Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
1981. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Többcélú kulturális igényt kiszolgáló létesítménnyé alakítják át az 1909-ben épített zalaegerszegi zsinagógát. Az épület bizánci stílusát megőrizve újítják (el a homlokzati falakat, a belső tér kiképzését leegyszerűsítve teszik alkalmassá az igények kielégítésére November 7. tiszteletére Futóstaféta indult Túrkevéről A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő ünnepe alkalmából két túrke- vei fiatalember, a XVII. sz. Afitná'l dolgozó KISZ-tagok, Füleki Sándor és Szőlősi Ferenc arra vállalkoztak, hogy városukból indulva egy hét alatt a megye községeit, városait érintve 340 kilométert futva tesznek meg. Útjukon kísérőjük is akadt, Vass József 76 éves szegedi nyugdíjas személyében, aki ugyanazt a távolságot kerékpárral teljesíti. A csapat tegnap délután 5 órakor indult el a város főteréről. Kisújszállást érintve Karcagig jutottak, onnan inr dúlnak ma tovább a követ-' kező állomásra, Tiszafüredre. Az ezt követő napok célállomásai: Tiszasüly, Jászberény, Szolnok, Kunszentmártoni majd ötödikén délután Tünkévé, ahol a november 7-re emlékező városi ünnepségre érkeznek meg. A jászberényi főiskola kiadványa Tanulmányok az anyanyelvi Kiállítások, előadások, tanácskozások Véget ért a múzeumi he ip Pályadíjakat adtak át Októberben huszadik alkalommal rendezték meg a múzeumi, műemléki és honismereti hónapot. Ez idő alatt a szokásosnál is nagyobb figyelem fordult a múzeumok felé. A nagyközönség előadásokon, kiállításokon kaphatott képet széleskörű tudományos és közművelődési „ munkájukról. Megyénkben is több jelentős rendezvényre került sor. A szolnoki Galériában nagy érdeklődés mellett nyitották meg Makav József festőművész emlékkiállítását, a jászapáti Vágó Pál emlékházban Vamkóné Dudás Juli népművész munkáiból rendeztek tárlatot a tiszaföldvári múzeumban a nagyközség határában feltárt korarézkori lakóház leletanyagát mutatták be. a karcagi Győrffy István Múzeumban pedig XVII— XVIII. századi textileket láthattak az érdeklődők — hogy csupán néhányat említsünk a megyénkben megnyílt kiállítások közül1. A városokban. községekben nagysikerű előadásokra, filmvetítésekre. az iskolákban rendhagyó órákra került sor. amelyek mindegyike történelmi múltunk, kulturális értékeink megismerését szolgálta. és a Körös szerepét a Tiszazugban élő emberek életében, „feltérképezték” az emberi élet fordulóihoz, a .jeles” napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó szokásokat, valamint a vallásos népélet hagyományait. Az egri múzeum palóckutatási programjához kapcsolódva jelentős munkát végeztek Csépán. amelvnek lakói egykoron a ..Palócföldről” érkeztek a Tiszazugba. A kutatásokba az évek során több megye — Pest. Bács-Kiskun. Csongrád — szakemberei és más tudományágak — antropológia, régészet, földrajz — képviselői is bekapcsolódtak, ily módon lehetővé vált a tájegység komplex kutatása. A komplexitást szolgálta az évről évre változó kutatási témák több oldalú feldolgozása is. A nyári gyűjtőtáborokhoz tudományos tanácskozás. pályázatok kiírása, valamint kiállítás társult, amelyen az adott kutatási terület tárgyi emlékeit mutatták be. A kunszentmártoni helytörténeti gyűjtemény anyaga ily módon csaknem teljes képet ad a Tiszazug néprai zárói. gyűjteménye alap iául szolgálhat maidan egy tájmúzeum létrehozásának. Jesse James balladája nevelésről Újabb western a mozik műsorán, a rangos United Artists cég tavaly készült filmjei, a Jesse James balladája. A rendező sem akárki: Walter Hill, néhány világhírű Newman-film rendezője, a Nyolcadik utas a halál forgatókönyvének írója. A Jesse James balladája is míves munka, ahogy mondani szokták, „ki van találva, meg van csinálva”. Nem csodáljuk, hogy újabban Walter Hill nevéhez kötik a western ki tudja, hányadik reneszánszát Kétségtelen, hogy Hill hozzátett valamit a szokvány vadnyugati történetek megjelenítéséhez. A western olyan, mint egy balett, mondja, a téma mindig ugyanazt de semmi sem tiltja meg a koreográfia megváltoztatását. Ha ez így van, akkor Hill kitűnő koreográfus, élvezettel is néznénk tehát filmjét, ha nem zavarnának történelmi ismereteink. Tudni kell, hogy a történet az „Észak—Dél” háborút követő években játszódik. Az amerikai polgárháború az északiak győzelmével végződött, egyik eredménye a néger rabszolgák felszabadítása volt A történelmi igazság a mai amerikai tankönyvek szerint is az északiak oldalán volt. Jesse James pedig — a polgárháborúban — az északiak „hátában”, amolyan szabadcsapatként. A rabszolga-felszabadítás utánpótlási vonalainak, futárainak, bank- jainak megsemmisítése — csúnyábban fogalmazva: az utóbbi kirablása — volt önként vállalt feladata. Nem partizánok voltak, mert mai fogalmaink szerint — lásd: II. világháború — a partizánok az igazságos háborút folytató nép szabadcsapatai, — hanem terroristák. Kellő dialektikával értelmezve ugyanis James és csapata tevékenységét, mindenképpen a reakció oldalán harcoltak, a polgárháború befejezése után pedig — mivel ott folytatták, ahol abbahagyták — törvényen kívülre kerültek. Walter Hill jól tudja, hogy a XX. századi terrorizmussal a háttérben nem vállalhatja úgy a legendát, ahogy King tette annak idején — Tyrone Powernel a főszerepben — a Jesse James a nép bálványa című művében. De — nyilatkozza — ,l,nem akartam lerombolni sem a legendát azzal, hogy ezeket az embereket — mármint Jesse James csapatát — a nyomorult gengszterek szintjére süllyesszem”. Tértől és időtől függetlenül egyetlen művészi alkotásról sem lehet — megközelítően — helytálló véleményt formálni. A legielnézőbbek akkor vagyunk a Jesse James megtestesítette magatartással szemben, ha saját tévedésük áldozatainak tartjuk őket Ügy véljük, Hill ezért is rendezte a filmet balla- disztikus felfogásban, szinte kívülállóként A költői igazságszolgáltatáshoz azonban hű maradt: Jesse Jam est, a bandavezért lelövik az árulók — 15 ezer dollárért Jesse James életéhez és halálához felesleges lenne további értékeléseket fűznünk; a Kaliforniában született rendez» nálunk jobban tudja, hogy miért nem vállalta megértőbben főhőse cselekedeteit s miért nem akarta azt deheroizálni sem. A terrorizmusról alkotott mai véleményünk alapján mi — a film művészi erényeinek elismerése ellenére is — Walter Hűlnél sokkal hűvösebb kívülállóként álltunk fel a moziszékből. — ti — Mintegy másfél évtizedes kutatás eredményeit tette közzé a „Vizsgálatok az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés gazdagítása érdekében” című kötetben a Jászberényi Tanítóképző Főiskola Nagy J. József szerkesztésében. Az integrált anyanyelvi nevelési rendszer kidolgozásának előzményeként az 1960-as évek második felében az olvasásmetodika kérdéseivel foglalkozott a főiskola oktatóinak egy csoportja. Az olvasástanítás módszereiben feltárt pedagógiai ellentmondások nyilvánvalóvá tették, hogy az általános iskola alsó tagozatán teljesen új alapokra kell helyezni a tanulók foglalkoztatását. Meg kell szüntetni a tantárgyi szétaprózottságot, egységes rendszer szerint kell kialakítani az anyanyelvi nevelés tartalmát, módszertanát. E felismerés nyomán egy új elvekre épülő, integrált anyanyelvi nevelési rendszer tartalmának kimunkálásával segítették a főiskola oktatói az új oktatásinevelési tervek kidolgozását. Az elméleti és a tartalmi kérdések kutatásával párhuzamosan új módszereket is kikísérleteztek. A kötetben a szerzők, Nagy J. József, Horváthné Kispéter Zsuzsanna és Gle- duma Lajos tanulmányait olvashatjuk a vizsgálatok módszereiről, eddigi eredményeiről, majd a „Tanítási kísérletek” című fejezetben három beszámoló ad ízelítőt a gyakorlati megvalósításból. Ugyancsak Nagy J. József, .valamint Csík Endre—Farkas Julianna—Zsolnai József és Gosztonyiné Dovala Márta a tanulmányok szerzője. A könyv harmadik fejezetében a tanítók továbbképzéséről, s egy az óvodától a középiskola kezdetéig szóló anyanyelvi tantervjavaslatról tájékozódhat az olvasó. Mindkét tanulmány Nagy J. József munkája. Végül a függelékben más pedagógusképző intézetek tanárai, Gutt- man Miklós, Bánréti Zoltán és Csikesz Erzsébet az anyanyelvi nevelésiben végzett kísérleteikről adnak számot. A kötetben természetesen még nem lezárt kutatások eredményeit kapja kézhez az olvasó, hiszen a kísérletek, amelyek az OTTK 6. számú kutatási főirányának szerves részei, még nem zárultak le. Ennek ellenére a könyv jól szolgálja a tanítók továbbképzését, hasznos kézikönyv lehet az oktató-nevelő munkához. Ezért sajnálatos, hogy a kötet mindössze 1100 példányban látott napvilágot, egyébként jól áttekinthető, hibátlan kivitelben a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár sokszorosító műhelyében. T. G. A múzeumi, műemléki és honismereti hónap ideién több jelentős szakmai tanácskozást is tartottak. A szolnoki Damjanich János Múzeumiban az életmódkutatásról tanácskoztak a szakemberek. Túrkevén. a múzeum fennállásának 30. évfordulója alkalmából A kismú- zeumok szerepe és feladatai a tudományos kutatásban és a közművelődésben címmel rendeztek tanácskozást, amelyen a Finta Múzeum három évtizedes munkásságát, tudományos és közművelődési tevékenységét. helytörténeti, néprajzi képzőművészeti, művészettörténeti és muzeo- lógiai feladatait tekintették át a szakemberek. Külön keli szólnunk a Tíz éves a Tiszazug kutatása című kunszentmártoni honismereti tanácskozásról. amelyen történész. néprajz- és földrajzkutató. nyelvész, antropológus, régész és folklorista szakemberek foglalták össze az egv- évtizedes kutatómunka eredményeit. s jelölték ki a Tiszazug kutatásának további útjait, A tíz évvel ezelőtt kezdődő történelmi és néprajzi kutatómunka jelentős tudományos eredményeket hozott A szakemberek 1972 és 1975 között összehangolt történeti kutatásokat végeztek, maid ezekre építve kezdődött el 1976-tól a néprajzi kutatómunka. A kutatók feldolgozták a szőlő és gyümölcstermesztés. a tiszazugi állattartás és pászttorkodás hagyományait. vizsgálták a Tisza A jubileumi tanácskozáson elhangzott, hogy a Tiszazug kutatásáról sajnálatos módon igen kevés publikáció jelent meg ezi dáig. noha az elkészült — az évenként megrendezel; tanácskozáson elhangzó — tanulmányok egv Tiszazug monográfia kiadását indokolnák. * * * * * A múzeumi, műemléki és honismereti hónap megyei záróünnepségét tegnap tartották Túrkevén. a városi tanács nagytermében. Az ünnepségen adták át az idei történelmi és néprajzi pályázatok díjait is. A beérkezett 33 történelmi tárgyú pályázat közül kiemelt első diiial jutalmazták Zsoldos István k is úi szállási pedagógus Kisújszállás a két világháború között 1914 — 1944 cimű munkáiát. Első díjat kapott Szikszai Gábor Az 1918-as forradalom és a Tanácsköztársaság jászapáti szerveinek megalakulása és tevékenysége cimű pályaműve. valamint Cseuz Imre szarvasi pályázó Politikai küzdelmek a tiszai alsóiárás- ban 1944—1948. és Varga Lajos mezőtúri kutató Farkas Antal mezőtúri évei című munkája. Az ifjúsági kategória első díját Bánki Noémi jászberényi középiskolás A jászberényi Tüdőbeteggondozó Intézet története 1945-től napjainkig a tbc elleni országos küzdelem tükrében című pályamunkája nyerte el. A csoportos kategóriában első díjat nyert a jászberényi Lehel vezér Gimnázium honismereti szakköre. A beérkezett 47 néprajzi pályázat közül kiemelt első díjat kapott Csetényi Mi- hályné csépai pedagógus Ünnepi szokások a Tiszazugban és a Tiszazugi búcsűiárók cimű munkája. Az eds: díjat Kiss József jászfénvszarul pályázó Jászfény szaru földrajzi nevei című pályaműve nyerte el. Az ifjúsági kategória lső díját Bakos Noémi kisújszállási gimnazista A pióca felhasználása a néni gyógyászatban Kenderesen és környékén című munkája kaptá meg. A csoportos kategória első' díját a iászkis- éri Csele Balázs helytörténeti szakkör Ifjúságunk története és az Étkezési hagyományok című pályamunkája nverte el Mester Attila: Kopogtatások K i az? — Én vaavok. — Gyere be. — Mit csinálsz? — Írok. — Kritikát? — Nem. most nem kritikát írok. Verset. — írjál nekem is eavet. — Nicsak. ez nem is rossz aondolat. És miről iriak? — Valamiről. — Micsoda? ... Eavéb- ként iaazad van. S nem is tudod, mennvire keményen. Valamiről méo úavsem írtam soha. Min- dia csak másról... min- dia csak másról. • * * — Ki az? —- Én vaavok. — Gyere be. — Találtam eav sivot. Fújhatom? — Miért vont itt. s amikor dolaozom? — Mert máshol nem hallja senki. Akkor ve- dio minek fújjam? — Naav iaazsáa. Ma- aam is iav lennék vele. — Hátha dolaozni is jobban tudsz maid tőle. — Ettől nemiaen. de fújjad, hallaatom. — Szév? — Hét. olvan-amilven. Közönséaes A-sív. Ehhez mérik a heaedű hanao- lását. — A csellóét is? — Azt is. — Aaiét is? — Iaen. ha uauan méri eaváltalán valamihez az a mihaszna. Hol találtad? — A kissublót alatt. — Vaué mondtam. — Amit te dolaozol. azt nem kell mérni semmihez? — Kéne, de nem A- sívhoz. Valami máshoz. De azt mea aliahanem. én hánytam el valahol. — Meanézzem a kissublót alatt? — Hol? . i j Különben miért ne? Hátha ott van. Mért évven ott ne lehetne? — Akkor menjünk és keressük mea. — Menjünk. Ennél fontosabbat úavsem tehetünk. • • •- * — Ki az? — Én vaavok. — Gyere be. — Mért kérded toiinl»i dia. hoau ki az? — Measzokásból. Az ember soha sem tudhatja. hoau ki kovoatat. — Például most ki ko- voahatott volna? — Hajai, de nehéz. Van. ami bármelyik vérebén kovoatathat. — Miért mondod hoav ami? Aki kovoatat. az nem ami. — Mert az az eav. az sajnos: ami. — És kovoatat? Mint a fakovács? — Jaen.' Talán évven úav. mint a fakovács. — Piros a feje? — Hoav viros-e? Nem tudom. — Sose láttad? — Mén eddia — hális- ten — csak messziről. — Ha viros a feje. akkor biztos, hoav fakovács. és akkor ami. De ha aki. akkor az én vaavok. És most én kovoa- tam. — Leaven hála annak, aki a kovoatatásoknak is ura.
