Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-01 / 257. szám

1981. NOVEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 * Az őszi hónapokban különösen nagy forgalmat bonyolít le a szolnoki Patyolat Vállalat jászberényi üzeme. Naponta mintegy 400 kilogramm ruhanemű mosását, illetve vegytlsz­títását végzik A falucsinosító vasas brigád Rájuk mindig számíthatnak Tiszaburán Szekeres János, a tiszabu- rai tanács vb-titkára moso­lyogva sorolja: — Az egyik idősebb hely­beli bácsi, amikor megtudta, hogy. az idén gyéren csur- ran a tanács kasszájába a központi, pénzügyi támoga­tás, megjegyezte: nem irigy­lem magukat titkár elvtárs, mert a közmondás is azt vallja: üres konyhának — már elnézést a folytatásért de — bolond a szakácsnője. Mi tagadás, éreztünk is a kissé érdesre sikerült megál­lapításban némi igazságot, de azután úgy döntöttünk: a siránkozás helyett körülné-, zünk a faluban, mi minden­re lennénik képesek önerő­ből. Melyek azok a megvaló­sítható, helyi célkitűzések, faluszépítési elképzelések, amelyekért érdemes kérni a lakosság, a kollektívák segít­ségét. Ilyesmi pedig akadt nem is egy. és nem is kettő. Hiá­nyosak voltak az utcai gya­logjárdák, a régi iskolából átalakított óvoda belső fel­szerelése, játékkészlete sze­gényes volt, <az udvarára pe­dig jó időben a portenger, ősszel és télen viszont a sár­tenger jelzők illettek a leg­találóbban. Nem beszélve egy új piactér kialakításáról, mert a régi cipőtalpmarasz- taló vályogtalajáért mind­össze a helyi, foltozóvarga lelkesedett. Egyszóval volt mit „helyrepofozni”, csak most már ember, közösség kellett, aki a hiányosságokat majd társadalmi munkában pótolja. Szerencsére a község veze­tősége nagyszerű partnerre talált a Lenin Termelőszö­vetkezet Papp Sándor szo­cialista brigádjában. A kol­lektíva 13 taggal, még 1970- ben ifjúsági szocialista bri­gádként alakult: névadójuk az egykori tiszaburai szüle­tésű vöröskatona, a Tanács- köztársaság harcosa volt. Rá­adásul ennek a gépműhely! kollektívának a tagjai jósze­rével mind vasas szakmával: lakatos, esztergályos, hegesz­tő, forgácsoló, mezőgazdasá­gi gépszerelő, villanyszerelő, kovács stb. rendelkeztek. Kétszer soha nem kellett szólni nekik, rájuk minden falucsinosítási munkában lehetett számítani. Gál Mik­lós kovács a legrégebbi bri­gádtagok közül való. — Miért mentünk? Mert én tősgyökeres burai vagyok, és az őseim is itt morzsol- gatták le életüket. Sárban, pocsolyában, szalmával le­hintett utcákon át, lehetett bejutni a nádas házakba. Hogyne mentem volna be­tonozni, utat építeni, ha hív­tak, elvégre én is úgy va­gyok evvel, akár az öreg­ember a diófaültetéssel: nemcsak magának, inkább a gyerekeinek, az unokáinak csinálja! Az én kisebbik gye­rekem iskolába jár, őérette, meg a többi gyerekért is tet­tem. Gonda Tibor esztergályos 1969-ben került ide Kunhe­gyesről. — Már teljesen burainak érzem magam, mert ideköt a munkahely, itt, ebben a faluban építettem házat. Jó érzés, ha végigmegyek az utcákon, és látom mennyi minden őrzi — ha csupán részben is — az én kezem munkáját. A bölcsődében a térelválasztó elemek, a benti játékok, a kályhavédőrács, az udvaron a KRESZ-táblák, az új piactéren a beton asz­talok és a járdák. — Könnyen jöttek a töb­biek is? — Ehhez tudni kell, hogy a kollektíva ma már 32 fős, és az újonnan belépőknek, akik tavasszal lettek brigád­tagok, idő kell, hogy hoz­zánk kovácsolódjanak. En­nek ellenére nem volt baj a részvétellel, ami nagy szó, mert itt, minálunk minden­ki nagy jószágtartásra ren­delkezett be otthon. Ez azt is jelenti, hogy a malácokat, teheneket mindig azonos időben kell etetni, és nekik, tényleg nem magyarázhatom meg előző este: hogy ne vi; sítsatok, mert holnap mun­ka utón az iskola vaskeríté­sét festem társadalmi mun­kában. Ilyenkor azután segítettek a családtagok, vagy ha ők sem értek rá, akkor csak az etetés, a jószágok körüli munkák befejezése után csatlakozhatott a többiekhez. Mindezeket hallva Baksa János brigádvezető-helyet- tes is bólogat: — Azt se felejtsük ki- hogy a jó eredményekhez az is hozzájárult, hogy a kollek­tívának több mint a fele párttag. Nekik nem kell két­szer szólni, viszik magukkal a többieket. Rájuk vár az is, hogy idővel a 13 régi tag, meg a 19 új belépő igazi közösséggé formálódjék. Er­re kötelez bennünket az is, hogy háromszoros ezüst-, egyszeres aranykoszorús kol­lektíva vagyunk. De rendel­kezünk már a szövetkezet kiváló ifjúsági szocialista brigádja címmel, és há­romszor érdemeltük ki a termelőszövetkezet kiváló brigádja elismerést is. Nehéz lenne hibátlanul felsorolni, hogy az utóbbi két évben mennyi minden dicséri kezük munkáját a faluban. A teljesség igénye nélkül: járdát építettek a művelődési házhoz, játéko­kat, rácsokat készítettek az óvodába, rendbehozták a leg­apróbbak udvarát, ahová ké­sőbb betonutakkal, jelzőtáb­lákkal ellátott KRESZ-par- kot. „varázsoltak”, elvégez­ték az új piactér földmunká­it, betonozását, stb. Munká­juk értéke hozzávetőlegesen is sok tízezer forint. Hogy mit jelent egy ilyen brigád egy ekkora faluban, mint Tiszabura? Azt, hogy társadalmi tevékenységük jól pótolja a tanács kevés pénzét. Most például a fel­újított művelődési ház kör­nyékét kellene rendbehozni, az új iskolában egy bitume­nes kézilabdapálya kialakí­tását fontolgatják, és a fém­vázas iskolakerítés is ádáz harcban áll a rozsdával, eső­vel. Noha a felsorolt he­lyekre a társadalmi munká­kat még csak most szervezik, úgy hallottam, hogy a tisza­burai „vasasok” mindhárom helyen képviseltetik magu­kat. Jobban mondva nem- cssak megjelennek, hanem dolgoznak is. A gyerekeikért, i faluért. D. Szabó Miklós Horváth GyuHa 21 éves. minden iránt érdeklődő, a világ dolgaiban korához ké­nest mesUeDŐ módon táié- kozotot értelmes fiatalem­ber. Acetilén gázfejlesztő szakmunkás, harmadikos kö­zépiskolás. Tizenkét éves ko­rától publikál. A legelső költeménye az Észak-Ma - gvarország c-'mű Lapban ie- lent meg. ahol azóta is több verse látott napvilágot maid feltűntek a költeményed a Napjainkban, az Országos Vasutasban és a Tiszaiéi­ban is. Iszonyatos mélységből ér­kezett Alsóvadászon szüle­tett a cigánytelepen. ahol még egv évtizede is a Hold biztosította az élszakai köz­világítást. és járdaként zör­gő kukoricaszárak hevertek a sártenger teleién. Hánvó- dott a rokonoknál, tanult az iskolában, maid kiíratták, mert a családnak nem volt nénze. és nvoic testvére kö­zül 6 volt a második legidő­sebb. dolgoznia kellett Vi­gasztalták: minek az a ta­nulás^ a könw fölötti gör- nvedés, elvégre a cigánynak a csillagos ég a lakása, az Családalapító fiataloknak A megyében hat településen GflRZOHflKCIÓ Önálló otthon albérlet helyett Lakás „két lépcsőben” Garzonakció. Egyetlen szó­val így lehetne summázni az OTP országos kezdeménye­zését. amellyel a családala- pító fiatalok lakásgondján igyekszik enyhíteni. Kísér­letről van szó, amelynek az a célja, hogy a fiatal háza­sok reális anyagi erőfeszítés­sel belátható időn belül vég­leges, önálló otthonhoz jus­sanak. Az OTP ennek olyan kedvezményes feltételrend­szerét dolgozta ki, amely ré­vén „kétlépcsős” megoldás­sal — garzon közbeiktatásá­val — öt év elteltével a fia­talok igényüknek megfelelő lakást vásárolhassanak. Ez a lényege a garzonakciónak. Gyakorlati megvalósításának előkészítése a városokban és a kiemelt településeken országszerte megtörtént. A helyi tanácsok vállalták a közművesített terület bizto­sítását, amelyre OTP-beru- házással általában 30 négy­zetméteres garzonlakások épülnek. A tervek szerint Szolnok megyében a jövő évben hat településen kezdődik meg a családalapítóknak szánt kis alapterületű lakások kivite­lezése. Szolnokon 70, Jászbe­rényben 72, Karcagon 20, Kisújszálláson 15—20, Me­zőtúron 12—20, Tiszafüreden pedig 10 garzon épül. Kik kaphatják, pontosab­ban vásárolhatják meg és milyen feltételekkel? Azok a fiatal házasok lehetnek a vevők, akiknek a tanácsnál jogos lakásigénylésüket nyil­vántartják. Előnyt élveznek az ifjúsági takarékbetét­könyvvel rendelkezők, a munkában élenjárók, akiket a munkahely és a KISZ- szervezet javasol. A garzon értékesítésének feltétele to­vábbá, hogy a vásárlásra kijelölt fiatal az adásvételi szerződésben kötelezettséget vállaljon arra, hogy a be­költözéstől számított öt esz­tendőn át havonta 800 fo­rintot helyez el az ifjúsági takarékbetétben. Ugyanak­kor kötelezettséget vállal a másik szerződő fél, az OTP is, a helyi tanáccsal együtte­sen, mert garantálja, a gar­zon tulajdonosának, hogy öt év elteltével igényének meg­felelő, nagyobb lakást ve­hessen, a garzont pedig, az OTP szervezett lakáscsere keretében a mindenkori for­galmi áron visszavásárolja. Természetesen, ha a gar­zonlakók nem tartják be. amit vállaltak, az OTP köte­lezettsége megszűnik. Te­hát: ha a garzontulajdonos nem takarékoskodik, vagy időközben a garzont szabad forgalomban értékesíti, sem az eredeti, sem az új tulaj­donosnak nem garantálja az OTP öt év elteltével a na­gyobb lakás megvásárlásá­nak lehetőségét. Mennyibe kerül a garzon, és milyen anyagi terhet je­lent a fiataloknak a hitel- törlesztés és a kötelező ta­karékoskodás? Az érthető­ség kedvéért vegyünk egy példát, s hogy egyszerűen követhető legyen, induljunk ki egy kerek számból, abból hogy a 30 négyzetméteres garzon ára 300 ezer forint. Az OTP által nyújtható hi­tel felső határa a lakás árá­nak 75 százaléka, tehát 225 ezer forint. Előtörlesztésként így 75 ezer forintot kell ki­fizetni. A munkáltató támo­gathatja a garzonvásárlást, például, ha a garzonlakás árának tíz százalékát adja plusz kölcsönként, akkor az előtörlesztés összege 45 ezer forint. (Természetesen a gar­zon megvásárlásánál is igénybe lehet venni a szo­ciálpolitikai és az egyéb ked­vezményeket, csak nem cél­szerű. hiszen később a na­gyobb lakás -megvásárlása nagyobb anyagi terhet je­lent. Okosabb, ha a támoga­tást, a kedvezményeket ak­kor veszik igénybe. Számoljunk tovább. Fel­tételezve hogy a garzonvá­sárláskor 75 ezer forint készpénzt kellett fizetni. Ak­kor a törlesztő részlet a kétszázalékos kamattal együtt havonta 750 forint, és 800 forintot kell az ifjú­sági takarékbetétbe tenni. A havi kiadáshoz tartozik még a kis lakás rezsije. Lehet osztani, szorozni, összeha­sonlítani az albérlet árával és rezsijével (!), a kiszolgál­tatottságról nem is beszélve. Igaz, nem kevés pénz az előtörlesztés összege, a 75 ezer forint, de mivel első­sorban az ifjúsági takarék- betéttel rendelkezők lehet­nek a vevők, a betétben le­vő forintok má»eleve kiegé­szítik az előtörlesztés össze­gét, sőt, ha szükség van rá. a betétre felvehető kölcsönt még külön igénybe lehet venni. De lépjünk tovább. A hi­teltörlesztés, a kamatot le­számítva, tulajdonképpen spórolást jelent, mert az OTP a garzonlakás vissza­vásárlásakor kifizeti, ponto­sabban a nagyobb lakás el­adásánál úgymond jóváírja. Természetesen a fiataloka garzon visszavásárlását kö­vetően a kijelölt nagyobb lakás megvételénél is a mindenkori hitelezési irány­elvekben meghatározott fel­tételek szerint igényelhetik az OTP, a munkáltatói köl­csönt, az ifjúsági betét kü­lön kölcsönét, valamint a személyi körülményeik alap­ján őket megillető állami kedvezményeket. A szervezett lakáscsereke­retében visszavásárolt gar­zonlakásokat — értelemsze­rűen — a tanács vevőkijelö­lésével — ismételten fiata­lok kapják. így a felépülő garzonlakások hosszútávon biztosítják az ifjú házasok lakásproblémájának kétlép­csős megoldását. — K — Kunmadarason A mélységből érkezett Az egykori telepi fiú verses kötetén dolgozik erdő. a mező. a berek az otthona, és a vesszőfonás, a kosárfonás, a seurűkészítés. a Válvosvetés a kenvere. Szerencsére akadt e«v tanár, aki szülei lelkére beszélt, íev fejezhette be a nvolca- dik osztályt, maid szerzett szakmunkás bizonvítvánvt. Bilincsként szorította a nincsitelensée: eevetlien öl­töny ruháia. eev pár cídő- ie volt csak. Fedte ekkor már h csa­ládba is büszke volt rá. hi­szen a laDokban közölt ver­sei bizonyították: ismerős eev olvan világban, aimeiv aitaián sokan kopogtatná­nak. de méeis elenyészően kevesen iutnak be. A telep legidősebb lakó la. eev csu- paránc. vénségesen vén ci- eánvasszonv széo iövőt. si­kert. hírnevet iósölt neki. Színes léeeömbhöz hasonlí­totta. amelv magasan .lebee maid a leveeőben. miközben útiát csodálkozó tekintetek kísérik. Az ámulatból haraa lett. kitagadta a nemzetség, ö a télén, a család esze a kivá­lasztott menyasszony helvett egv 19 éves. tiszafüredi el­vált asszonyt vett feleségül. Ezt nem bocsátották meg neki — és nem lehetett ma­radása. Füredre költözött, ahol azóta is hol hatodma­gával. hol tizedm&gával az anyósánál szorong egyetlen naránvi szobában. Valami- Íven albérletet, lakásféliát szeretne, emberhez méltó otthont, ami az övéké, ahol meghúzhatnák magukat. Csiszoló, és a nehéz műszak után mitagadás olvkor ko- morabbra sikerülnek az öt- venkilós. vékanv fiú írásai. Verseiben szól a ciánvok régi világáról, amelv egyér­telműbb volt. iobban el le­hetett fogadni, hiszen töké­letesebben. tisztábban élitek a szokások, a zene. Észre­veszi a magányos öregeket, megieleníti néoe hőseit: a híres vaidákat. a furfangos mesterembereket, a foltozó­vargákat. a kovácsokat Hitvallása: erősen ió ember szeretne lenni, és a költe­ményekben egyfelől meg­őrizni a cigányság kultúrá­ját. másfelől bebizonyítani: milven széD lenne ez a vi­lág a fegyverek, a gyilkos­ságok. az erőszak, a tenger­nyi szenvedés, vér nélküli Most dolgozik első verses­kötetén. amelvnek a Haza szeretnék jönni címet szán­ja. Va?wi munkássága, színes léggömbként raevoe-e. vagv úav jár maid ahoev az égi országutak zajtalanul sikló vándonai szoktak az ütkö­zések. súrlódások után? Képletesen szólva hazata- lál-e valaha a Tiszafüreden élő Horvát Gvüla? Megle­li-e helvét az életben, ren­deződnek-e a körülményei ? A környezet segítsége nélkül aligha. —SZM— Hatásos ösztönzés a szolgáltatások javítására A Vas és Elektromos Ipa­ri Szövetkezet a legnagyobb szolgáltató szerv Kunmada­rason. Tevékenységét rádió-, televíziójavító, órás, vala­mint a vegyes vas-, fém- és faipari, kőműves javító-kar­bantartó, ács-állványozó, szobafestő-mázoló, üvegező­képkeretező, cserépkályhás és villanyszerelő szakmákban folytatja. Ezen felül részt vállal a teherfuvarozásban is. Az utóbbi két év alatt különböző ösztönzési formá­kat dolgozott ki a szövetke­zet vezetősége a szolgáltató tevékenység további javítá­sa érdekében. Ilyenek: a szolgáltatást végző dolgozók magasabb órabére, a terme­lésirányítók premizálása; kedvező feltételek alkalma­zása mellett, átalányelszá­molásban foglalkoztatott dol­gozók számának növelése; a javító, karbantartó munkák elvégzésekor munkadíjpótlék elszámolása. Mindezek hatására előnyös javulás következett be, ez a lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatos reprezentatív felmérésből is megállapít­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents