Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-08 / 236. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 8 lAjtudomány világa ____| n vegyipar mindenese A petrolkémiai ipar egyik Legfontosabb terméke a propilén. Mivel elsősorban kőolajtermékekből lehet előállítani. szorosan kapcsolódik a vegyiparon kívül az energetikához is. Ma a világon a kőolajnak csupán 6—8 százalékát veszi igénybe a vegyipar. Sajnálatos. hogy korábban a szénhidrogén-gazdálkodás ban a világon sehol sem érvényesítették kellőképpen azt as ésszerű elvet, hogy a szénáid rogénkincset — mint a vegyipar egvre nehezebben helyettesíthető nyersanyagát utódainknak is át kell menteni. vagyis azt. hogy a lehető legkevesebbet pazaroljanak belőlük energetikai célra. A propilén három szénatomos. egy kettőskötést tartalmazó szénhidrogén. Normál körülmények között színtelen. kémiailag erős reakciókéoes. éghető gáz. Kokszkemence gázaiban, a kőolajfinomítók krekk-gázaiban és a pirolizis-gázok- ban fordul elő. Az első ipari petrolkémiai eliárást 1920- ban éppen a kőolajfinomítókban keletkező gázok oro- piléntartalmának. izoortopil- alkohollá való átalakítására dolgozták ki. Az azóta eltelt 60 év alatt a propilén ..felnőtté” válik. Ma számos műanyagnak. műszálnak, mű- kaiucsiuknak növényvédő szemek és gyógyszernek nélkülözhetetlen nyersanyaga. Fontosságát ielzi. hogy a oropiléntermelés már a 60-as évek közepén a harmadik helyen állt az etilén és benzol mögött napjainkra pedig az etilén után a másodikra zárkózott feL A propilénből számos átalakulási termék nyerhető, ezek közül a legfontosabb a propilén az akrilnitril izoo- ropílalkohol. propilénoxid. kumoil és oxoszármazékok. stb. Ezek a termékek jelentik a körvetlen nyersanyagát azoknak a gvártmányok- r-’- amelyeket fentebb felsoroltunk. Képünkön: Üj propilén- gyár részlete A legkülönfélébb gépek egy moszkvai mezőgazdasági technikai kiállításon A Francia Közlekedéstudományi Intézetben készült ez a -felvétel, amely üvegszálakkal erősített 1,50 méter átmérőjű duraluminium kereket ábrázol. Ezzel a kerékkel 300 méter/sec forgási sebesség érhető el, és ilyen nagy sebességet csak laboratóriumi körülmények között lehet létrehozná. Mire használják? A Foucault-ára- mok hatását tanulmányozzák a kutatók a lineáris motorokra ezzel a kerékkel. A Foucault-áramok elektromos örvény- áramok, amelyek indukció következtében mágneses térben mozgó vezetőben keletkeznek. A Foucault-áramok hőhatása a motorok, generátorok, transzformátorok stb. vasmagjában veszteséget okoz, amelynek csökkentésére a vasmagot például1 egymástól elszigetelt lemezekből állítják ösz- sze. A Foucault-éramokat felhasználják lengő vagy forgó rendszerek csillapítására, hőhatásukat pedig fémalkatrészek izzítá- sára. „Messzenézós” látcsövei A messzelátó feltalálójaként Hans Lippershey holland szem- Uvegkészítöt tartják számon. Néhány évvel ő utána, a XVII. század elején a nagy olasz fizikus és csiUagász, Galilei Is készített látcsövet. Valamivel később a német Johannes Kepler, az elméleti csillagászat nagy alakja Is szerkesztett egy távcsőti- pust. A Lippershey és Galilei, Illetve Kepler által előállított távcsövek közt lényeges különbség van. A hollandi és olasz mesz- szelátóban egyenes állású, képzetes kép jelenik meg. míg a német távcső fordított képet mutat. A távcsőlencséket az Idők folyamán sokféleképpen tökéletesítették. Az erős nagyítású messzelátókat hosszú, összetolható tokokban helyezték el. A csillagászati távcsövek mérete is mind nagyobb lett. Katonai, turista stb. célokra a hosszú távcső kényelmetlennnek bizonyult, ezért feltalálták a jóval kisebb helyszükségletű prizmás látcsövet. Az első, sorozatgyártásra Is alkalmas, prizmás látcsövet a jénai Zeiss gyár munkatársának, Abbénak sikerült kialakítania. A prizmás távcsőben a fénysugár részben lencséken megy át, másrészt prizmákon törik meg, így a látcső hossza jóval kisebb. A szemhez közeli, úgynevezett szemlencsék tengelyvonalainak egymástól való távolsága kisebb, mint a tárgyhoz közelebbi, úgynevezett tárgylencséké. ami jobb térlátást tesz lehetővé. A távcsöveket számadatokkal jeUemzlk, a nagyobb számok jobb távcsövekre utalnak. Ha a messzelátón például 6x30 feliratot látunk, ez azt jelenti, hogy a tárgylencse átmérője 30 milliméter, és hatszoros nagyítású: A látcső optikai rendszere tulajdonképpen a látószög növelésével végzi a nagyítást. A szemünkben keletkezett kép annyiszor lesz nagyobb, mint a valódi tárgynak megfelelő kép, ahányszor a nagyított kép látószöge nagyobb, mint a tárgy látószöge. Forradalom a gépgyártásban 1913-ban Oroszország gépeinek 40 százalékát külföldről szerezte be — ma pedig a Szovjetunió a világ egyik legnagyobb gépexportőre. E döntő változás mögött a gépipar hatalmas fejlődése áll. A forradalom előtti időkben csupán az európai Oroszország néhány körzetében volt gépipar, ez azonban napjainkig a legelterjedtebb iparággá vált az egész Szovjetunióra kiterjedő szocialista iparosítás jóvoltából. Az új gépgyártási központok elhelyezésére kihatottak a munkaerő, valamint a természeti kincsek és erőforrások jelenléte, a megelőző gazdasági fejlődés adta sajátosságok, és nem kis mértékben az, hogy a második világháborúban az üzemeket a nyugati területekről keletre kellett áttelepíteni. A sok fémet igénylő nehézgépgyártás a kohászati bázisokra települt, így a Donyec-medencé- re, az Ural kohászatára, továbbá Szibéria és Kazahsztán új kohászati központjaira. A mozdonygyártás az utóbbi évtizedekben teljesen megváltozott, hiszen gőzmoz- donyok helyett ma már csak dízel- és villan ymozdonyo- kat gyártanak. A forradalom előtt csak a legegyszerűbb lófogatú ekéket, boronákat, kaszákat gyártottak a mezőgazdaságnak. A majdnem teljesen új keletű mezőgazdásági gépgyártás világszínvonalat képviselő üzemei a megfelelő mezőgazdasági körzetben létesültek, például a kukoricaarató gíépek és cukorrépa- kombájnok gyártása Ukrajnában!, a gyapotolvas ztó gépeké a közép-ázsiai Taskent- ben. A nagy gabonatermő központok közelében — Ukrajnában Harkov, a Volga mentén Volgográd, az Uraiban Cseljabinszk mellett — találhatók a világ legnagyobb traktorgyárai. A forradalom előtti orosz gépipar termelési szintjét mára mintegy öts zázszorosa n múlta felül a szovjet gépgyártás. Egykor az összes gyártott gépek értékének kilenc tizedét Pétervár, a Baltikum, Közép-Oroszország és Ukrajna gyárai adták, ma az Uraira és a, tőle keletebbre levő országrészekre jut a gépgyártás kb. egy harmada A keleti területek iparosodásának a folyamata tovább tart: az új gépgyárak kétharmada az ázsiai országrészekben épül. Kísérletek a napenergia felhasználására A napenergia felhasználásával kapcsolatos francia kísérletek körülbelül három é-" edre vezethetők vissza. Franciaországban már számos olyan ..napház” működik. amely saját energiaellátását a napsugarakra alapozza. Természetesen ilyen házakat csak olyan vidékeken érdemes építeni, ahol elég jelentős az évi napsütéses órák száma. Francia gyártmányú, napenergiával dolgozó vízszi vattyúk működnek ma már 25 országban, elsősorban a trópusi országokban. Franicaország ielentős haladást ért el a kísérleti naperőművek tervezésében és építésében. Ilyen működik már a Pireneusokban. Odeil- lónál. A naperőművek hatalmas tükörrendszerek segítségével terelik a namsugarakat a erőmű kazánjához. Az ilyen rendszerű erőmű végterméke a villamos áram. Kísérleti naperőmű épül Korzikán, és francia tervek alapján Szicília szigetén is. Képünkön: a Nemzeti Tudományos Kutatási Központ irányítása alatt dolgozó ..Cet- hel 1” és ..Cethel 2” naptük- röt löltiuk. a mairtäßuesHi ku- tattótellepen. Ezek a tükrök alkotórészeit képezik maid azoknak a nyolcvanas évtizedben felépülő naperőmű- veknek amelyekben elektromos áramot termelnek. búralumínium í forgóflterék
