Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. NOVEMBER 18 r— A jó szagokkal telt étterein ajtaja nyílik. Jön egy első osztály. Őket — az isko­lában most hét első van — a konyhások kiszolgálják. Olyan rendbe ülnek le a négy­személyes asztalokhoz, hogy mindenhová jut egy íehérkendős kislány vagy kötényes kisfiú. Az asztalfelelős jegye ez, felel az étkezés rendjéért, megjegyzi minden nap, ki evett szépen, s az étkezés után egy kupacba rakja az edényeket. A Tallinnban már így szokás ... Éhes felsőtagozatos fiúk, lányok zsivaja tölti be az újvárosi iskola kis éttermét. Pufók, jóképű srác a hetedikes Filep János. Imccz Ágnessel együtt bizonygatja: — Tetszik tudni, általában nagyon finom az ebéd. Az a legjobb, hogy kapunk rend­szeresen savanyúságot is! A gyümölcsöt meg a tortát már megszoktuk. És ivóié! Hogy az milyen jó, tetszik egy kis kóstolót? ... Kétezer-kétszáz gyereknek főznek a Csanádi körúti piros iskola vendéglátós konyháján. Varga Rozá­lia, a vezető tizenegy után sorolja a menüt: alföldi húsleves, mákos­guba, alma. Szétnéz az étteremben, ahol az első ebédelők már ülnek, s szól: kezdünk!... Iskoláról iskolára jártam a múlt héten délidében. Meg­néztem, hogy esznek a gye­rekek, beszéltem jóétvágyú tizenévesekkel, konyhaveze­tőkkel és pedagógusokkal is. A téma „csak” az iskolaét­keztetés volt. Ami megújho- dott, ami szervezetében na­gyot változott az utóbbi egy­két évben Szol nokon. Mielőtt a lényegre térnék, néhány adattal fárasztóm az olvasót — korántsem az új­kori iskolaétkeztetés törté­nelmi tényeivel, inkább a változás útjával megismerte­tendő: 1976: Az országban első­ként diákmenüt vezettek be két szolnoki étteremben. 1978: Tiszafüreden az isko­lai konyhákat átvette a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat 1979: Szeptember elsején a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Főiskola hallgatóinak étkeztetését a vendéglátó vál­lalta. 1980. szeptember 1.: A Szé­chenyi lakótelepi, dr. Mün- nich Ferenc úti általános is­kola új konyháját a vendég­látó vállalat rendezte be, s dolgozóiból megalakította az első általános iskolai főző­konyhát. Ugyanekkor Kar­cagon és Kisújszálláson, de­cember elsején Mezőtúron, idén január elsején Jászbe­rényben és Martfűn, végül e tanév elejétől Túrkevén és Törökszentmik 1 oson a ven­déglátó vállalat kezelésébe mentek át a konyhák. Érthető, hogy a legtöbb is­kolakonyha a megyeszékhe­lyen van, s csak iskolai konyhán naponta több mint 14 ezer tanuló fordul meg. A kisebb iskolákban — ezt az ésszerűség diktálja — csupán tálalókonyhák működnek, s egy-egv nagyobb, korszerűbb új iskola főzőkonyhájáról ezekbe csak szállítják az ételt. Az ís érthető, az isko­lakonyhák átvételével a ven­déglátó arra nem vállalkoz­hatott.. hogy ahol az szűkös vagy korszerűtlen. ú.i étter­met épít Így aki végigjárja a város iskoláit, láthat olyan szép, tágas ebédlőt, mint a piros iskoláé, és lláthat régi iskolában, kis tanteremben berendezett szűk ebédlőhe­lyeket — vagy olyat, mint a Széchenyi lakótelepiben lát­tam —. a korszerű, új iskola gyönyörű, tágas főzőkonyhá­jához. szép nagy hűtőkamrái­hoz nincs hely étteremnek, a gyerekek a tanulás végén át­Októberben, amikor a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság tárgyalta a közétkezte­tést, s benne főleg- a gyer­mekek étkeztetését, az a hír járta: az iskolakonyhákat sok régi dolgozó otthagyta, mert sok a munka, jóval több. mint korábban. A ven­déglátó a téma tárgyalásakor elismerte: az iskolakonyhák­ról összesen ötvenen távoz­tak az átszervezés óta. Sen­kit nem küldtek el. de aki menni akart, nem gátolták. Korábban ugyanis meglehe­tősen „sűrűn” voltak a dol­gozók. Az egyikben például huszonegyen főztek feleany- nyi gyerekre, mint most ti­zenöten. Hallottunk arról is: a pe­dagógusok se kivétel nélkül örömről beszélnek az átszer­vezés óta. Néhány iskolában kevésnek, kevésbé táplálónak tartják a kasztot. Október közepén a városi pánt-vb több tagja megebé­delt néhány iskolakonyhán. Mindezzel együtt a megyé­ben jelenleg 30 iskolai (óvo­da, általános iskola, közép- és felsőfokú intézmény) ven­déglátós konyháján 30—32 ezer gyerek étkezéséről gon­doskodik a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat s mint­egy hat-nyolcezer tanuló ét­teremben kér napjában diák­menüt. A vállalat a változással egyidőben létrehozta a gyer­mekétkeztetési csoportját megerősítette a háttér- és félkészüzemet, felújította a húsüzemet, s a hidegkonyhai részlegét. Különböző megál­lapodásokat kötött szállító cégekkel — főleg a Zöldért­tel tisztított zöldféle és bur­gonya éjszakai szállítására A rövid idő alatt eszközökre, szállítójárművekre egymil­lió-kétszázezer forintot köl­tött. Igyekezett szakképzet­teket megbízni irányítással, s a tanulatlan, szakképzetlen iskolakonyhásoknak felaján­lotta: különböző tanfolyamo­kon seerezzék meg a nagy szakmai gyakorlat mellett se nélkülözhető elméleti tudást. Gonddal ügyelt arra, hogy az iskolai létszámból átkerü­lő dolgozók bére egy fillérrel se legyen kevesebb, a szak- szervezettel közösen elismer­te és átvállalta törzsgárda- tagságukat. A termékenyebb munka elismerésére a közel­múltban bevezette a kombi­nált jutalékos bérrendszert. November 7-én a vállalat Kiváló Dolgozója jelvényt heten kapták meg az iskola- konyhák. dolgozói közül. mpnetilag a padokban esz­nek. Dehát ezzel még mindig semmit se mondtunk: milyen az iskolaétkeztetés, s a leg­főbb célt, a gyermekek, fia­talok korszerű táplálását tapasztalják-e pedagógusok, szülők — s elfogadják-e a tanulók? Szó se róla, időnként a vá­ros közvéleménye nem men­tes általánosító rossz hírek­től és sérelmektől. Szeptem­berben a megyeszékhely egyik beszédtémája az volt — zsi7sikes bablevest adagoltak egy• iskolában. Nosza, a hír hallatán kérdeztünk mi is minden illetékest. A hozzá­értő szakemberek válasza az volt, a zsizsik csak főzés köz­ben ..bújik” elő — legfeljebb az hibáztatható, aki adago­láskor nem vette észre. Utóbb kiderült, mulasztás volt, s nem maradt el a bün­tetés se. A téma tárgyalásakor meny- nyiségre senki nem panasz­kodott (pedig nem fogadtak el nagyobb adagot, mint a gyerekek). Helyenként azt fölemlítették, hogy minősége jobb lehetne! A párt-végre- hajtóbizottság külön hang­súlyozta: aki hazai ízeket, jó magyaros főztöket keres az iskolákban, rosszul teszi. Ha már a felnőttek nem, a fel­növekvő korosztály szokja meg a korszerű táplálkozást! És mind a NEB, mind a városi párt-végrehajtóbizott­ság értékelésekor kiderült, a zökkenőmentes váltás, a ke­vés valós panasz azt igazol­ja. jól készült fel a változás­ra a vállalat A legelfogad­hatóbb kifogás azokból az is­kolákból érkezett, amelyek­ben csupán tálalókonyha van. Ez pedig nem más. hogy időnként késik az ebéd. ami nemcsak a tálalást nehezíti, olykor zavarja a pedagógu­sok munkáját is. A vendég­látó ezen úgy segít, hogy ál­landó ügyeletes szállítójár­mű áll rendelkezésre, s ha valmelyik ebéddel megrakott kocsi elromlik, egy átrakás­sal segítenek a bajon. Vélemények Filep János és Imecz Ág­nes hetedikes, újvárosi isko­lások véleményét már ko­rábban idéztem. A Tallinn körzeti iskolában pedagógu­sokat kérdeztem, milyen az ebéd? Banczik Lászlóné igazgató­helyettes és László Sándorné tanárnő elégedett. — Képzelje csak el, a múlt héten minden ebédhez egy banán „járt”. Ügy örültek a gyerekek! Ugyanott Konkoly Béláné- nak gratuláltam. November 7-én a vállalat Kiváló Dol­gozója lett. Godó Istvánná szakáccsal együtt mondták: — Bár sok a munka, s van olyan hetünk is, mint leg­utóbb. amikorra egyszerre öt dolgozónk betegedett meg a tizenötből, de szívesen csi­náljuk. Régóta együtt va­gyunk. jó a* kollektíva. A Varga Katalin Gimná­ziumból panasz érkezett. A múlt héten ott is banán volt a harmadik fogás. Sokan azonban félbevágott gyümöl­csöt kaptak... A vállalat vizsgálódik: a tálalókonyhá­ra ugyanis minden ebédhez egész banánt küldtek!... A finom illatokban úszó -Széchenyi lakótelepi iskolá­ban Szántó Andrásné kony­havezető sorolta a tételeket: — Nálunk 1650 ebéd fő naponta. A hétszáz helyben ebédelő mellett mi szállí­tunk a kisegítőnek, az újvá­rosinak. az Áchim útinak, a Kertvárosba, s a Lomb utcai iskolának is. Nézze csak, szemre is szép a túrós tészta, hozzá jól, jön a kolbászos krumplileves, s almát is kap­nak. nemcsak ma, hetenként legalább háromszor. Varga Rozália a piros is­kola konyhafőnöke: — Törtem a fejem. A gye­rekek nem szeretik túlsággal a sárgarépafőzeléket. Leves­ben megeszik, de. második fogásként nem lelkesednek érte. Megoldom az uzsonná­val. Még látványnak is szép, tmiko'' a reszelt sárgarépa­halomba megkent felével be- lefordítjuk a vajaskenyeret! Rajonganak érte — megvan a vitamm a szervezetnek! Hetenként háromszor húst főznek az iskolakonyhákon. Kétszer húspótlónak hívják a csirkét a halat, a töltelék­árukat és a tojást. Nézem a vállalat mintaét­lapját. étrend javaslatait. Csodálkozom. Tizenhét forint körüli érték esy napi koszt nyersanyagköltsége. Tízórai, ebéd. uzsonna. Ilyen változatos — táplá­ló. de korszerű étrendet egy családi konyha se gazdálkod­na ki ennyi pénzből. Az iskolaétkeztetés átszer­vezése. a szakvállalat kezde­ti eredményei biztatóak. Ez­zel egvütf senki se mondja, hogy a rövid idő alatt min­denütt hibátlan, nincs pél­dául további feladat a szál­lítás javításában, pontosítá­sában. Mind a városi párt- végnehaitóbizottsiág, mind a NEB azt javasolta a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­latnak: a korszerű minőség- iavítással együtt a kezdeti eredményeket tartsák meg ú'rv hogv közhen a feltéte­leket. is javítsák. Akkor remélhetőleg a tan­év vétón ismét előrelépést értékelhetünk a gyermekét­keztetésben. Szolnokon tizennégyezer Vizsgálódások A szakma becsülete Apáról fiúra TRIÁL-sportszerek télre Négyféle kori Évről évre nagyobb lesz a különböző ítéli sportokat kedvelők száma. Talán di­vatjelenség. mindenesetre hasznos, hogy eevre többen töLtik szabadságukat telente a hegyekben, ahol lehet síel­ni. ródlizni. hetvenként még korcsolyázni is. Ehhez ter­mészetesen a tárgvi feltéte­lek re is szükség van. úgy­mint sílécek és egvéb fel­szerelések. Ezit hálunk ma még szinte kizárólagosan a TRIÁL (Sport-. Jáiték- és Hangszerkereskedelmi Válla­lat) te nem,ti meg. ők látiák el a lakosságot ítéli sport­eszközökkel és az ehhez il­lő ruházattal egyaránt. Tavaly igen kemény, hosz- szú telünk volt. lehet ho^v ezért is. mindenesetre évek óta először tízezer oár sílé­cet értékesített a TRIÁL. s többszörösére nőtt a ke­reslet a ródlifélékből és a különböző korcsolyákból is. Éppen ezért az idén még in­kább felkészültek: nagyobb készlettel, szélesebb áruvá­lasztékkal várták a vásár­lókat. November eleiétől fo­lyamatosan kaphatók lesz­nek á.uik már az ország minden táián. de főleg a hegyvidékén. Az idén kétféle ródlit lát­hatunk maid az üzletekben: a hagyományost (330—440 Ft Közötti áron) és a kormá­nyozható síszánt, ami gyer­mek és felnőtt _ méretben egyaránt kapható lesz 600. illetve 750 Ft-ért. Korcsolyából négyféle kapható majd. Lesz a régi iól ismert kori. továbbá műkorcsolya 27-es mérettől 41-esig. amelynek ára cipő­vel együtt 700—900 Ft. Kap­ható maid a hoki-korcsolva is több színben — mint ki­derült már a lánvok is ke­resik — ennek ára 900—1000 Ft. A választékot húszezer pár 175 forintos kétélű kori bővíitii ilvenre addig van szüksége a ■ korcsolyázni ta­nuló gyerekeknek. amíg egvensúlvérzékük ki nem alakul. Sílécekkel is felkészült a TRIÁL. 41 ezer nár gver- mek-sígamitúra vária. hogy elkeljen. Ezek műanyagból készülték. 8—10 éves korig használhatók, és nem is túl drágák: 250 forint az áruk. Az ifjúsági és felnőtt sígar­nitúrák száma tavaly óta megduplázódott. a legol­csóbbak 570 forintba kerül­nek a legdrágábbak — sí­kötéssel együtt — 2500 fo­rintba. elenideiű családre­génynek is beillő történettel szolgál­hatnak B.-ék. Nagyvároshoz tapa­dó községben élnek, kétszo­bás régi narasztház típusú épület jelenti számukra az otthont. A családfő eszter­gályos. az apiált még drehás- nak szólították a Szamosi és társa vasüzemben. Négy év­tizede az öreg megkérte a tekintetes urat: vennék oda az üzembe inasnak a gye­reket. Aki aztán az idők rend ie-mód Iának megfelelő­en segédlevelet szerzett és mindiárt el is ment egv nagyvállalathoz dolgozni. Fiatalon nősült gépkezelő lánvt vett eíL akkor költöz­tek — iobb híián — falura. Két fiuk született. B. csöndes ember, nem el­húzódó. de hangadó se lett soha. A történelmi változá­sok nem kavartak vihart az életében. Már húszéve dol­gozott ugvanabbam a műhely­ben. amikor e.gv ebédidőben bekopogott az üzemvezető­höz. hogv vennék oda esz­terga Ivostanulónak a na­gyobbik fiát. Odavették. Szem előtt volt a gverek, meg- tanulni is szeretett. .Harmadéves korában már rábízták a nagvon bonyolult egyedi darabok készítését S a hizonvítvánva még csak nem is kezdett sárgulni, ami­kor beosztották a műhelv egyetlen számiegwezérlésű automata forgácsoló génére és a legiobbak között emle­gették ... Miinek volt köszönhető a gyors siker? Biztos, hogv a fiú eszének is. De legalább ennyire az aoiának. a csa­ládnak. Neki rangot ielen- tett a régi drehások nyom­dokain járni, számára be­csülete volt a szakmának, természetes tapasztalatként hozta magával azokat a vi­selkedésformákat amelvek elismerést megbecsülést váltanak ki Az apáról fiúra szálló fog­lalkozás nem is annvira szakmai elönvt ielent. hi­szen iobbára csak a rután szülte fogásokat tanulhatják el az ú't generáció tagiak Sokkal fontosabb, hogv a kö­zösen folytatott szakma erő­síti az eevüvétartozást a közösségi érzést és a belső emberi tartást. Általános társadalmi ta­pasztalat azonban. hogv megszűnőben vannak a szak­mai dinasztiák. Igaz. a meg­állapítást nem lehet tudo­mányosán igazolni, mert az országban ezen a területen sohasem folvt szociológiai kutatás. Még hozzávetőleges adatot sem lehet kapni a munkásdinasztiák számáról. Legfeljebb néhány ielentős hagyományokkal rendelke­ző i £. Halainál .tartiák szá­mon őket sainos. általában kurriózumként. És a rang­juknál kisebb társadalmi el­ismeréssel. Persze a dinasztiák létének megítélése is bonyolult, hi­szen mindig büszkék vol­tunk társadalmunk mdbiliitái- sára. A jelenlegi vezető ál­lásúak. értelmiségiek és egvéb szellemi foglalkozá­súak több mint egvharmad része fizikai munkából élő családokból származik, az ipari szakmunkások megkö­zelítően negyven százaléká­nak képesítéssel nem ren­delkező mezőgazdasági dol­gozó volt az édesaoia. A tár­sadalom nyitottságát példáz­za. hogv a dolgozók fele életpálváia során a társa­dalmi megítélésben maga­sabbra értékelt .rétegbe, il­letve csoportba iut el. Ez az egyébként kedvező mozgás természetesen ellene hat a szakmai dinasztiák létezé­sének. A társadalmi tendencia végül B.-éknél is érvénye­sült. A nagvobbik fiú elvé­gezte a szakközépiskolát. Az üzem iavasíatára később be­vonták a szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolya­mába. lámát kiltiűnő ered­ménnyel végzett el és most már egyetemi hallgató. Azonban kevéske szalbad ideiéből is szakít annyit!, hogy néhanan belátogassom az üzembe a régi szakik k^-é Az aoa érthetően büsz­ke a fiára. Csakhogy a csa­ládról mostanság pletykál­nak az utcáiban ..ezeknek semmi sem elég”. kisebbik fiút. köze­pes tanulmányi eredménye ellené­re — minden lehe­tő összekötetést ki­használva — gimnáziumba íratták. A családfő háborog: irigyek, mert azt akarom, hogv a fiam több legyen. Több? Eljutottunk az érték­tévesztéshez: a többet itt a beosztás, a munkakör. a rang jelenti. Valóságos érté­kek devalválódnak. A gim­nazista fiúnak alléba lesz­nek sikerei a középiskolá­ban. s ha füstbe megy a továbbtanulás álma. valószí­nűleg töröttnek fog.tt érez­ni az életét B.-ék példáia nem egye­düli. A két fiú korkülönib- ségnvi ideje alatt mintha erősebben mutatkoznának az értékítélet torzulásának je­lei. A szakmai karrier fo­galomkörébe egvre inkább csak a nagv. ’ látványos élet­váltásokat sorol iák. Keve­sebb figyelem iut arra. ha valaki megalapozott, elmé- lv ült ismereteket szerezve ..művészévé” válik saiát szakmájának. És reális mércét használ­va ez néha többet, emberi­leg sokkal többet ielent mint megfelelő alapok nél­kül feljebb lépni eev vélt lirsadalmi hierarch-a lép­csőién. K. Gy. A szolnoki Tejipari Vállalat laboratóriumaiban a nyersanyagot, a félkész- és kész­terméket egyaránt alapos fizikai és bakteorológiai vizsgálatoknak vetik alá. Felvé­telünk a kunszentmártoni üzemben készült Sóskúti Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents