Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

1981. OKTÓBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 JÓL VIZSGÁZTAK A HÁZIGAZDÁK Még egyszer a Baráti Hadseregek Spartakiádjáról Mint annak ideién hírül adtuk, a közelmúltban Szol­nokon rendezték mee a Ba­ráti Hadseregek. Spartakiád- jának ejtőernyős és csel­gáncsversenyeit. Az ünnepé­lyes megnyitókat és a ver­senyszámokat megtekintők * létszámát összességében néz­ve tízezrekkel lehet mérni. Főleg a fiatalok részvétele volt nagyarányú. A rendez­vénysorozat ezért — egyéb erényei mellett — óhatatla­nul segítette az if júság inter­nacionalista nevelését. A spartakiádra 21 ország küldte el nevezését. Ausztria és a Madagaszkárt Demok­ratikus Köztársaság megfi­gyelőket küldött. Az ország több nagyvárosában rende­zett versenyekről a hazaiak mellett negyvennyolc külföl­di tudósító adott hírt. Joggal mondhatjuk, hogy nemcsak az érdekelt országok, hanem jószerével az egész világ sDortközvéleménve figyelem­mel kísérhette így a snarta- kiád versenyeit. Számunkra ez azért is fontos, mert a versenyekről, adott tudósítás elválaszthatatlan a helyszín­től. a rendezéstől, a házigaz­dák minősítésétől. A barátoknak kijáró szí­ves vendéglátós Szolnokon nem szenvedett csorbát. — szívből örülhetünk ennek. A versenyek mellett az üzem- látogatások. a baráti talál­kozók erősítették a kölcsönös rokonszenvet S ami mind­ezen túl maradandó tanul­ság: a rendező szervek — melyeknek állandó feladata az ifjúság hazafias, interna­cionalista szellemben való nevelése — bebizonyították, hogy nemcsak elvi kérdések­ben értenek egyet“’hanem a gyakorlati szervező-mozgó­sító feladatok során is érvé­nyesül összehangolt munká­juk. Mindezek alapján öröm­mel nyugtázhatják vala­mennyien Czinege Lajos hadseregtábornoknak. hon­védelmi miniszternek And- rikó Miklóshoz, a, mecyei pártbizottság első titkárához írt levelét amelyben töb­bek között ez áll: „A Baráti Hadseregek Sportbizottsága. Fővédnök­sége. a spartakiádon részt vevő küldöttségek vezetői a Szolnokon megrendezett ejtő­ernyős- és cselgáncsbajnok­ság szervezői és valamennyi versenyzője tapasztalhatta mind a megye, mind a város vezetői és dolgozói részéről megnyilvánuló meleg fogad­tatást sokoldalú segítőkész - »ágét és gondoskodását A versenyek és a baráti találkozók, az őszinte elv­társi légkör kedvező lehető­séget biztosított az egymás iránti tisztelet erősítéséhez, a sportmozgalom továbbfej­lődéséhez. a béke védelme- zése iránti elkötelezettsé­günk elmélyítéséhez. A ba­ráti fogadtatás jól szolgálta azon törekvésünket. hogv külföldi vendégeink megis­merkedjenek szocialista épí- tőmunkánk eredményeivel, népünk mindennapi dolgos életével, munkáiéval.” A kertészeti munkák finisében Jászfényszarun Ifan bőven ,,sUtnlva/ó/uk” Öt géppel vetik a búzát A Béke Tsz fiatal ágazat­vezetője, Török Imre hirte­lenjében azt sem tudja, mi­vel kezdje a felsorolást, ami­kor a szántóföldi kertésze­tükben folyó munkákról ér­deklődöm. — Éppen indultam a Vas­út dűlő melletti táblához, alien a sütőtököt szedik a téeszbéliek. Onnan a pana- dicsomtfö/ldre megyék, meg­nézem, hogy dolgoznak a he­rényi szakközépiskolások. Azután a Zöldmező-telepre szaűladok, ellenőrzőm, hogy rendiben prizmázzák-e a tö­köt. Szóval azt se tudom hol áll a fejem! Sok helyütt a tökindákon rikítóan sárgállanak még a virágok az októberi nyár­ban. A kertészek kézi fű­résszel „szüretelik” a ter­mést, Török Imre mutaja a lavómyj nagy, szürkehéjú kobakokat. — Van bőven sütni valónk — tréfálkozik — mármint sütő­tökünk. Hektáronként tizen­két tonna termett, valamivel több a tervezettnél. Azok közül a nagyobbak köziül né­melyik legalább tizenöt kilót nyom. — Kevés gazdaságban van hagyománya ennek a ker­tészeti kultúrának. Kifizető­dő a termesztése? — ODbfl, a Jászsiág felső csücskében, a homokos föl­deket nebéz gazdaságosan hasznosítani. A sütőtökkel alig van tennivalónk, hektá­ronként tíz munkanapot se jelent a kézi munka, amivel elvetjük, megkaipáljuk és betakarítjuk. Húszezer forint árbevételt számolunk hektá­ronként, tisztán egyik nö­vényünk se hoz ennyit. — Ha jól számolok, az öt­venöt hektáron termett vagy hatszáz tanná tök. Hol érté­kesítik? — A javát a Zöldértnél, de jut belőle a konzervgyá­rakba is, bébiételnek. Sze­rencsére a termésnek csak mintegy tíz százaléka takar­mányminőségű, azt a háztá­ji jószágtartóknak adjuk el, Hektáronként tizenkét tonna sütőtököt takarítanak be a téeszbeliek és a mi állattenyésztőink is etetnek belőle a marhákkal. A iászfényszarui paradi- csomföldek már nem az érett bogyóktól, hanem a jászbe­rényi kereskedelmi szak­munkásképzősök piros, zöld, meg bordó melegítődtől tar- kállanak. Zöld paradicsomot szednek « lányok a vödrök­be, rekeszeikbe. — Jól jött a paradicsomra is a meleg, napos őszidő — magyarázza Liziczai József. — Az idén nem lesz a dér meg a hó martaléka a7, érett termés, amit csak lehetett, leszedtünk, és kipasszíroz­tunk a léüzemüníkiben. A száz hektár termőterületről 1700 tonna bogyónak a levét szállítottuk el a Hatvani Konzervgyáriba. Csaknem hárommillió forintot kap­tunk érte. Viaszaútban a kertészet­ből, megállunk a homokbá­nyánál. A szemben levő táb­lákban öt Lajta típusú gép­pel vetik az őszi búzát. — Régen került ilyen jó magág"ba, és ennyire idejé­ben földbe a következő évi kenyérnek való — mondja Török Imre. — Többet ve­tünk a tavalyinál kétszáz hektárral. Van most rá időnk, és a megyei gabona- program is így kívánja. T. F. Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) kókörnyezet szépítéséig meg­annyi területet átfog, sikert szül, mozgatórugója továb­bi cselekvéseknek. Zsidei Istvánná (Heves m.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere ismertette az or­szággyűléssel a megyében évtizedek óta folyó erdőtele­pítés eredményeit. Az erdő­védelmet szolgálná — mon­dotta —, hogy a Mátra 'és a Bükk belső vidékein megál­lítsák az elszórt egyéni par­cellák szaporodását, helye­sebb volna e táj közösségi célú hasznosítása. Gondjaik­ról szólva megemlítette, hogy főként az egri járás községeiben hiányzik a jó minőségű ivóvíz, az ott élők anyagiakkal és két kezük munkájával is készek hozzá­járulni a hálózat kiépítésé­hez. Véczi Istvánná (Komárom m.), a BHG tatabányai gyár­egységének kábelkészítő cso­portvezetője a megyei kép­viselőcsoport üléséről szá­molt be az országgyűlésen. Emlékeztetett rá, hogy Ko­márom megye országosan az öt legszennyezettebb terület közé tartozik. A legnagyobb üzemekben a beruházások támogatásával igyekeztek , csökkenteni a szennyezést. Tatabánya vezetése a közeli napokban az Ötvözetgyár működését felfüggesztette, hogy ezzel is csökkenjék a környezetkárosítás. A város lakói meghirdették a „Tisz­taságot, rendet környeze­tünkben” elnevezésű moz­galmat. Palkó Sándor (Baranya m.) nyugdíjas, az országgyűlés jegyzője elismeréssel szólott arról, hogy a természetvédel­mi jogszabályok, intézkedé­sek — melyekből néha úgy tűnik, több van a kelleténél Erdőtelepítés, Dr. Zsolnai Mária (Fejér m.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa felszólalásában elismerően szólt arról a ter­vező munkáról, amely a vá­rosépítés részévé tette az er­dőtelepítést, a parkosítást, s mindazt a tevékenységet, amely otthonossá teszi a szo­cialista városban élő emberek életét. Elismerést érdemel az a tevékenység — mondot­ta —, amelyet a megye gyár­óriásai tettek a környezet védelméért, tisztaságáért. Ugyanakkor változatlan gond Dunaújváros levegőszennye­zésének csökkentése. Vida Miklós (Bp.), a Fő­városi Gázművek műszaki igazgatója felszólalásában megállapította: Budapesten a szennyezés mértéke nem na­gyobb, mint a hasonló adott­ságú világvárosoké. A legna­gyobb gondot a szennyvizek tisztítása okozza. A távlati tervekben három tisztítóte­lep építése szerepel, s ez je­lentősen javít majd a hely­zeten. Az összehangolt intéz­kedések, a tervszerű munka nyomán sikerült a főváros levegőjének további romlását megállítani. A füstködös- szmogos napok száma egy évtized alatt 30-ról évi 4—6- ra csökkent. A tervek mara­déktalan megvalósításával a természeti és települési kör­nyezet állapota javítható. Dr. Kulin hászlóné (Sza- bolcs-Szatmár m.), az Egye­sült Izzó kisvárdai gyáregy­ségének üzemorvosa elmond­ta: a megyében a környezet állapota ma még viszony­lag kedvezőnek minősíthető. Föllelhető ősidők óta érin­tetlen táj is, amelyekről írók, költők elragadtatással szóltak. A szatmárberegi táj­védelmi körzet 36 000 hektárt ölel fel, ez az ország legna­gyobb védett területe. Java­solta, legyen rangos társa­dalmi munka a vállalaton és intézményen belüli és kivüli környezetszépítés. Váljon társadalmi magatartássá a rend, a tisztaság, a szép iránti igény. Dr. Fancsik János (Nóg- rád m.), a megyei kórház Folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Képünkön: a padsorokban helyet foglaló párt- és állami vezetők (Telefoto — KS) — jobbára meghozták mind­azt az eredményt, amelyre környezetünk védelme érde­kében szükség volt. Mint mondotta, néhány korábbi természetvédelmi jogszabály kiigazításra szorulna. Jelen­leg ugyanis -egyes ragadozók védelme más, ugyancsak vé­dett állatok kihalását „ered­ményezi”. Várhelyi József (Zala m.),. a Zalai Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság igazgatója a Ba­laton védelméről szólva egyetértett azzal, hogy a víz minőségének védelme során első lépésként a Keszthelyi­öbölnél kell beavatkozni, a Zala torkolatának nádas te­rületeit kell visszaállítani, hogy a folyó vize megtisztul­va érkezzen a Balatonba. In­dokolatlan a türelmetlenség, szükséges viszont az üdülő­körzetben élők, az odalátoga­tók cselekvő támogatása. parkosítás osztályvezető főorvosa hozzá­szólásában hangsúlyozta: környezetünk védelméért na­gyobb felelősség terheli a vezetőket, mint általában az állampolgárokat a gyárak, az utcák a példa erejével hat­nak az egész településre. A közvélemény magatartásának formálásában meghatározó, hogy azok, akik hivatássze­rűen foglalkoznak az épí­téssel, maguk is töreked­nek-e a szépre, vagy éppen ők rombolják a tájat egy-egy otthagyott felvonulási bódé­val, építési törmelékkel. Meg­említette: az építési fegyel­met indokolt lenne az eddi­gieknél is szigorúbban betar­tani, ehhez nagy hatáskört kell biztosítani a tanácsok­nak. Ats Károly (Borsod m.), a Tarcali Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézet gazda­ságvezetője arról szólt, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a vulkanikus eredetű Zempléni-hegység, a tokaj-bodrogzugd tájvédelmi körzetben a tokaji Kopasz­hegy, és az országban egye­dülálló más természeti érté­kek iránt. Indokolt tehát — mondotta — e területek vé­detté nyilvánítása, és azok­nak a jogszabályoknak a korszerűsítése, amelyek ér­vényesítik a természeti kör­nyezet védelmére irányuló társadalmi törekvéseket. Koltai Imre Pest m.), a Cement- és Mészművek váci gyárának Igazgatójának vé­leménye szerint a hazai ipar, így például a Szellőző Művek minden igényt kielé­gítő környezetvédelmi beren­dezéseket tud gyártani. Ja­vasolta, hogy a porszűrők gyártását licencvásárlással, vagy egyéb más módon old­ja meg a hazai ipar. Angyal Imre (Veszprém m.), a Magyar Hajó- és Da­rugyár balatonfüredi gyár­egységének szakmunkása ar­ról tájékoztatta az ország- gyűlést, hogy Veszprém me­gyében már megkezdődött azoknak a technológiáknak a bevezetése, amelyek a kör­nyezetszennyezés megszün­tetését szolgálják. Bugán Mihály Szolnok megyei képviselő felszálalása Bugán Mihály, a tiszaörsi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke hozzászólásának első mondataiban arról beszélt, hogy az emlberi környeze­tiünk milyensége nemzeti kultúránk igen lényege* fok­mérője, s környezetünk gaz­dagítása, óvása csak társa­dalmi szintű összehangolt munkáival lehetséges. A gazdálkodó emberek — hangsúlyozta — lelkileg kö­tődnek a földhöz, ahhoz a vidékhez, ahol élnek, ezért azt az örökséget, amely egész nemzetünk vagyona, nem szívesen rombolják, azt gyarapítani igyekeznek. Még­is, agrártermelésünk kultu­ráltsága, szemléletünk e té­ren, sok kívánnivalót hagy maga után. Az okot abban kell keresnünk, hogy az egy­re korszerűbb műveltségű emberek, vezetők, szakembe­rek, de a nevelők sem gon­dolkodnak és cselekednek olyan korszerűen, mint aho­gyan az tőlük ioggai elvár­ható lenne. Példaként emlí­tette a repülőgépes növény­védelem esetét, amelynek ál­dásos volta mellett nem sza­bad elfeledkezni arról sem, hogy jó lenne megvédeni a kisebb erdőfoltokat, vagy a táblák közötti fasorokat, még akkor is, ha miattuk le kell olykor szállni a földre. Majd így folytatta: — Egyre égetőbben merül fel annak az igénye, hogy a »»övényi kártevők irtásánál olyan szuperszelektív szere­ket alkalmazzanak, amelyek a hasznos élővilágot vagy az ország vadállományát nem veszélyeztetik, összefügg ez a dózisok nagyságának prob­lémáival époen úgy, mint azok lebomlási idejével. Sú­lyos gondot jelent az állat­tenyésztő-telepeink körül halmozódó trágyakészlet, amelyeknek ném megoldott a kezelése. Ezután a Szolnok megyei képviselő többek között ar­ról beszélt: kívánatos lenne, hogy az emberi viselkedés összhangban legyen a vál­tozó társadalmi igénnyel, amely jórészt képzési, neve­lési feladat. Nem elérhetet­len, hiszen szinte minden honfitársunk 6 éves korából 18 éves koréig valamilyen intézményben tanul, s elvár­ható, hogy ott megtanulja becsülni nemzet értékein­ket, s elfogadja az emberi együttélés és a természetbeni viselkedés helyes normáit is. Majd így folytatta: — Szolnak megye az or­szág fában egyik legszegé­nyebb területe. A Tisza II. létrejöttével több ezer hek­tár erdő pusztult ki, és annak pótlására eddig hat­hatós intézkedések nem tör­ténték. E vidéken a földte­rülettel, a racionális gazdál­kodás megkövetelné az er­dősítést, a Nagykunsági ön- tözőcsaitoma mentén, vagy a tiszaifüredi járá* környezeté­ben levő mocsaras rét- és ie- gelöter ü leteken. A jelenlegi földvédelmi intézkedések alig tesznek különbséget a műve­lés alóli kivétel éc az erdő vagy a könnyűipar számára fontos alapanyagot jelentő fűz telepítése között. E .terü­leteken figyelembe kellene venni, az erdő, és a fűztele- pítések pozitív hatását a mezoki imára, a talaj minő­ségének javításáról és a táj- esztéifikára egyaránt. Végezetül Bugán Mihály arról beszélt, helyes volna, ha a gazdálkodási ég termé­szetvédelmi elképzeléséket jobban közelítenék a jövő­ben egymáshoz. A vita végeztével Gonda György államtitkár emelke­dett szólásra. Elmondta: a felszólalásokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat hasznosítják. A VI. ötéves terv előirányzatai megfelel­nek a követelményeknek. Fi­gyelembe veszik, hogy nép­gazdaságunk! mire képes a következő fél évtizedben, melyek azok a feladatok, amelyeknek megvalósítását reálisnak tekinthetjük. Az viszont feltétlenül szükséges, hogy a tervben foglalt tenni­valókat Imaradéktalanul el­végezzük. Új rendelettervezet készül Az államtitkár a felszóla­lásokra válaszolva elmondta, hogy rendkívül széles azok­nak az ágazatoknak, üzemek­nek a köre, amelyeknél meg­oldásra vár a hulladékok el­helyezése, az- értékes anya­gok visszanyerése, visszajut­tatása a termelés vérkerin­gésébe. Ezzel egyező a cél: a környezet szennyeződésé­nek megakadályozása, te­hát a megelőzés, s ebben a központi irányítással együtt a gazdálkodó szervekre is mind nagyobb felelősség há­rul. Ami pedig a természet megóvását illeti, a közeljö­vőben elkészül egy új tör­vényerejű rendelettervezet. Ebben a dokumentumban a két évtizede érvényben lévő szabályozás egyes elemeit módosítják. Gonda György hangsúlyoz­ta — és ez az ülésszak során is kifejezésre jutott —, tár­sadalmunk felelőssége, cse­lekvőkészsége növekszik a környezet- és természetvéde­lem fejlesztésében. A felada­tok megoldásához a népgaz­daság a lehetőségeihez mér­ten hozzájárul, segíti azt a társadalmi magatartás lendí­tő ereje is. Az országgyűlés egyhangú­lag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hi­vatal elnökének beszámoló­ját, valamint a felszólalá­sokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés őszi ülésszaka, amelynek pénteki munka­napján Apró Antal és Cser- venka Ferencné felváltva el­nökölt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents