Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. DECEMBER 15 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Százhúsz kunmadarasi lány és asszony talált munkát a Gála Ruhaipari Szövetkezet helyi telepén, ahol nyugati bérmunkában női felső ruházati termékeket állítanak össze. Nemré­giben új üzemrész nyílt a telepen, további ötven nő munkalehetőségeként Kistermelők: mit tehet értük az Állami Biztosító? Sokféleségből—sokféleségbe A kistermelők általában kevés pénzzel és kevés esz­közzel aazdő lkodnak, viszont éppen, ezért nacv a kocká­zatuk: jelentősebb veszteség esetén csak igen-igen nehe­zen — vafiv sok esetben eev­A statisztikai kimutatások szerint azonban mée vi- R--nvlae szűk a kőire azok­nak — legalábbis Szolnok megyében —. akik élnek ez­zel a lehetőségigei. ífiv van ez annak ellené­re. hoev a vagyonbiztosítást kötők száma a meevében fo­lyamatosan növekszik, s az utóbbi tíz esztendő alatt 76 ezerről 129 ezerre gvarano- dott. Ugyanis a szóbanforgó időszak alatt — tehát a ház- táti' gazdálkodás fellendülé­sének éveiben — 26 ezerről 16 ezerre csökkent azoknak a száma, akik az állatok el­hullása és kénvszervágása vaigv a iéaverés esetére (iiven vagv olvan formában 1 biztosították magukat. Bizonyos mértékig magya­rázat erre persze. hogv a házitáii gazdálkodás felvirág­zásának folyamata ellent­mondásos: ;* »liehet az iiven módon megtermelt zöldség­gyümölcs mennyisége az in­Hoey mi ennek az oka. azon érdemes eltűnődni. An­nál is inkább, mert a levon­ható következtetések közül iónéhánv olvan akad. ame­lyet örömmel kell tudomásul vennünk: a mind szélesebb körű és mind hatékonyabb állategészségügyi tevékenysé­gét például. amelynek ered­ményeként efivre csökken a különböző iáirvánvok. állati megbetegedések száma. Vagv azt hogv az állattartással foglalkozók anyagi helyzetét nem fenyegeti összeomlással, ha véletlenül elpusztul né­hány malacka, vagv akár egy 30—40 ezer forintot érő tehén. Mindez tehát oszlatta azok' nak biz aggodalmait akik úgy vélik: a kisgazdaságok Áttekintve az utóbbi tíz év eseményeit azt kell mon­dani. hogv az ÁB tevékeny­ségét mindig is jellemezte az iiven faita törekvés. Belátták például, hogv in­dokolatlan és káros volt olvan hosszú ideig különb­séget tenni a különböző helyzetben élő ügyfelek kö­zött és más-más feltételeket szabni pusztán azért, mert az emberek eev része város­ban másik része medifi fa­lun él. hogv az utóbbiak kö­zül némelyek állami gazda­ságban. mások termelőszö­vetkezetben. mefiint mások pedig egyéni gazdálkodóként tevékenykednek. általán nem — tudnak úira táloraállni. Érthetően szük­ségük van tehát arra. hogv az előre nem látható károk anvasi terhek csökkentésé­re biztosításokat köthesse­nek. nen értékesített jószágok darabszámával együtt ielen- tős mértékben nőtt ugyan­akkor ténv. hogy magúiknak a gazdaságoknak a száma — főként a paraszti életformá­val szakítani nem tudó. te­hát örökösen tevő-vevő idős emberek elhalálozása miatt — csőikként Ugrásszerűen emelkedett ezek szerint «z p"v-egv gazdaságra iutó iu- hofc. sertések és szarvasunk halk száma, -ám eevideiűle° nőtt a iárvánvofc vagv a természeti csapások álltai ok-r-ét. károk naevsáea is. magvarán a kockázat: s ép­pen ez az ami még mindig nem tükröződik eléggé az Állami Biztosító eredmé­nyeiben. Csak egyetlen adat ennek érzékeltetésére: Szolnok me­gyében jelenleg 25 ezer ház­táji szarvasmarhát tartanak nyilván .s ebből mindössze 2 ezer 600-ra kötöttek bizr tosítást. növekvő jelentőségével, az itt felhalmozódó anvafii ér­tékek gyarapodásával párhu­zamosan egyre fontosabb — éppen a termelés mind biz­tonságosabbá és folyamato­sabbá válása érdekében — hogv a vagyonbiztosítási le­hetőségek szélesed ienek. s hogy ezeket évről évre töb­ben vegvék is iránvbe. Különösebb nyugtalanság­ra tehát nincsen semmi ok. ám kétségtelen, hogv a job­bító szándéknak, a iavítani- változtatni akarásnak széles tere van. amennyiben az ÁB illetékes vezetői iaénvt tar­tanak arra. hogv intézmé­nyük tevékenysége lépést tartson a szüntelenül válto­zó élettel, rugalmasan ala­kuló gazdasági életünk hét­köznapi gyakorlatával. Ma már egységes feltéte­lek szerint kötik például a vafi'önibi ztosí tás legelterjed­tebb formájaként ismert la­kásbiztosításokat s a háztá­ji gazdálkodást folytatóknak módjukban áll kiegészítő biztosításokkal védeni a jég­veréssel fenyegetett termé­süket a betegségek veszé­lyében levő állataikat. Felismerték továbbá azt is. hoev a gazdasági fejő­dés. a háztáji tevékenység növekvő népgazdasági ielen- tőséae elavulttá tette a ko- korábbi értékrendszert. s h'" zy ma már csak igen ke­veseket ösztönöz biztosítás kötésére az a lehetőség, hogv a tehene elpusztulása ese­tén ..kárpótol iák” 2 ezer fo­rinttal. vafiv hoav a iéfi ál­tal tönkretett, máikterrnés esetén 3 ezer forinttal eny­hítik a több tízezer forintos veszteséget. Ma már a biztosítói érték­ítélet 20 ezer forintra — a régiméik, éppen tízszeresére! — taksáit eev-egv tehenet, s az illető gazda olvan érté­kig biztosítia a mákiát vafiv a babiát ameddig iának lát­ta Igényt tarthat például a hajdani 3 ezer forint tízsze­resére is Igaz. nem csekélv ellenszolgáltatás feiében: a biztosítandó érték 5.8 száza­lékát (az adott esettben te­hát több mint másfélezer forintot) kell díjként kifi­zetnie. És éonen ez az. ami a kis­termelők tekintélves részét még mindig visszatartja: a túlságosan magas, sokak szá­méra egyszerűen megfizethe­tetlen biztosítási díiak. Sem­mi kétség: az Állami Bizto­sító nehéz helyzetbe került, hiszen az élet azt követeli tőle. hoev — szükség esetén — a kár valódi nagyságának megfelelő térítést ad ion. ugyanakkor a kistermelők széles tömegei által is elér­hető díiént vállalia a koc­kázatot. A helyzet tagadhatatlanul nehéz, ám korántsem meg­oldhatatlan és ezt az ÁB szakemberei is íól tudiák. Arányosabb teherviselést! Könnven belátható ugyan­is. hoav amilyen felesleges volt régen különbséget ten­ni az á’rámi gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben dolgozó illetve a saiát por­tán gazdálkodó ügyfelek kö­zött. olvan indokolt ma kü­lönbséget tenni a különböző értéket képviselő háztartá­sok. egyéni gazdaságok kö­zött Mert enyhén szólva furcsa, hoav — a kár telies értékének megtérítését re­mélve — ma uerVanamnvi díiat fizet (például háztar­tási biztosítást kötve) aiz a gazda is. akinek a lakása, gazdasági felszerelése 200 ezer forintot ér. mint akié 2 milliót. Konkrétabban: a biztosítás anyagi terhét ugyanolyan mértékben viseli Például az a szőlőtermelő is. akti 200 hektó • bort tárol a mindennél felszerelt, szuper-^ modern pincéiében, mint az. aki csupán két 50 litei ss ü verbal Ionban őrizgeti a kertben termett szőlő levét. A iövő útia tehát ez: a biztosítandó érték szerint differenciálni — a felesleges sokféleség helvett efiv indo­kolt és méltányos. vagyon szerinti különböztetést beve­zetni. ami aztán valóban vé- dőíe-oltalmazóia lehet a kü­lönböző méretű kisgazdasá­gok folyamatos és biztonsá­gos tevékenységének. — káposztás — Kevesebb gazdaság, több kockázat Szükség van a változásra Mennyit ér egy tehén? Rába-termékek Kétszázezer futómii 1981-ben Az idei programot teljesít­ve több mint 25 ezer nagy­teljesítményű Diesel-motort szereltek össze a győri Rába Magyar Vagon és Séngvár- ban. Az év végéig még hátra­lévő időben pótalkatrészeket gyártanak, s a fő egységekből készítenek megfelelő készle­teket. hogy már az úi esz­tendő első napjaiban meg­kezdhessék az úi motorok szerelését. Futóművekből minden ed­diginél nagyobb mennyiség készült az idén a pvárban: kétszázezer. A KGST-egvütt- működés keretében vállalt idei szállítási kötelezettségei­nek a gvár már eleget tett. az év utolsó heteiben a tő­kés piacra szánt futóművek legutolsó tételeit szerelik ösz- sze és indítiák útra. A kamionokból az év vé­géig várhatóan az idei ki­lencszázadikat. is .összeszere­lik. s e iárművekhez tarta­lékai katrészeket is gyártanak. Az ország egyik legna­gyobb dípioairi üzemében az év végi hetekben sincs szük­ség hajrára, a munka üteme kiegyensúlyozott, s minden iel arra mutat, hogv teljesül a terv: 17,5 milliárd forint termelési értéket állítanak elő 1981-ben. Hermes-újdonság Egy kisgéphez nyolc adapter A Hermes Áfész úi mező- gazdasági kisgépcsaládot ho­zott forgalomba. A konstruk­ció érdekessége, hoev eev benzánmdtorral nvolc adan- ter működtethető: légpár­nás fűnyíró, rotációs kaioa. láncfűrésze magasnyomású permetező, sövénv-nvíró fű- szegélv-nvíró. zúzó-aprító adapter és szivattyú. A kis­gépek közül a maea-snvomá- sú permetező már kapható. Benzinmotorral eevütt az ára 8800 forint. A többi adap­terre előieevzést fogad el a szövetkezet. IKeddt IetYieriinic 1 Decemberi hajrá Fura mérkőzés ez ilyen­kor. Néha ugyanazok rít- szanak a pálván. akik más­kor. másoknak az ülőhe­lyeken drukkolnak. Ki is az ellenfél? A határidők, a minőségi követelmények, a szabályozók az árak ilyenkor szokásos váloga­tottja. Ahoevan közeledik a iáték végét telente de­cember 31-e. úgv gyorsul fel a mérkőzés üteme he­lyen ként, Ezt híviák év véri hairának. / Mire mev ki ez a meccs? Az üzemek, a gaz­daságok le°többiében a tét: meghatározott előírt menv- nviségű. értékű áru kibo­csátása. Méghozzá úgv. hogv az az esztendő utolsó naniáis elhaevie a határt, vagy megérkezzen a hazai megrendelőhöz. S miért a hairá? Van. ahol a tét a megfelelő árak érvényesí­tése. Például a törökszent­miklósi Gépgyártó Szövet­kezetben 2.5 millió forint értékű holland export kell a magasabb nyereség el­éréséhez. A jászberényi Hűtőgépgyárban egv más­féle szempont diktálja á tempót. Karácsony és szil­veszter között ugyanis nincs termelés az üzem­ben. A két ünmen közötti munkaidőt előre ledolgoz­zák a gyáriak A jászberé­nyi Cipőipari Vállalatnál év közben nem érkezett elegendő ..alkatrész” a ké­szítendő cipőkhöz Ez oko­zott lemaradást a terme­lésben. amit: szisztematiku­san. nem kevés enerfiiabe- f<*-tetéssél kell behozni. Érdekesség az üzemek munkáiéban, hoev a ko­rábbi évek felfogásával szemben, mind kevesebbet hallunk a tervek minden­áron való túlteljesítéséről. A győzelmet a sikert rep­rezentáló plusz százalékok­ról. Mind több üzem kény­szerül — nemcsak év vé­göl. az esztendők folya­mán is — arra. hogv meg­vizsgál ia eeves munkák aazdaiságossáfiát. összevesse az eredményt az elérésé­hez szükséges ráfordítások­kal Kiderül: nem ..főben- iárá bűn” a tervezett ter­melési érték elmaradása. A hairá esetenként íev is okoz veszteségeket. Roha­nás efiv-eSv alkatrész után — mindegv miiven jármű­vel — ígv fordul elő. hogy néhány apró. különleges acélszerelvény billeg a ha­talmas iáirmű platóián. Vagy: azt mondiák a mun­kások. csak i árművel iönf nek be Űiszászról a me- Cveszékheil vre az üzemegy­ségből dolgozni. Kevés ve­zető vitatkozna — inkább átrendezi a szállítási prog­ramot. mondván: csak a munka halad ion. Ezen ap­róságokból is kitűnik, hogv a hat.-á nem a lefiüdvözí- tőbb dolog. Még akikor sem. ha a határidőből és a mi­nőségből nem enged egv jottányit sem az üzem. (Persze, könnven kerül a mérce leiiébb. ha több ol­dalról is szorongatva érzi magát eev gazdasági egy­ség.) Példa erre a túlórák kifizetése. Igen szép listát tenne ki azoknak a cégek­nek a szánna, ahol ezek­ben a hetekben erre a lé­pésre kényszerülnek. Bár a törvényes keretek között _ teszik mégis az ífiv ,ká-‘ áramló” pénzmennyiség a vállalati bérkereteket ter­heli. méghozzá úgv. hogy mögötte nincs plusz telie- sítménv. ! A hairá' mögötti igyeke­zetett a szándékot azon­ban mindenképpen pozití­van kell értékelni. Érde­mes lenne azonban mind­ezekből az évközben! hó­napokra is átmenteni ese­tenként valamennyit. A mérkőzés tehát még dur­ván — hiszen, mint emlí­tettük. vannak olvan üze­mek. ahol már karácsony előtt befeieződik a terme­lés — két hétig itart. Az eredménye január első he­teiben már az árbevétel­ből, a nyereségből kiolvas­ható H. J. Játékokból 233 ezer forint Sláger volt a zenélő karóra Olcsóbban az EXPO-ban Az EXPO előtt EZÜSTVASÁRNAP SZOLNOKON Az ezüst (vasárnap) is szé­pen csillog... Ez a soont- nyelv frázisaiból kölcsön vett és kitekert fciíeiezés jutha­tott az emberek eszébe de­cember 13-án ezüstvasárnap, a szolnoki áruházak kínála­tát lés a tolongó vásárlókat látva. Mintha mindenki ezen a napon szerette volna meg­venni karácsonyi ajándékait. Pedig még hátra van az aranyvasárnap (is!) Kilenc óra körül a megye­székhelyen a hétköznap meg­szokottnál is nagyobb volt a iövés-menés. A sorok több­nyire valamelyik nvitvatar- tó áruház felé kígyóztak. \ Kultúrcikk Áruház iá- tékosztályán például nem sokkal a nv.itás után jártunk. Az áruházvezető nem titkolt elégedettséggel nyugtázta, hogy ritkán hangzott el az eladók „szóiéból a „nincs”, hiszen — nem túlzás — ros­kadoztak a polcok a plüss játékok, a különböző bűvös bizsentyük (kocka dominó, golyó), a rendkívül népsze­rű logikai és társas játékok alatt. A zárásig, délután ket­tőig a iátékosztálvon 233 ezer forintot hagytak ott a vevők Az Óra- és Ékszerkereske­delmi Vállalat boltia előtt is sorban álltak a vevők. A nap nevéhez igazodva az ezüst holmikat vitték legin­kább. no és a zenével éb­resztő kvarc-karórát, A búit 190 ezer forint bevétellel zárt. amelv húszezerrel haladta túl az elmúlt év ezüstvasár­napi forgalmát. A Művelt Nép Könvvter- iesztő Vállalat könyvesbolti a alighanem Wánvszermegol- dásból a bolt előtt is árusí­totta a könyveket, mégpedig a „csemegéket”. (Csak záró­jelben iegvezzük meg. hogv az utcán toporgó vásárlók között akadt, aki nehezmé­nyezte. amiért nem a meleg bolthelviséaben kínálják a közkedvelt könyveket. Az eladók hidegtől piros arca is a nehezfnénvezők igazát bi­zonyította.) Mindenesetre a bolt hetvenezer forint értékű olvasnivalót adott el. nagy­jából annvit. mint tavalv. Alighanem a tiszaligeti EXPO. a szolnoki áfész ta­lálmánya büszkélkedhetett a legnagyobb vásárlói „roham­mal”. (Párbeszéd valahol a •kint ácsorgó sorban: „Mit akarsz venni?” „Még nem tudom, de van rá ötezer fo­rintom”.) Az EXPO-ban az ezüstva­sárnap alkalmából a ruházati és iparcikk pavilonban min­dent harminc százalékkal olcsóbban adtak. A lista na­gyon hosszú, de volt közte pulóver és fehérnemű, hang­lemez és bőrdíszmű, bársony nadrág és féméoítő iáték. A vevők összesen háromszáz- ezer forintot „takarítottak meg” az EXPO ezüstvasár­napján. A Skála Tiszavidék áruház forgalma egvmilliónégvszáz- ezer forint volt. Az áruház egyébként már szombaton teliesítette idei 384 millió forintos tervlát. az ezüstvasár­nap és az év még hátralévő hétköznapjai és persze az aranyvasárnap afféle ráadás­nak számítanak. Természetesen lehetetlen valamennyi áruház és bolt ezüstvasárnap iáról kénét adni. annyi azonban bizo­nyos hogy a kereskedők di­cséretesen állták a rohamot. És az is kiderült, hogv volt mit elikölteniük a vásárlók­nak ... — bendó —

Next

/
Thumbnails
Contents