Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-19 / 271. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 19 Beszélgetés Korosa Jánossal, az Állattenyésztési és Takarmányozás/ Kutatóközpont főigazgatójával Figyelemre méltó eredmé-lékát adta. ígv teljes export­nveket ért el az előző terv- időszakiban a maevar állat­tenyésztés: az 1976 és 1980 között tervezett 15,5 száza­lék helyett 17,5 százalékkal nőtt az ágazat termelése. A meenövekedett állati ter­mékelőállítás kiegyensúlyo­zott lakossági ellátást bizto­sított, és a meglehetősen vál­tozó piaci helyzet ellenére, hústermelésünk több miint ePvharmadát külföldön érté­kesítettük. A mezőgazdasági és élelmiszeriíDani nem ru­bel elszámolású külniaoi ér­tékesítésnek állattenyészté­sünk több mint az 50 százar lékát. a rubel elszámolású­nak pedig mintegy 15 százá­ból csaknem 40 százalékban részesedett. A ielenlegi. nemzetközileg is elismert eredmények el­érésében — az egy főre iu- tó mintegy 142 kilogrammos hústermelésünk kétszer anv- nvi. mint a KGST-országok. és 1.8-szxxr annyi, mint a Kri's- Piac országainak át­laga: toiástermeléshen csak két ország előz meg ben­nünket — ielentős szeretve volt az állattenyésztés tu­dományos-kutatási hátteré­nek is. Erről beszélgettünk Keresű Jánossal, az Állat- tenvészté&i és Takarmányo­zási KutatóközDont főigazga­tóiával. Nem elóg az újat kitalálni — A herceahalmi állatte­nyésztési és a aödöllői kisál- latenvésztési kutatóintézetek összevonásával 1980 január­jában meaalakult kutatóköz- vontban miiven jelentőséaet tulajdonítanak a tudomá­nyos kutató munkájuk során elért eredmények elterjesz­tésének. hoavan javították ezek a hazai állattenyésztés ■ színvonalát? — Azt valliuk: nem elég az úiat kitalálni. Nem csak az állattenyésztésben, mlás területeken is a tudományos munka, a technológiád fei- lődés és a technikai előre­haladás fokmérőié, hogy a kutatási eredmények létre- iöttének pillanatától számít­va mennyi időre van szük­ség azok gyakorlati megva­lósulásáig. A hatvanas évek­ben kezdtük folv-maitosan figyelemmel kísérni az úi ismeretek, módszerek terje­dési sebességét Az akkori tapasztalataink meglepőek voltak Tizenkét—tizennégy esztendő kellett ahhoz, hogy egy-egy kutatási eredmény ismertté válion a szakembe­rek körében, és kétszer anv- nvi évnél is többe tellett amire gyakorlattá váltak azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a terme­lésiéi les ztési elképzelések indokolták. — Mindezek. ahoavan mondta, évtizeddel ezelőtti tapasztalataik. Történt azóta jelentősebb előrelépés? Meg- avorsult a tudományos ku­tatási tevékenvséa során fel­tárt új ismeretek terjedési sebessége? — Számottevőek, de még mindig nem megnyugtatóak a változások. Az V. ötéves terv vé"én összegzett taoasz- tpit>*~ink szerint már a het­venes évek közepén 10 év alá csökkent a közreadott eredményeink közismertté válásának ideje. és a hazai gyakorlatban való elterjedé­sükhöz is általában elegendő volt 14—15 év. Az előz» tervidőszakban tovább ia- vult a hélvzet: 1976 és 1980 között a hazai álattenvész- tés* kutatók 280 alkalmazha­tó kutatási eredimérvo. közül 114-et mér megvalósított a gyakorlatban a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar. Az utóbbi öt évben kidolgozott úi módszerek több mint 40 százaléka már a kutatás idő­szakában elterjedt. nem pov«t közülük az egész or­szág területén alkalmaznak. Mire elterjed, akkorra elavul? — Számottevő. de nem meanvuatató eredményről beszélt Kutatóik bizonyára nemzetközi összehasonlítás­ban eléaedetlenek a koráb­bi hazai eredményekhez ha­sonlított előrelépéssel. — Információink szerint a fejlett tőkés országokban öt —nvoic év alatt valósulnak meg a gyakorlatban az úi tudományos eredmények. A nálunk mért teriedési se­bességhez hasonlítva termé­szetesen annyival gyorsab­ban i útnak el határainkon túlra is Előfordulhat, hogy a külföldön már gyakorlat­tá vált korszerűbb módszer, úi ismeret, akkor kerül a birtokunkba, amikor a mi kutatóink még azok kidolgo­zásán munkálkodnak. Jog­gal felvetődhetnek a kér­dések: lehet, hogy mire mi bevezetiük, amit kitaláltunk, akkorra elavul? Egy kis or­szágnak mint a miénk. éi> demes egyáltalán kutatóbá­zisokat * fenntartania? Nem lenne olcsóbb megvenni kül­földi kutatók által kínált kész eredményeket? Egyér­telmű a válaszom: ahhoz, hocv a világ éleniáró kuta­tási eredményeit megértsük, azokat saiát adottságainknak megfelelően adaptálhassuk, igenis szükség van ió hazai kutatási alapokra. — Természetesen nemcsak a nemzetközi tapasztalatok­tól való elmaradásunk sür­geti az eddia emleaetett ter­jedési sebesség meggyorsítá­sát- hanem a VI. ötéves tervből állattenyésztésünkre háruló újabb, megnövekedett feladatok is. — Nem eget rengető dol­gokra gondolunk a változá­sok sürgetésekor. Tulaidon- kéooen azoknak a tényezők­nek az eddigieknél is ióbb összhangját kell megterem­tenünk. amelyek már az utóbbi években is nagy se­gítségünkre szolgáltak 'kuta­tási munkánk eredményei­nek népszerűsítésében, elter- iesztésében. Gondolok itt az úi tenyésztési, tartástechno­lógiái és takarmányozási módszerek adaptálásában élen '•Író termelési rendsze­rek munkáiéra, az ötezernél több szakembert foglalkoz­tató országos szaktanácsadói szolgálat tevékenységére, va­lamint a mezőgazdasági nagyüzemek anvagi. és a ku­tatóbázisok szellemi tőkéié­nek együttes hasznosítására létrehozott társulásainkra. A Jövő: komplex ágazat! fejlesztés — A hazai állattenyészté- si kutatók által, az utóbbi öt évben kimunkált és alkal­mazható 280 tudományos ku­tatási eredmény közül a fő­igazgató mit tartott lenielen- tösebbnek? — Feltétlenül az első he­lyen értékelem a marhahús­termelés genetikai és tartás­technológiái megoldásaiban feltárt úi lehetőségeket. A sökiránvban folytatott kuta­tómunka eredményeként ma a kutatók kísérleti adatok­kal 'alátámasztott, komplex ágazati fejlesztési programot aiánlanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Ebben a tervidőszakban többek kö­zött a teiiránvú keresztezés­be be nem vont. és a tejelő állomány utánpótlásához nem szükséges tehenek hús- bikákkal történő e°vszerű keresztezése biztosíthat gaz­daságosabb eredményeket, mint a fajtatiszta. húshasznú tenyésztés. A magyar tarkát elsősorban hústermelő ké­pességében felülmúló limu- sin vagy a hazai fai tát a tartási-takarmányozási igény­telenségével megelőző he- reford keresztezésekből szár­mazó tepvész- és növendék- állomány takarmányozása kedvezőtlen körülmények között is eredményesen vé­gezhető és a hizlalás során minimálisra csökkenthető az abrakfelhas znólás. — A aazdasáaos marha­hústermelés feltételei között eavre auakrabban hallunk olvan. régebbről ismert ki­fejezéseket. mint például a kötetlen, a ridea tartási mód. A kutatók kíméleteken alapuló tapasztalatai szerint mi jelenti a jövőt a hús­hasznú szarvasmarha-tartás­technológiában? — A kutatók egyértelmű­en amellett tették le a vók- sukat hogy hazánk éghailati viszonyai között a szakosí­tott hűsmarhaálloménv és növendékei részére nem kell épületeket készíteni. Ele­gendő legelővel és mezőgaz­dasági melléktermékkel, pél­dául kukoricaszárral rendel­kezünk ahhoz, hogy akár félmilliónál naevobb hústí- ousű tehénállományt eltart­sunk Az eddigi kutatási eredménevinket összegezve nyugodtan kijelenthetem: Magyarországon ma a hús­termelés lényeges növelése a szakosított, mnr'halh'istm-- moiés gyors fejlesztésével biztosítható a. legkisebb be­ruházási ráfordítással, a leg­kevésbé energiaigényes mó­don. a meglevő adottságok iobb kihasználásáéval. Népgazdasági ás Üzemi érdek la — Ha már a hústermelés növelésénél tartunk: a VI. ötéves tervben — o aabona- proaram meavalósítása mel­lett — továbbra is ez jelen­ti a mezőaazdasáa leafonto- sabb feladatát. Bár a terv­időszak véaéia csak a hús­termelés 8 százalékos növe­lésével számolunk, annak teljesítése nem kis feladat, hiszen az elmúlt években el­ért maaas színvonalú ter­melést kell. mintegy 70 ezer tonnával növelni. — Kutatóközpontunk an­nak a tudatában igyekszik ehhez a törekvéshez- megfe­lelő tudományos hátteret biztosítani, hogy a vágó­marhatermelés növeléséhez eeva-árt fűződnek fontos népgaz-j-sági és üzen>i érde­kek. Külkereskedelmi infor­mációnk szerint növekvő árak mellett mind az élő­marha. mind a marhahús hosszabb távon biztonság­gal értékesíthető a tőkés pia­cokon. és a vágóállatexport­nak nincs doUárimpont tar­talma. Üzemi szempontból az ad jelentőséget a hús­hasznú marhatartás fejlesz­tésének hogy kevés beru­házás mellett lehetővé teszi az alacsony energiatartalmú takarmányok és mellékter­mékek. Tétek és legelők hasznosítását. Temesközv Ferenc II hullámpapír karrierje Míg a világon a század ele­jén mindössze ötmillió tonna papírt gyártottak, addig ma már a 180 millió tonnánál tartanak. A különböző fel­méréseket olvasva pedig úgy tűnik; ez a szám az ezred­fordulóig 4—500 millióra emelkedik. A legnagyobb fo­gyasztóknál — USA, Kanada, Svédország, NSZK, Dánia — 290 és 155 kilogramm között változik az egy lakosra jutó papírmennyiség A szocialis­ta országok a mezőny utolsó harmadában helyezkednek el. Hazánk 65 kilogrammos átlagfogyasztással az NDK és Csehszlovákia mögött KGST-összehiasomlításban is csak a harmadik. Ha látvá­nyos előrelépésre nem is le­het számítani, fejlődés azért lesz a következő évek sarán, főként az egyre korszerűsödő csomagolástechnika növekvő papírigénye révén. A papíralapú csomagoló­anyagok többségét ragasztá­sos technológiával állítják elő a megfelelő merevség, alaktartás és parazitás érde­kében. Ez fokozottan érvé­nyes a hulliámpapírlemezire, amely pap ír feldolgozó ipa­runk termelésének már kö­zel 60 százalékát teszi ki. A hullámpapír több papírré­tegből képzett, nagy mecha­nikai szilárdságú szerkezet, amelynél egy hullámosított réteg mindkét oldalának hul­láméledre keményítő alapú ragasztóanyaggal rögzítik a két sima fedőréteget. Az áru­nak jó védelmet biztosító, je­lentős terheket is kibíró hul­lámpap írdobozokat e leme­zekből állítják össze. A hul­lámpapír teljesen automati­zált gépsoron, jóformán em­beri kéz érintése nélkül ké­szül A termelés fokozását — a növekvő igények függvé­nyében — a gépsorok sebes­ségének valamelyes gyorsítá­sával is el lehetne érni, ha sikerülne a jelenleginél gyor­sabban száradó, mégis azonos vagy jobb szilárdságot adó ragasztóanyagokat találni. Képünkön a Dunaújvárosi Papírgyárban működő kor­szerű.' teljesen automatizált hullámipaipírgyórtó gépet lát­hatunk. hangyák haszna Az állatvilágban a rova­roknak csaknem egymillió fajtája ismert, kétszer több, mint az összes többi állatnak együttvéve. Az említett mil­liónyi faj közül a tjólnyomó többség egyedenként, magá­nyosan él. A közösségben élő rovarok — mintegy 6000 fa­juk van — a milliónak osák elenyészően csekély részét te­szik ki. A rovarok — pél­dául a hangyák, darazsak, méhek; — társas élete a leg­érdekesebb látványok közé tartozik, amelyekkel a ter­mészetben találkozunk. Egyes hangyafajoknál nem csupán a munkások és a ki­rálynő, illetve a hím szerve­zeti felépítése különbözik, de a munkások között is talál­hatunk egymástól alakban el­térő csoportokat Egy és ugyanazon hangyabolyban a hangyák testrészeinek ará­nya különböző lehet, némely szerveik a feladatuknak megfelelően erősebben vagy gyengébben fejlettek. Egyes munkások feje rendkívül fej­lett, s rágószerveik nagyon erősek. Ezeket „katonáknak” nevezték el a tudósok, és hi­vatásuk az, hogy megvédjék tulajdon bolyukat esetleg idegen bolyokat támadjanak meg. A hangyák nagy hévvel pusztítják a kártevő rovaro­kat. Egy hangyaesalád mint­egy negyed hektárnyi erdőt védelmez. Ezenkívül porha- nyítják a talajt, elősegítvén szellőzését vízellátását A hangyák által a talajba jut­tatott szerves anyagoktól ter­mékenyebbé válik a föld, ezért például1 a hangyaboly közelében lévő fák és bokrok magasabbra nőnek a többi­nél. A hangyák a hulladékok szorgalmas és fáradhatatlan el takarítói, s e tevékenysé­gük közben — a képen lát­ható módon — a testmére­tüknél jóval nagyobb hulla­dékdarabok összegyűjtésére, elszállítására is vállalkoznak. Az utóbbi időben világszerte sok százezer hangyabodyt te­lepítenek ' mesterségesen is. <KS) égi betegszállítás Bármilyen jól kiépített is egy ország ,.szárazföldi” mentőhálözata. nem né'lkir lözhefci a légi szállítójár- műveket amelyeknek be­hozhatatlan előnye a gyor­saság és a kíméletessé.?. A repülőgépeknek inkább a le- és felszállópályával rendel­kező nagyobb települések közti betegforgalom lebonyo­lításában van jelentőségűik, míg a helikopterek gyakor­latilag bárhová eljuthatnak, ahol van egy kis sók terület a leereszkedésükhöz. E légi járművek az ország legtávo­labbi vidékeiről is Tázkódás- menitesen és rendkívül 'gyor­san el tudják szállítani a rá­szoruló baleseteseket, bete­geket. szerencsétlenségeknél a legsürgősebb beavatkozást igénylő sérülteket. A mentő­helikoptereken rohamkocsi jellegű ellátást tudnak nyúj­tani a sérülteknek, betegek­nek, így akár az egész légi út során folyhat a harc az életért (a. megállt szív bein­dítása, vérátömlesztés vagy akár gégemetiszés révén is). A repülőgépek és helikopte­rek speciális feladatai közé tartozik az átültetésire szánt, kioperált szervek, s az át­ültetésre váró személyek gyors szállítása, vagy az égési sérülést szenvedett, roppant kínokat kiálló em­berek számára nyújtott mi­nél gyorsabb segítség. A hazai Országos Mentő­szolgálat számára — a négy repülőgép mellett — jelen­leg a két MI—2 típusú heli­kopter áll' rendelkezésire (azok egyikét láthatjuk a képünkön). A könnyű. 2500 kp felszállósúlyú helikopter 'klasszikus elrendezésű, egy 14,5 m átmérőjű főrotornal és a farofctartón elhelyezett, függőleges forgássíkú ki­egyenlítő légcsavarral. Ezeket két. egyenként mintegy 300 kW ten­igelyteljesítményt leadó gáz­turbina hajtja. A légijármű utazósebessége 200 km/óra körül van 1000 méter ma­gasságra 5,5 perc alatt emel­kedik fel. A pilótán kívül négy személv vagy két hordágy számára van hely a gépen. (KS) IA tudomány világa i Az új terjedési sobassóg Kutatás és termelés

Next

/
Thumbnails
Contents