Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 19 Beszélgetés Korosa Jánossal, az Állattenyésztési és Takarmányozás/ Kutatóközpont főigazgatójával Figyelemre méltó eredmé-lékát adta. ígv teljes exportnveket ért el az előző terv- időszakiban a maevar állattenyésztés: az 1976 és 1980 között tervezett 15,5 százalék helyett 17,5 százalékkal nőtt az ágazat termelése. A meenövekedett állati termékelőállítás kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosított, és a meglehetősen változó piaci helyzet ellenére, hústermelésünk több miint ePvharmadát külföldön értékesítettük. A mezőgazdasági és élelmiszeriíDani nem rubel elszámolású külniaoi értékesítésnek állattenyésztésünk több mint az 50 százar lékát. a rubel elszámolásúnak pedig mintegy 15 százából csaknem 40 százalékban részesedett. A ielenlegi. nemzetközileg is elismert eredmények elérésében — az egy főre iu- tó mintegy 142 kilogrammos hústermelésünk kétszer anv- nvi. mint a KGST-országok. és 1.8-szxxr annyi, mint a Kri's- Piac országainak átlaga: toiástermeléshen csak két ország előz meg bennünket — ielentős szeretve volt az állattenyésztés tudományos-kutatási hátterének is. Erről beszélgettünk Keresű Jánossal, az Állat- tenvészté&i és Takarmányozási KutatóközDont főigazgatóiával. Nem elóg az újat kitalálni — A herceahalmi állattenyésztési és a aödöllői kisál- latenvésztési kutatóintézetek összevonásával 1980 januárjában meaalakult kutatóköz- vontban miiven jelentőséaet tulajdonítanak a tudományos kutató munkájuk során elért eredmények elterjesztésének. hoavan javították ezek a hazai állattenyésztés ■ színvonalát? — Azt valliuk: nem elég az úiat kitalálni. Nem csak az állattenyésztésben, mlás területeken is a tudományos munka, a technológiád fei- lődés és a technikai előrehaladás fokmérőié, hogy a kutatási eredmények létre- iöttének pillanatától számítva mennyi időre van szükség azok gyakorlati megvalósulásáig. A hatvanas években kezdtük folv-maitosan figyelemmel kísérni az úi ismeretek, módszerek terjedési sebességét Az akkori tapasztalataink meglepőek voltak Tizenkét—tizennégy esztendő kellett ahhoz, hogy egy-egy kutatási eredmény ismertté válion a szakemberek körében, és kétszer anv- nvi évnél is többe tellett amire gyakorlattá váltak azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol a termelésiéi les ztési elképzelések indokolták. — Mindezek. ahoavan mondta, évtizeddel ezelőtti tapasztalataik. Történt azóta jelentősebb előrelépés? Meg- avorsult a tudományos kutatási tevékenvséa során feltárt új ismeretek terjedési sebessége? — Számottevőek, de még mindig nem megnyugtatóak a változások. Az V. ötéves terv vé"én összegzett taoasz- tpit>*~ink szerint már a hetvenes évek közepén 10 év alá csökkent a közreadott eredményeink közismertté válásának ideje. és a hazai gyakorlatban való elterjedésükhöz is általában elegendő volt 14—15 év. Az előz» tervidőszakban tovább ia- vult a hélvzet: 1976 és 1980 között a hazai álattenvész- tés* kutatók 280 alkalmazható kutatási eredimérvo. közül 114-et mér megvalósított a gyakorlatban a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Az utóbbi öt évben kidolgozott úi módszerek több mint 40 százaléka már a kutatás időszakában elterjedt. nem pov«t közülük az egész ország területén alkalmaznak. Mire elterjed, akkorra elavul? — Számottevő. de nem meanvuatató eredményről beszélt Kutatóik bizonyára nemzetközi összehasonlításban eléaedetlenek a korábbi hazai eredményekhez hasonlított előrelépéssel. — Információink szerint a fejlett tőkés országokban öt —nvoic év alatt valósulnak meg a gyakorlatban az úi tudományos eredmények. A nálunk mért teriedési sebességhez hasonlítva természetesen annyival gyorsabban i útnak el határainkon túlra is Előfordulhat, hogy a külföldön már gyakorlattá vált korszerűbb módszer, úi ismeret, akkor kerül a birtokunkba, amikor a mi kutatóink még azok kidolgozásán munkálkodnak. Joggal felvetődhetnek a kérdések: lehet, hogy mire mi bevezetiük, amit kitaláltunk, akkorra elavul? Egy kis országnak mint a miénk. éi> demes egyáltalán kutatóbázisokat * fenntartania? Nem lenne olcsóbb megvenni külföldi kutatók által kínált kész eredményeket? Egyértelmű a válaszom: ahhoz, hocv a világ éleniáró kutatási eredményeit megértsük, azokat saiát adottságainknak megfelelően adaptálhassuk, igenis szükség van ió hazai kutatási alapokra. — Természetesen nemcsak a nemzetközi tapasztalatoktól való elmaradásunk sürgeti az eddia emleaetett terjedési sebesség meggyorsítását- hanem a VI. ötéves tervből állattenyésztésünkre háruló újabb, megnövekedett feladatok is. — Nem eget rengető dolgokra gondolunk a változások sürgetésekor. Tulaidon- kéooen azoknak a tényezőknek az eddigieknél is ióbb összhangját kell megteremtenünk. amelyek már az utóbbi években is nagy segítségünkre szolgáltak 'kutatási munkánk eredményeinek népszerűsítésében, elter- iesztésében. Gondolok itt az úi tenyésztési, tartástechnológiái és takarmányozási módszerek adaptálásában élen '•Író termelési rendszerek munkáiéra, az ötezernél több szakembert foglalkoztató országos szaktanácsadói szolgálat tevékenységére, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek anvagi. és a kutatóbázisok szellemi tőkéiének együttes hasznosítására létrehozott társulásainkra. A Jövő: komplex ágazat! fejlesztés — A hazai állattenyészté- si kutatók által, az utóbbi öt évben kimunkált és alkalmazható 280 tudományos kutatási eredmény közül a főigazgató mit tartott lenielen- tösebbnek? — Feltétlenül az első helyen értékelem a marhahústermelés genetikai és tartástechnológiái megoldásaiban feltárt úi lehetőségeket. A sökiránvban folytatott kutatómunka eredményeként ma a kutatók kísérleti adatokkal 'alátámasztott, komplex ágazati fejlesztési programot aiánlanak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Ebben a tervidőszakban többek között a teiiránvú keresztezésbe be nem vont. és a tejelő állomány utánpótlásához nem szükséges tehenek hús- bikákkal történő e°vszerű keresztezése biztosíthat gazdaságosabb eredményeket, mint a fajtatiszta. húshasznú tenyésztés. A magyar tarkát elsősorban hústermelő képességében felülmúló limu- sin vagy a hazai fai tát a tartási-takarmányozási igénytelenségével megelőző he- reford keresztezésekből származó tepvész- és növendék- állomány takarmányozása kedvezőtlen körülmények között is eredményesen végezhető és a hizlalás során minimálisra csökkenthető az abrakfelhas znólás. — A aazdasáaos marhahústermelés feltételei között eavre auakrabban hallunk olvan. régebbről ismert kifejezéseket. mint például a kötetlen, a ridea tartási mód. A kutatók kíméleteken alapuló tapasztalatai szerint mi jelenti a jövőt a húshasznú szarvasmarha-tartástechnológiában? — A kutatók egyértelműen amellett tették le a vók- sukat hogy hazánk éghailati viszonyai között a szakosított hűsmarhaálloménv és növendékei részére nem kell épületeket készíteni. Elegendő legelővel és mezőgazdasági melléktermékkel, például kukoricaszárral rendelkezünk ahhoz, hogy akár félmilliónál naevobb hústí- ousű tehénállományt eltartsunk Az eddigi kutatási eredménevinket összegezve nyugodtan kijelenthetem: Magyarországon ma a hústermelés lényeges növelése a szakosított, mnr'halh'istm-- moiés gyors fejlesztésével biztosítható a. legkisebb beruházási ráfordítással, a legkevésbé energiaigényes módon. a meglevő adottságok iobb kihasználásáéval. Népgazdasági ás Üzemi érdek la — Ha már a hústermelés növelésénél tartunk: a VI. ötéves tervben — o aabona- proaram meavalósítása mellett — továbbra is ez jelenti a mezőaazdasáa leafonto- sabb feladatát. Bár a tervidőszak véaéia csak a hústermelés 8 százalékos növelésével számolunk, annak teljesítése nem kis feladat, hiszen az elmúlt években elért maaas színvonalú termelést kell. mintegy 70 ezer tonnával növelni. — Kutatóközpontunk annak a tudatában igyekszik ehhez a törekvéshez- megfelelő tudományos hátteret biztosítani, hogy a vágómarhatermelés növeléséhez eeva-árt fűződnek fontos népgaz-j-sági és üzen>i érdekek. Külkereskedelmi információnk szerint növekvő árak mellett mind az élőmarha. mind a marhahús hosszabb távon biztonsággal értékesíthető a tőkés piacokon. és a vágóállatexportnak nincs doUárimpont tartalma. Üzemi szempontból az ad jelentőséget a húshasznú marhatartás fejlesztésének hogy kevés beruházás mellett lehetővé teszi az alacsony energiatartalmú takarmányok és melléktermékek. Tétek és legelők hasznosítását. Temesközv Ferenc II hullámpapír karrierje Míg a világon a század elején mindössze ötmillió tonna papírt gyártottak, addig ma már a 180 millió tonnánál tartanak. A különböző felméréseket olvasva pedig úgy tűnik; ez a szám az ezredfordulóig 4—500 millióra emelkedik. A legnagyobb fogyasztóknál — USA, Kanada, Svédország, NSZK, Dánia — 290 és 155 kilogramm között változik az egy lakosra jutó papírmennyiség A szocialista országok a mezőny utolsó harmadában helyezkednek el. Hazánk 65 kilogrammos átlagfogyasztással az NDK és Csehszlovákia mögött KGST-összehiasomlításban is csak a harmadik. Ha látványos előrelépésre nem is lehet számítani, fejlődés azért lesz a következő évek sarán, főként az egyre korszerűsödő csomagolástechnika növekvő papírigénye révén. A papíralapú csomagolóanyagok többségét ragasztásos technológiával állítják elő a megfelelő merevség, alaktartás és parazitás érdekében. Ez fokozottan érvényes a hulliámpapírlemezire, amely pap ír feldolgozó iparunk termelésének már közel 60 százalékát teszi ki. A hullámpapír több papírrétegből képzett, nagy mechanikai szilárdságú szerkezet, amelynél egy hullámosított réteg mindkét oldalának hulláméledre keményítő alapú ragasztóanyaggal rögzítik a két sima fedőréteget. Az árunak jó védelmet biztosító, jelentős terheket is kibíró hullámpap írdobozokat e lemezekből állítják össze. A hullámpapír teljesen automatizált gépsoron, jóformán emberi kéz érintése nélkül készül A termelés fokozását — a növekvő igények függvényében — a gépsorok sebességének valamelyes gyorsításával is el lehetne érni, ha sikerülne a jelenleginél gyorsabban száradó, mégis azonos vagy jobb szilárdságot adó ragasztóanyagokat találni. Képünkön a Dunaújvárosi Papírgyárban működő korszerű.' teljesen automatizált hullámipaipírgyórtó gépet láthatunk. hangyák haszna Az állatvilágban a rovaroknak csaknem egymillió fajtája ismert, kétszer több, mint az összes többi állatnak együttvéve. Az említett milliónyi faj közül a tjólnyomó többség egyedenként, magányosan él. A közösségben élő rovarok — mintegy 6000 fajuk van — a milliónak osák elenyészően csekély részét teszik ki. A rovarok — például a hangyák, darazsak, méhek; — társas élete a legérdekesebb látványok közé tartozik, amelyekkel a természetben találkozunk. Egyes hangyafajoknál nem csupán a munkások és a királynő, illetve a hím szervezeti felépítése különbözik, de a munkások között is találhatunk egymástól alakban eltérő csoportokat Egy és ugyanazon hangyabolyban a hangyák testrészeinek aránya különböző lehet, némely szerveik a feladatuknak megfelelően erősebben vagy gyengébben fejlettek. Egyes munkások feje rendkívül fejlett, s rágószerveik nagyon erősek. Ezeket „katonáknak” nevezték el a tudósok, és hivatásuk az, hogy megvédjék tulajdon bolyukat esetleg idegen bolyokat támadjanak meg. A hangyák nagy hévvel pusztítják a kártevő rovarokat. Egy hangyaesalád mintegy negyed hektárnyi erdőt védelmez. Ezenkívül porha- nyítják a talajt, elősegítvén szellőzését vízellátását A hangyák által a talajba juttatott szerves anyagoktól termékenyebbé válik a föld, ezért például1 a hangyaboly közelében lévő fák és bokrok magasabbra nőnek a többinél. A hangyák a hulladékok szorgalmas és fáradhatatlan el takarítói, s e tevékenységük közben — a képen látható módon — a testméretüknél jóval nagyobb hulladékdarabok összegyűjtésére, elszállítására is vállalkoznak. Az utóbbi időben világszerte sok százezer hangyabodyt telepítenek ' mesterségesen is. <KS) égi betegszállítás Bármilyen jól kiépített is egy ország ,.szárazföldi” mentőhálözata. nem né'lkir lözhefci a légi szállítójár- műveket amelyeknek behozhatatlan előnye a gyorsaság és a kíméletessé.?. A repülőgépeknek inkább a le- és felszállópályával rendelkező nagyobb települések közti betegforgalom lebonyolításában van jelentőségűik, míg a helikopterek gyakorlatilag bárhová eljuthatnak, ahol van egy kis sók terület a leereszkedésükhöz. E légi járművek az ország legtávolabbi vidékeiről is Tázkódás- menitesen és rendkívül 'gyorsan el tudják szállítani a rászoruló baleseteseket, betegeket. szerencsétlenségeknél a legsürgősebb beavatkozást igénylő sérülteket. A mentőhelikoptereken rohamkocsi jellegű ellátást tudnak nyújtani a sérülteknek, betegeknek, így akár az egész légi út során folyhat a harc az életért (a. megállt szív beindítása, vérátömlesztés vagy akár gégemetiszés révén is). A repülőgépek és helikopterek speciális feladatai közé tartozik az átültetésire szánt, kioperált szervek, s az átültetésre váró személyek gyors szállítása, vagy az égési sérülést szenvedett, roppant kínokat kiálló emberek számára nyújtott minél gyorsabb segítség. A hazai Országos Mentőszolgálat számára — a négy repülőgép mellett — jelenleg a két MI—2 típusú helikopter áll' rendelkezésire (azok egyikét láthatjuk a képünkön). A könnyű. 2500 kp felszállósúlyú helikopter 'klasszikus elrendezésű, egy 14,5 m átmérőjű főrotornal és a farofctartón elhelyezett, függőleges forgássíkú kiegyenlítő légcsavarral. Ezeket két. egyenként mintegy 300 kW tenigelyteljesítményt leadó gázturbina hajtja. A légijármű utazósebessége 200 km/óra körül van 1000 méter magasságra 5,5 perc alatt emelkedik fel. A pilótán kívül négy személv vagy két hordágy számára van hely a gépen. (KS) IA tudomány világa i Az új terjedési sobassóg Kutatás és termelés
