Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-18 / 270. szám

1981. NOVEMBER 18 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Compaek tiszaroffi telephelyén évente 10 különböző terméket csomagolnak. Ké­pünkön 1 kilogrammos asztali sóból naponta 60 tonnát készítenek elő szállításra ALKATRÉSZGYÁRTÓ LÁNC Feltárulnak a rejtett tartalékok Megbízás az AGROKER-tOÍ . Mit tudnak az otthoni gépek? Érvek a kételkedők meggyőzésére vonható. A kételkedők meg­Üigy kezdődött, hogy a nyá­ron, a betakarítás nagy haj­rájában a mezőtúri Magyar —Mongol Barátság Termelő- szövetkezet forgácsolóműhe- lyében ikerszivattyűkat ké­szítettek. Mivel ez az alkat­rész országosan is hiány­cikknek számított, megbízást kaptak az AGROKER-től, hogy gyártsanak belőle 200- at. A mennyiség viszonylag nagy, a határidő pedig rövid volt. Ekkor jött az ötlet; a fongáesolóműhely vezetője, Molnár János felajánlotta, hogy néhány munkatárséval összefogva a hiányzó dara­bokat elkészíti munkaidő után, otthon. — A munkám egyben a hobbim is — meséli —, így évek alatt összegyűjtöttem a MÉH-telepről, a gyárak ki­selejtezett eszközeiből egy csomó olyan gépet, amelyet aztán itthon rendbehoztam, üzemképessé tettem. Csak egy nagy baj volt, hogy nem tudtam kihasználni. Húsz éve dolgozom a szövetkezet­nél, a munkatársaim közül jónéhányan a kezem alatt váltak szakemberekké, nem tudom otthagyni őket egy iparengedély kedvéért. Ezért is örültem annyira, hogy végre alkalom adódott ki­próbálni. mit tudnak a gé­peim. Megkaptuk a nyáron az egyszeri alkalomra szóló engedélyt, és megcsináltuk a hiányzó alkatrészeket. A sikeres, de rövid akció lezajlott, a kombájnokhoz időben eljutott az ikerszi­vattyú. A szövetkezet veze­tőiben pedig megmaradt a gondolat, hogy jó lenne ezt a ..parlagon heverő kapaci­tásit” rendszeresen foglalkoz­tatni. Mintha csak válasz lenne erre, megjelent egy új rendelet, amely többek kö­zött lehetővé teszi ipari szakcsoport létrehozását. Ez gazdaságilag önálló egység, de működését a szövetkezet­tel kötött kétoldalú szerző­dés szabályozza. — Felmértük — mondja Gonda Sándor, a szövetkezet főmérnöke —. hogy iövőre mintegy 3 millió forint érté­kű alkatrész gyártására len­ne lehetőségünk, az AGRO- KER számára, ha felhasznál­va a vállalkozókedvet en­gedélyezzük az alkatrész­gyártó szakcsoport működé­sét. Legalább egymillió fo­rint értékű munkát végez­hetne el ebből a szakcsopor­tot létrehozó 5 —6 dolgozó. — Persze, jönnek a kétke­dések: mi van. ha a munka­helyen pihennek, és) csak otthon termelnek? Erre több ok miatt sem kerülhet sor. Először is. ismerjük az em­bereinket. becsületes, jó dol­gozók. Másodszor, a tsz mű­helyében teljesítménybérben dolgoznak, tehát aki lazít, a borítékja bánja. Harmadszor pedig, a szakcsoport léte a szövetkezettől függ. ha tény­kedésük sérti a szövetkezeti érdekeket, az engedély be­gyozésére persze van még egyéb érvem is. Azzal, hogy törvényes lehetőséget bizto­sítunk dolgozóinknak a mun­kaidő után végzett tevékeny­ségekre, segítséget nyújtunk tisztességes, legális jövede­lemszerzésre, szerintem elő­segítjük a munkahelyhez kö­tődést is. Ez ,az új vállalko­zási forma például a mű­helyvezetőnket, Molnár Já­nost még inkább hozzánk köti. ő nem elégszik meg az­zal, hogy valahogy elvégzi napi munkáját. Alapszakmá­ja esztergályos, de mivel már hosszú ideje mezőgazdaság­ban dolgozott, úgy érezte, kevés, amit tud. Beült fel­nőtt fejjel az iskolapadba, elvégezte a mezőgazdasági szakközépiskolát, sőt most már a technikusi ^minősítőn is túl van. Ha nem tudunk lehetőséget adni neki — és a többi hozzá hasonló aktív emberünknek —, hogy „ki­fussák a formájukat”, lehet, hogy néhány éven belül máshová mennek, esetleg iparengedélyt váltanak. így viszont adott a lehetőség. Rá­adásul úgy, hogy az anyag- beszerzés, a munka „felhaj­tása” a mi dolgunk, ők pedig csinálják, amihez a legjob­ban értenek. Molnár János igazi mester­emberként, nagy szeretettel mutatja be a birodalmát, azt a garázsnyi helyet, ahol egy­más mellett sorakoznak a gondosan karbantartott gé­pek, a kétajtós szerszám­szekrényben a vagyont érő szerszámok. — Most már talán valami hasznot is látunk belőle — mondja mosolyogva. — Kü­lönösen a feleségem elége­dett a dolgok ilyen fordula­tával, hiszen mióta a há­zunk felépült, én úgyis min­den szabad időmet itt töltöt­tem. Ez a műhely — mutat körbe —, a marógép, az esz­terga, a gyalugép, meg a padláson lévő hőkezelő ke­mence biztosíték arra, hogy a szakcsoportban szakmailag is kifogástalan munkát tud­junk adni. Ügy gondoljuk, ha naponta négy órát ráhú­zunk, számíthatunk egyen­ként úgy ötvenezer forintra évente. Fontos tehát a munka is, a pénz is, éppen úgy, mint bármilyen vállalkozásnál. Az alkatrészgyártó lánc alakul, mint számtalan egyéb új tí­pusú vállalkozás, amely az élet minden területén moz­gásra bírja a rejtett tartalé­kokat. A kis egységek be­kapcsolódnak a nagyobbak munkájába, belépnek az új áruk a kereskedelembe, élén­kül a mozgás. Esetünkben ez annyit jelent, hogy egy kicsi­vel egyszerűbb lesz az al­katrészbeszerzés, egy kicsi­vel kevesebbet állnak a drá­ga gépek, egy kicsit javul sok ezzel foglalkozó ember közérzete. Fejszés Edit Napirenden az irányító munka ülést tartott a Pedagógusok Szakszervezetének titkársága és az SZMT titkársága A Pedagógusok Szakszer­vezetének titkársága és a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának titkársá­ga együttes ülést tartott teg­nap délelőtt Szolnokon. Az ülésen — amelyen részt vett Voksán József, a Pedagógu­sok Szakszervezetének főtit­kára és Árvái István, 'az SZMT vezető titkára — a Pedagógusok Szakszervezete megyei Bizottságának irá­nyító tevékenységét vitatták meg. Zámbó Árpádné megyei titkár a szervezeti felépítés­ben szükséges változtatások­ról szólt. Kiemelte, hogy az alapszervezetek indokolatla­nul magas száma hátrányo­san befolyásolja a megyei bizottság irányító tevékeny­ségét. Utalt arra is, hogy az állami és a szakszervezeti irányítási szintek összhang­ja megyénkben még nem teljes, ennek megteremtése pedig igen fontos feladat. A vitában felszólalt Majo­rosi Károly, az MSZMP me­gyei Bizottságának titkára, aki hangsúlyozta, hogy a pe­dagógus szakszervezetnek az eddigieknél tágabhan kell értelmeznie feladatát, a pe­dagógusok jó közérzetének biztosításához nemcsak anya­gi, hanem szemléletbeli tá­mogatás is szükséges. Csepeli gyár Ausztriában A Csepel Vas- és Fémmű­vek egyedi gépgyárában már megkedzték a felkészülést az osztrák megrendelésre ké­szülő komplett húaóüzem be­rendezéseinek tervezésére, gyártására A gyár külkeres­kedelmi vállalata, a Pannó­nia a közelmúltban szerző­dött az ausztriai Voest Al­pine céggel, amelynek értel­mében több mint 70 millió schilLingért komplett üzem szállítására vállalkozott. A Csepel Művek egyedi gépgyára hegyezőgépet, vo­nópadokat, egyengető beren­dezéseket, különböző mérle­geket, olajozó kádakat, szál­lítókocsikat és’ különféle ki­szolgál óegységeket készít osztrák partnerének, a meg­állapodás alapján egy év múlva útnak indítják az első gépsizál 1 ítmányokat A csepe­li gyár gyakorlatilag mint export-fővállalkozó vesz részt az üzletben, mert több más magyar iparvállalat is bedolgozik. Például a mérle­gek egyes főegységeit a METRIPOND gyár szállítja, aa egyengető gépeket pedig az Aprí.tógépgyár készíti. Az utolsó gépsorokat 1983-ban helyezik üzembe, s ezután munkába állhat majd az egész új gyár. Egyebek között a Hűtőgépgyár megrendelésére is dolgozik a jászberényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalat. Asztalosaik a gyárnak jelenleg nyolcszáz darab rakodólapöt készítenek TWffl~kozdoményezés Nyolc hónap alatt kifizetődik Sok ezer tonna olaj helyett hulladékhő A szolnoki energetikai konferencián talán véletle­nük az országos energiafel­használási kérdésekkel fog­lalkozó előadás után egy olvan fejtegetés következett, ámelv vállalata energiara­cionalizálási témával fog­lalkozott. Véletlen volt vagy sem. az időzítés igen iól si­került hiszen mondhatni szenzációsizámba menő be­számolót hallhattak a részt­vevők. A Tiszameniti Vegyi­művek kezdeményezéséről Szabó József, a vállalat fő- energetákiusa beszélt A Tiszamenti Vegyiművek e hőmennyiségnek mintegy 55—60 százalékát elvoníte. és felhasználta. viillamosener- gia-termelésre, ebből fedezi saiát szükségletét s amenv- nviben mód van rá. az or­szágos hálózatba is. juttat belőle. Eddig a TVM-ben keletkező hulladékhőről szó­ló történet egv évtizedes, ígv sokak által is ismert, ré­sze. A szítani folytatódik. Mégpedig ott. hoev a vál­lalatnál külföldi szakmai lapban publikált cikk alap­ján félfigveitek arra: mű­szaki megoldást- találtak az alacsonyabb szintű — gon­doljunk vissza az előbbi számokra — az itteni 40 százaléknyi veszendőbe me­nő hőmennyiség hasznosítá­sára. Alapos kutatás követ- fcezeifcti a szakirodálomban, (Kis kitérő: manapság igen sok szó esik a vállala­Mi az akadálya, hogv a TVM-ben is valóság legyen áz elképzelésekből? Stabil fogyasztó kell - vállalatnak, hiszen ha nincs hőelvonás, s ha nincs melegvíz-felhasz­nálás, mérsékelni kell a kénsavevártás ütemét. Mi­előtt azonban a lehetséges ..vevőkről” beszélnek, érde­mes megemlíteni, hogy a TVM-ben ígv ..megfogott” hőmennyiség évente 25—27 ezer tonnányi ólai felhasz­nálásának felelne meg. A küliöldlön elkészült létesít­mények .gazdaságossági szá­mításai pedig azt mutat iák. hogv ezek megtérülési ide­je 7—8 hónap a mai ener­giaárakon amelyeknek trendje évenként növekedést muitát. Tehát a fogyasztók: Svéd­országban az említett város­Miről is volt szó? Arról a több milliónyi kalóriától, amelv most oilianaitnvilag a levegőbe száll illetve a Tiszába jut A Tiszamenti Vegyiművek az országiban a legnagyobb üzem. amely kénsavat gyárt Az általános iskolai tankönyvekben is tanítják, hogy e vegvianvag előállításánál hő szabadúl fel A szolnoki üzemben óránként 80 millió kalória hő keletkezik, amelv 7.5—8 tonna köolai-egyenértéknek felel meg. ti vá.Ralko zásoktól Figye­lemre méltó, hogy a TVM miiven módszereket alkal­maz általa hiasznosíthatónak vélt kutatási eredmények adaptálásáért. Ami itt ter­mészetes. például az. hogy külföldi szaklarafigyelőket fi­zetnek meg az ma még rit­kaságnak számít a vállala­tok gyakorlatában.) Mire is iutottak ennek nyomán a TVM-ben? Megis­mertek ólvan cégeket, ame­lyek technikai berendezései­ket készítenek az említett alacsonyabb szintű hulla­dékhő visszanyeréséhez. Megismertek például egy svédországi várost Hälsiing- borgot -ahol egv. a TMV-hez hasonló kapacitású kénsav- gvártó üzem százezer lako­sú város fűtését oldja meg eme módszerrel. Tízezer család otthonát melegítik ekképpen. ban • 8 kilométeres vezeté­ken utazik felhasználási he­lyére a meleg víz. Az első lehetséges alternatívaként ezen az alapon számításba iöhet Szolnok fűtése is. Nyáron azonban semmi szükség a lakások melegíté­sére az említett északi város­ban ilyenkor a tenger vi­zével oldiák meg a kénsav- gvári hűtést Mintegy 30—40 vállalatot intézményt Jkeresett meg” a megyei tanács közremű­ködésével a Vegyiművek az­zal. hogv szabad a vásár, ki tudná hasznosítani a meleg vizet? Időközben megbízta a VEGYTERV-et. tervező partnerét, egv előterjesztés kidőli3ozására, amelvfoen fel­vonultatják a szakemberek a lehetséges megoldási, hasz­nosítási módozatokat A vállalat szomszédságában, két nagyobb mezőgazdasági üzem dolgozik. Megvizsgál­ták a kömvező ipari létesít­ményeknél is — hol. miként hasznosítható az így szolgál­tatott hőenergia? Tószegen, a község termelőszövetkeze­tében a csirkenevelő háza­kat ola j iái fűtik. A Szolno­ki Állami Gazdaság terved­ben csirkenevelő létesítmé­nyek építése szerepel. Adó­dik a felhasználás kézenfek­vő média. Azután ielemtke- zett más mezőgazdasági üzem is: a rákóczifialvi Rá­kóczi Termelőszövetkezet amelv üvegházak illetve fÓ- liateleoek fűtésére tudná használni az említett ener­gia mennyiségének, egv ré­szét S még egv lehetséges megoldás, amelv a nvári. il­letve nyárvégi hasznosítást lehetővé teszi: a levegő elő­melegítése a szemes termé­nyek szárításánál. Eddig az elképzelések so­ra. pillanatnyilag, a hasz­nosításra. A VEGYTERV. számításokkal, alapos gazda­ságossági mérlegeléssel, ki­dolgozott a TVM-nek egv felhasználási iavaslatot ámelvben a iförrás”-oldlal pontosan tisztázott A fel­használási oldal még nem egészen, jelenleg ezt vizsgál­ják. A történet folytatódik Az említett energetikai konferencián az Országos Energiagazdálkodási Ható­ság képviselőié megemlítet­te : kormányhatározat van arra. hogy a benvúitiott energiaracionalizálási pályá­zatokat gyorsan bírálják el a hatóságok, a pénzügyi szervek Az Állami Fejlesz­tési Bank egyik vezetője ugyanezen a tanácskozáson arról szólt hogv a VI. öt­éves terv időszakában 6.4 milliárd forintot fordítanak hazánkban az energiaracio­nalizálási program támoga­tására. A Vegyiművek kezdemé­nyezése — az előzetes fel­mérések a számok arról be­szélnek érdemes az alkéro- zeléseket részletesen kidol­gozni — várhatóan az elbí­rálandó pályázatok egyike lesz. A hulladékhő haszno­sításának története a TVM- nél még csak a kezdeténél tart A folytatásról tájékoz­tatjuk olvasóinkat Hajnal József Kutatás után Fűtés Szolnoknak7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents