Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

1981. NOVEMBER 18 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I A tévé I képernyője előtt | Nevelési műsorok, magazinok Néhány program a műsorségeivél, mégis — s a műsor tengeréből — hat olyan mű­sor egy csokorban, amelynek tárgya, tartalma, szándéka és célja a családi élet, ezen be­lül szülő és gyermek kapcso­lata. És nem, távolról, köz­vetve, hanem kifejezetten. A családi élet, az ezzel össze­függő problémák, kezdve az újszülött megérkezésével, egészen addig, amíg a ka­maszból. felnőtt ember válik, majd párt választ magának és kirepül a családi fészek­ből. Lényegében erről beszél a Családi kör, ez a témája a Szülők iskolájának, ezt bon­colgatja a Mérlegen, ez a tár­gya A kamaszkor körül cí­mű vitaműsomak, s a múlt héten még a Hatvanhat is idekapcsolódott, és ne feled­kezzünk meg — elvégre az is családi magazin — a Ház­tartásról sem. Mindebből tótűnik, hogy televíziónk igen komolyan veszi (a műsorok mennyisé­ge legalábbis ezt tükrözi) a családban folyó vagy épp nem folyó nevelés ügyét, és eszközeivel maga is szeretne hozzájárulni az e téren ta­pasztalható ellentmondások, régiek és újak feloldásához, szinte „többcsatornás” had­járatot indítva nevelési kul­túránk erősítéséért. Lelkiis- meret-ébresztő műsorok ezek. aki végignézi őket, nem marad érintetlenül. Jól teszi a televízió, hogy ilyen sok­oldalúan vállalja feladatát, hisz ma már nyílt titok, hogy a felnőtt ember érzelmi kul­turáltsága vagy épp kulturá- latlansára nagymértékben azon múlik, hogy a családból mit hozhat magával, hogy szüleitől mit kapott útnava- lóul. vagy épp mit nem ka­pott meg. szóval e kapcso­lat a helyesen kiépített kap­csolat döntően kihat az új nemzedék leltó-erkölcsi egészségére, a helytelen, rossz viszony viszont véglegesen is károsíthatja a formálódó gyermek személyiségét. Családi kör . Persze, ezekben a műso­rokban nem kapunk recep­tet minden fellelhető bajra, már tudniillik a baj gyógyí­tására, megoldást nem kínál­nak minden egyedi problé­mára. Reménytelen volna est várni tőlük.. Épp ezért még a legegyszerűbb riportműsort sem nézhetjük azzal a szem­mel, hogy benne egy az egy­ben a magunk családi gya­korlatára alkalmazható ta­nulságokra lelünk. Helyes alapelvekre viszont igen. Például a Családi kör leg­utóbb egyértelműen bizonyí­totta — ezúttal is szellemes és szemléletes példatárral is szolgálván —, hogy a gyer­mek tanulásra, iskolai mun­kára ösztönzésének is hány­féle emberi lehetősége van, s ugyaniakkor milyen veszé­lyes lehet a ..te csak tanulj” egyoldalú szülői parancsol­gatás, az elfogult szülői szemlélet Továbbá az, ha a szülő nem veszi észre, hogy igienis gyermekének is lehet­nek vágyai, érzései, elképze­lései a világról, és önmagáról isi, csakhát a szülő nem akar tudomást venni róla, saját ambícióit kényszeríti rá min­denáron a neki kiszolgálta­tott csemetéjére. Bizony, az effajta szülői diktatúra: a családi nevelés zsákutcája. Szülők iskolája A kamaszok világát körül­járó, körül tapogató Szülők iskolája is azáltal hasznos, hogy jellemző problémákat vet fél, s nem szélsőséges esetekkel kívánja magát ér­dekessé tenni. Vekerdy Ta­más műsorvezető nagy tapin­tattal és őszinte érdeklődés­sel faggatja sorra a kamaszo­kat, majd a beszélgetések eredményét szembesíti mint­egy a meghívott felnőttekkel, szülőkkel. Ami különös e kamaszokat vallató műsor­ban : .bár tudjuk, hogy a gyer­mekkornak ez a szakasza ele­ve tele van ellentmondások­kal, az emberré érés feszült­ért mutatja meg szinte a meglepetés (erejével, feltszá- nes benyomásainkra rácáfol­va — ezek a kamaszok sok­kal egyszerűbben, tisztábban látják az életet, mint ahogy ini, felnőttek olykor feltéte­lezzük róluk. Meglehet, kül­sejükben kócosak, de belül sokkal rendezettebbek, mint ahogyan egyes esetekben, el­fogultan megítéljük őket. Ami arra figyelmeztet ben­nünket, hogy jobban meg kell ismernünk őket* csak így kerülhetünk közelebb hozzájuk. Vekerdy Tamás műsora erre ösztönözi Mérlegen Itt volt a legutóbbi adás­ban a szerelmes kamaszok példája, meglepetéssel ta­pasztalhattuk, hogy milyen éretten és komolyan fogják fel ezek a fiatalok a sze­münkben sokszor gyanússá váló fiú és lány kapcsolat lé­nyegét is. A megszólaltatott kamasz szerelmespár vallo­mása, meglehet, kicsit idilli- kusabbra festette ezt az ér­zelmi kapcsolatot — ifjúsági regénybe illően szóltak he­lyenként legbensőbb érzé­seikről, meglehetősen formá­sán, de abból az is kiérezhe­tő volt, hogy jobban kell bíznunk a kamaszok érzel­meinek őszinteségében, A ka­maszok világa összetett, oly­kor kuszáltan zavaros is le­het, csakhogy ez nem a már megromlott, hanem a még erjedő must zavarossága, amelyből új bor születik. Egyébként e sorozat értéké­hez, tartalmi gazdagságán túl hozzátartozik formai egy­szerűsége és szerkezeti vilá­gossága. Nem tudományos- kodik, nem magyarázza agyon a jelenségeket, nyel­vében mindenki számára hozzáférhető, azaz köznyel­ven szól, A fiataloknak cím­zett Mérlegen című ifjúsági műsorról ugyanez már ke­vésbé mondható el. Legutóbb itt is a szerelemről, a pár- választásról folyt a diskur­zus, de a stúdióbeli vitából már hiányoztak az előbb em­lített erények. Az eddig jobbára gazdaság-, társadalompolitikai kérdé­sekkel foglalkozó Hatvanhat is a családi élet területére ruccant ki pénteken, fórumot adván dr. Czedzel Endrének, hogy ismét elmondhassa azt, amit egy teljes sorozatban már szenvedélyesen kifejtett. Amivel jelezni szeretném, hogy lényegében ez az adás nem hozott újat a Jövőnk titkai című Sorozathoz ké­pest. Ismétlés a tudás anyja, mondogatjuk olykor, s kü­lönben is, a más forma ugyanannak a tartalomnak is másszínezetet adhat. Mé­gis, mindezek ellenére kár volt elővenni a genetikával összefüggő problémákat. Látván a műsort, nehezen tudtam eldönteni azt is, hogy a téma igazán társa­dalmi fontossága miatt ke- rült-e a közérdekűnek szánt Hatvanhat programjába, vagy pedig általa a divatos téma felé kacsintott egyet „engedékenyen” a szerkesz­tés. Mert a női meddőség, s az ezzel kapcsolatos teendők nem lényegtelenek, a med­dőség elleni genetikai hada­kozás sem érdektelen, de va­jon ilyen jellegű közhírelé­se, publicitása arányban van-e valóban a téma társa­dalmi súlyával? Az ember mesterséges megtermékenyí­tése körül annyi még a nyi­tott kérdés, a tisztázatlan do­log, az újszülött tulajdonsá­gait befolyásoló, jó irányba befolyásoló genetikai közbe­avatkozásról annyi még az ellentmondó vélemény — még szakmai berkekben is! —, hogy tisztelvén bár Czei- zel Endre ügybuzgalmát, túl­zásnak tartom ezeknek a problémáknak a képernyőn történő szinte napirenden való tartását; milliók előtt szellőztetni meg azt, ami még korántsem „patyolattiszta”. V. M. Tanteremből a kiállító­terembe Tegnap délben Szolnokon, a Pálfy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépisko­la auláiéban nyitották meg Kanvó Ferenc kecskeméti fotóművész kiállítását. A Tamvavilág című bemutatón 30 kép látható, melyek az ország lakossága 'közel eÉv­tizedének saíátos életmód­iét mindennapjait tükrözik a művészet nvelvén. A diá­kok — a szünetekben, a .ta­nítás után — a hót végéig láthati ák iskolái utóban az összeállítást A fotókiállítás az iskola- tárlat-sorozat első rendezvé­nye. melvet a Megyei Műve­lődési és Ifiúsáai Központ Népművelők egyesületi számvetése Szélesítik a továbbképzések körét Gyakrabban szerveznek eszmecseréket A Magyar Népművelők Egyesülete Szolnok megyei Szervezete hétfőn délután Szolnokon, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ­ban tartotta meg első tag­gyűlését. A fiatal', alig egy éve alaikiulit szervezet tagjai eddig végzett munkájukat és a jövő féladatait tekintették át. Az alakulás évében leg­több teendőt a szervezeti élet kiépítése. stabilizálása je­lentette. A megyei szerve­zet jelenleg 60 tagot szám­lál. a továbbiakban szeret­nének minél több népműve­lőt művelődési házakban, vállalatoknál. tenmelőszö- vetkezetekben dolgozó köz- művelődési szakembert be­vonná a szervezet munkájába, más szervezeteikkel félívett kapcsolataik révén pedig tö­megbázisukat szélesíteni, pártoüótagjailk számát növel­ni. A szervezet az élteit rö­vid idő alatt is hasznos szakmai kapcsolatokat épí­tett Iki a szomszéd megyék, elsősorban Bács-Kiskun és Hajdú-Bihair szakembereivel, úgyszinltén a Magyar Peda­gógiai Társasággal és a Ma­gyar Könyvtárosok Egyesüle­tével. A könyvtárosok egye­sülete Szolnok megyei szer­vezetével több közös rendez­vényt is tartottak. Szakmai tevékenységüket elsősorban a különböző pá­lyázatokon résztvevő nép­művelők támogatása ielle- mieztie ezidáig. A továbbiak­ban ezt a tevékenységüket szélesíteni kívánják. Terve­zik például, hogv a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont — mint a szervezet bázisintézménye — tovább­képzéseibe bevonják a köz- művelődés egyéb területein — üzemekben. termelőszö­vetkezetiekben — dolgozó egyesületi tagokat is. To­vábbá bekapcsolódnak a kecskeméti művelődési ott­honi szabadegyetem munká­jába. részt vesznek a Haj- dú-Bihar megyei művelődési központ, a művelődési ott­honok irányításának: me­chanizmusát, vizsgáló szoci­ológiád fe1lméré9ben. Szolnok megyei tapasztalatokkal egé­szítve ki azt. A jövőben ■gyakrabban kívánnak szak­mai eszmecseréket rendezni. A megyei szervezet prog­ramjában szórakoztató, sza- badidőrendiezyén.vek js sze­repelnek. Az idén Szolno­kon megrendezett nagy si­kerű farsangi estnek 1982- ben Jászberény ad otthont. az említett szakközépiskola, s a Varga Katalin Gimná­zium indított. Figyelembe véve az életkori sajátossá­gokat a fialtatok érdeklődé­sét a 'tervek között olvan bemutatók — plakát grafi­kai tárlatok — szerepelnek, melyek a képzőművészeti nevelést, a vizuális kultúra fejlesztését segítik. kutató volt. A magyar gyü­mölcs. A darvinázmius Ma­gyarországion. A magyar bi­ológia története, A magyar­ság virágai című összefog­laló munkái széles körben ismertek nemcsak a szak­emberek előtt hanem a ter­mészettudományi érdeklődé­sű olvasók előtt is. A magyarság virágai cí­mű éltflogó tanulmányköteté" ben például azt a kérdést vizsgálja, hogy volt-e a honfoglaló magyarságnak valamilyen viiágkultusza. Előtte ugyanis a múlt szá­zadban „inkább regényes képzelet szabad csapongásá- val. mint komoly tudomá­nyos kutatás alapján igye­keztek. meSßeä,e!mi erre a kérdésre”. ~ Rapaics Rajmund az Ár­pád-kori férfi és női nevek vizsgálata alapján arra a megállapításra jutott, hogy a bojtorján, borsos, kökény, kökörcsin, torma. stfo. sza­vak már a levédiai őshazá­ban is használt szavak vol­tak. A rózsa, viola, liliomról már a latinos hangzás is elárulja, hogy a keresztény­séggel kerültek a magyarság kertjébe és nyelvtóncsébe. De a kökörcsin, kökény stfo. az ősi pogiánykor hagyaté­ka. Középkora feljegyzések­ben gyakran találjuk a kö­körcsin nevét. Mátyás király világhírű könyvtárának egyik kódexé­be a kötet végiére, a juhok­Kanvó Ferenc fotód no­vember 23-tól a Varsa Ka­talin Gimnáziumban látha­tók. igénv szerint azonban a megyeszékhely más közép­iskoláiban. szakmunkáskép­zőiben is bemutatják. Ké­nünkön: a megnyitó utáni pillanatok. nak himlő elleni hasznos or­vosságként írt be valame­lyik. Budá környéki, pálos szerzetes egy receptet, mely szerint a kökörcsin gyökére hasznos gyógyszer. A kökör­csin gyökérének gyógyító hatásáról pedig az akkori nyugati forrásokban nem találtunk adatot, mart a kö­körcsin neve csak évszáza­dok múlva lesz ismeretes N yugat- Európában. Vannak azonban oiyan ta­nulmányok is. Rapaics élet­művében. amelyek SzóLpok megye növénytani kutatásá­nak alapvető forrásai. Pl. Adatok Szolnok és vidéke flórájához című dolgozatá­val' .ja vidék és az Alföld fjarüsztdkai kutatásának mo­dem korszaka, egyben az Alföld növényföldrajzi meg­ítélésének új iránya kezdő­dik”. A Debreceni Szemle első évfolyamában megjelent A közép-tiszavidéki szikes talajok mövényszerkezetei című értekezésében a nö­vénytan történetében új utat találván a legkorszerűbb tu­dományos módszert alkal­mazva „írja le Rapaics a tiszaimenti és tiszántúli szi­ki növényszövetkezeték zó­nációit és minőségi összetér tellét jellemezve azokat ta­lajaik kémiai tulajdonságai­val”. Ezzel .pedig nemcsak a növénytan tudományénak tett hasznos szolgálatot, ha­nem a szikes területek me­zőgazdasági felh asznál ásóhoz, is utat mutatott. Rátkai Márton jubileuma A közönség kedvence volt. Minden, ellene szólt az in­dulásnál — sem fizikai adottságai sem énekhangja nem predesztinálta színpad­ra Következetesen és kono­kul építette pálváiát. s mint Kellér Andor pompás Bal négyes páholyában íria — önmagát fedezte feL fedez­tette fel pontosabban Beöthy Lászlóval, a neves színház- direktorraL Persze szeren­cséié is volt. hogy kamasz­kori álmát nemcsak valóság­gá változtatta. nemcsak egyszerűen színész lett ha­nem sztár is — a sztárság minden kellékével — de ezt ő. aki semmit sem kapott ingven meg is engedhette magának. A hagyomány sze­rint többszöri nekirugaszko­dás. vidéki kezdés után kap­ta a nagy lehetőséget már a legendás Király Színház deszkáin: Az éppen ügyele­tes támcoskomdfcus. Szdklav Kornél mint a Gül Baba Mulkója egyszerűen képte­len volt negyedszer megis­mételni számát, s a török agák közül egyszerre 'kipat­tant az eddig ismeretlen Rátkai. és olvan fergetege­sen táncolta el Huszka da­lát. hogv a publikum egy­szerűen többé nem feleltet­te el. Beöthv eztán okosan mindent véle iátszatoitt eL ebben a műfajiban, amely­ben akkor világhatalom vol­tunk. hiszen Kálmán Lehár. Jacobi Szirmai. Buttvkav. Kacsóh tartoztak a házi- s™rzők. s Dadák. Király Petráss. Szentgvörgvi a ve­zető színészek közé. Rátkai n»ve valóban eggvé vált az operett műfajával, amely­nek sok rossz tóiséiét töb­bek között tündéri fantáziá­iéval maga tette ártalmat­lanná. „Legalább száz ope­rettben játszottam ... Mit tudom én. a siker talán en­gem is levett a lábamról... Hiszen szerettem én az ope­rettet is! Megpróbáltam, ta­lán nem sikertelenül, vala­mi úiait alkotni benne. Meg­próbáltam ezekben a szere­pekben is egyszerű, reális, emberi hangon beszólni”. Sokat játszott legszíveseb­ben drámát. Még talán mis­kolci éveiből hozta örök *6- várgását a míves szöveg, a drámai szituációk iránt vagy egyszerűen unta éne­kes bolondozásait? Amikor a Hamietben. mint első sír­ásó lélent meg. alaposan za­varba hozta raiongóit Pe­dig előtte már Földes Imre. sőt Rostand prózáién edző­dött de mégiscsak a követ­kező Földes-dráma. A hi­vatalnok urak Rőtül bácsi- iáként ismertette el magéit tel'zs értékű prózai színészi­nek ... A Fővárosi Ooerettszán- ház. a Roval Színház, az Andrássv úti Színház, a Bu­dai Színkör nagyszerű hu­morú. fanvar bölcsesséeű nagv egyénisége a nyilas terror éveiben buikálná volt kénytelen. Hamis néven, hamis papírokkal élt mint­ha csak egv rossz szerepet bíztak volna rá. Olyan hite­les volt ezúttal is. hoev el­hitték a hegedűszakértő e?ész meséiét és cserébe — életben maradhatott. Nagy elégtétele volt. amikor egye­nesen az ország első szín­padára hívták a felszabadu­lás után ahol elsőként Mo- liére Tartuffe című drámá­iéban Orgonként lépett szín­re Aztán jött A civilizátor. Madách szatíráin.. az Orosz emberek. A szabin nők el­rablása. az Ötödik hadosz- loo. a Szerelmi házassá^, A revizor... S a nagv szere­pek mellett egv másik ki­tüntetés: kinevezték az Or­szágos Színiiskola igazgató­iénak. Rátkai Márton mosit len­ne százéves. Rá emlékezve érdemes elgondolkodni egv buta előítéleten: vannak eaváltalán alacsonyabb és magasabb rangú műfajok vagv inkább csak tehetséges, igazi művészek vannak? Nemlaha György K. Gy. liü* Siker a dzsessa-balett. Fannoye Ajkens a Stockholmi Tánc Főiskola tanára tart órákat a Magyar Állami Ba­lett Intézet VII. és IX. évfolyamos növendékeinek. A modern dzsessz-balett oktatásának akkora sikere van, hogy Pannoye Ajkens óráin a Balett Intézet többi hall­gatója is részt vesz — akár nézőként is A gyógyító kökörcsin [_ ____és társai______ R apaics Rajmund Szolnok környékén végzett növénytani kutatásairól Rapaics Rajmund kiváló természettudományi író és Iskolatárlat-sorozat indul

Next

/
Thumbnails
Contents