Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. OKTÓBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Véget értek az útkeresés évei Eredményes munka az MSZBT-ben Kunmadarasi tapasztalatok Az országos értekezlettől újabb lendületet várnak A Magyar—Szovjet Baráti Társaság október közepén tartia országos értekezletéit. Megverik küldötted közt otrt lesz Vimcze János, a kumma- darasi Kossuth Tsz főéga- za tvezető ie. a szövetkezet MSZBT-tagesooantiáirmk ügv- vezető ellnöke. Ariról beszél­gettünk vele. hosvan Miét tartalmassá temnd a tagcso- Dont életét — Mindenekelő tt úgv. — fejtegette — ha az MSZBT- tagffisoiDorit eHnöksóge nem­csak saiátt ereiére támasz- ködük. hanem igényül a pártbizottság és tömegszer- vezetek segítségét is. Az ün­nepi megemlékezéseknél csak íev lesz kénes többet nvúiitand. A ma tagesopor- tunk első éved is az útke­resései teltek efll Tevékeny­ségünk csak néhánv akcióra szorítkozott Amióta viszont munkánk mozgaalmi ielle- eére — ezen elsősorban tö- megkaiDcsoillaitunk kiÓDÍtését értem — nagv gondot for­dítunk. bevárniuk a szo­cialista brigádokat és a tö- megszervezeteket. sokolda­lúbbá vált tevékenységiünk. Ez a módszer lehetővé te­szi. hogy az MSZ BT -taiacso- oort elnöksége inkább csak koordinálja a munkát. Mondhatnám úgy is: mi csak a keretet adtuk, amit tarta­lommá! a szocialista brigá­dok. illetve a tömeeSzerve- zetek töltenek ki. Bdztosíit- iuk nénidéiül a hazánkban ideiglenesen állomásozó szoviet csauatok egyik ala­kulata és a mi KlSZ-fiatal- feirik találkozóiét. de a rész­letes program kidolgozása már a RISZ-esek dolga. Ugyanúgy a nőbizottságé a magyar—szovjet asszonyok találkozóiénak tartalmassá tétele. És. ha már ennél a térria- k"-méffl tartunk, a mozgalmi jelleg erősítése mellett egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk a személyes kancso- laltok kiépítését. egymás éle­tének alanosabb megismeré­sét. Ha figyelmet szentelünk erre. ezernyi lehetőség adó­dik. A már említett szoviet alakulattal például nemcsak snort- és kulturális találko­zókat szervezünk. hanem munkakapcsolatokat is kd- éDítünk. Többször segítettek már nekünk a betakarítási munkában. Tud juk, hogy az emberek­ben mélyebb nvomot a sze­mélyes élmények hagynak. Ezért szorgalmazzuk, hogy évente hat—nyolc dolgozónk kíituazihasson a Szovjetunió­ba. 1977 óta az egyik észt ______________________2 __ k olhozzal testvéri kancsolat- ban vagyunk. Egyik évben mi utazunk hozzájuk, a má­sikban ők keresnek fél ben­nünket. Azzal a céllal tájé­koztatjuk rendszeresen egy­mást termelési és tenyésztési technológiai eredményeink­ről. hogy a tapasztalaitokat hasznosíthassuk. Egészében véve tehát eredményesebbé vált a mim­ikánk az utóbbi években. Elégedettek mégsem va­gyunk. hiszen látjuk hibáin­kat is. Nem tartjuk néldóul kielégítőnek agitációs-Drona - glanda tevékenységünket. Amit csinálunk, arról csak viszonylag szűk körben ér­tesülnek még. Ezért aktíva- hálózatot szeretnénk kíiala- kítand az elnökség melllett. Nem értünk el kellő sikert az orosz nyelvoktatásban sem. Az idén szakmai nvetv- tanfolvamot akarunk szer­vezni. Olyan szakembert is szeretnénk bevonni az el­nökség munkáiéba aki a Szovjetunióban végezte ta­nulmányait. Van tehát feladatunk bő­ven. Bízunk benne, hogy az MSZBT VII. országos érte­kezlete további hasznos ta- oasztalatokat nvúitva úi lendületet ad a munkánk­hoz. Hat évtized eredményei szék. sDortolók. egyszerű ál­lampolgárok : városlakók és földművesek, csikósok, oáavr- vavetők tekintenek reánk a kénekről. Sokan, akik látták a mom- goi vendégek által hazáink több városában bemutatott ünnepi műsort, úgy érezhe­tik. közelebb kerültek ehhez az ázsiai országhoz, megis­merték hagyományaikat folklórjukat művészetüket. A moniot mindennapokrat az igazi Mongóliát a fotókiál­lítás anvaga is közelebb hoz­ta hozzánk. Képeink a ki­állításról készültek. A mongol néni forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére hazánkban mon­gol kulturális események zailöittak. amelyeken a mon­gol zene-, tánc- és filmmű­vészet egyaránt reflektor­fénybe került. A rendezvé­nyek sorát A mai Mongólia című fotókiállítás nyitotta meg. A gazdag anyagával csalogató kiállításit a buda­pesti Patakv István Műve­lődési Központban rendez­ték meg. A képeket szemlélve a lá­togatók megismerkedhetnek e távoli szocialista ország ieleinével. nvomon követhe­tik az elmúlt hlat évtized eredményeit. Jóllehet, a ki­állítás számszerű eredmé­nyekről nem vall. de az két­ségtelenül kirajzolódik az összeállításiból, hogy a for­radalom előtti elmaradott, feudális Mongólia napjaink­ra korszerű iparral, fejlett és gépesített mezőgazdaság­gal. virágzó kultúrával büsz­kélkedő szocialista állammá alakult. Vadregénves mongol) tájak, a magvar szem számára szo­katlan műemlékek, új ipari létesítmények és kulturális intézmények láthatók a csaknem száz kiállított ké­pen. — Láthatjuk például Csoidzsim láma 1942-ben múzeummá nyilvánított templomát, az úi Lenin Mú­zeumot a Gyermekszínhézat De nemcsak a mongol tár­gyi világ rajzolódik ki előt­tünk. hanem megjelenik a mongol ember is. Forradál- máiiok. politikusok, művé­Matiné a galériában A KUUán György Repülő Műszak! Főiskola fúvószenekarának barokk kamarahangversenye A zene barokk korszakát 1600-töl 1750-ig számítják. A 17. és 18. századi zene­szerzők . műoántoilúk alkal­mazásában állottak, és csak gazdájuk kívánságainak ki­elégi tésére komponáltak. Születtek ígv könnyebb, há­zi muzsikálásra alkalmas művek, és az énekes vagy hangszeres zenészek virtuo­zitását és a szép éneklés (bel canto) csillogtatását szolgáló művek egyaránt A vasárnap délelőtti kon­certen ízelítőt kaptunk mindkét műfáiban a zene­kari tagoktól, akik most szó­listaként mutatkoztak be a nagyszámú közönségnek. Az első félidő néhánv műsor- számáiban azonban nehéz volt valamiféle zenei több­letet vagy határozott elő­adód szándékot felfedezni a puszta lejátszás tényén túl. Hiányzott a ritmikád tartás, és a festzültséeóldós válta­kozása hullámzása, pedig ettől válik ismét élővé, cse­lekményessé a kottába le­jegyzett zenemű. A hallgató érzékeit a csendes szumnva- désbóí Weber klárinétverse- nvérnek előadója. Sóki Fe­renc mozdította' ki. Weber német romantikus zeneszer­ző (1786—1826) csillOsásira. hatásos beállításra törekvő zenéiét változatos színekkel festett magabiztos előadás­ban hallottuk. Monteverdi olasz barokk zeneszerző vokális műve. a (Scherzi musicali (Könnyű, világi dalok) valószínűleg a szerző korában divatos házi muzsikálás számára készült, de a koncertteremben is üdítő pillanatokat szerezhet At Amor hozta öröm ről és keservekről szóló dalok rit­mikája. harmóniaváltásai, váratlan fordulatokat hoz. s zenei tagolása a mai fülnek ennél mi sem kellemesebb. A művet élvezetesen szólal­tatta meg a Killián György Repülő Műszaki Főiskola és a Verseghy Gimnázium madrigálkőrusa valamint a négytagú hangszeres kama­raegyüttes Rigó Éva ve­zényletével. Kár. hogy a ka­maraegyüttesen belül a fu­volán megszólaló daliám nem uralkodóit a kísérő szó­lamok felett, a kórus vi­szont kiegyenlítetten, szépen szólt. A második részben hat műsorszám hangzott ell em­lítésre méltó előadásban Ve- racdnd népszerű Laneóiát he­gedűn játszotta gStádkíséret- tel Ócsai László. A kristá­lyosán csengő, szép hege- dűhang mértéktartóan ro­mantikus előadói hevülettel párosult. Ezt követően a gi­táros P. Szabó Zoltán Albe­rt iz soanvdl szerző technikai­lag igényes művét iátszoitta. Marcello olasz zeneszerző szonátáját (hogy melyüket, azt csak sejteni Miét. mert összesen öt mű hángnemi meaiellölése lemaradt a mű­sorlapról) harsonán hallot­tuk Móré Istvántól mozgal­mas. jó előadásban. Kotta nélkül játszott ami külön elismerést érdeméi. Vivaldinak két kettősver­sen ve is szerepelt a közel kétórás matinén. A barokk kor egyik legiellesebb zene­szerzőiét a műveiben meg- nviltvánuló szellem és ere­detiség pazar tündökléséért zeneszerző pályatársai hi­báztatják. a zenehallgatók viszont ugyanezért csodál­ják. Műveiben öntudatosam hivalkodóan emelkedik ki a szólóhangszer az együttes­ből: a nyitó tétellekben a .rit­mus ellenállhatatlan lükte­tésének motorikus sodrát követve, a lassú tételekben a daillam lenyűgöző szépsé­gével rabul eitve. a záróté- telekiben pedig a vérpezsdítő tánc lüktetését szuggerálVa. D-dűr kettősversenye va- dászk ürítőkre. zongorakísé- rettel Krucsó Zoltán és Kundits Kálmán előadásá­ban nagyon tetszett. A trombitákon felhangzó B- dúr kettősverseny pedig az egyik legjobban sikerült műsorszáim volt. Búza Já­nos és Feies István fényes tromibditahlansiukkal és gyors mozgású szólamaikat nagyon egyszerre iátszva érdemelték ki a közönség elismerését. A zongorakíséretet ellátó II- léssv Miklós a szólistákhoz jól alkalmazkodó zongorák! - sérőnek bizonyult. Labáth Valéria Ajándék a múzeumnak NÉPMESESOROZAT A TELEVÍZIÓBAN Elkészült a magyar népme­sesorozat úiabb 13 epizódja a Pannónia filmstúdió kecs­keméti műtermében. A mű­fai házad gyöngyszemedből Kovács Ágnes nénmesegyűi- tő-kuitató — Oirtutav Gyula egvkóri munkatársa — negyven mesét válogatott ki. s közülük 13 animációs Változatát mutatin be a te­levízió. Képernyőre kerül többek között a Király Kis MiklióS'. az Égig érő fa. a Hamupipőke királyfi és a Gsállagszemű juhász című mesefeldtolgiozás. amelyek né­hánv éve már könwalákban megjelenítek. Az úi népirnesecsokor epi­zódjai nem elsősorban a gyermekek részére készüli­tek. A felnőttek érdeklődé­sére számot tartó 10 perces filmeket Jankovich Marcell népi motívumokat felhasz­náló rajzai illusztrálják. A képernyőn Október 8-tól. főműsoridőben jelentkező mesefilmek zenéiét ezúttal ás a Kaláka együttes sze­rezte és tolmácsolja. A me­séket Molnár Piroska és Szabó Gyula mondja el. Ötvenöt alkotását ajándé­kozta a Soproni Központi Bányászati Múzeumnak Gás­pár Sándor budapesti festő­művész. A képek — vala­mennyi olaiifiestmény — a bányászok életét, munkakö­rülményeit álbrézodiák. Az ajándékozó 1916-ban szüle­tett bányászcsaládban: ma­ga is dolgozott a Dorog kö­zelében levő Amna-völigyben. bányászból lett festő. A Képzőművészeti Főiskolára 1949-foen került, a múzeum­nak adományozott festmé­nyeit — ameQlveket hamaro­san kiállításon mutatnak be — az 1940-es években al­kotta Anyuka Ez az őszülő, ötvenhez közeledő asszony ma már nvuaodtan. kényelmesen élhetne. Felnőttek a avere- kei. saiát. önálló otthont alavítottak: az ea-nk a fő­városban. a másik eav kö­zeli állami aazdasáaban ta­lálta mea a boldoaulást. A férje rokkantnvuadíjas. ő a háztartást vezeti, laaz. a múló idővel eavütt honik a füraeséae. és mintha az eaészséae is hűtlenkedne: fái a lába. évről évre ke­servesebb a avaloalás. ke­vesebb a koma. több a csossz. Méais. Szél Mihálv- né ma is jóval nehezebb munkát véaez. mint aki ledolaozza a navi műszak­iát az üzemben, vaav a termelőszövetkezet földién. És az 5 munkája véatelen: reaaeltől estia. estétől rea- aelia tart. mivel tizenhat éve értelmi foavatékos. ál­lami aondozott kicsinyeket nevel. Olyan avrósáaokat. akikhez a sors duvlán ke- avetlen: nemcsak a szü­leik taaadták 'mea őket de buksi fejecskéikbe szűkén mérte az emberi értel­met is. Az előszoba falát avró amndékok díszítik. Akad közöttük celofánba csoma- aolt sáraa tuliván. szívek viros vavírból kiváava. vosztóból. szövetből varr- va. Kézimunkák, n-iufatar- tó edényke, miniatűr mű­anyaa lófei. mellette avró. festett tányér, alatta fából formázott csivkeboavóvár. Mind. mind nevelt cruere- kei hozták, akik anyuká­nak szólították, akiknek anyjuk helyett anyjuk volt: akiknek jó szót. si- moaatást. szívet-lelket me- lenaető szeretet adott. 'Mindahány ..ayermekére” emlékszik: az első Marika. 18 hónavos korában került hozzá, ma 18 évesen is ná­luk él. Seaít a ház körül, őrzi a kicsinyeket, tesz- vesz. Jó hoav ide tartozik — mivel a szülei soha nem keresték. Azután Imre kö­vetkezett. aki 14 éves. és most tudomása 1szerint Ho­mokon tanul. Leveleket ír és mea is látoaatta már anyukát. A másik Imré­nek. ő 16 éves. szerencsé­sen alakult >a sorsa, haza­vitték maaukhoz a szülei. Zsoltra is emlékezik, ő is 16 esztendős, és az állami aondozásból őt is vissza­kérte az anyja. ‘Iaaz. azóta sincs hír felőle. Ez a viráa. Mónika ajándéka: ő ara­nyos. nvuaodt természetű volt. Tízéves, és állítólaa ő is a szüleinél él. Erika, ma is az anyuká­nál lakik. Az előkészítő is­kola neauedikese. locsi- fecsi. folyton jár a szája, naavon szeret beszélni. Fe­ri a második averek. 16 esztendős, utolsó éves az előkészítőben. Jóska a kö­vetkező. 13 éves. három- néav hanaon kívül szólni semmit sem tud. bár min­den szót meaért. Nekik ez-------------:----------: —] a z asszony az anyuka: a szeretet, a szív. a meleo- séa az élet. a biztonsáa — amit a maauk kis suta módján iauekszenek mea- köszönni. Az is iaaz. tú:ad aki foa- raaszik Szélnére. Nem a temérdek munkát, a fárad- sáaot fájlalják, hanem a vénzt iriavlik tőle. mert mitaaadás. ezért a nevelé­sért fizetnek is. Ámbár csak forintért vállalni ezt az áldozatot kévtelenséa: elvéare a Gyerekeket méa sokéves korukban is ve- lenkázni kell. hosszabb ideia lehetetlen maakura he "-mi őket. Ráadásul ál­landó elfoalaltsáaot kell biztosítani nekik, jószeré­vel nercenként ciróaatni. szeretni őket. mivel lélek­ben a leatöbben akkor is kisaverekek maradnak, ha már a tizen- vaav huszon- éveiket számlálják. Véaianéztem a kamrát: telis-tele a volcok befőttek­kel. Renaetea munka volt. j mía elkészültek. Hosszú a tél. és a hattaaú család­nak tavaszia sok vitamin kell. A averekek minderről keveset tudnak: szemmel láthatóan jól érzik maau- kat ezen a kis sziaeten. j amelyet otthonuknak érez­nek. és ahová évek óta sok-sok szállal kötődnek. Ezt a szálat a szeretet, a törődés viráaából fonta ez a vaav szerű embervár: Szél Mihálvné és férje Kisúj­szálláson. a hajdani Bp- iuár utca eavik házában. — szm — Mai Mongólia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents