor ez semmivé válik, nem lesz ki­emelkedő tehetség az adott személyből. Ezért hangsú­lyozzuk hoav mindkét té­nyező alapvetően .fontos. — A itehetséa kérdése az utóbbi időben avakori be­szédtéma. Sokan azt hanaoz- tatiák. ihoay a mai tizen­évesek. a fiatal generáció körében kevesebb a tehet- séaes. a kiemelkedő, mint elődeiknél. Erről mi a vé­leménye? — Genetikusként ezt nem tudom elfogadni, hiszem min­den generációban potenciá­lisan ugyanannyi tehetség­nek. kivételes adottságúnak kell lennie. Ha ma ezeket a fiatalokat, [gyerekeket nem találjuk meg. akkor talán bennünk. felnőttekben is lehet valami hiba. mert ak­kor a társadalmi lehetőségek valamilyen módon korlátoz­zák az ilven különleges ké­pességű fiatalok felszínre kerülését. Ám azt remélem, hiszem, hoav a maii fiatalok ..szürkébbséaéről” alkotott vélemények áltáléiban nem megalapozottak, és kikerül­nék közülük olvan tehetsé­gek, akik megfejtik jövőnk titkait”. Örökölhető-e az értelmi képesség ? Jó focista lesz-e a labdarúgó fiából?

Next

/
Thumbnails
Contents