Szolnok Megyei Néplap, 1981. december (32. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
Nemzetközi körkép 1981. DECEMBER 13. Szovjet—amerikai rakétatárgyalások 0 genfi ajtók mögött ülönösen harisaik, de e-z az igazság: a Genfben meekezdő- dött sorsdöntő fontosságú szoviet-- amerikai rakéta-tárgyalásokon az a legbiztatóbb. hosv a nyilvánosság nem értesül a részletekről. Masuk a tárgyalások persze a vilóesaitó érdeklődésének és több tucat televíziós társaság fényszóróinak kereszttüzében kezdődtek meg. hiszen a nemzetközi kapcsolatokba immár veszélyesen beivódó konfrontációs hangulat első megtoroaíná- sát ielentik. Az amerikai noli ti ka hidegháborús fordulatának egyik tényezőié a második SALT-egyezmény ióváhagvá- sának elmaradása volt A tettesen kész. kölcsönösen aláírt egyezményt Washington nemi is bocsátotta törvényhozási ratifikálásra. A ratifikálás elutasításával Carter, maid az utána hatalomra került Reagan a közös szoviet— amerikai erőfeszítések egyik legértékesebb eredményét haiította el. Pedig az európai közép-hatótávolságú rakéták problémáia. ameiv a mostani genfi tanácskozások tárgya, valószínűleg fel sem merült volna (vagv ha ifién, sokkal kevésbé kiélezett formában). ha a SALT—II—t Washington nem torpedózza meg. Washington ugyanis ez után kezdte hangoztatni, hogy nemcsak a SALT hatáskörébe tartozó stratégiai interkontinentális rakéták, hanem az Európában levő közép-hatótávolságú rakéták vonatkozásában sincs mes az egyensúly. Erre hivatkozva hozták meg 1979 decemberében azt a NATO-döntést. hogy 1983 végétől kezdve 572 közép-hatótávolságú rakétát (108 Pershing-—2-t és 464 cirkálórakétát) kell elhelyezni Nyueat-EuróPában. Az amerikai álláspont szerint a ielenlegi szoviet túlsúly helyett így állna helvre az egyensúly. A szoviet álláspont mindmáig az. hoev most az amerikai ..előretolt bázisú rakétarendszerek” (az amerikai. angol és francia atom- tengeralattiárók. valamint a szoviet területet ugyancsak elérő bombázóflották) figye- lembevÁtelével -lényegében egyensúly van az európai térségben, az úi telepítés tehát az amerikai erőfölény eszköze lenne. Ez a kétféle felfogás tükröződött azokban a Brezs- nvev. illetve Reagan által közzétett iavaslátokban. amelyek a genfi tárgyalások kiinduló pozícióit jelentették a két fél számára. Reagan a szoviet közép-hatótávolsáfiú rakéták teljes felszámolását javasolta. cserébe a NATO rakétahatározatának elvetéséért. Ez lenne az úgynevezett ..zéró megoldás”. A javaslat elfogadhatatlan a Szovjetunió számára, mert gyakorlatilag megsemmisítené a szoviet közép-hatósugarú rakétákat, miközben a másik oldalon a jelenleg is meglevő rendszereket érintetlenül hagyná. Ezért iavasolta Brezsnyev — egy korábbi indítványát kibővítve — nemcsak a jelenlegi állapot befagyasztását a tárgyalások ideiére, hanem azt is. hogy a -befagyasztás elfogadása esetén a Szovietunió -xndntegv előlegként hailandó lenne legmodernebb közép- hatósugarú rakétáinak számát egyoldalúan csökkenteni. A Genfben most megkezdődött tárgyalások szükség- sizerűen hosszúnak és keménynek ígérkeznek. Hosszúnak mert a nemzetközi és ezen belül az európai raké- taagvensúlv hallatlanul bonyolult és nagyon sokféle megközelítésre nyűit lehetőséget. Keménynek, mert a 45 éves Kvicinszkii szoviet nagykövettel, az európai katonai -kérdések egyik legjobb ismerőiével szemben az amerikai politika egvik leemere- vebb veteránia ül a tárgyalóasztalnál. Paul Nitze. az amerikai delegáció 74 esztendős vezetőie egvi-ke volt azoknak a politikusoknak, akiknek kulisszák mögötti tevékenysége a már megkötött SALT—II. egyezmény jóváhagyásának elmaradásához vezetett. O áadásul a genfi reflektorfényből a bizalmas tárgyalások csendiébe visszavonuló Nitze mögött az amerikai Leszerelési Ügynökség ..héiái” működnek: Rostow, az ügynökség igazgatója. Rownv nyugalmazott -tábornok, aki annak ideién éppen ultra álláspontja miatt kivált a SALT-ról! tárgyaló amerikai küldöttségből. Reagan a jelek szerint épp őt akaria megbízni az egyezmény ..újratárgyalásával”. Az előzmények, az amerikai politika és az emberek, akik képviselik — mind óvatosságra és tartózkodásra intenek. A helyzet egvetVn. de úi és biztat» -tényezőié egyelőre csak az. t>oev a párbeszéd megkezdődött. Gengszterek, polgárok, fegyverkereskedők RETTEGŐ AMERIKAIAK ..Saturday Night Special” (Szombat esti különleges) — így „becézik” azt a 22 kahbe- res revolvert, amellyel John H-imckley. Reagan merénylőié az elnökre lőtt. Egyike volt ez annak az 55 millió pisztolynak, ami az amerikai polgárok birtokában van. Az amerikai polgár fegyverkezik. A félelem egész arzenált halmoz fel — revolvereket, puskákat, könnygázgránátokat. A házak erődökké változnak. az utcákon felíeev- venzett őrök cirkálnak. A rettegés a lakosság egész életmódiára, életritmusára rátelepszik. A gyilkosság, a lopás. a betörés, az erőszak, a vandalizmus áttörte a nyomornegyedek. a fekete- és hamagettök falait és betört a gazdagok hivalkodó lakónegyedeibe. New Yorktól Chicagón, Detroition keresztül Atlantáig. Houstonig. „Baljós a levegő...” Los Angeles, a nyugati metropolis maga -is a ..félelem városává” változott. A legújabb statisztikák szerint minden 140. emberre iut rablótámadás. minden 35öö-ra gyilkosság, minden 547-re nemi erőszak és minden 33-ra betörés. Védekezésül sok házat acélaitokkal, különleges zárakkal és- elektromos vésziel- zőkkel szerelnek fel. A kaliforniai hatóságok 1980-ban 40 ezer engedélyt adtak ki 'könnygázfegyver tartására. Ez a szám az idei év első negyedében 600 ezerre emelkedett. 500 iskolában 10 ezer instruktor tanítja. hogyan, lehet védekezni ezzel a fegyverrel. A félelem légköre egyre sűrűbb Amerika városaiban. Flora Lewis, a New York Times párizsi tudósítója, hosszabb távolléte után Detroitiba hazatérve így ír: „Bal- iós a levegő, az emberek bizalmatlanok egymáshoz, a félelem és a kétségbeesés oktalan agresszióba .torkollik. a durva sértegetéstől, idegen autók megrongálásán keresztül a gondatlanságból okozott emberölésig.” Egy amerikai fegyverkereskedésben. A bevásárlás olyan egyszerű, mint egy Zöldséges boltban Egy másik újság _George- townról. Washington előkelő negyedéről így ír: „Háromszoros zárak az egykor nyitott kapukon-, a házak börtönné változtak, amelyekbe az emberek önmagukat záriák be.” Bob Green, az ismert chicagói újságíró felteszi a kérdést: „Ki fizeti meg a pszichikai árát annak, hogy Amerika a szabadok országából a zárak és- rácsok országává változott?” 140 millió fegyver A bűntények és a félelem növekedése természetesen szorosan összefügg a gazdasági viszonyok romláséval. Minél erőszakosabb a társadalom. minél tehetetlenebb a rendőrség és a bíróság, annál inkább igyekeznek a polgárok felfegyverkezni. Az 55 millió revolverhez, amelyet zsebben, -kézitáskában, kesz- -tvűtartóbanu övékén hordanak. vagv a párnák alatt. az. előszobaszekrények fiókiai- ban rejtegetnek, további 85 millió puska és más fegyver járul: öss-zesen 140 millió fegyver a 230 milliós -lakosság kezében! „Nem a lőfegyverek, hanem az emberek ölik meg az embereket!” — hangzik a fegyver-lobby cinikus véde-' kezese, és noha 1938 óta számtalan közvéleménykutatás a fegyverviselés valamilyen szabályozása melietit foglalt állást, a törvényhozók gyakorlatilag a fegyverüzletben érdekelt csoportok álláspontját képviselik-. Előzékeny kiszolgálás Fegyvert Amerikában a szaküzleteken kívül akár egy trafikban vagy zálogházban is vásárolhat bárki. Reagan merénylője 1980 októberében éppen egy dallasi zálogházban vett két revolvert darabonként 47 dollárért. A . boltos — a biztonság kedvéért ( !) — elkérte Hinckley vezetői jogosítványát megkérdezte: nem kábítószer-élve- ző-e. volt-e -büntetve és nem áll-e ideg-gyógykezelés alatt. Egy másik üzletben szerezte be a „Devastor” lőszert, a dum-düm töltények egyik változatát. A kiszolgálás itt is előzékeny és gyors volt * Reagan a merénylet után még a kórházban sietett kijelenteni : az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet sem indokolja a fegyverkereskedelem korlátozását Mike Rov- ko. a Chicago * Sun-Times cikkírója ígv kommentálta a nyilatkozatot: „Amerikában valószínűleg nincs több őrült mint más iparilag feile.tt országban. A különbség csak az. hogy egyetlen úgynevezett civilizált nemzet sem fegyver zi fel; az őrültjeit... Ha egy őrült fegyverhez iut és azt használja, ki a bűnös: ő. vagy azok. akik őt a fegyverhez juttattok? ... Reagan mindenesetre segített abban, -hoev a fegyvert ráirányítsák.” Gáti István Az európai integráció előfutárai ii Benelux Államok Az országtrió ott ötvöződött gazdasági egységgé, ahol a Rajna az Északi-tengerbe ömlik, s ahol a tőkés Európa Károm vezető országa között mint ütközőállamokat hívták életre a nagyhatalmak. Ez a terület már a 17. században a világ ipari fejlődésének élén iárt. A -trió ..-legnagyobbika” Hollandia. Területe 33 983 km3 melyen 14,14 millió ember éli Nemzetgazdasága a legharmonikusab-, bak egyike Európában. Földünk egyik legintenzívebben kereskedő, magas szintű iparral és belterjes mezőgazdasággal rendelkező ipari-agrár ország. Mivel gazdasága alapjaiban a világpiacra utalt, a konjunktúraváltozásra érzékeny. Jórészt külföldi nyersanyagra települt korszerű gyáriparának termékeit külföldön, értékesíti. Energiahordozókban sokáig szükséget szenvedett, 1963-ban kezdték feltárni földgáztelepeit. melyek révén 81.294 íniiliárd m3 termelésével- a világ 4. földgáztermelőie. Érced nincsenek, ezért importálja azokat. Ön-, .cink- és aitumí-ndumkohászata igen ie- lentős. 213 ezer t műgumigyártósával a 9. műanyag- és műgyantatermelésével (ljj)75 millió -t) 8. a világrangldstón. Hajógyártása évszázados múltra tekinthet vissza. Kereskedelmét jelentős tengeri flottája segíti. Mező-gazdasága és ételimiszerioara rendkívül fejtett. Burgonya-, cukorrépa- és rosttentermelése világviszonylatban is jelen* tős. 892 ezer t sertéshústermelésével 9. a világon. Legelőin a világ legjobban tejelő tehened -Legelnék. Világhírű a virágtermesztése is. Belgium (30 513 km2. 9,855 millió -lakos) fejlett ipari ország. Területén évszázados hagyományú kereskedelem virágzott és- a 19. sz.-ban már Európa egyik legiparo- sodottabb országa. Energiahordozókban a szén kivételével igen szegény, dg a szénbányászat is válságba iutott. Ércekben az ón és kadmium kivételével szegény, mégis vas-, cink-, ólom-, színesérc- és rézkohászatával, valamint műgumi- és műanyaggyártásával a vezető tőkés. hatah- mák között van. Nyersvas- termelésével (9.852 millió t) a 13.. cinkkohászatával (257 ezer t) 7. ai világ ran aids tán. Volt gyarmatáról, a mai Zairéből1. továbbra is -bőven importál színesfémeket, melyeket a tengerparti nagy kikötőkben dolgoznak feli A tengerparti Flandria és a belső helyzetű Vailónia közötti gazdasági ellentéteket a tengerparti övezetek felértékelődése. alaposan kiélezte. és tez találkozott a már évszázados társadalmi problémával a f-lamand—vallon ellentéttel. A gyakran jelentkező -belga kormányválságok okai között ez a probléma mindig fő okként szerepel. Mezőgazdasága és élelmiszeripara igen feilett. magas színvonalú, de kiemelkedő hozamai és termelékenysége ellenére sem tud ja a -lakosságot eltartani. Jelentős a búza-. burgonya- és cukorrépa- termelése. Luxemburg (2586 km2 363.7 ezer lakos) a trió -legkisebb országa. Feilett ipari állam. Gazdaságának nyitja számottevő vasérctelepei és az ezen nyugvó kohászat. Az egy főre jutó vas-, acél- és cementtermelésben első, az egy főre jutó energiafogyasztásban 2. -a világranglistán. Belgiummal 1922 óta vámszövetségben vám és ez megnyitotta a belga kikötőkhöz való utat amellyel tovább erősítette nehéziparát Mezőgazdasága belterjes ugyan, de eredményei elmaradnák a holland és a belga átlagoktól. A Benelux országok a kis területük és nagy népsűrűségük. az elapadó természeti erőforrások: miatt mintegy rákényszerültek • az intenzív külkereskedelemre és az ösz- szefogásra. s így váltak az EGK egyik fontos álapító tagjaivá. Külkereskedelmüket is elsősorban a közösség tagjaival folytatnák, de olajbehozataluk egy részét már a Közel-Keletről (Szaúd-Ará- bia) és Nigériából fedezik. Összeállította: Majnár József Spanyolország útja a NSTO-ba A NATO szokásos év végi taiálkozósorozaitával kapcsolatban a legnagyobb figyelem természetesen azt jtísérte: hogyan foglal állást a szervezet a genfi szoviet—amerikai rakétatárgyalások ügyében. Nyomban ezután azonban Spanyolország NATO-ibelépét- sének ügye következett, s a két kérdés nem is független egymástól1, hiszen a rakéta- tárgyalások: az európai erőegyensúly fenntartásával kapcsolatosak, s ennek egyik döntő tényezője, hoev az elmúlt 26 esztendőben sem a Varsói Szerződés, sem a NATO nem bűvült úi itaggak Veszélyben az egyensúly Ügy tűnik azonban, hogy Spanyolország felvételi kérelmével most megváltozott a helyzet. A madridi képviselőháziban- a kormánypárt viszonylagos többségének felhasználósával- Calvo Sotelo miniszterelnöknek az ellenzék tiltakozása ellenére sikerült megszereznie a felhatalmazásit a -belépésre. A csatlakozás folyamata uwan áthúzódik 1982-re. azonban világos. hogy Soanvokvszág belépése a fennálló európai egyensúlyt veszélyezteti. Spanvoliocszáe csatlakozása „stratégiai mélységet” nvúit az atlanti szövetségnek, hisz a NATO déli irányban kibővül Nyugat-Európa legnagyobb területű államával. Másrészt a Földközi -.tengeri soan-vol Baleá-ni-szigetek stratégiai ieléntőséaét át -kell értékelni. Sőt értelemszerűen NATO-támias-zroonttá válna az Afrika mvuvaiti partial mentén levő Snanva'orszáfihoz tartozó Kanáiri-szi-getek. A NATO-szerződés -hatálya ugyanis k-iteried az alapító okmány szerint ..az Atlanti- óceánnak a Ráfctérítőtől északra” fekvő körzeteire. Mindez azt ielentii. -hogy Spanyolország belépésével a NATO Európán kívüli körzetre terieszitíi ki hatáskörét, úi feszültséggócokat hozva létre Északnvugat-Afrdkában is. Rakétadimenzió Hasonló veszélyeket reif magában az európai egyensúly szempon-tiából a belépés ..rakéta-diimenzióia” is. Az Egyesült Államok nvugat- európai, NATO-szövetséfiesei közül1 az NSZK különleges helyzetben van és katonai lehetőségei a második világháborút követő szerződések következtében korlátozottak. Franciaország nem taeia a NATO katonai szervezetének és vásznovlae önálló katonapolitikát folytat. Mindez: különösen értékessé teszii Spanyolországot az amerikai stratégiai tervezők számára. Egyelőre a spanyol kormány katonai szóvivőié hivatalosan. csak annyit ismert be. hogy ..a sioanvol hadsereget érdeklik: a közép-ha-tótávo’sá- gú védelmi iellegű taktikai nukleáris fegyverek”. Ez azt ielentii, hogy a NATO-bélépés után Spanyolország az Egyesült Államok rakétáinak támaszpontjává válhat, s ez a nemzetközi helyzet válságos időszakébanL a technológia feilődésével párhuzamosan a jövőben lehetőséget nvúitihát nagyobb -hatósugarú rakéták elhelyezésére .is. amelyek esetlég elérhetik a Szovjetunió területét. A legkevesebb tehát, amit a spanyol NATO-csoitlakozós stratégiai -hátteréről el lehet mondani az. hoev igen veszélyes lépés. Méghozzá éppen a világhelyzet ielenlegi rendkívül kétíves és feszült s-zakaszóbani amikor elkezdődött a közép-hatótávolságú rakéták ügyének az egész Európa, s a világ számára létfontosságú megtárgyalása. (—i—e)
