Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

1981. OKTÓBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mire ösztönöz 7 A „fix” is munkára serkent Ebben az évben — a ielző nem túlzó — óriási bérfej­lesztést ha itattak végre a Ganz Villamossági Művek szolnokj avarában. A fizikai dolgozóknak átlagosan 10,5 százalékkal növekedett a ha­vi keresetük. Honnan? A Érdekesnek tűnhet a hír. hiszen a sok Grémium koráb­ban iaen fontos dolgot szol­gált. Az állandóan szorító határidők betartását sejtet­te. ösztönzött az igények sze­rint ti termelésre. — Mára változott a hely­zet — mondta el Tóth József, a gyár főmérnöke. — Több éves gyakorlat után sikerült javítani a szolnoki üzem és az itt készülő részegységeket kész termékké alakító törzs­gyár kapcsolatán. Azzal, hogy az itteni termelés oroa- ramozását is központilag vé­gezzük. elértük, hogy csak annak a gyártmánynak a ké­szítése kezdődik el. amelyik­nek a munkálatai határidő­re be is fejeződnek. A feltételek változásához a termelési prémium szinte funkciótlanná vált. Ezt pél­dázzák Gulyás Jánosnak, a munkaügyi osztály vezetőié­nek szavad: — A korábbi gyakorlati ta­pasztalatokon alapul^ de lassan rutinná vált bérfel­használási módsz^ek éppen azt a hatásukat vesztették el. — A termelési prémium (amíg a szervezési hiányos­ságok eltüntetését szolgálta) az üzemünkben meglévő mű­helyek egv részét túlságosan is bőkezűen díjazta — ele­mezte a múltat Tóth Imre. a gyár főkönyvelője. — A for­gácsoló műhely kapacitását (mert ott igen fontos műsza­ki normák alapján mérték fel) a ■termelési lehetősége­ket). általában soha nem be­csülték túl. Kevés is jutott ■ az ott dolgozóknak a sürgős munkák után járó többlet­bérből. A túlméretezett fel­adatot kapók megdolgoztak a vastagabb borítékért, de két­ségtelenül túlfizetik munká­gyári mozgóbérkeret — amit táv«"” termelési prémium­ként fizettek ki — 800 ezer­ről 100 ezer forintra csök­kent. A különbözetiét az alapórabérek emelésére for­dították. amiért bevezették őket. Nem­csak a saját hibánkból, de kétségtelen, hogy az utóbbi években túl sok pénzt tarta­lékoltunk a sürgetőbb fel­adatok megoldásának gyorsí­tására. Rossz volt az úgyne­vezett mozgóbér elosztására kidolgozott stratégia is. Min­den részlegre meghatároztuk a negyedévenként prémium­ra fordítható összeget. És — mert ezt a pénzt a béralap­ból különítettük el. mester­ségesen alacsonyan tartattuk az alaoórabéreket — kényte­lenek voltak a munkahelyi vezetők engedni a nyomás­nak. Ha az egyik csoport sok sürgős munkát végzett el. és ezért megkapta az arra az időszakra járó ..elkülönített kereteit”. a szomszédban dolgozók is kiharcolták a ne­kik „féltett” irészt. Az aránytalanul nagy ter­melési prémium-keret — mi­vel a munkások biztosan el­érhető keresetét csökkentette — álösztönzési célokat szol­gál. De tavaly nemcsak er­ről volt szó a Ganz Vili szol­noki gyárában. jukat. ha nagyon sürgettek a feladatok. A fő bai az volt. hoav a prémium-kiírások még az egyes műhelyeken belül is állandóan szinte ugyanazokra a csoportokra koncentrálódtak. Ez pedig az ..osztozkodás­ból” kimaradók között elé­gedetlenséget szült. Annál is inkább., mert a mestersége­sen alacsonyan tartott óra­bérek miatt nehezen lehetett elismerni az evvénd tudás és szorgalom különbözőségét. Erre maguk a munkások mondták el a legjobb példát: — Valahogy nem éreztünk alapot ahhoz (meg valamifé­le szégyehlőség is visszafo­gott mindannyiunkat), hogy például a csoport tízszázalé­kos túlteljesítésével keresett pénzt ne egyenlően osszuk el a tagok között — vallotta be Tóth Károly hegesztő. — Ta­lán meg se tudom mondani, miért, de amikor az került szóba, ki kapjon 1.50 órabér- emelési ki 3,50-et. akkor mindenki kinyitotta a száiát. Am végül m^sem a hang­erő volt a legerősebb érv. Mindenki ismerte csoport­társát: ha csendes volt. ak­kor is tudták, sokat dolgo­zik... Hogy máért lettünk ennyire rámenősek? Lehet, azért, merít ez a pénz bizto­san a zsebünkbe vándorolt. Megtartja az embereket A szolnoki Ganz Vili-teli bérrendezésnek (azon kívül, hogy ennek szervezettségi feltétedéi is megteremtődtek, voltak más indokai is). Pél­dául az — a munkaügyi osz­tályvezető és a munkások eszmecseréje során derült ki —. hogy a mo6itand rendszer­ben a vezetőségnek iev ke­vesebbet kell törnie a feiét: miként ne lépje túl a köz­pont által engedélve^tt bér- színvonalat. Az idén ugyanis maximálisan a norma 105 százalékos túlteljesítését fi­zetik meg. Ezzel nem csök­kentek a keresetek (a mun­kások véleménye szerint, amit a réven elveszítették, megnyerték a vámon — az órabéremelésen), de a mun­ka ..lassításával” sikerült a minőségre összpontosítani a forgácsolók, a lakatosok és a hegesztők figyelmét. A mára irreálisan soknak bizonyult mozgóbér-keret le­faragásának volt még egv előnye. A gyár dolgozóinak — különösen a kulcsfontos- ságúaknak — az alapbérét sikerült a szolnoki üzemek­nél megszokott színvonalra emelni. Látszólag mellékes szempont ez: mert a ..szoká­sosnál” kevesebbet régen sem kellett a budapesti vál­lalat szolnoki gyárában vár­ná. Csakhát a munkahelyet változtatók ..bizonytalanra nem mennek”. V. Szász József Elavult tartalékok Aránytalanságok Szabadegyházán az Izocukor és Szeszgyárban hamarosan befejezik az idén március óta tartó próbaüzemelést. A berendezések jól működnek, s már folyékony cukrot is ter­melnek az új üzemben. Az évi negyvenkilencezer tonna folyékony cukor mellett két­százezer hektoliter finom­szeszt, kisebb mennyiségben cukorrépacsírát, s~ a takar­mányozásra alkalmas fehér­jedús glutént állítanak majd elő. Még ebben az évben négyezer vagon mezőföldi ku­koricát dolgoznak fel az új gyárban. Modem műszerek irányítják a cukorüzemet. Kénünkön a közDonti vezérlőterem, és kezelői A műszaki értelmiségnek alapvető szerepe van a népgazdaság fejlődésében (Folytatás az 1. oldalról) gyelembe vévé az elsőrendű követelmény, hogy értelmes, ténylegesen racionális, inten­zív és a szó ió értelmében vett takarékos gazdálkodásra kell minél hamarabb áttér­nünk ahhoz, hogy a külgaz­dasági pályán is „állva” ma­radhassunk. versenyképesek legyünk. A gazdálkodásért, annak eredményességéért való fele­lősséget a kormány elnökhe­lyettese úgy állította párhu­zamba a műszaki értelmiség sze’-'-ével és ielentőségével. hogy ez utóbbiak sokat te­hetnek. kell hogy tegyenek versenyképességünk megőr­zéséért. sőt fokozásáért. Az­ért. hogy mihamarabb és mi­nél szélesebb körben feltár­juk belső tartalékainkat — lett légyen szó akár a terme­lés korszerűs í téséről. a diffe­renciált gyártmány fejlesztés­ről. akár a szellemi tőkével okosabb gazdálkodásról. Ez.t a szemléletet csak azok kép­viselhetik és válthatják való­ra a gyakorlatban is — akár vezetőként, akár . beosztott­ként —. akik érzik és tud­ják. hogy nem könnyű dol­gainkból csak közös összefo­gással egvetakarással. gond­jaink együttes megoldásával tudunk kilábolni. ehhez vi­szont mindenkinek tudása, tel iesí tőképessiáge maximu­mát kell nyújtania. Ügy. hogy közben mindenki gon­dolkozzék is: ne csak a sza­bályok betartásán, a ..szabá­lyozókon”. hanem azon is. mit lehetne, mit kell ä ko­rábbinál okosabban, jobban csinálni. S eközben — hang­súlyozta Aczél György — senki ne 'sértődjék meg a szigorú, de okos kritikán, hallja meg a „ió szót”, a két- ke"’ munkásember, az alkotó műszaki szakember, a vezető közösen bölcs szavát. Azt a véleményié+i. (amelyhez min­den szinten a szaktudás, a jobbító szándék jelenti a kö­zös nevezőit. Beszélt a Minisztertanács elnökhelyettese a „kiművelt emberfők” alapvető igazságá­nak mai olyan vetületűről, hogy szellemi elgondolása­inktól a termékbe öntött megvalósításig növelnünk kell itthoni is, a külországok előtt is teljesítőképességün­ket, tekintélyünket. Ehhez pedig mint hangsúlyozta — s utalt a XII. kongresszus ál­lásfoglalására — az emberi tényezőkkel, a munkaerővel, a képességekkel, az idővel, az energiával való okosabb gaz­dálkodásra van szükség. Nagyra értékeljük azoknak a tevékenységét, akik jobbító szándékból és új megoldáso­kon törik a fejüket — mond­ta — akár szakemberként, akár alkotó közösségként, vagy termelőműhelyként, hi­szen minden elért eredmé­nyük a népgazdaság érdekeit szolgálja. Tudjuk, hogy aa új gondolatok gyakorlatba való átültetése felelősségtel­jes feladat, és megoldásához idő kell. Ám, az idő sürget, s a türelemmel egyetlen vál­lalatnak sem szabad vissza­élnie. Nem szabad a műszaki szakembereknek, a közgazda- sági és más képzettségű ér­telmiségieknek ugyanúgy, mint a vállalatoknak, s a ve­zetőknek sem. A vezetői felelősség kap­csán a Minisztertanács el­nökhelyettese arra is kitért, hogy az alkotó energiával, a szaktudással és a tettrekész- séggel rossz gazdálkodás, egyáltalán a cselekvés elmu­lasztása, legalább annyira súlyos hiba, mint az anyagi eszközök elherdálása, a rossz cselekvési. S az ilyen fogyaté­kosságok nem maradhatnak a „megállapítás” szintjén — felelősségre vonást is kell alkalmazni felszámolásukért Szólt arról is Aczél Gvörev. hogy a fiatalok ielentős ré­sze nem vagy csak alig is­meri a műszaki pályák lehe­tőségeit és szépségeit. E te­rületek kiemelkedő művelői­nek napjaink Kandó Kál­mánjainak nevét is keveseb­ben ismerik, miint akár egv- egy gyönge slágerszerzőiét. Közös felelősségünk, hogy ezt a helyzetet mielőbb meg­változtassuk. A gazdálkodás eredmé­nyességében a műszaki értel­miség válllalt-betöltött szere­pét azzal is aláhúzta Aczél György, hogy új gondolatai­nak ne csak a kiötléséig le­aven aazdáia, hanem egészen a megvalósitásáig. Ez a ve­zetésnek is alapvető köteles­sége. felelőssége. Mégpedig olyan értelemben — miként a kormány elnökhelyettese rámutatott —. he^v a ió ve­zetőnek a szakmai hozzáér­tésen túl a politikai alkal­masságát. s nem csak meg­bízhatóságát azzal is érzé­keltetnie kell: nemcsak fo­gékony az úi iránt, hanem vállalkozni, kockáztatni is mer és képes — a jobb ered­ményekért. Például azért hogy a nagvtudású. gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakemberek mellé iól felké­szült fiatalokat is beállít, bá­torít. konkrét feladatokkal bíz meg a napi teendők el­végzésére. Aczél György befeiezésül a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének meenövekedett szere­pét hangsúlyozta gazdasági feladataink megoldásában, azzal — miként fogalmazott —. hogy az országban több százezer szakembert számlá­ló műszaki értelmiség nem­csak élvezi a kormány bizal­mát. hanem kötelessége is. hogy tudásávaL hozzáértésé­vel elősegítse soronlevő nép­gazdasági feladataink megöl- dáscUt A továbbiakban több hoz­zászóló kiemelte a különbö­ző MTESZ-szervezetek mind aktívabb közreműködését, eazd aságpoli tókank kiemelt feladatainak megvitatásában, a konkrét programok kidol­gozásában. . Tóth János főtitkár vitaza- ró5á után a küldöttek elfo­gadták a MTESZ alapsza­bályzatát és a _ küldöttköz­gyűlés határozatát. Ezután Fock Jenő 35 egye­sületi vezetőnek illetve tár­sadalmi ipiViKyígtanak átadta a MTESZ-díiat. maid a kül­dött közgyűlés megválasztot­ta a 159 tagú országos el­nökséget. Az országos elnökség meg­tartotta alakuló ülését és megválasztotta a MTEÍ^Z tisztségviselőit. Elnök: Fock Jenő. társelnökök: Altai Miklós. Horgos Gyula. Kó­nya Albert. Soós Gábor. Trethon Ferenc. Főtitkár: Tóth János. A mérce itt is a munka minősége Megyei küldöttgyűlését tartotta a KIOSZ A KIOSZ decemberi. VIII. országos küldöttgyűlése előitt tegnap Szolnokon tartották meg a megye ötezer fcisipa- rosónak képviselői küldött­gyűlését. ^Szolnok megyében az elő­ző. 1976-ban rendezett kül­döttgyűlés óta kétszázzal többen kértek és kaptak iparengedélyt és működési engedélyt. A létszámnöve­kedésben örvendetes, hogy elsősorban a hiányszakmák­ban lettek, többen a kisipa­rosok. Tegnap öt esztendő mun­káiéit értékelte a nyolcvan, küldött: A i|iár előbb írás­ban kiadott, a KIOSZ me­gyei vezetősége által készí­tett ielentést vitatták meg. A küldöttgyűlésen részt vett • és felszólalt Mohácsi Ottó. a megyei pártbizottság titkára. jelen volt Biró György, a megyei tanács ipari osztályának . vezetőié Neményi Endre, a KIOSZ országos vezetőségének el­nökhelyettese. va'nmint a Hazafias Népfront és a társ- szövetségek eigy-eav képvi­selője. A tizenöt felszólaló kis­iparos közül Rácz Albert, kuszentmártoni küldött el­mondta. hogy a fejlődő nagy-, községben különösen a:z építőipari ágazatban növe­kedett az iparosok , száma és munkája az utóbbi eszten­dőkben. A kislakásépítésben szinte kizárólag építőipari kisiparosok vesznek részt Kunszentmártonban és a környező településeken. Több felszólaló. ígv példá­ul Pálhegvi Imire, mezőtúri fémöntő is sokallta az ad­minisztrációt. nehézkesnek ítélte a kisiparosokra 'kénv- szerített ügyvitelt. Tasinádi Gvörgyné jászberényi , női szabó az utánpótlás hiányos­ságairól beszélt. Javaisolta. hogy ’kerüljön a KIOSZ or­szágos küldöttgyűlése ele az az ötlete, hogy a gyesen lé­vő kismamákat vonják be a szakmai képzésbe. A megyei küldöttgyűlés ezt a javasla­tát elfogadta, és továbbítja a decemberben összeülő or­szágos fórumnak. Néméth István szobafes­tő. Szolnok küldötte a mű­helyek korszerűsítésének szükségességét hangsúlyozta, mert a kisiparosok egyre növekvő versenyében csak .az állhat helyt,, aki modern felszereléssel, dolgozik. Be­szélt arról is. hogy a me­gyeszékhelyen eddig meglé­vő három szolgáltató ház mellé a következő években egv hét műhelyből álló au­tójavító pavilont építenek. Bugán Antalné Tiszafüred küldötte örömmel nyugtáz­ta hogy a kontárok ellenőr­zése szigorúbb lett. egyúttal ..keményebb” büntetéseket is kapnak. A küldöttgyűlésen felszó­lalt Mohácsi Ottó. a megyei pártbizottság titkára. Ki­emelte. hogy az eddigi hoz­zászólásokból nyilvánvaló. a 'kisiparosok ismerik a párt politiká ját és tisztában van­nak a gazdasági életünkben betöltött szerepük fontossá­gával. Elmondta., hogv ré­gen divatiát múlttá az a szemlélet hogv a kisiparost a nagynak vélt jövedelme alapján ítélitek meg. Ma ki­zárólag az elvégzett munka minősége a mérce, az anya­gi ösztönzésnek a kisiparban is helve van, Mind az or­szág. mind a megye lakos­ságának ió közérzetéért so­kat tehetnek a közvetlen szolgáltatást végző, kisipart gvákonlő szakemberek. Felszólalt Neménvi Endre, a KIOSZ országos vezetősé­gének elnökhelyettese is. Válaszolt néhány hozzászó­lónak. és egyebek között ígéretet .tett arra, hoev úi ügyviteli utasítást fogalmaz meg és ad ki az országos ve­zetőség ■ az adminisztrációs munka megkönnyítése érde­kében. Ezután megválasztották a középszervezeti választmány huszonhárom taaiót és azt a tizenhárom kisiparost, aki az orszáigos küldöttgyűlésen képviseli a megyét, A KIOSZ m “evei vezető­ségét is újra választották. A héttagú testület, elnöke Mun­kácsi Istvánná, szolnoki női szabó kisiparos lett. Titkár­rá ismét Varsa Andrást helyettesévé Pócs Latost vá­lasztották meg. B. J. fg r Q m I il ä " ‘ I - I * * 4ÉMÖ1 ^ }Í ||:r| |*» í 5 / y? 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents