Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
Nemzetközi körkép 1981. NOVEMBER 29. NOVEMBER 30. Tárgyalások Genfben Hosszú megszakítás után november utolsó napján ismét felveszik a megbeszélések fonalát a Szovjetunió és’ az Egyesült Államok szakértői Genfben'. A tárgyalások témáját a két fél Ikét- fiéteképplsn határozza meg. Az Egyesült Államok az tótávolságú fegyver bevonását szükségesnek tartja. Kimaradt a SALT-ból garú rakéták európai télepíA mostani szakértőd meg- beszélésiek előtörténete a hetvenes évek közepére nyúlik vissza. Akkor a szovjet— amerikai hadászati fegyverzetkorlátozási megbeszélések során Moszkva javasolta: vonják be a tárgyalások témakörébe a Iközép-hatórtá- vollságú rakétákat és bombázókat is. Ezt akkor Washington elutasította, de előzetes megállapodásra jutottak, hogy a SALT harmadik fordulójában szó lesz ezekről' a fegyvereikről is. Mint tudott, a SALT-megbeszélések nem, folytatódtak, . sőt az 1879 júniusában aláírt második számú szerződés sem emelkedett törvényerőre. Időközben az Egyesült Államok politikájában olyan változás következett be, ami a legkevésbé sem kedvezett a fegyverzetkorlátozási folyamatnak. Sőt, a hetvenes évék végén, világossá vált: az USA mindenáron katonai erőfölényre akar szert tenni a. Szovjétunáóval szemben. Ezt szolgálta a közép-hatósuA brüsszeli határozat az 1983-ban rendszerbe állíJugoszláviát köszöntjük! faeke volt a -fő tenmelőeszA NATO 1979. decemberi brüsszeli tanácsülésén 572 amerikai rakéta Elépítéséről hozott határozatot. Egyúttal tárgyalásra szólított fél az európai nukleáris fegyverek csökkentésére. Az atlanti kormányok döntésük meghozatalakor a Szovjetunió egy újabb típusú közép-hatótávolságú rakétájára hivtalkoztak. amit SS—20 jelzéssel emlegetnék. Ezek a rakéták, mint ártól a Szovjetunióban több ízben nyilatkoztak, lényegében nem új fegyverek. A hatvar nas éviek elején megalkotott SS—4 és SS—5 típusú atomrakéták korszerűbb utódai. Ezek a régebbi fegyverek elavultak. Szétszerelésük akikor is szükségessé válik, ha soha nem használják őket. Természetes, hogy a régebbi fegyverek helyébe újabb került, hiszen nem szűnt meg az ok. ami miatt szükségesek voltak első rendszerbe állításuk idején. európai közép-hatótávolságú rakétákat nevezi meg a megbeszélések tárgyául, míg a Szovjetunió a kontinensünkön telepített vaüameny- nyd nukleáris robbanószerkezetet hordozó közepes hatandó rakéták gyártására, sóit a majdani támaszpontok kiépítésére. Mint ismeretes, eddig Nagy-Britanmia, az NSZK és Olaszország adta előzetes belegyezését, hogy területén amerikai rakétákat helyezzenek ék A másik két kijelölt támaszpont- ország Belgium és Hollandia még nem hozott végleges döntést Ezekben az országokban a politikai pántok többsége osztja a közvélemény éles atomfegyver-eüle- nességét. A Reagan-beszéd A november 30-i tárgyalások megkezdése előtt Reagan elnök naigyszalbású sajtónyilatkozatot. adott Wa- • shingitanban. Példátlan módon az elnöki megnyilatko-. zás idejét a délelőtti órákra Időzítették, hogy Nyugait- Európóban a televíziók még közvetíthessék. Sőt. a kontinensek közötti adós költségeit ez alkalommal1 az amerikai kormány magára is vállalta! Nltm titkolták: az elnöki nyilatkozat flő célja a nyugat-európai közvélemény megnyerése volt az amerikai állásponthoz. Reagan nem kevesebbet követéit a Szovjetuniótól1, mint hogy szerelje le összes közép-hatótávolságú rakétáiét cserébe azért, hogy a NATO lemond az 1979-es határozat, végrehajtásáról. Tehát már nemcsak az SS—20-okról van szó, azoknak a régebbi típusoknak az ellenszolgáltatás nélküli felszámolását is követelik. amelyekről négy-öt évvel ezelőtt. még említést sem tettek. Nyilvánvaló, horv ez . nem tárgyalási alaip, még akkor sem. ha a legszebb béfceszólamokba csomagolják. Erre mutattak rá a szovjet sajtó első kommentárjai is. hangsúlyozva: olvan előfeltételekről van szó, amelyek éppenséggel lehetetlenné teszik a megbeszéléseket. Az elnöki nyilatkozat ellenére a Szovjetunió azzal a szándékkal ül a tárgyalóasztalhoz november 30-án, hogy eredményt érjenek éL Ez ma egész Európa érdeke. Csak így lehet megakadályozni a fegyverek újabb, veszélyes koncentrációját földrészünkön, a fegyverkezési hajsza újabb, minden eddi ginél kockázatosabb fordulóját. Miklós Gábor Albánia ünnepén Harminchét évvel ezelőtt. 1944. november 29-én szabadult 'fel Albánia a német és az olasz fasiszták uralma alól1. Azóta ez a nap a kis balkáni ország nemzeti ünnepe. A fasiszta megszállók elleni harc ólén az albán kommunisták álltak. Küzdelmükben jelentős segítséget 'kaptak a ntímzetközi kommunista mozagoilmitól1. s nern győzhettek volna, ha a második világháború fő frontján nem halad előre győzelmesen a Szovjetunió Vörös Hadserege. A háború utáni években Albánia gyors fejlődésnek indult. A szocialista országok jelentős segítséget nyújtottak a gazdaság, a kultúra, a közoktatás korszerűsítéséhez. Ma már bizonyosan megállapítható, a fejlődés sókkal gyorsabb és kiegyensúlyozottabb lett volna, ha a hatvanas évek legelején Albánia nem fordul szembe a szocialista közösséggel. őszinte kívánságunk, hogy szélesedjenek országaink kapcsolatai az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök alapján. E gondolatok jegyében köszöntjük Albánia népét nemzeti ünnepe alkalmából. (KS) A sztrájkok tomiboűása ellenére — van remény. És értről á reményről — ákár a tényekkel dacolva — érdemes beszélni. Szeptemberben — a kormány közzétette a következő év gazdasági fejlődésének három lehetséges változatát. Az első változat szerint a nemzeti jövedelem 8 százalékkal lenne kevesebb, mint az idén . A második — az optimistább Változat szerint - 1,5 %-os lenne a csökkenés, a harmadik változat szerint a nemzeti jövedelem növekedne, méghozzá 2 százalékkal. Ezt a változatot nevezik a remény változatának, de reális változatnak is. .Magától értetődik, hogy ezt csak 1943. november 29-ón a boszniai hegyek között Jajce városában tanácskozott . a jugoszláv elltnállási mozgalom politikai vezérkara, a NépfelSzabadítás Antifasiszta Bizottsága Joszip Btoz Tito vezetésével. A testület ekkor határozott úgy, hogy a győzelem után a felszabadított Jugoszláviát az egyenjogú és szuverén népek szövetségi államává szervezik. A jugoszláv kommunisták, akik fegyverrel küzdöttek a hditlerizmus és hazai kiszolgálói ellen, harcuk jelszavává a testvériség-egység gondolatát tették. A négyéves felszabadító küzdelem győzelemmel ért véget: a jugoszláv néphadsereg a szovjet hadsereg e segítségével felszabadította az országot, s részt vett más népek, így hazánk felszabadításában is. A háború után az elpusztított. kirabolt ország úi iá- építése hatalmas feladatot rótt a jugoszláv hazafiakra. Sajnálatos módon a negyvenes-ötvenes évek fordulóján, a személyi kultusz hibás politikai vonala következtében megromlottak Jugoszlávia és a szocialista országok kapcsolatai. A nehézségek ellenére a felszabadulás utáni évtizedekben Jugoszlávia gyors fejlődésnek - indult. Szocialista ipart hoztak létre olyan területeken is. ahol meghatározott körülmények mellett lehet elérni: azaz a munkával kapcsolatos . társadalmi-nemzeti megegyezés esetében, valamint meghatározott terhek vállalása árán. Nem remélt módon siker rés volt az 1981-es év a mezőgazdaságban. Kitűnő — mondta Jerzy Wojtecki mezőgazdasági minászteir — a cukorrépatermés (16 millió tonna), ennek következtében a cukorgyárak 600 ezer tonna körüli termelésre képesek. Nem kisebb eredmény, hogy 44—45 millió tonna burgonya termett a tavalyi 26 millió tonnával szemben, valamint 20 millió tonna gabona (tavaly 18 millió tonna). köz. Jugoszláviában a szocialista építés önigazgatásos útját választották. Miután rendeződtek a kapcsolatok a többi szocialista állammal, sokoldalú együttműködés bontakozott. ki országaink, között — Jugoszlávia társult tagja a KGST-nek, kereskedelmi forgalmának -jelentős részéi. a szocialista integráció országaival bonyolítja. Igen jól fejlődnek hazánk kapcsolatai déli szomszédunkkal. A jóviszony alapja a kölcsönös megbecsülés!, a jószomszédsiág. a két kommunista párt szoros kapcsolatai lA magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok magasabb szintjét jellemzi a kooperációs és gyártásszakosítási megállapodások viszonylag magas száma-, a kereskedelmi forgalom állandó emelkedése. Országaink jóviszonyának fontos tényezői a jugoszláviai magyarok és a magyarországi délszlávok, Budapest és Belgrad őszinte törekvése, hogy a nemzetiségek a két szocialista ország kapcsolatait tovább erősítsék. gazdagítsák. Nemzeti ünnepük alkalmából szívből köszöntjük a szomszédos szocialista Jugoszlávia népeit, s további sikereket kívánunk ép ítóműnA tél elviseléséhez azonban két fő dolog szükséges: szén és hús. Energia az ipar és a város, és energia az emiber számára. A széntermelés a következő évben lehetne 175 millió tonna; ennyi szükséges a „remény” változatának" nevezett gazdasági prognózis számára. Persze lehet, hogy 20 millió tonnával kevsebb lesz. A bányákban ugyanis állandóak a konfliktusok, s ezeknek nem látni a végét. Mindezek mellett hiányoznak a cserealkatrészek, a munkáskezek, az élelmiszer, a szappan. A húsadagokat sem lehet emelni, mivel az állattenyésztés a kétszeri áremelés ellenére is aiig-alig kifizetődő. íésének terve ís! A Pentagon stratégái ugyanis úgy számítottak, hogy a nyugait-európai támaszpontokon' elhelyezett — katonai szakkifejezéssel hadműveleti jellegű, vagy had.- szímtéri — rakéták segítségével a magük javára billenthetik a globális katonai egyensúlyt, Ennek az elképzelésnek az a haditechnikai alapja, hogy a szóban forgó fegyverek képesek ugyanazon célok megsemmisítésére a Szovjetunió területén, mint a SALT-tál korlátozott és ellenőrzött nagy hadászati rakéták. Az új rakéták — nevezetesen a Pershing—2 nukleáris ballisztikus rakéta ve- szedé’irnességét még csak növeld az a tény. hogy felbocsátása és céllba érése között mindössze öt perc telik éL így észlelésére, az ellene való védekezésre a technika jelenlegi állásánál nincs lehetőség Ez,pedig az, hogy a NATO több, minit hétezer atomrobbanófejet tárol a szocialista országok határai mentén. Ezek hondozótfcszközeinek egy része viszonylag kis hatótávolságú, de közéi ezer olyan repülőgép, szárazföldire és tengeralattjáróra telepített rakéta van, amelyek a Szovjetunió területén levő fontos célpontokat fenyegetik. Az SS—4. az SS—5, valamint az SS—20 ezeket „fogta le”. Ezeket az érveket ismertetve. Moszkva nem zárkózott el a rakétái számának csökkentésétől, s az ú jabb telepítésék azonnali leállításától. Feltétele csak egy volt: becsületes tárgyalásokat kell folytatni az országok egyenlő biztonságának élve alapján. Az Egyesült Államok nagyon sokáig a tárgyalások előkészítésére sem volt hajlandó. miközben intenzív előmunkálatokat folytattak Továbbra is van esély negyven évvel ezelőtt még a kdjükhöz! (KS) • • Varsói tudósítás A remény változata Fa és kávé Laosz kincsei Madártávlatból a laoszi táj olyan, mint egy gyönyörűi, vasitag zöld szőnyeg. Éppen ez az ország egyik legnagyobb problémája: a dzsungel. Amelyen nehéz, néha lehetetlen utat tömi, falvakat telepíteni. S ugyanakkor az őserdő a gazdagság forrása, nemes fáival — mint a teak, rózsafa, vagy paliszander, mahagóni — améiyek az egész világon keresett árucikkek. A laoszi kormányzat az élelmiszer-termelés mellett elsőrendű feladatának tartia az ’erdőgazdaság fejlesztését. Az ország 15 millió hektár erdőterületéből (az összterület 60 százaléka) különösen- a dél-laoszi erdőségeik fái értékesek. Ebből a nagy gazdaságiból azonban ma még csak egy töredékrészt tudnak értékesíteni. mert hiányoznak a gépék, a szállítóeszközök, és az elegendő számú. szakavatott munkáskéz. Ai utóbbiak foizr tosítására laoszi fiatalok több szocialista országban tanulnak erdészetet. A fakitermeléssel egyidejűleg gondoskodni kell az irtott területek erdősítéséről. Erről az ország számos faA 23. számú laoszi állami gazdaságban szárítják a kávét Mégis állíthatjuk: továbbra is van esély, megvannak a reális előfeltételek a krízisből való kijutáshoz. A kormány értékelte, felmérte ezeket a lehetőségeket, ismertette a társadalom előtt, és meg akarja valósítani azokat A húsfelvósárlás csökkenő tendenciáját akarja megváltoztatni a Válság- ellenes Operatív Bizottság, amely az utóbbi időben olyan határozatokat hozott, mint az iparcikkek és építőanyagok falura küldése, irányítása. A soronkövetkező pozitív tervek közé sorolhatjuk azi olyanokat mint a lisztfélék jegyre történő árusításának megszüntetése. Mindezek ellenére a társadalmi konfliktus nem csökken. Miért? Ennek ezer oka van, gyűrűznek a helyi okok is. De úgy tűnik — és ez a döntő —, állandóan harcolnunk kell a bizalomért. A kormányt súlyos vádak érik. És ezek nem csökkennek, inkább növekszenek. És hogy reagál minderre a kormány? Mindenekelőtt azzal, hogy nem veszti el nyugalmát, olyan következetesnek mutatkozik, hogy az már a.makacssággal határos. A "kormány helyzetelemzését így fejezte ki Wojc-iech Jaruzelski kormányfő az utolsó szejmülésen; „A kormány az ülést nem- jóhírrel nyitja meg. De nem is katasztrofális jövendölésekkel. Minden népünk, a munkásosztály kezében van. Népünk, ha akarja, mindent meg, tud valósítani. A mi kötelességünk — a hatalomé, a kormányé —, hagy rászolgáljunk a nép bizalmára* meggyőzzük az embereket a kijelölt út helyességéről, a fokozódó erőfeszítések céljairól.” iskolájában gondoskodnak. Nagy problémát jelent még a hagyományos erdőégetés. Becslések szerint évente mintegy 50 ezer hektár értékes faállomány esik a lángok áldozatául. Ezeket az erdőket a dzsungellakók maguk gyújtják fel, hogy ily- módon termőföldhöz jussanak. Laosz mezőgazdaságában a rizrtenmltlés mellett jelentős szerepet játszik a kávé, mint devizaszerző termék. Az oanladéiktailaj az évi 3—4 ezer mm csapadék és a 30 fokos meleg Dél-Laosziban, a Boloven-fennsíkon kiváló feltételieket teremt a kávé- termelésre. Jelenleg azonban mintegy 70 ezer hektár erre alkalmas területnek csupán tíz százalékát hasznosítják, mert a hosszú háború alatt az ültetvények tönkrementek. Az évi 6 ezer tonna kávétermés értékesítését a sízállítóutak hiánya is nehezíti. A fcávéterimelés nagy részét Thaiföldre viszik a parasztok. A kisparcellákom végzett elavult termelési mód. a tisztáidén, és gyenge minőségű vetőmag felhasználósa azonban még jelentősen csökkenti a laoszi Iká- vétermélés értekét. A Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának 8. plénuma határozata alapján a Boloverrfennsíkon 54 százalékkal kell -növelni a kávéültetvények területét. A gazdaság csemetekertjeiből 1985-ig 5 ezer hektár lesz az új 'kávétermő terület. Amíg az úi’ ültetvények termővé válnak mez akarják oldani a fermentálás gépesítését, gondoskodnak a kávé felvá- sálriMtsáról. Beállításáról és raktározásáról. Mindebben a törekvésükben jelentős segítséget kapnak a szocialista teistvérorszégoktóL * g. i. Harc a nemzeti Manapság Lengyelországban nem könnyű rászolgálni az emberek bizalmára, vagy bárkit is meggyőzni, arról nem is beszélve, mily nehéz bárkitől is áldozatot kérni. A nehézségek sajnos nem csökkennek. Ne kisebbítsük ezeket, hiszen nem is ezért folyik ma a harc. A harc ma a nemzeti egyetértésért folyik és nem véletlen, hogy a kormány az általános sztrájkra- a megbeszélésre való felhívással reagált. A kormány közös aszegyetértésért tálnál akar tárgyalni, mert ebben látja az utolsó eshetőséget, s felhív mindenkit ennek az utolsó eshetőségnek, a „remény változatának” nevezett program védelmére. Varsó, 1981. november Jerzy Kochanszki (Interpress — KS) összeállította: Majüár József
