Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-07 / 262. szám

1981. NOVEMBER 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A segítő szándék nem ismeri a mezsgyét Együttműködés a tiszaroffi és a törökszentmiklósi tsz között A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felhívás­ban szorgalmazta, a megyei pártbizottság március 28-i ülésén a megye VI. ötéves tervének egyik területfej­lesztési feladataként jelölte meg a kedvezőtlen adottsá­gú termel őszövetkfezeték szervezett segítését. A kezdeményezések nyo­mán a megyében létrejött a patronálási rendszer, ennek keretében a 10 ezer 300 hek­táron hosszú ideje jó haté­konysággal. jövedelmi: bő­séggel és költségszinttel gaz­dálkodó törökszentmiklósi Béke Tsz egy olyan társszö­vetkezet patronálását vál­lalta, amelyben a 2953 hek­tárnyi szántóterület 23 szá­zalékán esztendőről eszten­dőre bizonytalanná teszik a termelést a tiszai áradások. A talpraallashoz lendület kell Kasza János, a törölk- szentmdklósi Béke Tsz elnö­ke mutatja a MÉM Statisz­tikai Gazdaságelemző Köz­pontjának 1980. évi, eredmé­nyesség szerinti rangsorolá­sát.. Tizenegy gazdálkodási mutató alapján, az ország 1338 mezőgazdasági termelő- szövetkezete között a Béke Tsz-t az ötvenedik a tisza­roffi közös gazdaságot. az 1269. helyein „jegyzik”. Kedvezőtlen helyzete elle­nére az At~ Tykalásznak is megvannak a lehetőségei, hogy a termelés biztonságá­nak, .jövedelmezőségének megteremtésével, a tervidő­szak végére lényegesen előbbre léphessen az orszá-. gos rangsorban. Igyekszünk ebben a segítségükre ' lenni, de nem nyújthatunk látvá­nyos dolgokat. — ők sem számítanak ilyesmire. Jól be­vált gazdálkodási módszere­inket. tapasztalatainkat ajánlottuk féli. ami. remél­jük, segítségükre lesz az el­ső lépéseiknél, a nekirugasz­kodásnál. Mert a talpraál- láshoz lendület kell! — Saját, nem kevés tenni­valójuk mellett mit vállal­hatnak a patronálok? Az Aranykalász Tsz szak­embereivel közösen felül­vékenységét és javaslatot készítünk a termelésfejlesz­tésre, a jövedelmezőség ja­vítására. A jogszerű, a szö­vetkezeti törvényekben meg­határozott működéshez szük­séges szabályzatokat átad­juk. és a közös gazdaság ha­sonló Okmányainak elkészí­tésében segítjük az önkor­mányzati és társadalmi tes­tületek munkáját. Közvetle­nül a termelés színvonalá­nak javítására szükség sze­rint gépékkel segítjük a rof- fi határban dolgozókat. — Az utóbb soroltakat nem nehezítik a távolságok? Hiszen a két szövetkezet ha­tárrészei nem szomszédosak. — A segítő szándék nem ismeri, nem ismerheti a mezsgyét, a távolságot. Igaz. egymástól majd ötven kilo­méter távolságra gazdálko­dunk, de ez nem lehet aka­dálya annak, hogy a szák- embereink időnként kölcsö­nösen felikeresnék egymást, tanácsot kérni, vagy adni. Ami a tárgyi segítséget il­leti? Természetesen a ten­nivaló sürgősségének, ve­szélyeztetettségének megfe­lelően döntünk, hogy útnak iindftosunfee gépeket Ti®-a" roffra. nehogy azok „utaz­tatása”. üzemeltetése még giazdaságltalanaibbá tegye a tsz egyegy munkáját. vizsgáljuk a szövetkezet te­Nem az okmányokat szaporítják A két szövetkezet együttes párt- és gazdaságvezetőségi ülésén alig három hónapja írták alá az öt évre szóló szocialista együttműködési megállapodást. A patronált gazdaság elnöke. Balogh La­jos máris arról számolhat be. korántsem arról van szó,s hogy a miklósi és a rotffi tsz inattárálban több lett egy-egy Okmánnyal. — A tizennégy korona alatti szántóterületeinikan nem tudtunk tavaly megfe­lelő szaporítási fokozatú bú­zát termelni. A Béke Tsz- től annyiért kaptunk csere­alapon 50 tonna jó minősé­gű búza vetőmagot, ameny- nyit étkezési búzáiként fize­tett volna érte a GMV. Tráigvaszóró adaptereket köl­csönöztek a miiklósiak. hogy ideiében befelezhessük a szántásra váró táblákban a szerves tápsnyaig-visKzapót- Lást Meglehetősen elavult a gépparkunk. a veszteséges esztendőkiben aliig-aMg volt lehető.? égünk új eszközök vásárlására. Ha most vala­mi törik-szakad. nem kell mindjárt nyakukba venni az országot az anyagbeszer­zőknek. a rendszerint hi­ánycikk alkatrészekért: a törökszentmilklósiak kész­séggel kisegítenek bennün­ket a saját raktári készle­tükből. — Hamarosan itt a tervké­szítés időszaka. A jövő évi tennivalók összeállításánál számítanak-e a patronálok segítségére? — Feltétlenül, és nem,csak közgazdasági elemző mum- ikájulknai tapasztalataikra. Úgy véljük — ° Béke Tsz vezetőségének elképzeléseit is ismerve használhatok többes számot — hogy a következő években, a köl­csönös érdekeltség alapján, mindkét gazdaság tevékeny­ségében szerepet Játszik majd az együttműködés. Gondolkodunk például azon. hogy amíg nálunk szűkösek a beruházási 1 ehetősések. vállaljuk, hogy a Béke Tsz növemdékmarháinak egy ré­szét felhizlaljuk, a terüle­tünkön kihasználatlanul ál­ló. régi épületekben. Ná­luk így nem lenne szükség férőhelybővítésre, a mi gyen­ge adottságú szövetkeze­tünknek pedig az új szabá­lyozók lehetővé teszik, hogy részesedjünk a különböző árkiegészítésekből. A tavalyi évet 40 milliós veszteségigei záró tiszaroffi tsz-ben az idén előrelátható­an már csak a szairvasmar- haágazat rontja a gazdál­kodás mérlegét. Aki a gaz­daságot már korábban is ismerte, annak szembe tűn­nék más változások is: a rendiben tartott üzemei utak. az állattartó épületek tiszta környéke, a rendezett szé­rűik a mintaszerűen rakott szénaikazlalkkal. Rend a portán és a fejekben — Most mér valóban szét­nézhet a portánkon bárki — mondja elégedetten Gál Ist­ván. a szövetkezet fiatal párttitkára. — Igaz, ami igaz, nem csaik a határban és az állattenyésztési telepe­ken kellett rendet tennünk. Volt mit elrendezni a fejek­ben is. A sok kudarcot meg­ért tagságunk körében nem könnyen találtak megértés­re azok az intézkedések, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági megerősödéshez. A változást nem a munka­szeretet hiánya, sokkal in­kább az erőfeszítések sikeré­be vetett hit hiánya nehezí­tette. — Mi változott meg az em­berek gondolkodásmódjában? — Sikerült elérnünk, hogy mindig, mindenki találjon értelmes elfoglaltságot. Ko­rábban is elvégezték az em­berek a feladatukat, de ha túl voltak egy-egy munkán, ritkán néztek újabb után, amivel ki töltsék az idejü­ket. Most már nem kell biz­tatni a kőművest, hogy álljon, a vetőgép mögé fa­rosnak, ha éppetn nincs ten­nivalója az építkezéseknél. A növénytermesztésben dol­gozóknak se esik nehezükre, ha a határiból 'beszorulva az építőknek kell segíteniük. Ahogy a párttitkár sorol­ja, nem egyik napról a másikra teremtődnek meg a gazdaságokban a biztonsá­gosabb termelés, a jövedel­mezőbb gazdálkodás feltéte­lei. A változást elősegítő fel­adatok megvalósításában, vi­szont nincs magára hagyat­va a vezetőség. — Szövetkezetünk hat­vsmegynéhánv kommunis­tája. a szocialista brigádta- gok. mind .szószólói azoknak az intézkedéseknek, felada­toknak. amelyekhez, nyu­godtan ki jelenthetem: fel­nőtt a tagságunk is. Készek vagyunk befogadni minden, a talpraöliásurikait segítő új módszert, jól bevált pyakor- liatot. T. F. Mit vásároljon a cég? ez volt a téma a műanyag­cikkeket készítő vállalat ve­zetőinek megbeszélésén. A főkönyvelő humorizált, la­pozgatva a műszaki fejlesz­tés, a gépbeszerzés tervdoku­mentumait. összecsapva az aktát, felnézett, somolyogva mondta: „Az a véleményem, hogy könnyen a szanrállá- sunkba kerülhet a dolog.. Tagolva a két szócskát, il­lusztrálva, hogy nem veszély­telen dologról van szó. Ké­sőbb megemlíti, szerinte „ ha egy vállalati vezető álmai­ban rémeket lát, akkor meg­jelenik előtte egy rendelet, száma: 10/1981. IV. 2. PM. Ez az a szabályozó, amely előírja, hogyan rendezzék a veszteségesen gazdálkodó üzemek pénzügyi helyzetét. Meghatározza a szanálási bi­zottság teendőit^ a felelősség- revanás módját, a vezetők fizetéscsökkentésének mér­tékét. A kérdésre tehát, hogy ki vállalja a kockázatot, s az ezzel járó felelősséget, mind­ebből könnyen és rosszul ar­ra következtethetnénk, hogy mindenütt az egyszemélyi vezető. Válás Rába-módra Elöljáróban egy nem me­gyei példa, amely ennek el­lenkezőjét bizonyítja. Típus­váltásra készül a Rába. Sza­kított a MAN-nal a győri Magyar Vagon- és Gépgyár. Nem szükséges különöseb­ben' illusztrálni, hogy a dön­tés nem kizárólag a vezér­igazgató és a vezérigazgatói tanács tagjainak tevékenysé­géhez fűződik. A háttérben ott található a vállalat fej­lesztői kollektívája, amely az osztrák AVL List intézet mérnökeivel dolgozta ki az új motorcsalád dokumentu­mait. Hajlamosak vagyunk könnyen névre szólóan sze­mélyhez .kötni egy-egy cég felemelkedését vagy bukását. Kétségtelenül, igen sok mú­lik azon, hogy egy vállalat legfelsőbb vezetői körében milyen felkészültségű, és kockázatvállalásra milyen mértékben hajlandó szakem­berek ülnek. Mielőtt a mértékről esne szó, illik tisztázni, nem a piac szeszélyeinek kitett ma­gányos hősök a szereplők. Elegendő emlékezni a papír­gyári rekonstrukciónál, az V. számú papírgép vásárlá­sára. A lehetséges alternatí­vák felmérése után végül öt cég neve, s a mellettük fél­sorakoztatott érvek és ellen­érvek tömege maradt a „ko­sárban”. A döntést — a be­ruházó vállalat vezetőinek döntését — kereskedők és műszakiak pontos program szerint lebonyolított előkészí­tő munkája előzte meg. S itt érdemes megállni néhány gondolat erejéig e témánál. Egy-egy gazdasági lépés si­kerét vagy meghiúsulását je­lentősen befolyásolja az elő­készítők tevékenysége. Ma Magyarországon és a me­gyében is a nagyobb vállala­tok „bírják” olyan appará­tussal, amely felméri, elmé­letben kisakkozza a döntések várható hatását. A kisebbek­nél vagy átcsoportosítják a lehetséges „szellemi kapaci­tást” — így adódnak poli­hisztor műszaki vezetők, akik egyszemélyben gyártmány- és gyártástervezők vagy piac­kutatók. — Vagy pedig ma­rad a „csak biztosra törek­vés” lassúsága. Nincs olyan szervezet, amely a kis- és kö­zépvállalati döntéseket elő­készítené, esetleg a választott alternatívát „gyármánymély- ségig” továbbfejlesztené. A termelői árak módosítá­sával a vállalatok, a gazda­ságok érzik, milyen ármoz­gások vannak a külpiacon. S kezdődik a sokak számára labirintusnak tűnő változás: tavaly például tonnánként 1200 fontsterlingről az év végére 800 alá zuhant a réz ára, az idén augusztus 3-án átlépte az ezret. A nemzet­közi piacon az árak módosul­nak, sűrűn előfordul egy-egy próbálkozásnál a tőkés ex­portra irányuló kilépési kí­sérletnél a protekcionizmus. Lehet ehhez alkalmazkodni? Úgy tűnhet, képtelenség. Kü­lönösen még kockáztatni is. S ismét feltűnhet képzele­tünkben a világniac vihará­ban hajladozó vállalati fácska. Persze, tudnunk kell, hogy a kockázatból eredő vesztesé­gek, árkülönbözetek fedezé­sére — vagy ha a részesedési alaoot terhelő kötelezettsé­gekre nem futja az üzemek­nek — tartalékokat kell ké­pezni. Félelem a sikertől Ennek nagysága meg is ha­tározza a kockázatvállalás mértékét Persze, ez csak szegről-végről igaz. Vesztesé­gekről beszéltünk, de a tar- ta'ékalao iobbára átmeneti veszteségek finanszírozására szolgál, és többnyire nem be- fo'yásolja egy hosszabb táv­ra szóló nagyobb — a válla­lat tevékenységét több éven át befolyásoló vállalkozás biztonságát avagy bizonyta­lanságát. Persze, érdemes az apróbb, az üzemek egy esztendei ter­melését érintő „kétes” kime­netelű törekvésekkel is fog­lalkozni. Miről lehet ilyen esetekben szó? Például mun­ka- és üzemszervezésről. Mondjuk arról, a Kontakta mezőtúri gyárában, hogy a nem csekély anyagiakkal létrehozott különlegesen szer­vezett szerelősor meghozza-e a befektetést), s ad-e többle­tet? Az ilyen próbálkozások és megoldások hozzásegítik a vállalatokat az éves terv­mutatók eléréséhez, túltelje­sítéséhez. Vannak azonban, korlátok — éppen ezek az említett mutatók —, ame­lyek arra ösztönzik az üze­meket, hogy tartózkodjanak az említettekhez hasonló ki­sebb vállalkozásoktól. Éppen a kockázat miatt. A gépéket gyártó szövetkezet főmérnö­ke mondja, nem lesz könnyű jövője, mert olyan jól dol­goztak az év első háromne­gyedében, hogy bajba kerül­nek a bázis miatt. Tehát esetenként a vállal­kozások kétes kimenetele mögött nem a sikertelenség­től, hanem éppen a túl­zott eredményességtől való félelem áll. A hátország ösztönöz S ha már a sikertelenség­ről is ejtettünk szót. A balsi­kert próbálkozás nemcsak egy vezető, hanem egy egész kollektíva teherbírását mér­legre teszi. A Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szö­vetkezet például új üzlet után kutatott. Már a megál­lapodás küszöbén a partner másnak adta át a kábeldo­bok gyártását. Elveszett a felkészülés minden energiá­ja. anyagi befektetése. A szö­vetkezet igen komoly erőfe­szítésekkel. kerekedett felül a válságos helyzeten. Elő'járóban a munkahelyi vezetőkről! beszéltünk, arról, hogy milyen jelentős a sze­repük abban, kijön-e a lé­pés, és lépnek-e egyáltalán a vállalatnál, a gazdaságnál. Mégis, a legtöbb szó a hát­térről, arról a jó vagy rossz hátországról esett, ami egy- egy kockázatos döntés ese­tén a munkahelyi vezető mögött áll. A legtöbb eset­ben e háttér a 'fontosabb. Hajnal József Babér vagy bukás Ki vállal kockázatot? az AGROKER-pé! Akadozó alkatrészellátás— vállalkozó tsz-ek Az AGROKER-vállalatok alapvető feladata a mezőgaz­dasági üzemek igényeinek ki­elégítése. a termelés műsza­ki feltételeinek biztosítása. Mivel a mezőgazdaság mun­kája ciklikus, a soron kö­vetkező feladatok évszakon­ként ismétlődnek, így az AGRO KER-Váí’ 1 a>i tok tevé­kenységének is ehhez kell igazodnia. Az idényenként jelentkező más-más igények teljesítése nem halogatható. A harmadik negyedév vé­gén elkészülő számvetés alap­ján az idén eddig az előző évekénél nagyobb kereslet volt a jellemző. Az évvégé­ig várhatóan 60 mil/To fo­rinttal haladja meg a tény­leges árbevétel az előző évit, és ez. egy úttal 52 milliós terv- tfilte! jesítést is jelent. A me­zőgazdasági gépek piacán 1980 végén nagymértékű fel­vásárlás volt. aminek hatá­sára az év eleji forgalom mérséklődését várták. Ennek épp ellenkezője következett be. A mezőgazdasági üze­mek az előző évekhez hason­lítva lényegesen nagyobb hi­telt vettek igénybe gépvásár­láshoz. Elsősorban komplex gépsorokat vettek. Idáig 528 millió forint értékű mezőgaz­dasági gépet adott el azAG- ROKER. Általában ki tud­ták elégíteni az igényt, ki­véve néhány erőgépet. Még több mezőgazdasági üzemet érintett az a jelenség, hogy az alkatrészellátás az előző évek javuló színvona­lához képest visszaesett. Bál­áz AGROKER a korábbiak­nál magasabb nyitókészlet­tel kezdte az évet. az igé­nyek . rohamos növekedése nem egyszer ellátási problé­mát akozott. Ennek ellenére eddig 24 százalékkal több. összesen 353 millió forint értékű alkatrészt adtak el. Az. ellátás főleg az import termékeknél nem volt kielé­gítő. romlott a külföldi part­nerek szállítókészsége. A fe­szültségek feloldására a vál­lalat kooperációs kapcsola­tot kezdeményezett néhány termelőszövetkezettel. ame­lyek melléküzemági tevé­kenységként vállalták csak­nem ötvenmillió foript érté­kű alkatrész gyártását. A műtrágya forgalmazásá­ból eddig 490 millió forintos árbevétel keletkezett. A nit­rogén hatóanyagú műtrágyák kellő mennyiségben, időben rendelkezésre álltak. A ter­melő vállalatok szállítási ne­hézségeinek áthidalását segí­tette a tavaly létesített és feltöltött műtrágyatároló. Az árualap egész évben maga­sabb volt a rendelésnél. A forgalmazást segíti az a szer­ződésforma, amelyet az AG­ROKER kínál a felhasználók­nak. Eszerint előszállítás ese­tén a műtrágya készletezését finanszírozzák, és a tárolás­hoz költségtérítést , fizetnek. A 447 millió forint értékű növényvédő szer forgalmazá­sa zökkenőmentes volt. F. E.

Next

/
Thumbnails
Contents