Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

6 Nemzetközi körkép 1981. OKTÓBER 11. Szovjetunió—Egyesült Államok A párbeszéd kezdetei vagy változások Immár lassan tizedük hó­napja építaeti a Reagan-kor - mánv a mafia úi. hidefihá- borús politikai kurzusát, és sohasem tátkoillta. hoev ..erő- Dozícdóból” akar támevallná a Szovjetunióval. Miután pe- düfi egész. erőltetett fegyver­kezési Doliitákáia alatt iát a az a hamis, mainioulajtív de­magógia alkotta, hogy az USA. sőt a nyugati világ egésze ..élmairadlt” a fefiv- verkezéslben a Szovjetunió és a többi szocialista ország mögöttit — ez az erŐDoliJtikai kurzus a tárfivailábok elvi tagadását is jelenítette. Érthető, hofiv ilyen körül­mények között a békéért afifiódó viláeközivéleménv és a szoviet oolfiitálkusok is kü­lönösebb remények nélkül, nafiv tartózkodással tekintet­itek Gromiko szoviet és Ha­ie amerikai külügyminiszter New Yark-ü találkozója elé. E- volt az első mafiasszän- tű kaocsolla (felvétel a szov­iet és az amerikai kormány között Reaisan hivatalba lé­pése óta Nem lehetett ki­zárni azt a lehetőséget, hoev a Gramiko—Haie ta­lálkozó eredménytelenül végződik, hoev az amerikai­ak kitartanak az ..előbb fegyverkezési döntés, azután tárgyalás” Dolittókáia mel­lett. Ennél azonlban több tör­tént. Már a megbeszélések első szakaszában megái la- Dodás született anrólL hogy Qenfben november 30-án szoviet—amerikai tárgyalá­sok kezdődnek a közénha- tósugarú rakéták probléma - iáról. (Emlékezetes: a nem­zetközi helyzet feszülésének egyik jelentős, ha nem a legdöntőbb tényezőié érmen az az amerikai elhatározás volt. hoev közóohaltósuearú rakétákat helyeznek el Nvu- gat-EuróDában. s ezzel mefi- bontiá'k a ielenlee meglévő egyensúlyt)) Röviddel az első Gromiko—Haig találko­zó utáin — miután nviltván- valóan mindketten tanács­koztak kormányaikkal — másodszor is megbeszélést folytatott a két nagyhata­lom külügyminisztere. E második italálkozán ■ olVan döntés született, hoev fövő év eleién ismét tárgyaláso­kat folytatnak egymással — ezúttal Genfiben. Mindebből úgy tűnik, hogy tízhónaD06 szünet rutád nemcsak helyreállt a maeas- s^'ntű dialógus a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok között, hanem biztosí­tották e párbeszéd folvto- nOK=áeát is. A november 30-i dátum és a jövő év élteiére jelzett úialbb Gromi- fco—Haie találkozó azt a felismerést mutatja, hoev van miiről tárgyalni és le­het ésszerű, a realitásokat figyelembe vevő hangnem­ben párbeszédet folytatni egymással. Ennél többet egyelőre aligha lehet mondani. Min­denekelőtt azért nem. mert a Gromiko—Haig megbeszé­lések eredményei az ameri­kai küliDolitikai vonalvezetés általános irányát semmi- kéDDen sem módosították, az továbbra is változatlan. A Fehér Ház és a Pentagon iránytűié továbbra is az erőltetett felfeevverkezés és az ercDcdiitiika alaoitin foly­tatott tárgyalások irányába mutat. Azt is látni kell. hogy a Gromiko—Haig tárgyaláso­kon megszültetet döntéseket a szoviet külrooliitika és a nemzetközi oo- liltikai erőviszonyok ala­kulása kénvszerítette ki. A Szovjetunió a ieefeszül- itebb időszakokban sem vet­te át az amerikai .iiéiák” hangnemét. Az erő Dozicióia a apián történő tárgyaláso­kat természetesen elutasí­totta — de mindvégig han­goztatta. hQgy kész reális alaDon folytatott megbeszé­lésekre. és a magas zsintű Párbeszédet tartia a iárha- tö útnak a két ország viszo­nyában. Az amerikaiaknak tekintetbe kellett venmiök a nvuaat-eu rónai közvélemény mind hevesebb ellenállását is a közénhatósugarú raké­ták telepítésével kapcsolat­ban. s hogy az emberek fel­háborodása és kétségei a kormányok magatartását is befolyásolták. A helyzetet és ezenibelül a szoviet—amerikai kapcsola­tokat továbbra is minden illúzió nélküli kell szemlélni. Az alapvető álláspontok kö­zötti ’-"'önbség egyelőre nem csökkent. Illúziók nél­kül is komoly eredménynek kell azonban tekinteni azt a íténvt. hogy a dialógus megkezdődött s a párbeszéd folytatása a iövő év eleié­ig biztosítottnak látszik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között IBMBIKB Káosz Egy év telt el azóta, hogy a Jamaikában rendezett tör­vényhozási választásokon az éveken át haladó bel- és kül­politikát folytató Népi Nem­zeti Párt döntő vereséget szenvedett a jobboldali be­állítottságú MunkásoárttóL Az új miniszterelnök. Ed­ward Seaga még a választási hadiárat során úgy propagál­ta pártját és saját magát, mint aki egyedül képes az ország leromlott gazdaságá­nak talpraállítására. Saiát megfogalmazása szerint kor­mányának gazdaságpolitikai programja ..káosz nélküli változásokat” hoz a iamaikai népnek. Az 1980. október 30- án beiktatott úi kormány kö­zel egyéves ténykedése azon­ban mécsem bizonyult olyan problémamentesnek, mint azt a munkáspárti apparátus szerette volna. Edward Seaga kabinetiét sorozatos támadá­sok érik az utóbbi hónapok­ban éppen az oly sokat rek­lámozott gazdaságpolitikája miatt. A tiltakozó megmoz­dulásokban és a bíráló meg­nyilvánulásokban a társada­lom széles rétegei vesznek részt: a sajtó, a szakszerve­zeti ellenzék, a politikai pár­tok. a munkástömegek és a helvi vállalkozók is. Mi okozta a Manley- kormány bukását? Kétségtelen», hogy Michael Manley miniszterelnök hala­dó kormányát az ország gaz­dasági problémái buktatták meg annak ellenére, hogy a Népi Nemzeti Párt (PNP) po­litikusai 1972-ben történt ha- talomraiutásuk óta a sziget- országnak a nemzetközi mo­nopóliumoktól való függése felszámolását célzó önálló gazdaságpolitikát igyekeztek megvalósítani. Ennek legyé­ben a kormány gazdasági és politikai kapcsolatai diverzi­fikálására törekedett, mely­nek során jelentős mérték­ben közeledett az el nem kö­telezett és a szocialista or­szágokhoz is. Látványosan fejlesztette kereskedelmét és gazdasági együttműködését a szocialis­ta országokkal, ezen kívül pedig jelentős magasszintű politikai kontaktusok is tör­téntek ebben a vonatkozás­ban. Michael Manley minisz­terelnök több szocialista or­szágban járt. köztük hazánk­ban is. Jamaikának. mint ha­ladó el nem kötelezett or­szágnak kitűnő kapcsolatai voltak a Kubai Köztársaság­gal is. A jelenlegi kormány­zat ezzel szemben nyüt nvu- gatbarát külpolitikát folytat. Természetesen a helvi vál­lalkozók érdekeit előnyben részesítő gazdaságpolitika és a haladó imnoerialástaellenes külpolitika nyílt ellenkezést váltott ki a transznacionális vállalatokkal szorosan össze­fonódott nagytőkés oligar­chia és az imperialista hatal­mak. elsősorban az Egyesült Államok vezető köreiben. A iamaikai sajtóban mindenna­posak voltak az országot „káoszba sodró” Néni Nem­zeti Párt és kormánya elleni kirohanások, melyek mögött a nagy rivális, az ellenzéki­ben tevékenykedő Munkás­párt állt. Ml okozta a Man- ley-kormány bukását az 1980-as választásokon? Az 50—60-as években Ja­maika a függő kapitalista fejlődés klasszikus példája volt. Gazdaságát a bauxitbá­nyászatba és az alumínium- iparban befektetett külföldi tőke tartotta fenn. A hagyo­mányos élelmiszertermelő mezőgazdaságra épülő gaz­dasági életben törést okoztak az exportorientált bánvaioar erős impulzusai, melyek a gazdaságot külföldi uralom alá hajtották, és elmélyítet­ték a társadalmi egyenlőt­lenségeket. Amikor Michael Manley pártja az 1972-es vá­lasztásokon győzelmet ara­tott. már lezárult az iparban a nagy befektetések időszaka. összeállította Constantin Lajos és nyilvánvalóvá vált. hoev az addig követett gazdasági modell az imperialista pénz­ügyi csoportok kezére juttat­ta a szigetországot. A Manlev-kormány a tár­sadalmi egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, a külföldi gazdasági uralom elleni til­takozásnak köszönhette ha­te'ómra jutását. és ennek megfelelően tevékenységének első négy évében politikáié­ban prioritást adott a iöve- delmek igazságosabb elosztá­sának és a gazdaság nagyobb fokú nemzeti ellenőrzésének. Eközben azonban a kor­mánynak pénzügyi nehézsé­gei támadtak, és ezért a Nemzetközi Valuta Alaphoz (IMF) fordult segítségért. Tudvalevő, hogy ez a nyuga­ti pénzügyi körök ellenőrzé­se alatt álló intézmény köl- csönei felében igényt formál arra. hogy beleszólást kaoion a kölcsönért folyamodó or­szág gazdasági és szociális intézkedéseibe. A iamaikai kormány egy darabig ellen­állt a beavatkozásnak. A 70- es évek közepén kialakult súlyos gazdasági válság "zonban olyan elemi erővel rázta meg a kis szigetország gazdaságát is. hogy 1977-től a Manlev-kormány kénytelen volt tárgyalásokba és meg­egyezésekbe bocsátkozni az IMF-fel. melyek egészen az elmúlt év eleiéig tartottak, és melyek során a iamaikai kormány kénytelen volt el­fogadni a »v iUről iövő in­strukciókat / Nemzetközi Valuta Alap receptjei a meg­szorult kölcsönkérek számá­ra szinte kísértetiesen hason­lítanak a fő pontokban: csökkenteni kell a dolgozók reálbérét a középrétegek iö- vedelmét és a közkiadásokat Természetes dolog, hogy a Manley-kabinet egvcsaoásra elvesztette népszerűségét a széles néotömegek előtt miu+án kénytelen volt végre­hajtani az említett intézke­déseket Ebbe persze a mun­káspárti propaganda is bese­gített mondván, hogy a nép éle 'színvonalát a kormány tudatosan nyirbálta meg. Néhány évvel ezelőtt a Nemzetközi Valuta Alap ta­nulmányt készített a jamai­kai gazdaságról, melyben megállapítja, hogy az ország gazdasági bajainak mélven- fekvő okát a reálbérek túl magas szintjében, a túlzott keresletben és a kormánynak a gazdasági életbe való túl­zott beavatkozásában kell keresni. Most a munkáspárti kormány és az IMF közötti megállapodások nyilvánvaló­an az említett . túlzásoknak” kívánnak véget vetni. Az egyeztetett program tehát a gazdaság fellendítését az ex­port fokozásával kíván i a el­érni. ami együtt jár a kül­földi magántőke fokozott be­áramlásával. Az állami be­vételeket Pedig a közkiadá­sok csökkentése útián szán­dékoznak növelni. Végered­ményben a kormány prog­ramjának fő célkitűzése a gazdasági növekedés elérése a ..magán üzleti körök bizal­mának visszaszerzése” útián. Ez mindenesetre jó körülírá­sa a transznacionális válla­latok és a nagytőkés pénz­ügyi csoportok oozíciószerzé- sének a jamaikai gazdaság­ban. ami kétséges, hogv hoz­zájárul-e az ország globális gazdasági fejlődéséhez. Anv- nvi viszont bizonyos, hogy ez az irányvonal hozzájárul a dolgozók fokozott kizsákmá­nyolásához és elszegényedé­séhez. 1 külföldi vállalkozók érdekei Még a PNP-hez egyáltalán nem közelálló jamaikai köz­gazdászok is elismerik, hogy a munkáspárti program gaz­dasági újjáélesztését célzó kevés pozitív pontját még a Manie v-kormányzat 'fogal­mazta meg. A Seaga-kabinet ezt azzal egészítette ki. hogy széles lehetőiteket nvúitott a külföldi magántőke be­áramlásának. amely egyrészt a bérszint csökkenésével és a munkanélküliség növekedé­sével súitia a munkástöme- geket. másrészt az olcsó im­portcikkek támasztotta kon- kurrencia komoly nehézsége­ket okoz a parasztoknak és a helyi kézműioarosoknak. Ugyancsak erős kritikák te- ték a kormánynak a turiz­musból származó jövedelmek növekedéséhez és a bauxit­bányászat fellendüléséhez fű­zött reményeit. Egy kingstoni napilap gazdasági cikkírója a Valuta Alappal kötött meg­állapodásokat úgy iellemezte. hogy azok sok pontban kö­vetkezetlenek és ellentmon­dásosak és csupán a külföl­di vállalkozók érdekeit ve­szik figyelembe. Érdekes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Valuta Alap jelentős visszafizetési könv- nyítéseket tett a Seaga-kor­mány számára, hiszen 1984- ig. a jelenlegi beruházások által teilend ült ipari terme­lés várható eredményei je­lentkezéséig haladékot adott a nagy összegű iamaikai ál­lamadósság visszafizetéséhez. Uigvanierre az engedménvire a haladó Manley-kabinet is­mételt kérésére sem volt hajlandó a mindenható pénzügyi intézmény, ami ki­tűnően illusztrálja, hogyan lehet a pénzügyi csatornákat a politikai nyomás eszköze­ként fölhasználni. Ha szemügyre vesszük a jelenlegi közhangulatot, meg­állapíthatjuk. hogy a társa­dalom szinte minden rétege saját bőrén érzi a Seafia-kor­mány és az elsősorban észak- amerikai imperialista körök, valamint eszközük, a Nem­zetközi Valuta Alap együtt­működésének következmé­nyeit. 4z elmúlt év októbe­rétől például 30 ezer dolgo­zót oocsátottak el. és további 24 ezren iratkoztak fel állás- közvetítő irodákban. Százá­val bocsátják el a közalkal­mazottakat is. sok esetben politikai okókbóL főleg ha azok a Népi Nemzeti Párt. vagy más haladó csoportosu­lások tagiak A kistermelők és kiskereskedők tömegesen mennek tönkre. Széles körű tiltakozás Természetes, hogy mind­ezek miatt széles körű társa­dalmi tiltakozóhullám bon­takozott ki. A Kézműiparé- sok Szövetsége nyilatkozat­ban fejezte ki aggodalmát a helyi iparosok tönkretételét okozó gazdaságpolitikai in­tézkedések miatt. Az ország három nagy szakszervezeti tömörülted egyöntetűen visz- szautasította az FMI-vel kö­tött megállapodásokat me - Ivek célja befagyasztani a béreket ugyanakkor pedig megszüntetni az ellenőrzést az alapvető közszükségleti cikkek árai felett A nagytö­megű sztrájk- és tiltakozó­akciók száma már most je­lentősen meghaladja a Man- 'lev-kormány utolsó idősza­kában tapasztalt szintet Kétséges, hogy a nemzet­közi tőke érdekeit kiszolgáló -és a lakosságot súlyosan érintő politikai vonal alkot­mányos módszerekkel fenn - tartható-e. tekintetbe véve a nagyfokú társadalmi tiltako­zást Nem váltia-e ki ez a belpolitikai élet diktatórikus jellegű átrendeződését (Ed­ward Seaga miniszterelnök csodálattal nyilatkozik a dél­koreai mintáról) ? Minden­esetre annvi biztos, hogy a Munkáspárt lényegében upvananmak a Nemzetközi Valuta Alapnak köszönheti létét, mely a Néni Nemzeti Párt bukását okozta, bár ez a létezés eléggé ingatagnak és ellentmondásosnak tűnik. Egy jamaikai újság találó­an fejezte ki magát a Mun­káspárt ígéretei és a valós helyzet összevetésekor: ..Sea­ga káosz nélküli változáso­kat ígért, de amit most lá­tunk az változások nélküli káosz”. _ B. Kovács Gyula í-i-e) ..Az MPLA első kongresszusa” nevű termelőszövetkezet gépészei Huamboban Angolai kópék A fiatal afrikai ország jelentős gazdasági és Dolitikai eredményeket ért el a függet­lenség elnyerése óta. Helyreállították az üzemeket, növelték a mezőgazdasági ter­melést. megteremtették a békás élethez szükséges feltételeket A dél-afrikai fajüldöző rendszer fegyveres provokációi következtében sok angolai sze­mély meghalt, több éDÜlet romba dőlt. A kénen: Egy épület maradványai Angola déli részén A fiatal Angolai NéDi Köztársaság hadse­regének egyik tankegysége Luandában

Next

/
Thumbnails
Contents