Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 31 |A szerkesztőség postájából""") Döntött a Legfelsőbb Bíróság Gyenge lábon Október 24-én elég gyenge lábon hagytam el a szolnoki kórházait. Édesanyám taxit hívott A vezetője udvariasan ajtót nyitott Amikor meg­tudta, hogy Saandaszőlősre kívánjuk vitetni magunkat feliháborodott Meg is kérdez­te, miért nem megyünk busz- szal? Nincs oda buszjá­rat? ... Édesanyám eléggé érthe­tően mondta, hogy beteget visz haza, de a gépkocsive­zető modorán ez sem változ­tatott Tudtunkra adta, hogy Tíz emelet Régi olvasója és levelezője vagyok lapuknak, mert sajá­tomnak tekintem sok-sok ol­vasótársammal együtt. Több­ször írtam már lift, fűtés és melegvíz-szolgáltatás, kapu­telefon ügyben, de ez a mos­tani eset minden elképzelhe- tőt felülmúl. Október 23-án délután a lakókat nagy meg­lepetés érte, mindkét lift aj­taján az alábbi szöveget ol­vashattuk: „A lift egy-két hétig le lesz zárva. Bővebb felvilágosítást adni nem tu­dok.” Elképzelhetetlen, hogy eny­Találkozók, Postánkban szinte minden­nap találunk levelet, beszá­molót 'nyugdíjas találkozó roll, különböző klubok rendezte kirándulásról. A szolnoki Nagy Lászlóné és Kása Lajosairól írt a mi­nap, hogy október 23-án a KEVIÉP Vállalat 4. sz. főépí­tésvezetősége és szakszerve­zeti bizottsága rendezett nyugdíjastalálkozót a megye- székhelyen részükre. Kelle­mes volt a ceglédi kirándulás csakúgy, mint utána a fogad­tatás a Tiszaligetben, a vi­rággal díszített asztal, a szí­ves vendéglátás. Mindenkin látszott, hogy gonddal készül­tek a rendezvényre, igyekez­tek emlékezetessé tenni a találkozót. Az információ szerint: sikerült! Az újszászi Szabadság Tsz párt- & gazdaságvezetősége ugyancsak nyugdíjas és já­radékos tagjait látta egész napra vendégül a nagyközség művelődési házában. A kis­dobosok és az úttörők kö­— felzaklatva ez az első fuvarja, ez a nap is jól kezdődik... máris 40 forintot vettek ki a zsebéből. Alig vártam már, hogy ott­hon lehessek. Érkezéskor a JC 28—64 rendszámú taxi órája 64 forintot mutatott, én vi&zonit 104-et adtam. Hogy miért? Ne űzessen rá a gép­kocsivezető az első fuvarra. Ügy kellett nekem, mehet­tem volna busszal is, hisz bérletem is van. A busz ve­zetője is sokkal udvariasabb. Koncsik Ferencné Szánd as zol ős bosszúság nyi ideig az idősek és a kis­mamák kettő között választ­hatnak: vagy lejönnek az emeletekről vagy nem. Nem igaz, hogy egyszerre mind­két lift használhatatlanná vált. Ha igen, akkor hala­déktalanul gondoskodni kell javításáról. Jogos a lakók felháborodása, a szolgáltatás elleni kifogása, amely ese­tenként nyomdafestéket nem tűrő szavakban is megnyil­vánul. „Mellesleg” a kaputelefon is rossz, ha valaki felgyalo­gol például a tizedik vagy akár a hetedik emeletre, és nem találja otthon, akit ke­res, akkor „isteníti" úgy is­tenigazában a lift gazdáját. Egy szó mint száz, minő­síthetetlen eljárás, ahogy ve­lünk bánnak. Körülbelül 120 családról, mintegy négyszáz lakóról van szó. Gödri Dezső Szolnok; Kun B. krt 11. kirándulások szöntőjét ebéd követte, majd Csíki Pál népdalénekes szó­rakoztatta a megjelenteket! Majdnem kétszázan töltötték idejüket jókedvűen az esti órákig, felelevenítve a sok­sok fiatalkori élményt. Palhuber Kálmán a szol­noki ipari szövetkezetek nyugdíjas klubjának buda­pesti kirándulásáról számolt be. Meghívásukra táirsultak hozzájuk a Hámán Kató, va­lamint a Költői Anna nőklub tagjai is. Így negyvenhár­mán indultak útnak, s időz­tek jól szórakozva egész nap a fővárosban. A túrkevei népdalkor tag­jai október 24-én Gyomán vendégeskedtek, nem először — írta Sz. I.-né. Szívesen tet­tek eleget a baráti meghí­vásnak. A „hazaiak”, a ven­dégek is helyi gyűjtésű nép­dalokat énekeltek. Vacsora után szakmai eszmecsere, és természetesen közös éneklés következett. Mindenki másképp csinálja ... A hozzánk érkező levelek­ből sok-sok információhoz jutunk. Megtudjuk többek között; hol, hogyan épül park, játszótér, út, járda, víz­vezeték. Szép számmal akad­nak közösségek, amelyek ösz- szefognak, nem restek — el­sősorban saját érdekükben teszik! — ásót, kapát, lapá­tot fogni, földet megmozgat­ni, csakhogy szebb legyen környezetük, jobb a közérze­tük. Vannak, akik csakis és kizárólag a „köztől” várják el ugyanezt... A szolnoki Balogh Ádám út 7. számú társasház lakói a nyári hónapokban elhatá­rozták, hogy az 5—7. számú épület közötti, teljesen elha­nyagolt közterület helyén kulturált játszóteret alakíta­nak ki. Több száz óráit dol­goztak együtt, Október kö­zepére készült el a szép „gyermekbirodaLam”. A kö­zös munkában minden bi­zonnyal megismerték egy­mást a társas házban élők, esetleg barátságok is szövőd­tek. Az újjávarászolit játszó­szereket — függőhinita, lípi- tyóka (mérleghinta), szabad­téri asztalitenisz — örömmel vették birtokukba a környék­beli gyerekek. A társasiház lakói elhatá­rozásukban nem maradtak magukra. Kérésükre a VTVB Városgazdálkodási Intézmé­nye több minit két teherautó­nyi szemetet szállíttatott el a helyszínről. Munkájukat Föl- desi Gyula támogatta és irá­nyította, amit köszönnek az „építők”. Vöröskeresztes vetélkedő Nemrégiben vöröskeresztes tanfolyamot tartottak Ken­deresen, melynek vezetője dr. Bakos Imréné volt. Ok­tóber 25-én a Vegyesipari Szövetkezet Vöröskereszt alapszervezetének húsz tag­ja vetélkedőn számolt be szerzett ismereteiről. Két csoportban versenyeztek, el­méleti és gyakorlati felada- dómétól kaptuk. A rendez- tokat oldottak meg — nagy- vényen Bognár Sándor ké­szemen! A hírt Bognár Sán- szítette az itt látható fotót. Emberi tényezők A közlekedési balesetek okait vizsgálva mindig meg­állapítják az emberi ténye­zőket, amelyen általában a gépkocsi vezetőjének maga­tartását szokták érteni. Ide tartozik pedig az utak minő­sége, a forgalom rendeje, és a gépjármű állapota is, mi­vel ezeket is emberek csinál­ok, javítják, ellenőrzik. Nem lehet tehát közömbös, hogy ezek felelősei hogyan látják el feladataikat. Két­ségkívül döntő tényező azon­ban a gépkocsivezető kép­zettsége, gyakorlata, emberi magatartása. Jóleső érzéssel figyelem a fel-felbukkanó rendőrautó­kat, hol itt, hol ott ellen­őriznek — sajnos, nem ered­ménytelenül. Mindig és min­denhol azonban nem lehet­nek jelen. Egy-egy kivilágí- tatlan kerékpár, egy-egy it­tas vezető komoly baleset előidézője lehet. A gyerekek már az iskolában — sokhe­lyütt már az óvodában — tanulják a KRESZ-t, éppen ezért nem „kenhető” a bal­esetek számának emelkedé­se kizárólag a megnöveke­dett forgalomra. Az emberi tényezők a döntőek! Molnár Ferencné Szolnok Válaszok, intézkedések Kis kerülő — nagy nyugalom Ez volt a címe október 10- én megjelent lapunkban tíz család kérésének; tegyen az iskolabusz kis kerülőt Kun- szentmártonban tíz kungya­lui kisgyerek biztonsága, húsz szülő nyugalma érdeké­ben. Nagyon gyorsan — ok­tóber 17-én — megérkezett a megnyugtató válasz Kun- szentmártonból; Berta László tanácselnök, valamint Tóth István, az általános iskola igazgatója írta alá. Mit tud­tunk meg belőle? 1964-től Kungyalu iskola­köteles tanulói Kunszent- mártonba jártak be; a hát­rányos' helyzetbe kerülő ta­nulók ellátására az 1965-ös tanévtől iskolái diákotthont létesítettek, amely mostanáig korszerű intézménnyé fejlő­dött, benne százhúsz kisgye­rek talál(hatna) második ott­honra. Mint minden tanévkezdés­kor, az idén is tájékoztatták Kungyaluban (is) a szülőket az iskolaév indításáról, a diáikotthoni elhelyezés lehe­tőségéről'. A megbeszélésen kifogás nem hangzott el. En­nék ellenére az 1981-ben el­ső osztályba kerülő gyerme­kek naponta autóbusszal tet­ték meg a két település kö­zötti utat Szeptember köze­pén a szülők azt kérték a szakigazgatási szerv előadó­jától: biztosítsa a gyermekek kíséretét a 17.10-kor induló buszhoz. Megnyugtatóbbnak látszott, ha az iskolabusz közvetlenül az iskola előtt veszi fel a gyermekeket, eh­hez azonban a Volántól út- vonalmódosítást kellett kér­ni. Ezt a megyénél elutasí­tották, bár az előző tanévek­ben is megállt a busz a tan- intézmény előtt. Maradt hát a nevelői kíséret, amelyet október 9-től valósítottak meg. Október 13-án jó hírt ka­pott az iskola igazgatója a Volán 7. sz. Vállalat menet­rendkészítő osztályának he­lyettes vezetőjétől; szóbeli ígéretet, amely szerint no­vember l(4ől az iskolabusz az oktatási intézmény elől szállítja a tanulókat Meglesz tehát a kis kerülő, amely nagy nyugalmat te­remt. A tanácselnök és az iskola igazgatója azonban mégis úgy látja: a legmeg­nyugtatóbb a tanulók diák­otthoni elhelyezése lenne... A Széchenyin lesz a mentőállomás „Kinőtték”... a megye- székhelyen a mentőállomást — Garai Csák György olva­sónk ezzel kapcsolatos ész­revétele, fotója és kérdése október 3-i lapunkban jelent meg. Dr. Baki Magda osz­tályvezető, városi főorvos (városi tanács vb egészség- ügyi osztálya) válasza: A VI. ötéves tervben új megyei mentőállomás épül Szolnokon, a Széchenyi lakó­telepen. A mintegy 50 millió forintos beruházás kivitele­zését megkezdték, befejezé­sének várható ideje: 1983! Gallyak okozták a galibát Október 17-én „Közérze­tünk, környezetünk” címmel jelent meg dr. Horváth Fe­renc rákóczifalvi olvasónk levele. A Kossuth, a Damja­nich és a Sallai út közvilá­gítását kifogásolta. Eseten­ként — mint például októ­ber 3-án, egész nap égett a villany az utcákon — írta. „A helyszíni ellenőrzés al­kalmával megállapítottuk, hogy a panaszosnak — levele első részében — igaza volt” — olvashattuk a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat szolnoki Üzemigazgatósága válaszában. Az említett ut­cákban hálózati üzemzavar jelentkezett már több ízben, és ennek következtében ma­radt nagyobb szakasz közvi­lágítás nélkül. Az ok? A kör­nyéken lévő fák gallyai okoz­tak galibát. Ezért az illeté­kes kirendeltségvezető kérte a rákóczifalvi tanács segít­ségét. Nappal is ég a villany — feleslegesen ... Nemcsak dr. Horváth Ferenc tette már ezt szóvá. Csakhogy ... Csak­Bonyodalmak egv adócsalás kórul Egy kőműves kisiparost a tanács pénzügyi osztályának vizsgálata alapján négy év­re kétmillió forint általános jövedelmi adó és négyszáz­ezer forint községfeilesztésd hozzájárulás fizetésére köte­leztek. A kisiparos a városi illetékhivatal adóosztálya el­len pert indított. Arra hivat­kozott hogy a kivetés indo­kolatlan becslés és irreálisan túlzott bruttó haszonkulcs alkalmazásával történt. Azt is elmondta hogy adócsalás bűntette miatt eljárás fo­lyik ellene. A nyomozás so­rán üzleti könyveit és bi­zonylatait lefoglalták, emiatt állításait nem tudia igazolni. Ezért kérte, hogy ezeket az iratokat] a bíróság szerezze be és a tanács 'álltai időköz­ben elrendelt végrehajtást függessze fel. Az elsőfokú bíróság a ke­resetnek helyet adott, de a fellebbezésre a másodfokú bíróság elutasító végzést ho­zott. Ezt azzal indokolta, hogy a kisiparos nem jelölt meg olyan bizonyítékokat amelyek alapián a végrehaj­tás felfüggesztése indokolt 'lenne. E döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő­ket mondta ki: A jogerős államigazgatási határozatok végrehajtása a bíróság előtt megtámadható, ha a tényállás nincs megfe­lelően földerítve, és helyre­hozhatatlan következmé­nyekkel járhat. Ezért a fel­függesztésnek elsősorban az Halálos baleset Tragikus szerencsétlenség történt az egyik állami épí­tőipari vállalat munkahe­lyén. ahol megbízásukra egv gépesítő vállalat a tuiáidonát képező és saját alkalmazott­ja álltai irányított toronvda- ruval dolgozott A kezelő észrevette, hogy a fékberen­dezés nem iól működik. Ar­ra gondolt hogy víz került belé. s az megfagyott benne. Ezért elhatározta, hogy a da­rut melegítéssel nróbália üzemképessé tenni. Segítsé­gül hívta az építőipari válla­lat egyik munkását aki ólai­ba mártott ronggyal felment a darura. — A rongyot csak akkor evúitsa meg. ha én is fel­érek! — figyelmeztette a ke­zelő. — Ennek ellenére az ille­tő a rongyot meggyűltotita. ettől saját ruházató is láng­ra lobbant és a szerencsét­len ember olyan súlyos égé­si sebeket szenvedett hogy másnap a kórházban meg­halt. A történtek miatt a daru­kezelőt foglalkozási körében elkövetett gondatlan veszé­lyeztetés vétségéért jogerő­sen elítélték. A halálos baleset különbö­ző pereket vont maga után. Előbb az SZTK az elhunyt ember özvegyének megálla­pított járulék visszatérítésé­ért a gépesítő vállalattól száznvolcvanezer forint meg­fizetését követelte. A bíró­ság kimondta: a történtekért huszonöt százalékban a sze­rencsétlenül járt ember fe­lelős. ezért a vállalatot csak a célja, hogy a kellően meg nem aiapozottnak tűnő ál­lamigazgatási határozatok fo­ganatosítását megakadályoz­za. A bíróság azonban a vég­rehajtást méltánylást érdem­lő körülmények miatt nem függesztheti fel. Ugyanígy ilyen intézkedésre nem szol­gálhat alapul hogy a jogerős határozat nagy összegű fize­tési kötelezettséget ír elő. il­letve hogy annak fedezete biztosítva van. A kisiparos keresetében arra hivatkozott hogy olvan felvett összegek után is adó­zásra kötelezték, amelyek az építtetők érdekeit szolgálták, s amikből jövedelme nem volt. Az elsőfokú bíróság az adócsalás miatt indult bün­tető eljárás iratainak beszer­zése nélkül kellő alap hiá­nyában. rendelte el a végre­hajtás felfüggesztését. A má­sodfokú bíróságnak pedig —- a büntetőiratok birtokában — a kisiparost részletesen meg kellett volna hallgatnia afelől, hogy az államigazga­tási határozatot! milyen bi­zonylatokra hivatkozva tá­madja meg. s csak ezután foglalhatott volna állást ab­ban a kérdésben: van-e iogi lehetőség a végrehajtás fel­függesztésére. Mindezek alapján megálla­pítható: a jogerős végzés megalapozatlan. Ezért a Leg­felsőbb Bíróság mindkét fo­kú döntést hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalá­ra utasította. a toronydaruban a peresített összeg hetvenöt százalékának megfizetésére kötelezte. Az állami építőipari válla­lat az elhunyt dolgozó özve­gyének temetési és egyéb költségeit megtérítette, s az ez°n a címen juttatott tizen­hatezer forint visszafizetésé­ért a gépesítő vállalat ellen pert indított. — A halálos balesetet ki­zárólag a szerencsétlenül járt ember okozta — védekezett a gépesítő vállalat. Egyéb­ként is a darut az építőipari vállalat üzemeltette, a keze­lő. mint kirendelt dolgozó, az ő utasításuk szerint vé­gezte munkáját, tehát kárfe­lelősséggel nem tartozik. A jogvita a Legfelsőbb Bí- . róságon dőlt el. amely a vál­lalatot a peresített összeg hetvenöt százalékának meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a daru üzemben tartója a gépesítő vállalat volt. Egy­magában az a körülmény, hogy ezt a fokozott veszélv- lyel járó tevékenységet az építőipari vállalat megrende­lésére végezte, üzemben tar­tói minőségét nem szüntette meg. Erre utal az a szerző­dési kikötés is. amely szerint a darut saiát dolgozóia ke­zeli. Tehát a munkaadó sze­mélye nem változott. Tekint­ve, hogy a szerencsétlenül járt ember a halálos baleset bekövetkezéséhez huszonöt százalékban hozzájárult, a gépesítő vállalat a kár het­venöt százalékát köteles megtéríteni. Hajdú Endre hogy mi, laikusok nem tud­juk, hogy ha esetenként nap­pal is „fénylik” az utca va­lahol, nem feltétlenül fele- dékenységre kell gondol­nunk. A TITÁSZ szakembe­rei dolgoznak a közelben, s éppen azért, hogy az utcán, egy lakótömbben vagy üzem­ben, intézményben éjjelre ne maradjanak világítás nélküL Ilyenkor nem felesleges a „kivilágítás”. Elszállították a szemetet Egy héttel korábban jelent meg „Sétáló utca, szépséghi­bákkal” címmel hét szolnoki olvasónk panasza. Kifogásol­ták többek között a Holt- Tiszaparton elhelyezett sze­méttároló környékét. Csényi László, a VTVB Városgaz­dálkodási Intézmény igazga­tója közölte velünk, hogy a konténert kiürítették, kör­nyékét rendbe tették. A mun­kát személyesen ellenőrizte. Levelében említette az októ­ber 25-i lomtalanítási napot. Remélhetőleg ekkorra so­kan a Kertvárosban — és másutt is — kitették a fe­lesleges bútordarabokat, ka- catot, miegyebet az utcára, ahonnan azt elszállították, s nem csúfítja sehol a kör­nyezetet.

Next

/
Thumbnails
Contents