Szolnok Megyei Néplap, 1981. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
1981. NOVEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Akinek festmény a névjegye Látogatóban Chiovini Ferenc érdemes művész, Munkácsy-díjas műtermében A Chiovini-műterem még a hazaiáró látogatót is mindig meglepetéssel fogadta. Az idős Mester — minden tisztelőiének kedves Feri bácsi ia — ú? alkotásai mellett mes-megtér. mint tékozló gyermek. eev-eev rési. a Mester ifjúságát idéző kén is az öreg műterembe. lev örvendezhettünk néhány éve az Amerikát is meaiárt Tűznek. Chiovini Ferenc 1925-ben festett nagyméretű. utánozhatatlan dimaimiz- musú festményének, s most eav 1932-ben datált ..új” Chiovini-kéDet láthattunk a szolnoki Művészrtelen doyenjének műtermében. De örömünk fokozódik, amikor a nyolcvankét éves. hosszas betegségéből lábadozó házi - gazdánk forrásértékű, régi mesélőkedvét érezzük. — A Ikévéknek is meavan a maauk sorsa, nemcsak a könyveknek. \Ez a — kerekítve *— tél évszázada festett Ikévem eav aukció révén került vissza chozzám. Itt méa 'más színű a Zaavva. a bal várton viroslanak a Scheftsik telev avró iházai. Méa (az éa is máskévven kéklett! Na. -persze, akkor méa nem volt körnvezet- szennvezés. természetrontás, franckarika. Ha úgy itetszik. fiavelemielkeltőnek is szánom a vásznamat: nézzétek men miiven szép a természet. ha vigyázunk rá! \Egyébkéntí. 1úav hiszem, ez a festmény hiányzott a műtermemből. Nélküle foahíias lenne az 1930-as években festett képeim avűjteménve. — A Téli piacotok hová készül? Egv kén ion. a másik mesv... ? — Mondtam már neked, kedveském. 'hoav a maaam- iaita festőnek kétszer van baja: ha elviszik a képeit, mea \ha nem viszik el. A Téli Piacozókat a jövő évi orszáaos - tárlatra küldöm. — S a Gácsi Dontré? — Miska? A hatvani port- rébiennáléra nevezem. Szeretem iezt a képet, nem hiába nehezen készült el... — Ezt hogy értsük? I— Űav. 'hoav Gácsi Hilt békésen eav félórát, aztán eltűnt.. ■ Egyszer aztán csak elkaptam: idefigyeli. Miska: (azt mondta az egyszeri festőnek a bankár, a memendelöie: Mester. Iez 'd kép nem hasonlít rám! No. ió. mondta a festő, és kiállította á (képet Eav uzsorás arcképe címmel. Tudod. Miska, hogy nézel ki a befejezetlen képemen? Mint Ka~ kuk Marci! Kiállítsam? Eljött Mihály rögvest. Így készült el a joortré. — Az 1925-ös. 1936-os és egv későbbi kénén kívül kevés portréiéit ismeri ük. — Van vedig méa néhány. Réaebbről. iA nehéz évek. a személyi kultusz 1után mea- csappant a portréfestészet respektie. En Imagam is számos. 'jeles, azóta sajnos elhunyt kortársamat kértem. hogy megfesthessem portré- Az országosan is ismert személyiségek, közéleti emberek mind udvariasan kitértek a kérés elől... — Egyszer azt mondta: a nvár nagy gyűrkőzés a festőnek. Nos. hogy telt... ? — Mindenképpen jól, mert láthattam a nyarat. A debreceni szemészeti klinika tudós-orvosai visszaadták a látásomat. — meaoverálták a szemem. Előtte hnár inkább csak éreztem a nyarakat. Nézd. minden rosszban van valami ió is. ha nem tör rám a ..vaksisáa” sohasem értem mea milyen 1is az la belső látás. Mondjam azt: éveken át belső látással festettem. Azt mondják, ezek a képeim semmivel sem rosszabbak la többinél. Szóval. jól avűrkőztem. jól telt a nvár. ,s a festők iaazi évadja, a szép. hosszú ősz is: 'dolaoztam. De azt ne kérdezd, mikor állítok ki! Csak épp leadoaatom a névjegyemet. eav-egy képet. Az iaazi kiállítás iünnep a művésznek, közönségnek. Nem mindennapos dolog.:.'! Az ember csak akkor szólaljon mea. 'ha van mondanivalója. A festő csak akkor állítson 1 ki. (ha tud újat. szebbet mutatni. Nem /hiszek a mindenáron összeeszkábált kiállítások értékében, hasznában — Mi sóm. köszönjük a beszélgetést. Tiszai Lajos Summásdalok,aratónóták FídtsioK ÉS IDŐSEK PÁ VAKŐRE Kengyelen Teri néni maga viszi citeráját a próbákra Pénteken este a pávakor próbál. Szokatlan esemény a kengyeli művelődési ház történetében. Mindössze egy hónapja alakult meg az intézmény új együttese, de a. faluban az emberek már tudnak, beszélnek róla. Többen játszanak a gondolattal, ők is megpróbálják. „Sok aratónótát ismerek legényko- romból, talán érdekli a fiatalokat” — mondja bajusza alól az idős bácsi, akit az utcán megszólítottunk. — Három éve — mióta az intézményt vezetem — foglalkoztat a gondolat, hogyan lehetne a község zenei életét megpezsdíteni — mondja Németh Lajos, a művelődési ház igazgatója. — A páva- körnél erre alkalmasabbat keresve sem lehetne találni, hiszen így nem vesznek feledésbe a régi népdalok, a fiatalok, idősek közösségében találkoznak, énekelnek, s a helybeliek is biztos kíváncsiak lesznek majd az ismerősök, a családtagok műsorára. Eddig azért nem sikerült az együttest létrehozni, mert nem volt, aki elvállalta volna a vezetését. Az elmúlt tanévtől kezdve tanít a kengyeli általános iskolában Rőszemé Fodor Ágnes, aki tanári diplomáját magyar—ének szakon szerezte. — Egy hónappal ezelőtt tartottuk a pávakör első próbáját. amelyre kilencen jöttek el. Azért jó, hogy nem keseredtünk el. mert a következőn már jóval többen voltunk, jelenleg körülbelül harminc fiatal és idős dalosra számíthatunk. Relméljük, az együttes hosszabb életű lesz, mint jó pár éve a ci- terazenekar volt, mert ahogy az idősebbek visszaemlékezéséből tudom, az csupán egy-két hónapig működött. — Milyen tervekkel indulnak? — Népdalcsokrokat állítunk össze, melyekben azok a régi summásdalok is szerepelnek, amelyeket a pávakor tagjai hoznak, mutatnak be. Az ismeretlen népdalok mellett akadnak népszerű, de szövegben, dallamban variáns változatok. Természetesen ezeket meg kell szűrni, mert nem egyszer régi slágert, vagy az operett betétet is folklórnak vélik. Bemutat- kozásunkait decemberre tervezzük. Ezt követően Török- szentmiklóson, az ottani dalosokkal közösen lépünk közönség elé. Jövő tavasszal pedig a megyei minősítőn szeretnénk jó eredménnyel szerepelni. A kórust nagy részben a közép- és az idősebb korosztályba tartozók alkotják. Az egyik legszorgalmasabb és legaktívabb tag Kovács Andrásné, Teri néni, aki a próbákra' magával viszi citeráját is. — Kilencéves korom óta játszom rajta — magyarázza. — Testvéreim legényként a hétvégi mulatságokon muzsikáltak. Egyikük harmónikás volt, a másik a klarinétot fújta, én a citeránál ragadtam meg. Esténként a párommal — ő „hermonikál” — órákon át muzsikálunk. — Hogy érzi magát az együttesben? — Nagyon jól. Itthon is sokat danolok, munka közben, közösen meg különösen jól megy. Az egyik „nótát” én tanítottam meg a többieknek, mert még a tanár néni sem ismerte. Sej, haj, lemegyek az Alföldre kaszálni — ez a címe. Ha akarja eljátszom. Előkerül a citera, a lúd- toll pengető, s Teri néni fiatalosan elkezdi a dalt, amit gyerekkorában Mezőtúron hallott először. A falu fiataljai közül hatan—nyolcán járnak a próbákra. Közülük Kocsis Erikával és Varga Rozáliával sikerült találkoznunk. Rozália hetedik osztályos. Erika két éve fejezte be az általános iskolát. — Az úttörőkórusban szívesen énekeltem, azóta szinte semmilyen kapcsolatom nem volt a muzsikával — sajnálkozik Erika. Rozikával barátnők vagyunk, ő hívott az együttesbe. Persze, a szereplés is csábított. Zenét nem tanultam — Kengyelen nem volt rá lehetőség, — így legalább a népdalokat megismerem, ehhez elég az ember füle, meg a hangja. Tulajdonképpen ez nekünk szórakozás, kikapcsolódás is. F, S. Értelmiség — társadalom — közművelődés A Magyar Népművelők Egyesületének vándorgyűlése Szolnokon A Maavar Népművelők mot azokról az úi létesítméEavesületének II. vándor- gyűlése tegnap délelőtt mea-" kezdte munkáját Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. A részt- . vevőket — köztük az elnökségben helvet foglaló Majoros Károlvt. az MSZMP Szolnok megvei Bizottságának titkárát és Kormos Sándort. a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetőiét — dr. Gyarmati Kálmán, az egyesülőt elnökle (köszöntötte. A kétnapos tanácskozást. a szakma másodízben megrendezett lee jelentősebb eseményét. -amelyre az ország minden részéről több mint 300 közművelődési szakember érkezett '■— Barta László a Szolnok meavei Tanács elnöke nyitotta mea. Elismeréssel szólt a köziművelődési szakemberek munkájáról: amelynek eredményeképp megyénk lakosságának is jelentősen- nőtt az érdeklődése a művelődési otthonok, a könyvtárak. a múzeumok. a színházak iránt. Bavre többen kerültek közelebb a kultúrához a művészetekhez. gyarapítva tudásukat, gazdagabbá téve életüket! Örömmel adott szánvekiről is amelyek a megye közművelődési életének fei- lődésát szolgálnák. A Magyar Nénművelők Egyesülete az eűmillt évben Kecskeméten vitatta meg a művelődésügy aktuális kérdéseit. kereste a szakmai előrelépés lehetőségeit. Szolnoki eszmecseréiük közén- Dontiába az értelmiség, társadalom és közművelődés összefüggéseit állították. A kérdéskör első vitaindító előadásiát dr. Huszár Tibor tanszékvezető esvetemii tanár Közművelődés és értelmiség címmel tartotta meg. Áttekintette azokat a történelmi. politikai folyamatokat. amelyek az értelmiség társadalmi szerepét, funkcióit meghatározták, illetve meghatározzák ma is. A fel- szabadulást követően jelentősen nőtt hazánkban az értelmiség aránya. 1949-ben 1.9 százalékot, az egyetemeken. főiskolákon megindult nagyarányú képzés következtében ma 7 százalékot képvisel — mondotta. Társadalmi haladásunk, gazdasági. közművelődési életünk fejlődése csak az értelmiség -társadalmi megbecsülése — beleértve a népművelőket. a közművelődésben dolgozó szakembereket is — noha még ma sem nélkülözi az ellentmondásokat az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett. Huszár Tibor ezt követően a ielenlé- vők kérdéseire válaszolt, maid délután 2 órakor ismét plenáris üléssel folytatódott a tanácskozás. Ekkor került sor a Népművelők tevékenysége című pályázat eredményeinek kihirdetésére. a díiak átadására is. Megyénk pályázói közül Kalmár István jászla-* dányi és Szarvas Gábor iász- felsőszentgvö-rgyi népművelő munka iát értékeitek a legjobbak kitolt. Ezt követően szekció üléseken vitatták meg a szakemberek a munkahelyi művelődés. a művelődési otthoni, a tájékoztatási. irányítási, igazgatási. képzési és a múzeumi közművelődési munka aktuális kérdéseit. A Magyar Népművelők Egyesülieite II. .vándorgyűlése ma délelőtt 9 órától szekció üléseken folytatja munkáját. maid délelőtt 11 órakor értékeléssel, a szekció- vezetők beszámolójával ér véget a kétnapos szakmai tanácskozás. Fotótárlat az észt kiállításon A közelmúltben nyílt meg Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a Bemutattok Szoviet- Észtországot című kiállítás, melynek — az intézmény becslése alapién — eddig tizenöt-húszezer látogató ia volt. A (köztársaság életét, gazdaságát, termékeit bemutató összeállítás egvik leglátványosabb része a fotótárlat. — A kiállításon a (művészeteiket többek között a fotó képviseli. Hoevan válogatták a bemutató amvagát? — Eredetileg száznegyven alkotást szerettünk volna bemutatni Szolnokon. de májusban itt Tártunk és felmértük a művelődési központ nvúitotta lehetőségeket. így végül is harminc fotós — művészek és amatőrök — hatvanegy kénét hoztuk magunkkal — mond i a Vahur Raid, a taUinni In- tertourislt igazgatóhel vetítése. a kiállítás főrendezőié. — Amit a termékek. áruk nem mondanak el népünk- rőli. az észt emberekről életünkről és gondolkodásunkról. az a fotókban fogalmazódik meg. — Elégedettek az érdeklődéssel ? — Mindenképp. Nálunk nagyon népszerűek a fotó- klubok mimitárlatai éoo úgy. mint a köztársasági kiállítások. A szolnoki közönség nagy hozzáértésről tanúskodott A beszélgetések során éreztük, ismerik Észtországot. mindennap iáinkat, őszintén érdeklődnek, s ez nagyon jólesett Szívesen jönnénk legközelebb, akár egv önálló fotótárlaítal is. — Miikor záriák a kiállítást ? ■ — Aki még nem látta, s kíváncsi rá. november 16-án hétfőn, még megtekintheti. Ezt követően Budapesten a szovjet kultúra házában mutattok be úira. s csak ezután visszük haza. — f — 1 r X %-f’lfi1 . / n HHY g W 3 I «w / m m á ^ y ^ Jr w~j § SL * J i MS L * Ä a T s i A n