Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 írószövetségi közgyűlés Népünk érdekeinek szolgálata megtisztelő kötelesség Felszólalt Óvári Miklós és Aczél György Vasárnap eredményhirde­téssel és a dí invertes fil­mek vetítésével véseí ért a kelet-maa varországi amatőr filmszemle. Nesvvenhat fil­met mutattak be a verse­nyen: a zsűri első és harma­dik díiat nem adott k,i. má­sodik díiat kapott néav al­kotó öt munkaia: az egri Na.ev Zoltán ..Amikor az ál­mok valóra válnak” című filmie. a nvíreavházi ama­tőr filmstúdió ..Diófás utca” című video-orosramia: a haidúböszönnénvi Oláh Im­re: ..Ez a ház eladó” és a ..Vitám et Sanguinem” című filmie és a szolnoki Kardos Tamás ..Űt tiltó táblákkal” című munkája. A KISZ kü- löndíiában részesült az eg­ri és e nyíregyházi amatőr filmklub. i Vasárnap folytatódott. Bu­dapesten a Magyar írók Szö­vetségének közgyűlése. A kétnapos tanácskozás prog-, ramjának megfelelően foly­tatták az előző közgyűlés óta végzett munkát értékelő, a további feladatokat elemző vitát. Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára átadta ' a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának üdvözletét, amely — mint mondta — mindazoknak szól, akik érté­kes irodalmi alkotómunká­jukkal gazdagították a ma­gyar kultúrát és közéléti te­vékenységükkel részt vállal1 nak népünk közös erőfeszí­téseiből. Támogatásról biz­tosította azt a törekvést, hogy növekedjék az írószö­vetség tekintélye saját tag­sága és a közvélemény előtt. Politikai életünknek —- hangsúlyozta — jól műkö­dő szervezetekre van szük­sége. s igazi tekintélyt csak­is a felelősségteljes, komoly, eredményes munka ad. Az írói munka’ tekintélyét pe­dig a művek adják. Szólt arról, hogy megvan­nak a feltétetek az írószö­vetség jó működéséhez. A társadalmi környezet becsüli, szereti a kultúrát. A poli­tikai környezet a szocialista demokráciát, a társadalmi szervek szerepének növelé­sét szorgalmazza. A gazdasá­gi környezet pedig minden területen a valódi értékek megbecsülésére sarkall, tá­mogat a szocializmus irá­nyába mutató minden kez­deményezést. az értékek szerinti differenciálásra tö­rekszik. Amit az írószövet­ségtől az írótársadalomtól kérünk — mondta, — az a szavak számát tekintve ke­vés. a szavak súlyát, tekintve sok és nehéz: a nép erőfeszí­téseinek támogatását az iro­dalom eszközeivel. E feladat felvállalása a magyar írók megtisztelő kötelessége, mert népünk érdekeinek odaadó szolgálatát jelenti. A színvonalas munkáért — a Központi Bizottság titká­rának szavaival — csakis a színvonalas munkáért elis­merés jár. Minden okos szó figyelmet érdemel. Bizalo­mért bizalom a válasz —, mondta, majd hangsúlyozta: folytatjuk eddigi kulturális politikánkat, amelynek, mint politikánk egészének. alap­törvénye a nép szolgálata. Ez a politika becsüli, igény­li és hasznosítja is a kultúra semmi mással nem pótolha­tó közreműködését a társa­dalom tavára. Széles körű együttműködésire törekszik minden becsületes S2tindé- kú, tehát a szocializmust építő nép érdekeit szem előtt tartó alkotóval, és ép­pen ezért vitára is kész az álláspontok közelítésére, a kérdések megoldása érdeké­ben. Változatlan törekvésünk — mutatott rá —, hogy biz­tosítsuk az alkotói szabad­ságot. Soha nem mondtuk, hogy ez a szabadság kor­látlan. Most sem mondjuk. Ilyen szabadság sehol a vi­lágon nincs. Szükség van szelek Bánásra érték szerint is, és a nép ér­deke szerint is. a színvonal érdekében is és politikai ér­dekék szerint is. Az írószö­vetség. ha komolyan veszi feladatát, ezekkel az érde­kekkel is számol. Ami pedig a viták szel­lemét illeti, ezzel kapcsolat­ban Óvári Miklós kiemelte azt a fontos sajátosságát az elvi vitáknak, hogy hatalmi szóval szótöbbséggel nem zárhatók le. Az ilyen viták lezárásának egyetlen módja a tények pontos vizsgálata, az okok és a -következmé­nyek alapos elemzése,' az érvek és ellenérvek elfogu­latlan mérlegelése. Csakis így lehet lépésről lépésre előbbre jutni, megoldást ta­lálni. Mindehhez jó munkát, a közügyek intézésében és az alkotó tevékenységben további eredményeket kí­vánva zárta- felszólalását a Központi Bizottság ti t tótra. Több felszólaló érintette a vitában, hogy a magyar írók társadalmi felelősségérzeté­nek, az országot, a népet szolgáló magatartásának év­százados hagyományai van­nak. Felelősek voltak, most. is felelősek. — fogalmazni meg az egyik felszólaló — az ország szellemi életének ala­kulásáért. Mások arra hív­ták fel a figyelmet: az írók politikai realitások iránti ér­zéke igen fontos társadalom­formáló erő; észrevételeiket, javaslataikat igénylik az or­szág vezetői. Műfaji kérdé­seket illetően szóba került: nem lehet irodalom kísérle­tezés nélkül, ám az útkere­sés nem lehet öncélú turiz­mus. A körülöttünk változó — megváltozott világ jelen­ségeit nem kimódolt trük­kökkel hanem valóban a változásokhoz illő irodalmi módszerekkel kell közvetíte­ni az olvasókhoz, a társa­dalomhoz. Felszólalt a vitában Aczél Gvörgv. az MSZMP PB tag­iéi. a Minisztertanács elnök- helyettese is. A közgyűlés résztvevői ha­tározatiban foglalták össze javaslataikat és ajánlásai­kat az írószövetség újonnan tisztségbe -lépő választmá­nyának. Az új vezetőség fel­adatává' tette például, hogy az írószövetséget formálja az érdekképviseleti szere­pen túl az jrodalom benső­séges műhelyévé. A választ­mány tekintse feladatának, hogy az írók fokozódó igé­nyét a belpolitikai, közmű­velődési, gazdasági és nem­zetközi tájékoztatás a ken­dőzetlen eszmecsere iránt folyamatosan kielégítsék és gazdagítsák. Segítse az új vezetőség — fogalmazták meg — a valóság hiteles hu­manista és szocialista esz­mények jegyében kritikus ábrázolására törekvő alkotó­kat. Tartsa szem előtt, hogy az írókat nemcsak az iroda­lom érdekli. és főképpen nem az irodalom ihleti meg, hanem a valóság. Ennek mind teljesebb is­merete a magyar írók fon­tos társadalmi szerepének meghatározója és biztosítéka. Ezt követően a vita tanul­ságait Dobozy Imre foglalta össze, majd megválasztották a Magyar írók Szövetségé­nek új választmányát. Ezzel a közgyűlés befejezte mun­káját. A beszédhibák is javíthatók Anyanyelvűnk —a logopédus'munkájában A Finta Múzeum emlékkönyve Tanulmányok az utóbbi évtized kutatásairól Harmincadik születésnap- iát ünnepli a túnkevei Fin.ta Múzeum. Az alkalomra emlékkönyvet ielentettek meg. amelyet dr. Dankó Imre. a történettudományok kandidátusa, a túrkevei mú­zeum egykori alaoítóia szer­kesztett. A harminc év első harma­dában a múzeum munkájá­nak középpontjába érthetően a helytörténeti gvűités s az anvag feldolgozása állt. A gazdag gvűiteménv. amely­ben fontos helvet kapott, a parasztság úi életformára, s a temelőszövetkezeti mozga­lom p múzeum esvik emléke­zetes kiállítása volt. A második évtized kiemel­kedő eseménye a város világ­hírű képzőművész fiának. Finta Sándornak hagyatékát bemutató állandó kiállítás megnyitása. Ekkor 1967-ben nevezték el Finta Múzeum­nak a már igen gazdag evűi- teménnvel s a tudományos életben. a népművelésben szép sikereket elérő intéz­ményt. A most megjelent évkönvv az 1971—1981. közötti időszak munkájáról ad meglehetősen átfogó kénét.. Az utóbbi év­tizedben több mint kiét és fél ezer darabbal gyarapodott a múzeum régészeti, néoraizi. képzőművészeti, helytörténe­ti. fotó«vű iteménve valamint könvvtára és adattára. Het­venöt időszaki kiállítást, ren­deztek. A képzőművészeti tárlatok mellett számos szo­ciológiai értékű, a társadal­mi. gazdaságii életünk fejlő­dését bemutató kiállításra várták ' az érdeklődőtek Évente átlagosan öt-hatez­ren fordultak, meg a mú­zeumban. úi élményekkel gazdagodtak, gyarapodott is­meretük. A debreceni Alföldi Nyom­dában készült nemesen egy­szerű emlékkönyvben hu­szonkét tanulmány szól az "ütóbbi évtized néoraizi. ré­gészeti. helytörténeti kuta­tásairól. Olvashatunk töb­bek között a kétoói honfog­laláskori leletekről, megtud­hatjuk miért éooen Túrke- vére iöttek a Szabolcs me- r,,Tei jobbágyok a 18. század első felében, a hajdani ma­rokszedők életéről, a legel­tető állattartásról. A város jelenéről ugyancsak több ta­nulmány ad ízelítőt, bemu­tatják Tűnkévé mezőgazdasá­gának fejlődését. a teleoülés építészetét, kulturális életét. Az emlékkönyv ilvmódon nemcsak a muzeológusok je­lentősebb munkájáról ad ké­pet, hanem kibontakozik be­lőle Túrkeve fejlődéstörténe­te. hagvománvai. s jelene is. Valamennyi tanulmány szerzőié neves szakember, ax adott szakterület kiváló is­merőié. s hoav örömmel írtak a Finta Múzeum évkönyvébe ez ielzi az inlézmlénv három évti7jedes munkáiénak elis­merését. T. G. A kunszentmar- toni járásban már csupán egyetlen általános ^ Iskolában, Cserkeszőlőn folyik vál- tott tanítás. A négy tanterem közül há- romban azonban a régi iskolapadokat felváltot- " —. ták az új, modern tanulóasztalok. A kényelmes aszta­lokat a 7. osztályosok matematikadolgozattal „avatják”. A beszédkészség is — mint minden más készség — csak sok gyakorlással: be­széddel alakítható ki. Ne­héz helyzetbe kerülnek azon­ban ha a beszéd legkisebb elemeit, a hangokat sem tud­juk tisztán ejteni: ..raccso- lunlk”. .jselvpítünk”. ..oö- szén” beszélünk. Megkérdez­tük Patakvölgvi Jánosné lo­gopédust. mit tehetnek azért, hogv még gyerekkorban ..or­vosolják” a gyógyítható be­szédhibáikat? — Már az óvodában fi­gyel 'tik. hoev kinél taoasz- tailható oöszesée. haoekiha- gvás torzítás, s há a gye­reknél ez már nem életkori sajátosság, hanem organikus vagy funkcionális eltérés kö­vetkezménye. az óvoda logo­pédusa rendszeresen foglal­kozni kezd a gyerekkel. — A beszélőszervi eltérés nyilván adottsáa. amin or­vos és loaovédus seaítséaé- vel naavon sok leseiben le­het seaíteni. de mit ielent a funkcionális leltérés és ho­nnan lehet kiküszöbölni? — A kisgyerekek sokszor nem iól figvelik meg. hogv a különböző beszédhangok eitésénél hová kell tenni a nyelvüket, vagv egyszerűen renyhén kén°zik a hango­kat. A szülő mutassa meg sokszor, hogv hágván kell a kicsi számára nehéz hangot kiejteni! Kevesen gondolnak arra hoev az uiiszooásnak. cumízásnak több. a beszéd számára káros következmé­nye lehet: például erősen előreáilló fogsor alakulhat ki. s ez is akadályozza a tiszta beszédet. — Üqv tűnik, ideiében fel­fedezik la beszédhibás ave- rekeket. méais az iskolás korúak között is szén szám­mal találkozunk velük. — A cél az lenne, hogv a kisgyerek éD beszéddel ke­rülőn az első osztályba, a valóság azonban sainos nem ez Rengeteg iskolás gye­rekkel is gfelkozunk. bár az úi tanterv bevezetése óta az általános iskolában az anvanvelví órán beszédtech­nikát is tanítanak. Sainos. na "von kevés a városban a logopédus és a meeveszék- helven szükség lenne eev lofionéd szakorvosira is. hogv eredményesebben dol­gozhassunk. — Mi az oka eau másik auakori beszédhibának. • a dadoaásnak. és hoauan le­het Üavítani? — Sa?no6. egvre több a dadogó gverek, s ez mindig valamilyen pszichés sérülés következménye. Nagvon gya­kori. hogv a everek nehéz családi körülmények között él. vafiv valamilyen sűlvos lelki megrázkódtatás érte. de szerepe van az örökletes tényezőknek is. A gvógvítás m ind i g csoportmunkában: pszichológus. gvenmekgvó- gvés7. logopédus és a család részvételével történik. Ter­mészetesnek tűnik, de sokan elfelejtik, hogv a dadogó gyereket nem szabad beszéd­hibáidra figyelmeztetni, szo­rongását oldani kell. — Mit \tehet a szülő ia be­szédhibák meoelőzéséért? i — Tanítsuk a gyereket ar­tikulálni. tisztán és sókat be­széljünk vele. Szövetkezeti versmondók megyei versenyén Premier plánban a népköltészet Területi elöntő januárban Gyulán Szép és felemelő verseny — szombaton három , szövet­kezet} ágazat legjobb vers­mondói mérték össze tudá* sukat a Megyei Művelődési és Ifjúság"! Központ kamara- termében. Huszonhatan ab­ból a több. mint kétszáz versenyzőből, aki kedvét le­li versek tolmácsolásában, szépprózai szövegek előadá­sában. örvendetes: igen jó, kiegyensúlyozott színvonal jellemezte a pódiumra lépők produkcióit., s az erőteljes átélés nem egy esetben ki­ugró teljesítményben is meg­mutatkozott. Külön színt je­lentett a népköltészet sokszí­nű jelenléte, ezen belül is a gazdag humorú népmesék és a fenségesen komor népbal­ladák stílusos előadása. Az első helyezett Kiss József is egy ízes népmese igazán za­matos előadásával aratta sikerét (egyébként ő a ter­melőszövetkezeti ágazatot képviselte). s a második helyezett Kovács Kati (Jász- fény.szaru) is egy jászsági monda (helyi gyűjtés) színes tolmácsolásával vált ki ver­senytársai közül. Barna Sán­dor (Karcag) a népballa­dák erőteri"? megjelenítésé­vel érdemelte ki a negyedik helyet. Harmadik a szolno­ki Nagy Ferenc lett. aki viszont Szilágyi Domonkos Képeinken: A pódiumon a szolnoki Kovács Erzsébet a nézőtéren a többiek, akik sorukra várnak. mai tárgyú és eleven gon­dolatiságé versének szug- gesztív előadásával szerezte meg az előkelő helyezést. Ök négyen és még további hat versmondó jutott a ja­nuárban Gyulán megrende­zendő területi döntőbe. Véget ért a kelet-magyar­országi amatőr filmszemle

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents