Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

6 Nemzetközi körkép 1981. NOVEMBER 1. Az USA és Nyugat-Európa Összhang és ellentét Magyar —jugoszláv együttműködés Rába és Zastava Címképünkön a magyar segítséggel épült timföldgyár Obro- vácon, az Adria partján A magyar Ganz-MÁVAG és a jugoszláv Mosztograd vállalat közös kivitelezésében készült újvidéki kábelhíd em szabad becsap­ni magunkat, az amerikaiak és a nyugat-európaiak ellentétei nem olyan erősek, hogy szakításra ke- . rülne sor közöttük — de azoknak sincs igazuk, akik jelentéktelennek minősítik vitáikat, és Nyugat-Európát az Egyesült Államok egyszerű függelékének tekintik. Az igazság — mint oly sokszor — valahol középen van. Az Egyesült Államok az óceánon túl terül el, s bár Nyugat-Európát tartja leg- fontósabb szövetségesének, szinte mindenütt jelen kí­ván lenni, világhatalmi igé­nyei vannak, s szemében a nagy egésznek csak egyetlen darabja a mii földrészünk. A nyugatnémetek, a hollandok, a svédek, az angolok azon­ban itt élnek velünk, szá­mukra Európa nem a világ egy része a többi között, ha­nem szülőföld, haza. Minden itteni feszültség közvetlenül érinti őket, nem is szólva egy esetleges háborúról, amely­nek első számú és közvetlen áldozatai lennének — ve­lünk együtt. Ez a helyzet óhatatlanul meghatározza a tengeren túliak és inneniek szemlélete, életérzése közötti különbséget. S amikor sok amerikai’.szemrehányást tesz a nyugat-európai szövetsége­seknek (mert ez ott mostaná­ban a közhangulat), hogy amíg az Egyesült Államok minden polgárának zsebéből évi 572 dollárt emel ki a kor­mány fegyverkezésre, a nyu­gat-európaiakéból csak 378- at, ez utóbbiak visszakérde­zik: mire ez az őrült fegy­verkezés ? S ezzel már el is érkez­tünk egy fontos vitaponthoz. Tiltakozások hulláma söpör végig az NSZK-n. Hollan­dián, Skandinávián. Anglián — nem akarnak neutronfegy- vert, sem atomrakétákat. Washingtonban ez persze is­mét neheztelést kelt. az.otta­ni (az utóbbi időben erősen íélrenevelt) közvéleményben, pedig terjed a kétség és szemrehányás: ..Vajon hűt­lenek lettek szövetségeseink, netán a szovjetek mellé áll­tak?” Természetesen nem er­ről van szó. Az új amerikai kormány elhatározta. hogy vissza próbálja hoz.ni a múl­tak ismét megteremtve vi­lágméretű katonai-hatalmi fölényét. mindenekelőtt a Szovjetunióval szemben. En­nek azonban első, döntő föl- tétele Nyugat-Európa tovább- fegyverzése. Ez az oka az új középhafótávolságú raké­ták fölállítási tervének, ez a neutronfogy ver gyártásá­nak, a szovjet—amerikai stra­tégiai fegyverkorlátozási szerződés l>estoppofásának, ez a szédítő katonai költségve­tésnek. És ez az oka a nyu­gat-európai tiltakozásoknak. Nyugat-Európa sajnos nem egységes az amerikai törek­vések visszautasításában, de ha összeszámoljuk mindazo­kat, akik nyíltan elvetik azokat, vagy akik húzódoz­nak, s jobb megoldást keres­nek, úgy kiderül: nagy erők állnak velük szemben — ne­ves politikusok éppúgy,' mint tömegek. Valamennyien érzik — ez a dolog lényege —, hogy a több fegyver nem hoz nagyob biztonságot, ellenke­zőleg), célponttá teszi Euró­pát, az amerikai stratégia foglyává. Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európa döntő erői másképp értékelik az enyhülést, mint az amerikai­ak. Az utóbbi esztendőkben két amerikai elnök is az.t követelte a Német Szövetsé­gi köztársaságtól, hogy hűtse le kapcsolatait a Szovjetunió­val. Ám hiába: az utóbbi egy-két esztendőben több ve­zető nyugatnémet politikus járt Moszkvában, mint előtte jónéhány éven át. S ha most hozzáteszünk mindehhez egy másik tényt, az Egyesült. Ál­lamok szélsőségesen önző gazdas á gpoli t i ká j át (eml its ük csak példának a bonyolult kamatláb-históriát. vae.v a kelet—nyugati kereskedelem elleni 'támadásait), a Közös Piac tagjainak érdekeit sú­lyosan érintő lépéseit, úgy kiderül: Amerika lényegében közömbös szövetségeseinek kereskedelmi-pénzügyi gond­jai iránt. Saját útját járja, s ezzel! mindig és újra felhá­borítja a nyugat-európaiakat — Helmut Schmidttől kezd­ve széles üzleti körökig. e ne hagyjuk fi­gyelmen kívül az érem másik oldalát sem. Mi. köti össze az USA-t és Nyu­gat-Európát? Sok és erős szál. A társadalmi rendszer közössége, alapvető politikai, (a fent említetteken túlme­nő). gazdasági érdekek. Olyan közös keretben élnek, amely belátható időn belüT nem tö­rik szét. Mi várható tehát N.vugnt-Európától, a kelet— nyugati kapcsolatokat, a fe- szültségenvhülés váltako­zást illetően? Csak annyi, hogy-— de ez sem kevés — latbavet.i súlyát, korlátozni- formálni igyekszik az ame­rikai politikát, ahol az az európai érdekeket fenyegető túlzott kockázatok mezejére lép. Tatár Imre Ha ma valaki Belgrádból Szarajevóba indul, a helybe­liek feltétlenül az Olimpik Expressen való utazást ajánl­ják. A boszniai főváros nagy­ban készül már az 1984-es téli olimpiára. Ennek tiszte­letére kapta nevét az a vo­natpár is, ami a szövetségi fő­várost köti össze — minden ko­rábbi vasúti összeköttetésnél gyorsabban — Szarajevóval. A vasúti kocsik nen*:sak gyorsan száguldanak, de igen kényelmesek is. forgatható repülőgépüléseik vannak, a panorámaablakokból! szép ki­látás nyílik a változatos táj­ra. A magyar utas számára különösen jólesik, ha dicsérő szavakat hall a motorvonat­ról. amely szintén ..hazánk­fia”, a Ganz-MÁVAG termé­ke. Természetesen nem ez az egyetlen magyar gyártmány, amivel Jugoszláviában talál­kozhat az utazó. Az ország­utakon például gyakorta le­het látni Rába-kamiionokat Nálunk viszont nemsokára megjelennek az új jugoszláv Zastavák. Igaz. áruk kicsit borsosnak ígérkezik, ám ezt kárpótolja majd a benzinta- karékos és igen kényelmes, gyors jármű. Az árucsere ezen mutatós és szembeötlő formái termé­szetesen nem kizárólagosak. Sőt, ma á magyar—jugoszláv forgalom nagyobb részét a gépipari, vegyipari és egyéb együttműködés keretében szállított gépek. félkészter­mékek teszik ki. A forgalom gyorsan fejlődött az elmúlt években. 1976—1980 között a tervezett 1.5 milliárd dollárt alaposan meghaladva. 2.1 milliárdot tett ki az árucse­re. A következő ötéves terv­ben pedig további növeke­désre lehet számítani: 3.5 milliárd dollár értékű áru­csere és 800 millió dollár szolgáltatási forgalomra. A két népgazdaság viszonylag hasonló fejlettségi szintje és szerkezete nem akadályozza az együttműködés fejleszté­sét. Országaink sok tekintet­ben hasonló gondokkal küz­denek : a megoldás közös ke­resése előremozdíthatja a kooperációt is. Ismeretes, hogy Magyaror­szág már kőolajat kap a hár­mas -— jugoszláv-magyar- csehszlovák — beruházással épült Adria-kőolajvezeték- ből, s déli szomszédunkhoz hazánkon keresztül jut el a szovjet földgáz. Az energeti­kai együttműködés fontos mind a két ország számára, csakúgy, mint a gép-, vegyi- és élelmiszeripari kooperá­ció. Ezek keretében épült Jugos7.1áviában „magyar” timföldgyár és több élelmi- szeripari üzem. Fontos összetevője a gaz­dásági együttműködésnek a határ menti területek kapcso­lata. Ez ma már túllép . a kishatárforgalmi árucserén. Gyümölcsözően fejlődik a magyar vállalatok és a szom­szédos jugoszláviai munka- szervezetek közötti termelési kooperáció az élelmiszerfel­dolgozásban, mezőgazdaság­ban. Ennek kialakultak az intézményes formái is: szer­ződéses kapcsolatra léptek például az idén a baranyai és a szlavóniai szövetkezetek. Van lehetőség a kapcsolatok további kiszélesítésére. Tár­gyalások folynak arról, mi­ként léphetnének fel magyar és jugoszláv vállalatok közö­sen harmadik piacokon, első­sorban a fejlődő országok­ban. Jugoszláviában jelenleg olyan gazdasági intézkedések végrehajtásán dolgoznak, amelyek kordába szoríthat­ják az inflációt, megállíthat­ják az ország adósságának növekedését. Ebben a hely­zetben déli szomszédunk gazdasági irányítói termé­szetszerűleg kiegyensúlyo­zott forgalomra, s egyben az export növelésére töreked­nek. A magyar-jugoszááv gazdasági kapcsolatok stabi­litása, a kooperációs megál­lapodások viszonylag nagy száma ilyen kiegyensúlyozó tényező lehet.- M. G. „Hoffmann-lövészegylet” A vád: kettős gyilkosság A nyugatnémet bíróság kettős gyilkosság gyanúja miatt vádat emelt a legis­mertebb neonáci-vezér.. Kari Heinz Hoffmann ellen. Hoff­mann (képzettsége grafikus, bizonyára véletlen, de ro­konszakmáid tehát a ..nagy előd” mázoló-festövel) 1973- ban kezdte meg félkatonai szövetségének szervezését. A Nürnberg szílkhelvű csoport mintegy 600 tagot számlált. Hoffmann. aki szeretett egyenruhában szakállasán, fegyveresen és harapós far­kaskutyáik kíséretében meg­jelenni. hamarosan az NSZK nemzetközileg is legismer­tebb szélső jobboldali alakja lett-, sőt' neve annakidején a rhodesiai zsoldosok toborzá­sával kapcsolatban is felme­rült. Hoffmannt. most env 69 éves könyvkiadó Levin és é'lettánsa meggyilkolásával vádol iák. Az NSZK-ban kezdetben a''becsüllék. nem­egyszer megmosol vogták a szélső iobbotdaíi :. vezér” éS" követői veszélyességét. Szin­te farsangra emlékeztető megjelenésük, primitív jel­szavaik megtévesztőek vol­tak: csak később döbbent rá a közvélemény, hogy a ma­gukat ..kommandó”-nak ne­vező csooortot komolyain kell venni. 1980. január 31-én 500 rendőr razziát tartott Hoff­mann 'kastélyában. ahol egész arzenálra bukkantak: páncélos lövoeekfe. robbanó­anyagokra. acél-sisakokra ál­ruhákra '.1s — természete­sen — náci jelvényekre. A leleplezésig ogvre több fiatalember vett részt, a ..HofTm anin-lövészcsoport” edzőgvakorlatain. A . tagok többsége húsz év körüli és az egvro bnnvo'ultabbá váló. polarizálódó világban vala­mi egyszerű számukra meg­fogható ideált keresett. Míg a korábbi, .szélsőjobbé'dab csoportokban szerveződött fiatalok főleg értelmiségi családokból jöttek, addig a neonácik többsége kispolgári környezetből verbuválódott. A mai szélsőjobboldali ifjú­ság i szervezetek általában nem politikai jelszavak kai igyekeznek utánDÓtlásukat biztosítani, inkább az, érziel- mekre akarnak hatni, olvam fogalmakkal, mint baitár- siasság. kölcsönös segítség. Kalandokat ígérnek, sátoros találkozókat a sz,abad termé­szetben. azaz az ellenkezőiét annak a világnak, amelyben a szü'ők élnek és amelyből ezek a fiatalok ki akarnak törni. A valóságban a f-iar- talok egyéniségét, telies mér­tékben a vak fegyelemnek rendelik állá. Hamarosan ú^y állít iák fel a kérdést : engedelmessé'1 és rend. vagv a káosz, amellyel a „zsidók, a kommunisták és nz ame­rikai .kapitalisták” fenyege­tik a világot.. Az NSZK közvéleményé­ben a legfeltűnőbb' módon a tavalyi müncheni bombame­rénylet hívta fel a figyelmet. Hoffmannék vészé Ívessé gere. 1980. .szentember 26-án a ba- ior főváros hagyományos Az újfasiszta vezér. Hoffmann — kedvenc Dumájával sörünnepén (Oktoberfefit) bomba robbant, ámelv 13 em­beréletet követelt és több mint 200 — többéiJkevésbé súlyos — sérülést, okozott. A tett elkövetőiéről — aki egyébként maga is a- robba­nás áldozata lett — kiderült, hogy többször részt vett a Hoffmann-csoport gyakorla­tain. Hoffmann közben igye­kezett tevékenységét nem­zetközi szintre kiteriesztenii: emberéivel a . Pireneusokban is iárt. s — a Weltwoche című sváici hetilap szerint — gyakorlataikra olasz újfa­sisztákat ds meghívott. Igaz. a neonáci csoDortok száma csak néhány tucat, né- hánvszáz aktív résztvevővel. Veszélyességüket azonban ma már az NSZK-ban is fel­ismerik: erre utal a bonni Belügyminisztérium nemrég megjelent jelentése. ..a szél- s ő lobb oldal i orosz ak cseil ek ­ménvék szaporodásáról és a szélsőjobboldali szervezetek taglétszámának növekedésé­ről.” Ráadásul a neonácik a rosszabbodó gazdasági hely­zet"t igyekeznek a maguk számára kihasználni. S hogv orré az. NSZK-ban termé­keny talajuk van. azt a mün­cheni Sinus Intézet ogvik ta­nulmánya lis bizonvíltiia. amely szerint a polgárok 37 százaléka hailámos a tekin­télyelv elfogadására Gáti István világ élelmezése Hol a kiút? 1981-ben a viláe gabo­natermelése ■’•ekorddal ke­csegtet — a FAO-nak. az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági szervezetéinek ez az '»lőrejelzése ió bírt ieléntetlt az id’án október 16-án először meghirdetett élelmezési világnapon. Re­ményt keltő az is. hogv az elmúlt 30 évben az élel­miszeripari termékek ter­melése gyorsabban nőtt. minit bolygónk lakosságai, Ám az éhezők száma je­lenleg mégis több. mint akár 30 évvel ezelőtt. A krónikus aluíltáoláltság em­bereik millióit viszi idő előtt sírba A „harmadik világ” nagytkiteriedésű ré­gióiban a helyzet tehát to­vábbra is riasztó. Kataszt­rófahelyzetben a FÄO féü— reveri a vészharangot, de a szórványos segítség nem vezet el a probléma radi­kális megoldásához. Hol a kiút? ..Az emberiség ellőtt álló egyetlen valóban komoly probléma — a túlnépese­dés” — fogalmazza meg a tipikus nyugati. észjárást az angol John TPostgait professzor. Ez a tömeges éhínség oka. tehát ..csak” a születési aránvszám el­lenőrzésére van szükség. A legtöbb tudós azonban til- t-Vozik ez elten, hiszen valójában a gazdasági éh kulturális elmaradottságot kell - felszámolni. elősegítve a társadalmi haladást — ez a iövőbend iólét és egvhen a „családtervezés” záloga. ..Zöld forradalomnak” nevezték el számos fejlődő országban a 60-as évek mezőgazdasági fellendülé­sét. De az úi növényfaj ták több nedvességet igényel­nek a korábbiaknál. így öntözőberendezésekre van szükség, ezekből mindig kevés van. De még a szak­képzettség terjesztése sem mindig segít. A parasztok jövedelme ugvanis ala­csony; a földbérlet pedig a legtöbbször nyomasztóan magas. Mindez ugyan nem széleskörű elemzés, de íav is világos: széleskörű ag- rárreformra. a kisgazdasá­gok szövetkezésére és szo­ciális átalakulásra van szükség. Elsősorban társadalmi kérdésekről van tehát szó. Természetesen a természe­ti adottságokról, a klíma szeszélveiről sem lehet megfeledkezni, de ezeket túlértékelni sem szabad, hiszen egy ENSZ-felmórés szerint a Föld 70 milliárd ember táolálékát, kénes biztosítani! Bolygónk né­pessége pedig; remélhető­leg nem fogia meghaladni valaha is a 10—15 milliárd főt. Az agráripari komp­lexumok persze komoly beruházásokat igényelnek, de honnan vegyük hozzá a a pénzt? Nem egyszerű a kérdés. De ne felejtsük el: a világ már 550 milliárd dollárt költ. évente fegy­verkezésre. • Nyilvániva'ó.. hoav a fegyverkezési verseny meg­fékezésére mindenekelőtt a tartós béke érdekében van szükség. De a hatalmas pénzeszközök és erők fel­szabadulása elősegítené más feladatok megoldását is: az egykori gyarmatok el m ar.v.Tortsáe árvák felszá­molását a Föld növekvő lakosságának élelmiszerrel nyers an v a gg al. ener gi á v al való ellátását, Magától ér­tetődik azonban, hogv nem elegendő a -termelés bőví­tése. El ke'l érni az igaz­ságos elosztást, el kell érni az “sszorű r"izdasági rend meg teremtését az eevenio- gú. kölcsönösen előnvös együttműködés feltételei között. Lev Bobrov összeállító»*: Majnár József

Next

/
Thumbnails
Contents