Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Bemutatjuk a Magyar Országos Levéltárat A levéltárak hazánkban is az ügyek írásbeli intézésének elterjedésit követően jöttek létre. A világi iratok iránti igény nagyiéból a 11—12. század fordulóián ielentke- zett, s a leggyakrabban adásvételkor vagy oeres ügyek intézése esetén merült fel. Az írásbeliség termékeinek megőrzéséiről — tudomásunk szerint — IV. Béla korában esett először szó. A iosbizto- sító ügyiratokat eleinte alighanem a visegrádi királyi palotában syűitötték. maid a 14. század közönén Budára, a tárnoki házba szállították. Ezek az okiratok, sainos. a történelem viharaiban elpusztultak. illetve szétszóródtak a világban. Az emberek és az intézmények azonban továbbra is őrizték a számukra értékes okmányokat. Az országos ie- lentőségű iratok, gvűitését 1723-ban már törvény is biztosította előírásai azonban csak 1756-ban váltak valóra, amikor is megszületett az Qrszáe Levéltára, az Archívum Regni. Az intézmény az országgyűlés határozatainak másolatát és a nádor iratait gyűitötte. A polgári állam és társadalom igán veinek megfelelő Országos Levéltárat 1874-ben hozták létre. Az úi intézménybe a polgári átalakulással megszűnt kormány- hatóságok. kancelláriák kéz- irattárai, valamint az 1848— 49-es minisztériumok okiratai kerülitek. S mivel az Archívum Resni anyagát beolvasztották az állományba, egy évszázad múlva furcsa dolog történt: az Országos Levéltár előbb (1956-ban) ünnepelte a 200. születésnap- iát. mint a 100-at. amelyről 1974-ben emlékeztünk meg. A budai Várban, a Bslcsi- kaou téren álló. Pecz Samu épületben működő Magvar Országos Levéltár 1969 óta ún. zárt levéltári funkciót tölt be. csak a felszabadulás előtti, társadalmi, politikai, művészeti szempontból történeti ielenitőséggel bíró iratokat őrzi. az azóta keletkezetteket pedig az Űi Magyar Központi Levéltár gvűitá. Azt gondolhatnánk, hofiv az 1945 utáni anyagtól megszabadított Országos Levéltár azon ritka közevűiteménvek egvike. amelyek nem küszködnek helyhiánnyal. Az épület raktárad azonban telítve vannak- Az intézmény méternyi anyagot őriz. vagyis az egymás mellé rakott okmányok harmincnégy kilométeres iratkígvót alkotnának Az évente kettő—négy folyómétert kitevő, magánosoktól vett vagy letéti megőrzésre kapott anyagot már nem tudiák az épületben elhelyezni. sőt. a 19—20. századi közlekedéstörténeti dokumentumok egv VIII. kerületi pincében porosodnak, és a pénzintézeti központ anyagát is külső raktárban tartják. De ez a eomd. a tároló- helyiségek tcmörraktárrá A levéltár épülete alakításával, remélhetőleg hamarosan megoldódik. Az Országos Levéltár fő feladata hogv a gvűitőköré- be tartozó anyagot megőrizze és az olvasók rendelkezésére bocsássa. Ezenkívül a hiányzó dokumentumok beszerzéséről sem feledkezhet meg. s a nála levő áratok állapotát is figyelemmel kell kísérnie, állaguk megőrzéséért mindent el kell követnie. Sainos. az utóbbi időben ismeretlen penész- és gom- hálálták támadták meg a dokumentumokat. s egész rubrikákat tüntettek el a kiszemelt Lriaitokból. A levéltár fertőtlenítő berendezésével évente csupán száztíz iratfo- lyómétemyi iratot tudnak kezelni, és a fertőtlenített dokumentumokat kénytelenek a fertőzött raktárakba visszatenmi. Az intézmélnv munkatársai már csak abban reménykedhetnek, hogy mihamarabb elkészül a következő ötéves tervidőszakra ígért. nagvobb kapacitású fertőtlenítő berendezés. De nemcsak az ismeretlen kártevők roneáliák az állományt. A ryakori használat is árt a dokumentumoknak, ezért a legkelendőbb irategv- ségeket mikrofilmre veszik. A fotózott anyagok eredeti példányát csupán kivételes esetekben ad iák ki. illetve akkor, amikor a kutatás az eredeti dokumentum vizsgálatát kivárna meg. mint például az írás- vagv pecséttörténet. A mikrofilmezésre kiválasztott anyagról két másolatot Ikészítenek. Az egyiket a levéltár épületében őrzik, a másikat a városon kívül helyezik el.. Így egy esetleges természeti katasztrófa se okozhat jóvátehetetlen kárt az állományban. Keserű tapasztalatok késztették erre az előrelátó gondoskodásra a levéltárosokat. A második világháború és az 1956-os ellenforradalom alatt két raktámyi pótolhatatlan irat — többek között a Tisza-család levéltára és az 1848-as jobbágyfelszabadítást lezáró úrbéri bíróságiak anyaga — esett áldozatul a harcok során keletkezett tűznek. A levéltárak anyagát az álilamnolgárok csak 18. életévük betöltése után használhatják, de a gyakorlatiban kutatási engedélyt — állományvédelmi okokból — csak azok kopnak, akik un. közérdekű kutatásokat folytatnak. Közérdekű kutatásnak tekintik a szakmai félkészülés érdekében vagy a tudományos feldolgozás és feltárás igényével végzett vizsgálódást, valamint, a köz- művelődési célt szolgáló gyűjtőmunkát, például a do- kiumentumkötetek összeállítását. Népgazdasőigi érdek is vezérelhetné az ide látogatókat. de ezzel a lehetőséggel Lgm kevesen élnek. Pedig a levéltár óriási anyaggal rendelkező térkép- és tervtára megikönnyíthetné a napjainkban építkezőik munkáját, A kutatókat szívélyes légkör fogadja a levéltárban, az anyagban való eligazodásukat különféle segédletek biztosítják. Csupán egyelőn kutatói réteget fogadnak ..ferde szemmel” a levéltár dolgozói, azokat, akik mátok V 9«v — a jobbik esetben — saját családjuk története iránt érdeklődnek. Jóllehet tiszteletire méltó, ha valaki ápolja a hagyományokat, de be kell látnunk, hogy ennek a kíváncsiság- számiba menő szórakozásnak niem áldozhatjuk fel a levéltár érdekeit. Azokat viszont, akik pusztán fgyönyörködni szeretnének a régi iratokban, megnyugtathatjuk: ősztől már tárt kapukkal várja a csoportos érdeklődőket a levéltár ritka iratait bemutató . fcállítóterem. ahol egyes évfordulókhoz kapcsolódó. meghatározott tematika szeript összeállított anyagokat is láthatnak az érdeklődők. Mátraházi Zsuzsa Film, tudat, lehetőség A hét első két napján országos tanácskozásnak adott hajlékot a szolnoki Tisza filmszínház. Pedagógusok, filmművészek, filmszakemberek, gyűltek ösz- sze, hogy megvitassák, milyen szerepe lehet a filmnek a társadalomtudományos nevelésben. Hamar kiderült, többről van szó, mint amit a tanácskozás első megközelítésben napirendjére tűzött. A vita — amelyben végletes nézetek is felmerültek — felölelte az egész kérdés- komplexumot, vagyis a film nevelésiben betöltött szerepének csaknem egészét. Nem az első olyan jellegű tanácskozás volt a mostani, amely a film és a nevelés összefüggéseit igyekezett vizsgálni. Néhány évvel ezelőtt Kecskeméten fogalmazták meg a legfontosabb feladatokat, tavaly ősszel, Szolnokon — főleg a filmklubmozgalom problémakörét elemezték — majd ez év tavaszán ugyanitt ifjúsági film- napokat rendeztek, szeptemberben pedig a filmforgalmazók országos tapasztalatcseréjének, jelentős gondolati hányada is a film potenciális nevelő erejével foglalkozott Már maga a kérdésfelvetés gyakorisága is bizonyítja a téma fontosságát/ s azt, hogy olyan gondokról van szó, amelyek mielőbb orvoslásra várnak. Nagyon nehéz a teljesség igényével még csak felvázolni is a problémakört Leegyszerűsítve arról van szó, hogy az iskolák — de ez sem általánosítható — nem élnek, vagy nem élhetnek eléggé a film nyújtotta lehetőségekkel, nem kap a film megfelelő helyet a nevelésben. Arra viszont hogy egyértelműen ezt sem lehet summázni. a filmforgalmazás adatai a példák: a mozinézők ösz- szességének több mint háromnegyed része fiatal. Mi akkor a -gond, kérdezheti bárki, sokan meg is teszik, elsősorban a pedagógusok, akik; nem győzik eléggé óvni tanítványaikat a rossz filmektől. Ebből viszont — úgy hisszük, ezt a filmforgalmazók sem cáfolhatják — van éppen elég. A nyitott iskola elve ezt természetesen tudomásul veszi, hiszen a tömegszórakoztatásra szánt filmipari termékeket — és ezek jó része nem is meríti ki a nevelésre káros filmek fogalmát — nem volna célszerű „kivonni” a forgalomból, tehát „steril” helyzetet teremteni csak azért, hogy az iskola üvegház jellege érvényesülhessen. Ez fából vaskarika lenne, s nehogy azt képzelje már valaki ist hogy minden rossznak a film az oka. Különben is ez az intézkedés többet ártana a nevelésnek, mint használna, hiszen a tiltás csak fokozza a kíváncsiságot. Ám azoknak a véleményében is sok az igazság, akik már-már a szórakoztatóipar zsákutcáiról beszélnek. De -talán még sem lehet a film nevelésben betöltött szerepének megközelítési módja ez a negativista álláspont. A tényekhől kell kiindulni, ahogy ezt a' helyzet ismerői meg is tették. Nagyon fontos megállapítás, hogy a közoktatás mindezidáig nem tudott maradéktalanul eleget tenni a film- ízlésnevelés feladatainak. Ez szoros ok, okozati összefüggésben van azzal a ténnyel is. hogy a moz-ilátogatók közel nyolcvan százaléka fiatal ugyan, de íráskultúráiéból következően tömeges látogatója kom.merszfilmek.nek, s jó részük kevésbé értője a magas művészi színvonalú, gondolatgazdag alkotásoknak. A szolnoki tanácskozáson többen vitathatatlan jó- szándékkal megfogalmazták, hoay a filmet jobban a nevelés szolgálatába kell állítani. Ezen belül külön hangsúlyozhatjuk a legjobb magyar filmek nevelőerejét És itt kikerülhetetlenül arra a nemrég megjelent, ajánlókönyvecskére kell gondolni, amelyet a MOKÉP adott ki 36 év 36 film címmel. Az ösz- szeállítás kronológiai sorrendben kíséri nyomon az eseményeket a fasizmus, a felszabadulás, az újjáépítés, a személyi kultusz évet az 1956-os események, a konszolidáció, a fellendülés és mai életünk jellegzetes kérdéseinek felvillantásával. Alapvető kérdés, hogy a felsorolt filmeket szinte maradéktalanul látnia kellene a felnövekvő generációknak. A mikor és hol gondjaira még viszonylag könnyebb választ adni, a problémák akkor sokasodnak, amikor a legfontosabb mondanivalójú filmeket tartalmi oldalról közelítjük meg. Mert tény, hogy kihasználatlan lehetőségek vannak az iskola és a film kapcsolatában, az meg egyenesen a kérdések kérdése, hogy a magyar filmművészet legjobb alkotásai mennyire építhetnek az iskolai tananyagra?! Vagy: tud-e segíti séget adni a magyar film a pedagógiának?! Igen, természetesen* hiszen a helyes történelemszemlélet kialakításának folyamatában számos olyan kérdésre is választ kell adni, amelyet a kényelem szeretne elodázni. Látszólagos ellentétet szül, hogy ami az iskolában csak igen felületesen merül fel, a tananyag éppen csak érinti, — a kritikus szemléletű magyar filmben a dolgok középpontjában áll. Még sem célszerű a „gyerek kezébe kés, villa nem való” nézőpontból vizsgálni ezt a kérdést. Sokkal inkább, ahogy bizonyos életkorban megtanítjuk a gyereket késsel, villával enni, a magyar történelmi fejlődést tükröztető filmek értelmezésére is rá kell vezetnünk a felnövekvő generációt. Kikerülhetetlen közhely: az iskola nem lehet üvegház, ha mégis, akkor az rossz iskola, hiszen a tanítványokat az „életben” számos olyan külső behatás éri, amelyre célszerű őket felkészíteni. Mindezt segítheti a film is, a művelt, a háttérösszefüggéseket jól ismerő pedagógusok segítségével. Nagyon fontos^ ahogy azit a tanácskozáson többen han,«súlyozták, hogy a fiatalok számára ne maradjanak „titokszférák”. Kétség sem fér az előző megfogalmazások jogosságához, igazéhoz, ahogy ahhoz sem, hogy az elmúlt évtizedekben készült magyar filmek legjelentősebbjei sokat tettek és tesznek a helyes történelemszemlélet kialakításáért A magyar filmek információgazdagsága közismert, de amellett az iskola, minit értékmegőrző és továbbvivő intézmény jól hasznosíthatja a kiemelkedő alkotásokat az érzelmi nevelésben is. Ennek szférájába tartozik a nemzeti kérdés és az internacionalizmus is. Veszteség lenne nem jobban kihasználni a legnagyobb horizonton gondolkodó filmek ebbéli nevelőerejét, hiszen nagy segítséget adhatnak ahhoz. hogy a fiatalok önállóan gondolkodó közösségi emberek legyenek. A nevelésben mint folyamatban — ennek legjobb értői és tudói a pedagógusok — hiba lenne szembeállítani olyan tényezőket. amelyek egymás mellett élése természetes. Gondolunk itt elsősorban a magyar film -vi takészségére és történelemszemléletünk fellelhető hiányosságaira. ■ , . hogy a me- Urvendetes, gye legjobb • iskolái a magyar film befogadására is nyitottak. Ez ugyan kézenfekvőnek tűnik, mégis fontosnak tartjuk megemlíteni, mert ellenkező példákról is tudunk. A filmforgalmazáá az egyik legfontosabb működési területének tekinti az iskolát A filmszakmában már emlegetik a szolnoki modellt amely főleg a Tisza filmszínház funkcionális működéséhez kötődik. Ez utóbbi azt bizonyítja. hogy azok járnak helyes úton, akik a film köz- művelődési szerepét hangsúlyozzák — nem kizárva ebből a folyamatból az úgynevezett szórakoztató filmeket sem — s igyekeznek megteremteni az1 iskola és a filmforgalmazás szoros tartalmi és szervezeti kapcsolatait. TL Hungarika a levéltárból Pályázat nyugdíjas pedagógusoknak KÖNYV LESZ AZ EMLÉKEKBŐL A Pedagógusok Szakszervezete Központi Vezetősége Emlékek, küzdelmek, tapasztalatok címmel pályázatot hirdet nyugdíjas tanítóknak, tanároknak, akik gazdag történelmi és munkatapasztalattal rendelkeznek; ápolói, művelői voltak a haladó pedagógiának. „bábáskodtak” a szocialista szellemű nevelőiskola létrehozánásál, a közéletben betöltött szerepükkel segítették az új társadalmi rend építését. A pályázat meghirdetői szeretnék összegyűjteni a sok-sok küzdelmes év. élet krónikáját, a tanulságos, tartalmas munkákat nyomtatásban is megjelentetik. A pályázók öt témaköm ben dolgozhatnak: az okta- té-n eved óm uníka általánosítható tapasztalatai; a pedagógus közösségek és a szocialista iskola kialakítása érdekében végzett munka emlékei; a szakszervezeti munka tapasztalatai; a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése; az életmód változása. A mondanivaló hitelességét dokumentumok (fotók, iratok) mellék!ésével bízómat hat jóik a pályázók. Az érdeklődők 1982. ofctór bér 31-ig küldhetik be jeligés pályázataikat, a Pedar gógusofc Szakszervezeti Központja címére. Az értékelést a következő év tavaszán közli a Pedagógusok lapja. Minden kategóriában három díjat adnak ikii. Az első helyezett 4 ezer, a második 3 ezer, a harmadik pedig 2 ezer forint jutalmat kap. Hétezer éves termékenységi szobrok A történelem egy korai perióduséból. az új'k ökörből több szenzációs leletet eredményezett a megélénkült Szolnok megyei régészeti kutatás. Tiszajenő, Nagykörű, Kötetek és Szájai térségében kiemelkedően érdekes és fontos dokumentumok tanúskodnak a ikora-meoliitikum, más néven Körös-kultúráról1. Tiszajenőn és Szájaiban például hazánkban másutt nem található lakóépületeket tártak fel. A felépítmények fából és nádból készültek, kívül belül «árral tapasztották be. Mivel mindkét feltárt házat tűzvész pusztította el, a felépítmény valamennyi használati eszközt maga alá temetve összedőlt, s a keményre kiégett sártapasztás megőrizte a hétezer éves; élelemtermelő életmódot folytató család sok edényét, használati eszközeit, ékszereit. A helyszínen előkerült ái- latcsontok, növényi maradványok, halcsontok alapot nyújtanak a faunáira, a flórára, sőt az akkori éghajlat megismerésére is. A sok halcsont a hálós halászat kirai bizonyítéka. Nagykörűben, és Szájaiban kis termékenységi szobrok, más szóval idolok kerültek elő. amelyek a korai élelemtermelő társadalom primitív vallási elképzeléseinek megtestesítői. A hétzer évvel ezelőtt itt élt földművelő népek gondolatvilága a közösség fennmaradása. a lét alapját jelentő élelem megtermelése körül forgott. A termékenységi szobrok agyagból készülitek, törzsük hengeres, a szemek és a száj bekarcolássail vannak jelezve míg az onr. a karok és a mellek plasztii'ku- sr mamiin tázottak. Az élelemtároló nagy edények oldalán plasztikusam megjelenített női alakok láthatók. A szolnoki Damjanich János Múzeumban restaurálták az eddig feltárt értékes tárgyakat. és a jövőben is szisztematikusan folytatják a Körös-kultúra kutatásait.
