Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

1981. NOVEMBER 19, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilipari Szövetkezet cipőfelsőrész üzemében úgynevezett natúr vixos csizmákat készítenek. A szövetkezet fő megrendelői a Nagy­alföldi Kőolajkutató Vállalat, az AGROTRÖSZT és a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat. Évente 8—9 ezer párat állítanak össze Mezőgazdaság és matematika rr A kengyeli Dózsa Tsz-ben Mennyiség kontra gazdaságosság Kiadások — magasabb szempontbál fl nyereség biztosítva, jöbet a tél November legelején, tehát még a legszebb őszi napok egyikén jártam Kengyelén, a Dózsa Termel őszévé tkezet- ben. Vincze István elnökhe­lyettes szobáiéiba lépve kissé meglepődtem azon, hogy a természet búcsúzó színei közötit élve akad olyan ember, aki a matamaitilka hűvös szépségeit részesíti élőnylben,. Pedig, ha jód meggondol­juk. nincsen ebben semmi meglépő. Az élét ezer pél­dával bizonyítja, hogy ami az egyik embernek líra. az a másiknak dráma — nem a szó tragikus, hanem tevé­keny értélimében. Márpedig a tették — pontosabban: a szándékok és tettek — leg­biztosabb irányítója a malte- majtizálhaitatlannaik hitt ter­mészetbeni. sőt a humani­zált természetiben, azaz a mezőgazdaságban is: a mar tematilka. Liegalálbbds annak kell]] len­nie. Tehát odakint az arany- ősz. bent az eHnökhedyettes irodájában pedig a mate­matika : a hektárok, a mlár zisólk, a -forintok... — Jövőre növeljük a ka- lászosőknak és a cukorrépá­nak a vetésterületét, a ku­koricáét pedig csökkentjük — emelte fel tekintetét Vinr cze István a számításai kö­zül. A közlést kísérő magyará­zatból megtudom, hogy az idén 1520 hektáron vetették búzát, amély 47,6 mázsás átlagterméssel fizetett. Nism élvonalbeli eredmény ugyan, de a közepesnél jobb. s ha tekintetbe vesszük, hogv a minőáé?e kitűnő s hogy ezért külön prémium -jár, akkor világos: Kengyelen kifizetődik a kalászos nö- vénvék termesztése. Hasonló a helyzet 780 hektáron, termesztett napra­forgóval: a néhány kilomé­terrel odébb üzemelő mart­fűi rövényoflajgyár s az ál­tala fizetett — mázsámként 15 forintos — szállítási költ­ség- akkor is kifizetődővé tenné ugyanis e növény ter­mesz,tését. ha nem az ideihez hasonló, 29 mázsás (tehát átlagon felüli!) termést ta­karítanak be — És ami a cukorrépát illeti? — kérdeztem. — Az ötszáz hektáros te­rület háromszáZhatvan má­zsás átlagtermést adott — felélte. — Másutt ötszáz is megte­rem egy-egy hektáron. — Igém, ha öntözték. De éppen ezért aligha érnek el olyan cukorfokot, mint mi. És azt is kétlem, hogy most. az esztendő vé­gén. hozzánk hasonlóan eür manrihatják: minden mázsa cukorrépa harmincnégy fo­rint tiszta hasznot hozott. Mivel érdemes foglalkoz­ni és milyen köríidírnényék között? — Ez a kérdés el­kísért 'bennünket a halál­ba is, ahol betmlkeménysó- gű és betonsimaségiú úton gördült vélünk a gépkocsi, úgyhogv lassítani legfeljebb csak az előttünk ugráló őzek miatt kényszerült a pilóta. Vincze István arca elko­morult. homlldkán ráncot ve­tett a bőr: láttam rajta, hogy ez is matematika. Az út isi, mert nagyon sóik pénzt áldoznak rá: minden Ikiadósiabb eső után jön a tolólapos bulldózer, és szük­ség esté-'- vontatókkal, te­hergépkocsikkal hordják rá a homokot, a salakot. Per­sze. ez a kiadás bőven meg­térül — ,például a rajta köz­lekedő 'femek hosszabb élet­tartamában. De az őzék? Megtérülne vajon az a kár. amit e jó­szágok a sarjadó növényiek lerágcsálásával okoznak? — Erre a kérdésre csak később érkezett válasz, már abban a tizenhat hektáros erdőben nézelődve, amelynék gyö­nyörű tisztásaim társadalmi munkában építették téli szállásit a vadak számára a szocialista brigádök. A szál­lások és az etetők szom­szédságában hintákkal, már szókálklkai berendezett ját­szótér, s a környékiben min­denütt rendezett sétányok. — Vannak olyan dolgok, amelyeket egyszerűen nem lehet pénzzel mérni — tett pontot ítépelődéséne az el­nökhelyettes. E megállapítás érvénye azonban, a kukoricával beve­tett 1100 hektárra már nem terjed ki: hatalmas terület­ről van szó, és Vincze Ist­ván sokat számolt, amíg megérett 'benne az elhatá­rozás : a következő eszten­dőben 200 héktánral fcisébb területen vetnék majd ku­koricát! — Igaz, hogy jói gépesít­hető kultúráról van szó, — érvelt az elnökhelyettes —, de ékkora területtel nehezen birkózunk meg: késlelteti a többi termény betakarítását, továbbá az őszi szántást, , a búza vetését Arról nem is beszélve, hogy az emelkedő üzemanyagárak miatt egyre drágább a termés szárítása is. Annak érdékében, hogy ezt a többletkiadást mérsé­keljük, az idén 40 vagon­nyit nedvesen tárolunk, fó­liák alatt. Amennyiben ez a módszer beválik, jövőre dupla mennyiséget tárolunk ilyen formában. Amíg ezt mondta, néztük az egyik tábla végében for­golódó. ekével felszerelt tráktart. Mötótte madárcsa­pat emelkedett a magasba, és eltűnt egy jegenyesor mögött. Fölöttünk sárgán fénylett a Nap arainyfconong- ja. s a szél ibelékotort a halványsárga, a mélynarancs színű levelek csomójába. — Ke2d hűvösödül — mondta Vincze István, — Szerencsére jól haladtunk az őszi szántással november közepére feltétlen 'befejez­zük. Kengyelen nyugodtak tér hét: az évi termést az elsők között takarították be Szol­nok megyéiben, és az eredr ményesség tekintetében sincs szégyenkezni valójuk, amennyiben a vardasag 446 dolgozója több mint 22 rnilV lió forint nvereség-t termelt Káposztás János Eredményes KISZ-védnökség Új alvázvédőszer Rövidesen úifaita alváz­védő bevonó anyagot bocsát a kereskedelem rendelkezé­sére a Politúr Vegyipari Szövetkezet. Az Autoton elnevezésű al­vázvédő készítmény vízta­szító és sóálló védőréteggel vonja be a gépkocsik alsó rélszét. s ugyanakkor hatásos védelmet nvúit a különféle sérülések: 'karcolások, fel­es apódó fcövék okozta hibák ellen. Befejeződött a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi feitaszitési programja, A kormányprog­ram megvalósításának álla­mi értékelésével párhuzamo­san sor került a fejlesztési program felett Vállalt KISZ- védnökség megvalósulásának elemzésére. A védnökség legfontosabb feladata a kormányprogram megvalósításának segítése, az érintett fiatalok szakmai ismeretiéinek bővítése és szemléletiének alakítása, for­málása voflit. A KISZ Köz­ponti Bizottsága az elemzés­kor megállapította: az 1972. április 15-én elfogadott és a fcormiánnvafl kötött megálla­podásiban rögzített fő célokat és feladatokat a védnökség ideién összességében teljesí­tették. A jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezetben saját készítésű berendezésen 1400 tonna hagyma válogatását és csomagolását végzik. A hagyma nagy részét az NSZK- ba, a többit pedig arab országokba szállítják B vállalatvezető szentivel a tőkés exportról mátok alatt előteremteni. — A nehéz körülmények között a Tisza Cipőgyár mi­ként teljesíti idei exportter­vét? — Várhatóan az év elején tervezett termékmennyiség 90 százalékát tudjuk eladni a tőkés piacokon, a forint­ban számolt árbevétel az ár­folyamváltozások miatt en­nél valamivel kedvezőtlie- mefobüil alakul'. A tőkés va­lutáknak a dollárhoz, illet­ve a forinthoz viszonyított mozgása kedvezőtlenebbül érintette volna a vállalatot, ha belső intézfcediésielkikéL nem igyekszünk a gazdasá­gosságot megőrizni. Az anya g Gazdálkodás javításá­val, az anyag- és enengia­f elhasználás takarékosabbá tételével, a hulladékok hasz­nosításával és egyéb módo­kon az első háromnegyed évben a tervezett 44 és fél millió forint helyett 62 mil­lióval csökkentettük a költ­ségeket. Kereslet és üzletkötés — Az idei év a körülmé­nyekhez képesít jól sikerült M,i vártható jövőre és az él­következendő esztendőkben? — Tavaly ilyenkor a tő­kés exportra dolgozó kapa­citásiunknak a fele már szer­ződésekkel volt lekötve — az idei arány húsz százalé­kos. A vevők várnak a ren­delésekkel és ez nekünk nem nagyon ió. Amerikai partnerünk például (annak ellenére, hogy 180 ezer pár cipő gyártására képes ka­pacitás lekötését kérte), kö­zölte. hogy a pontos meny- nyiségine és gyártmányféle- ségre csak február végén köt szerződést. Nem elképzelhe­tetlen,. hogy a többi vásárló is hasonlóiképpen, gondolko­dik — és végül nem is mér- séklődiik a kereslet. De sem­mi garanciát nem Háltunk arra, hogy a „késve” érke­ző rendelésékhez anyagot tudunk szerezni, és üzletet tudunk kötni. — Hogyan érintené a vál­lalatot a nyugati rendelések lemaradása, illetve a tőkés export csökkenése? — Eülsősonban a kivitel gazdaságosságának megőr­zésében javításéiban va­gyunk érdekelték. Ha gaz­dasági ellemzéseiink ezt kö­vetelik. mi maigumk mon­dunk le az üzletekről. A dollárbevételek csökkentésé­re semmi nem ösztönzi a Tisza Cipőgyárat, de az is igaz hogy nem esünk pá­nikba, ha ezentúl nyugatra kevesebbet exportálhatunk. Kereslet itthon 'is van termé­keinkre. dolgozni tudunk — ha csak a legelőnyösebb tő­kés szerződésék mellett tar­tunk ki akkor továbbra is jövedelmezően. V. Szász József A Tisza Cipőgyár több éves munkával vetette meg mára a lábát a .tőkés világ­piacon. A vállaHatnál több mint tíz éve elsők között ismerték fel a könnyűipari kooperáció kínálta keresfcer dielmi lehetőségeket, az el­ső hazai lábbelit készítő üzem volt, amelyiknek ter­mékei megjelentek az USA üzleteiben. Az NSZK, Fran­ciaország és Anglia vásárlói is találkozhatnak a Tisza márkajelét viselő cipőkkel: a vállalat kétmilliárd forinr tos termelésének negyedét értékesíti kemény valutáért. Miire számítanak a jövőben a recessziótól terhes, a prog­nózisok szerint rövid időn beliül nem élénkülő tőkés piacokon? — (kérdeztük Sza- lay LásEÜótol, a vállalat ke­reskedelmi igazgatójától. Arak, árfolyamok — Sok szó esik mostaná­ban recesszióról, dekonjuk- tiúráiról — kezdte Szailáy László —■„ én azt monda­nám él. hogy a Tisza Cipő­gyárnak mit jelenítenek ezek az „ijesztő” fogaltnak. Hely­zetünk bizonyos mértékben sajátos. Az inflációra, a ter­melési költségek növekedé­sére hivatkozva a legtöbb szakmában a vállalatoknak 'viszonylag könnyű áremelést kiharcolniuk. Az európai ci­pőgyárak esetében viszont egészen más a helyzet: túl nagy kapacitások alakultak ki a kontinensen, és az érté­kesítés érdekében neves válUalátók kényszerülnék ar­ra. hogy lemondjanak az ár­emelésről. Igen erős az ol­csón dolgozó távollkéleti üze­meik konkunreinciiája is. Ilyen Ikörülirriénvek között minden­ki a piacon maradásért harcol és az eladások gaz­daságosságának romlásába is beletörődik. — A piacon maradást, a Tisza esetében nem segítik-e a több éves kooperációs és kereskedelmi szerződések? Tőkés exportbevételeink fe­lét a vállalat középtávú megállapodások keretében realizálja. — A több éves szerződé­sek partnert biztosítanak, de a mai körülmények között szánté biztossá teszik a jö- vedélhuezőség romlását is. Az egvik legnagyobb kooperá­ciós társunkkal kötött meg­állapodásiunk árakról szóló zánadléka például évi 7—10 százalékban maximálja az elérhető áremelést és az éves szerződés megkötése után az áron. nem változtathatunk. Közben pedig csupán az il­lető valuta forinthoz viszo­nyított árfolyama az idén. hiustónöt százalékkal rom­lott Igaz, a biztosító. az adott évben a minket ért árfolyamveszteséget (nem olcsón) megtéríti, a követke­ző esztendőben azonban hu­szonöt százalékkal keveseb­bet érő pénzben kötjük meg az ármegállapodiásit; miköz­ben az úi áir ió esetben is csak tíz százalékkal maga­sabb a réginél... Jó eset­ben,. mert például az angol piacon az árfolyamváltozást jövőre 30 százalékos áreme­léssel tudnánk ellensúlyoz­ni, álm otttanii vevőink épnetn árcsökkentést kérnék Ha­sonló esetben azt kell mér­legelnünk hogv a partner megtartása megér-e ekkora áldozatot? Hatvankétmilliós költségcsökkentés — A vállalatok — külö­nösen mostanában — sokat áldoznak a piacon mara­dásért ... — Az úgynevezett kompe­titiv árképzés körülményei között a magyar vállalatok­nak nem csupán egyetlen piac megtartásiáról kell dön­teniük. A hazai értékesítés jövedelmezősége nem léhet maigasiabb a tőkésénéll. a szór ciiaiista kivitelé pedig a belföldi eladásokénál. Szó­val. ba a tőkés piacon való megmaradás érdekében a magyar vállalat ideiglenesen lemond nyereségéről, akkor végeredményben egész mű­ködésének nyeresége nullá­val lesz egyenlő ... — A gyakori és jelentős árfölvairrw'iái’tozások imiaitt a több éves szerződések igen kockázatossá váltak. Elő­nyösebbek-e az alkalom- szerű” üzléfok? — A termelő és a keres­kedő véletlen” találkozása­kor kevesebb a kötöttség az ártárgyalásokon. Ha a ve­vőnek valóban szüksége van az áruira, elfogadható árat lehet kiharcolni. Korántsem biztos azonban, bogy az üz­let ezek után megszületik. A pénz megdrágulása, a ka- martterhék növekedése mi­att ma a szezon megkezdé­se ellőtt egy kereskedő sem tart raktáron jelentősebb cipőkészfetelket. A megren­delések szinte az utolsó pil­lanatban érkeznek, hetek alatt kei! a kért tételt le­gyártani ... A magyar válí- lBilatók’ nagyon nehezen képe­sek ilyen igények kielégítésé­re. mart a szükséges bőrök a kereúkedélimi vállalatok rak­táraiból hiányoznak — szál­lításukat csak hónapok múl­va vállalják. Az alapanya­got gyártó cégtől sem ren- delhetiük meg azt, arai azonnal kellene, mert a ne­ki alapanyagnak számító dolgokat ő sem tudja pillá­Tisza-parti recessziógondok

Next

/
Thumbnails
Contents