Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 7, Az egész társadalom ügye Ankét a magyar—szovjet barátságról Az ankét résztvevői: dr. Zsíros Kálmán. Garat Lajos, W end rauch Lajos. Szerbin Iván Szűkebb körű ankétot tartottunk a szerkesztőségben. Témaként a magyar—szovjet barátság napjainkban való alakulása* ápolásának gyakorlati módszerei szerepeltek. A beszélgetésen részt vett Garai Lajos, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága mellett működő magyar- észt kapcsolatok munkabizottság vezetőjel, Szerbín Iván, a Tisza Cipőgyár, dr. Zsíros Kálmán, a jászberényi Kórház- és Rendelőintézet, valamint Wednrauch Lajos, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat MSZBT-tagcsoport- jának elnöke, illetve titkára Az ankéten elhangzottak fel- használásával készült cikkünk. Többet a nagy szavaknál Napjainkban egyre nagyobb tömegek értenek egyet azzal (amit Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára is kifejtett az MSZBT legutóbbi országos értekezletén), hogy a magyar—szovjet barátság nemcsak a párt- és a kormány politikájának alapvető pillére, hanem a békéért, a társadalmi haladásért felelősséget érző emberek ügye is. Ez a barátság számunkra nemcsak külpolitikai kérdés, hanem gazdasági, kulturális és tudományos életünk sarkalatos eleme. Mindez egyértelmű, és dolgozóink által elfogadott álláspont. A hétköznapok gyakorlata azonban nemcsak tételek hangoztatásából áll, hanem sokkal inkább az egészre is kiható részkérdésekből, a magyar—szovjet barátság minél szélesebb körű. minél tartalmasabb, rendszeres ápolásából. Egy idő óta kedvező változás tapasztalható ebben a munkában. Az egyre erősödő kapcsolatok alapján a barátok adni és kapni egyaránt akarnak. Mondhatnánk ezt úgy is, hogy a barátságnak, az együttműködésnek megvan a konkrét mozgósító tartalma. A delegációk nemcsak »látogatni” mennek. Nem elég a A munkahelyek jellege általában meghatározza a kapcsolattartás legfontosabb mozzanatait. Erről beszélt Szerbín, Iván. Érthető például, hogy a Tisza Cipőgyárban, amely évente másfél millió pár lábbelit szállít a Szovjetunióba, a legfontosabb kapcsolat a termelésben alakult ki. A martfűi gyár a tallinni Kommunár Cipőipari Egyesüléssel áll munkaversenyben. Vállalásaik kiterjednek a vállalati nyereség növelésére, az értékesítési terv teljesítésére, a minőségi színvonal emelésére, a termelékenység növelésére, új termékek kifejlesztésére, a takarékosságra és az újítók létszámának növelésére. Figyelemreméltó kezdeményezés is tapasztalható a két vállalat kapcsolatában. Az utóbbi három évben két munkásk iildöttség utazott Martfűről Tallinnba kéthetes munkára. Viszonzásként szintén két észt munkásküldöttséget fogadtak ugyanezt zel a feladattal. Az ilyen tapasztalatcserék nemcsak termelési célokat szolgálnak, hanem a közös munka élménye, a 'barátságok szövődése hozzájárul a két nép kapcsolatának erősítéséhez is. Dr. Zsíros Kálmán — többek között — azt hangsúlyozta, hogy a baráti szálak ápolására a tudományos életben is számtalan alkalom kínálkozik. Jó példa erre a jászberényi Kórház és Rendelőintézet. valamint a tallinni Onkológiai Intézet között 1974-ben létrejött tudományos együttműködés, amely az orvosküldöttségek cseréje hanem közhasznú célokat szolgálnak. Nem tapasztalható túlzás, — emberi figyelmesség, igényes szakmai munka annál inkább. Ezért bensőségesek és rangosak delegációcseréink. Jó tapasztalatokat nyújtanak mindkét fél számára. Megyénk üzemei, gazdaságai és intézményei közül tizenkilenc tart fenn rendszeres testvéri kapcsolatot az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságban dolgozó partnereivel. Együttműködésükre az előbbiek a mérvadók. A Tiszamenti Vegyiművek szakemberei például kiutazásaik alkalmával a granulált műtrágyagyártás technológiáját, a pártszervezet gazdaságszervező munkáját tanulmányozták. Az észt vendégek pedig Szolnokon a javító és műszaki szakemberek munkaszervezésével ismerkedtek. A KÖTIVIZIG delegációjának célja a vízellátási, csatornázási, ’szennyvíz- tisztítási létesítmények megismerése, a komplex meliorációs munka tanulmányozása. Viszonzásul a szivattyú- állomások és öntözőberendezések építésébe nyújtanak bepillantást. Többek között ezeket fejtegette Garai Lajos. receptcsere mellett kiterjed a felvilágosító és gyógyító-megelőző munkára, a gyomarrák korai formáinak egységes módszerrel történő kimutatására. Az eredményeket egymás szaklapjaiban publikálják. Az orvosok tudományos fokozat elérését tűzték célul gastroen- terológiai témakörben. Két kandidátusi disszertáció született e törekvés jegyében. A vendéglátó vállalat négyéves kapcsolata a tallinni Szolnok étteremmel azt bizonyítja, hogy a szakemberek és a recepturák cseréje mellett a munkaszervezésben, a hatékonyság növelésében is akadnak jó tapasztalatok. Ennek a vállalatnak a gyakorlata egyébként másra is felhívja a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a magyar- szovjet barátságnak a testvérkapcsolatokon túl ezernyi szála van. Ezekről beszélt Weinrauch Lajos. Maradandó élményt jelenthet például néhány’ közvetlen* baráti szó is. Kifejtésükre a vendéglátóiparban nagy lehetőség van, hiszen csupán a szolnoki Pelikán Szálló évente 340 szovjet turistacsoportot fogad. A szoviet. emberekkel való eszmecserére módot nvúita- nak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szoviet alakulatok katonáival és hozzátartozóikkal való találkozások is. Személves élményeket s/ovietunii óbeli társasutazásokon is sokan szereznek. Sokan, de a maeve lakosságának létszámához viszonyítva méeiis kevesen. És a nyelvismeret hiányában a lehetségesnél kevesebb tapasztalatra tesznek szert. Ez a téav nemcsak az orosz nyelvoktatás hatékonyságának növelését szorgalmazza, hanem egyéb gondolatokat is ébreszt. így oéüdául azt: barátságunk ápolása megköveteli. hogy azok is értesüljenek a Szovjetunió célkitűzéseiről. jelentős vívmányairól. akiknek közvetlen kapcsolatuk nincs szoviet emberekkel. A propagandamunka módszerét a helvi sajátosságok figyelembevételével kell kialakítani. A jászberényi kórházban például annak tudatában. hogv a betegeket nagymértékben leköti saiát gondjuk bajuk, az írásos anyagok helyett a kénes híradót részesítik előnyben. Kisara- fikai kiállítást is szerveztek már. A könyvtár segítségével bemutatták az észt irodalom gyöngyszemeit műsoros baráti estet rendeztek. Eljutni mindenkiiiez Az ankét résztvevői egyetértettek abban, hoav a helvi lehetőségeket mindenhol ievekeznek kihasználni. A Tisza Cipőgyárban oéldául mér 1977-ben megkezdték a Gorkij Nyelviskola segítségével az orosz nyelvoktatást. Ugyanott nagy súlyt helyeznek a magyar nyelvű szoviet kiadványok nénszerűsíté- sére. Nem véletlen, hogv száz példányra fizettek elő az üzemben. Sokan gyarapítják ismereteiket a budapesti Szoviet Tudomány és Kultúra Házának rangos rendezvényein. Sokoldalúbbá és gazdagabbá vált tehát megyénkben a barátsági munka. Köszönhető ez mindenekelőtt annak, hogy vitelére nemcsak az MSZBT-tagcsoportok vállalkoznak. hanem az egyéb társadalmi és tö- megszervezetek — mozgalmak is. Megvan tehát az alaD ahhoz. hogy valóra váltanak azok a cé'kitűzések, melyeket az MSZBT legutóbbi országos értekezlete tűzött ki. Így például az. hoav a korábban bevált jó módszerek alkalmazása mellett figyelembe kell venni a nemzetközi helyzet nehezebbé vált körülményeit, a társadalomban bekövetkezett feilődés úi igényeit, és ezeket is szem előtt tartva kell törekedni a munka tartalmi és módszerbeli megúirtására. Az ankét résztvevői egyetértettek azzal is hogy az MSZBT- tagcsoportok tömeges politikai munkáiéban iobban figyelembe kell venni a különböző tónsada’rpi ütegek igényeit, és az agitációs és propagandatevékenységet annak megfelelően irányítani. A formális vonások elkerülése érdekében ahhoz a közeghez kell igazodniuk, melynek körében dolgoznak. A m,a"”ar—szoviet barátság ápolásának alapvető cél- iai változatlanok. E munka középpontjában ma is t>árt- ialnknak. kormányainknak, népeinknek a béke. a nemzetközi biztonság ás a társadalmi haladás érdekében kifejtett erőfeszítéseinek néo- sze-űsíitöse. a Szovjetunió gazdasági, társadalmi. mű- szaíki-tudománvos és kulturális eredménveinek re^ijs bemutatása áll. A változó külső és be1 iső körülmények azonban nagvobb öntevékenységet és kezdeményezőkészséget várnak mindazoktól. akiknek szívügye a magvar—szoviet barátság: tehát mindannviónktól. Simon Béla Rugalmasság, célszerűség, előrelátás Élénkül a lakásgazdálkodás Milyen bűvös játékot találna fel? — kérdezték a humoristáktól. — Egy válasz a sok közül: A bűvös építőkockát, amellyel gyorsabban és iobban tudunk építeni, mint mondjuk az osztrákok. A tipp remek, de nem akadt még zseni, aki bűvös építőkockát kreált volna. Így aztán aiz építők sem bűvészmutatványra, sem varázslatra nem képesek. A nemzeti jövedelem -növekedése nem tette lehetővé, hogy ma örömmel nyugtázhassuk: minden jogos igénylő önálló lakáshoz jutott. Az évszázados adósság töriese- tésére nem volt más választási. mint a megfeszített tempó. „A lakásépítés üteme meghaladta a legtöbb európai országét. Tíz év alatt a lakásállomány 13 százalékkal, az alapterülete 31 százalékkal -ott, a komfortos lakások aránya megkétszereződött 1970-ben minden tizedik, jelenleg pedig minden negyedik lakás három és több szobás. Csaknem hárommiliióan költöztek korszerű, új otthonba”. Megyénk határain belül sem volt lassúbb a tempó, mint bárhol az országiban. Egy évtized alatt több mint 32 ezer új lakás épült. Igaz, hogy sok ezer régi lakás ugyanakkor el is tűnt, lebontották. mondván, kell a terep az újnak, a korszerűnek és az értékes közművesített területet jobban kihasználó. többszinteseknek. Olykor a szükségesnél gyakrabban hangzott el ez az indok. Most már nehéz lenne megállapítani, hogy a szanált 'házak közül hány lett volna megóvásra, felújításra érdemes. Az előző ötéves tervben az újak építésére koncentrálódott a figyelem. a pénz. a kapacitás, s vajmi kevés jutott mindebből a rógieíkne. Nemcsak a karban tartásuk, felújításuk szaruit háttérbe. A la- kásedosztásnál is többnyire megfeledkeztek létezésükről. As lakásgazdálkodás leszűkült az új otthonokra, szinte minden esetben csak azokkal számoltak. Ha szobakonyhás. komfort nélküli szanált ház tulajdonosait lakóit kellett kárpótolni. összkomfortos lakást adtak a tanácsok. Holott erre olykor igény sem volt. de io-'ím semmikép! Nem sok választási lehetőségük volt a csaüádalapító ifjú házasoknak sem. Vagy méregdrága. vagy olcsó, de emberi hallóknak még jóindulattal sem minidig nevezhető albérletben vártak évekig, míg felkerüllek a tanácsi elosztású lakások névjegyzékére. Jóllehet, az együttélés első esztendejében. a spórolós korszakban beérték volna kevésbé komfortos. kis rezsijű. régi lakással, amit uram bocsá’ igényük, ízlésük, pénzük szerint fokozatosan korszerűsíthettek volna. Szervezett csere Hogy a rossz beidegződés országszerte miiven mértékben szűkítette le a lakás- gazdálkodás lehetőségét ma már tudják, akik ezzel foglalkoznak. Igen. tud iák, mert némi túlzással azt mordhat- juk, hogy ’80-tól a megyében is megkezdődött a lakásgazdálkodás új . .időszámítása ’ ’. ettől az évtől kezdve pedig sohasem tapasztalt mozgékonyság. msalmastóg jeled érzék-'1 hetők. Fokozatos valóra válása a XII. pártkongresszuson és a megyei pártértekezleten megfogalmazott lakásépítési és gazdálkodási elveknek, amelyben többek között szerepé1! a kohszerjGbb. igazságosabb! a szociális körülmények a család nagyság, a vagyoni viszonyok szerint differenciált e1 osztási rendszer kidolgozásának szükséeessége, az építés anyagi teherviselésének megosztása az állam és a lakosság között, a lakáshoz iu- tás esélyeinek ki - "'"'nlítődé- se. a meglevő lakásállomány megóvása, korszerűsítése és az igényekhez igazodó felhasználása. Hogyan.? A gyakorlati megoldást az új lakásügyi jogszabályokban dolgozták ki. és életbe lépésüket követően a helyi adottságokra adaptálva a városokban, a nagyközségekben tanácsrendeleteket alkottak. Megszületett egy új fogalom: lakás1- mobilitás. Az épülő ú j lakásoknak bizonyos hányadát — a megyében általában 20—30, Szolnokom a tanácsi bérlakásoknak legalább a hatvan, a tanácsi értékes! tésű szövetkezeti lakásoknak a 40-, az OTP- és MESZÖV-laká- siolknafc minimum a 10 százalékát — minőségi cserét kérők kapják meg. Gondoljuk csak végig: a négy-öt tagú családok egv vagy másfél szobás lakásból (a megyeszékhely hatezer tanácsi bérlakásának 50 százaléka ilyen) — igényűiknek megfelelő új otthonba költözhetnek. átadhatják a régit a fiatal házasoknak, vagy a legkisebb létszámú családoknak, akik már évek óta várnak önálló lakásra. Nemcsak apróhirdetés Július 1-e óta az új lakásügyi szabályok is ösztönöznek a cserére. Több tízezer forintot kannak azok a bérlők, akik igényüket meghaladó tanácsi lakásukat visz- szaadíiák. és azok is. akik helyette kisebbet kémek. A megyében né°v hónap alatt ötvenmvo’c tanácsi bérlakásró] mondtak le. a háromszoros lakáshasznólatba- vétéli díi teiében és heten kértek kisebb alaoteriPdtű otthont a tó-1 helvett, ök a tanácsra bízták a választást. De most mór azoknak sem kell csupán az epróhirdete- sefcre hagyatkozniuk. akik maguk akarnák rc.°melakás+ szerezni. Hogy találtak vagy sem. eddig többnyire a véletlenen múlott. Július 1-e óta a szolnoki IKV úi szolgáltatásának jóvoltából az esély megsokszorozódott. Július 1-tól ugvan még csak Szolnokon, de augusztustól a iwene minden területén a megye minden településére •Mteries.ztette lakáscsere szoli°áltatásáf az IKV. Nem mellékes körülmény, hogy a megyeszékhelyek közül elsőként Szoipoko-i tették meg ezt a pótlást. Nem vártak számítógépre — annál is inkább nem. mert országos számitógénhálózat kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek ame’vnek megvalósítása még éve’ibe telhet, A ielenleoj keresletnek tökéletesen megfelel nz adatlapok peremi vukkáirtvás rendszerű feldolgozása. Ezzel a módszerrel a cseréne felkínált lakásról 58 féle információ adható. Néhány hónap alatt több. mint kétszázharmincsn. vették igénybe az IKV tízforintos szolgáltatását, és harmincén találtak cserepartnert. Kezdetnek biztató eredmény. Az adatok egy kedvező folyamat elindulását, élénkülését érzékeltetik. A mindennapi gyakorlat nyelvén ennek a mozgékonyságnak a következménye a többszöri költözés. Miután ma még a lakások zömének alapterülete nem növelhető, helyiségeinek választófalai nem mozgathatók, így hát a lakóknak kell költözni. A célratörő, ésszerű lakásgazdálkodás az eddiginél sokkal nagyabb lehetőséget teremthet arra, hogy a családok mindig ösz- szetételüknek. nagyságuknak megfelelő otthonhoz jussanak. Természetesen az okos lakásgazdálkodás nem szűkül le csupán az elosztásra Az előrelátáshoz, a régi lakások megóvása éppúgy hozzátartozik, mint az, hogy a leendő otthonok milyenek legyenek, hogy a lakásállomány összetétele minőségi szempontból is az igényeknek megfelelően alakuljon. A tervek, elképzelések ismeretében bízni lehet abban, hogy így is lesz. Ami a régi lakások karbantartását, felújítását, korszerűsítését illeti, az építőipari vállalatok, szövetkezetek ésszerű munkamegosztás szerint külön kialakítják a lakásfenntartó kapacitásokat. Ilyen eddig mégnem Mólt. Azok sem ragaszkodnak a régi sémákhoz, akiknek az új lakások tervezése és kivitelezése a dolguk. Mindazzal, ami van, és ami lesz, hogyan lehet és kell igazságosan gazdálkodni, ha a kélleténél jóval kevesebbet lehet elosztani? Kik élvezzenek elsőbbséget, kik kapjanak kedvezményeket, mert enélkül lakáshoz jutni képtelenek lennének? Az alapelvek s a helyi tanácsrendeletek a társadalmi igazságérzettel összhangban az elsőbbséget élvezők körébe a fizikai dolgozókat, a közvetlen termelésirányítókat, a fiatal házasokat és a nagycsaládosokat sorolták. A tanácsok a sokgyermekeseknek igyekeztek két-három éven belül lakást adni. Igaz, hogy ez az igyekezet nem mindig járt százszázalékos eredménnyel, de az elveknek következetesen próbáltak érvényt szerezni. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a megye városaiban ötezer lakás került elosztásra, a hatvanöt százaléka névjegyzék szerint. A fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók kapták a tanácsi elosztású lakások 74 százalékát, 62 százalék volt a fiatalok aránya, s az új otthonokba költözők 17 százaléka volt nagycsaládos ( ami azt jelenti, hogy 70 százalékuk lakáshoz jutott). Természetesen a VI. ötéves tervidőszakban is ezeknek a lakáselosztási elveknek kell következetesen érvényt- szerezni. Minden megoldást segíteni kell Az sem lényegtelen, hogy az elosztás révén milyen tulajdonú lakásba költöztek. Különösen ami a költségeket, a kifizetendő készpénz összegét illeti. Vagyoni helyzetük, szociális körülményeik alapján döntött a tanács. Csak azok kaphattak és kaphatnak tanácsi bérlakást, akiknél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kétezer forintot. Tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakásra 2 ezer 500 forintos jövedelemmel rendelkezők jogosultak. Akik ennél többet keresnek, különböző formában megépülő társasházak lakásaira tarthatnak igényt. A vállalkozó kedvű fiataloknak ezen túlmenően még másfajta lehetőségek is adódhatnak. Az átmeneti tanácsi, s a megvásárolható OTP garzontól a tetőtér, az iimeletréépítésig és a nem lakás céljára szolgáló helyiség átalakításáig. Igaz, eddig mindössze két városban, Szolnokon és Jászberényben — ott is a tanács kezdeményezésére — kezdődött el ezeknek a lehetőségeknek a felderítése. Minden olyan megoldást, egyedi kezdeményezést segíteni kell, amellyel otthon teremthető. A lakásellátás javításának természetesen a VI. ötéves tervidőszakban is folytatódó lakásépítési program a biztosítéka. A megyében ebben a fél évtizedben 14—16 ezer lakás felépítése a feladat, amelynek 14—16 százaléka épül állami beruházással. Az arányokból kitűnik. hogy ezekben az esztendőkben méginkább kulcs- fontosságú szerepe lesz — a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén megfogalmazott célokkal összhangban levő — ésszerű, célszerű, rugalmas lakásgazdálkodásnak. Kovács Katalin
