Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 28. Pofonok nélkül is lehet Szerepel-e a mai családok nevelési kelléktárában a gyerekek testi fenyítése? Nem afféle kiagyalt kérdés ez, ami kutyát sem érdekel; sokkal elevenbe vágóbb probléma, mint amilyennek első pillantásra látszik. Köntörfalazás nélkül válaszolva a kérdésre: sajnos, sok felnőtt veri a'gyerekét mostanában. Az egyik családban „csak” pofonok csattannak el', másutt alkalomadtán még a vessző vagy a szíj is előkerül. Igaz volna ez? Rossz beidegződések Általános iskolásokkal készített kérdőíves vizsgálat anyagában lapozgatok. Alig akarok hinni a szememnek: „Ritka nap, hogy nem kapok egy fülest aputól... Engem anyukám még sohasem vert meg, de az apu annál többször megrak ... Tegnap tíz perccel később jöttem haza barétoméktól, mint ahogy szüleim megszabták, ezért egy óra hosszat kellett a konyhában térdepelnem, és büntetésből vacsorát sem kaptam... Ha egyest hozok haza az iskolából vagy kettest, engem otthon mindig megvernek, félévkor pedig apám a szíjat is levette a derekáról...” Oldalak telnének meg a hasonló gyermeki panaszokkal. Aki körülnéz környezetében, az maga is tanúsíthatja: számos családban — legyen az munkás-, parasztvagy értelmiségi — egyetlen nevelési eszközt ismernek csupán, a testi fenyítést. Újabban nem egy iskolában is meglódult a tanár keze, holott a szocialista pedagógiától mi sem áll távolabb, mint a verés. 'Ennyire frissen élnek a rideg, embertelen nevelési szokások ? Ügy látszik, nehéz szakítani a rossz beidegződésekkel, főleg azoknak nem könnyű,, akik maguk is a pálcapedagógia jegyében nőttek föl — otthon is, az iskolában is. Pedig hát a verés semmit sem old meg a nevelésben. A gyereket megalázza, szorongást és félelmet kelt benne vagy dacot vált ki belőle. Aztán l{áros azért is, mert a fiatal akaratlanul is magáévá teszi ezt a fegyelmezési módot, és később, felnőve ő sem tud majd elszakadni ettől a hibás életviteli gyakorlattól. Érdemes eltűnődni azon, hoey miért harapódzott el mostanában a testi fenyítés? Úgy vélem, két oka is van ennek. Először a „hagyományok”. Az emberek ugyanis szinte évezredeken át azt a vallásos ■ színezetű felfogást adták tovább az utánuk jövőknek, hogy minden gyerek eredendően hajlamos a rosszra, aminek megszüntetéséhez nélkülözhetetlen a kényszer, a verés. A Bibliában "ez olvasható: „Vesszővel fenyítsd a te gyermekedet, hogy lelkét a pokoltól megmentsed!” (Valójában a verés korábban, már az osztálytársadalom kialakulásakor megjelent a nevelésben, a társadalmi erőszak vetületeként.) Nem véletlen, hogy évszázadokon át, a feudalizmus időszakában az iskolai nevelés jelképe a virgács volt, amiből bőven kijutott minden tanulónak, néha még a főnemesi származású gyerekeknek is. A 17—18. század fordulóján élt arisztokrata Bethlen Miklós, a neves politikus és emlékiratszerző a legnagyobb természetességgel meséli el önéletírásában, hogy iskolás korában a tanítója bizony „rettenetes rútul” verte őt. Türelem szeretet és példamutatás A Magyarországon is működő, híres cseh pedagógus, Comenius volt az első, aki következetesen föllépett a gyerekek megalázó ütlegelése ellen. Utána időrendben a nagy Rousseau következik, a felvilágosodás élharcosa, akii szenvedélyesen hirdette a gyermeki természet jóságát. A virgács helyett nála a fáklya lett a nevelés jelképe. A rossz szokások továbbélésének másik oka a megváltozott életviteli szokásokban rejlik. Napjainkban az anyagi jólét növekedésével nem áll egyenes arányban a szellemi-kulturális gyarapodás. Úgy látszik, a jólétnek súlyos ára van: a felnőttek agyonhajszolják magukat, idegileg túlterheltek — a pedagógusok is —, kevés idejük marad a gyerekekkel való foglalkozásra, gyakran rossz' a hangulatuk, és mindennek következtében a türelem is megcsappan bennük. S a következmény? A kéz szinte többször sújt le, mint ahányszor simogat. Három roppant fontos kulcsszava a nevelésnek, iskolában, családi környezetben egyaránt. Nélkülük nem sokra juthatunk az ember- formálásban, mert a gyerekekről való anyagi gondoskodás önmagában még nem nevelés. Ne feledjük, hogy egyetlen gyerek számára sincs súlyosabb büntetés, mint annak érzése, hogy elveszítheti szülője, tanítója szeretetét! Ezért a feddő szó, illetve annak; fölismerése, hogy a szülőnek, nevelőjének bánatot okozott a tettével — a deviáns esetektől eltekintve —, hatásosabb a nádpálcánál is. Továbbadott hibáink Tévhit az, hogy a mai gyerekek sokkal vásottabbak, mint amilyenek mi voltunk annak idején. Tetszik, nem tetszik; nem a gyerekek rosz- szak, hanem mi neveljük néha helytelenül őket. Végeredményben az ifjúság mindig olyan, amilyenné a felnőttek formálják. A mai fiatalok hibái az idősebbekre áramlanak vissza. Sokan saját bőrükön tapasztalhatják. hogy hová vezet, ha egy gyereknek mindent 'megadnak otthon, amit csak kíván, de semmit sem követelnek tőle. Ehelyett munkával, feladatokkal kellene megbízni a gyereket, már egészen fiatal korban, hiszen csak így fejlődhet ki benne a felelősségérzet, a kötelességtudat. Ha ezt tesszük, nem lesz szükség a verésre. Ha pedig e téren valamit elrontottunk, azt pofonokkal nem lehet helyrehozni. P. Kovács Imre Statisztika a szabálysértésről Igazat mond, mégis téved A kezembe került a megye egyik községének kétéves szabálysértési statisztikája, és az eljárások, a felelősségre vonások, a helyszíni bírságolások tapasztalatainak — egyszóval a tanácsi szabálysértési munkának — az értékelése. Az ötezres lélekszámú településen az idén nyolc hónap alatt összesen harmincöt szabálysértési eljárás volt. ebből is ötöt megszüntettek. és ugyanennyi szabálysértő felelősségre vonása kimerült az ..einve.. ejnye. ilyet nem szabad csinálni!” figyelmeztetéssel. (Az értékelés nagyvonalúan lemondott az indoklás részletezéséről.) Tovább boncolgatva az adatokat: a 35 szabálysértésből tíz úgynevezett kisebb lopás volt. és 7 becsületsértés. Nyolc hónap alatt csak néhánvan voltak, akik összetévesztették a szemétdombbal a község utcáját. Akadt egv orgazda, egv seftelő. eav kontár, és egv eladó, aki becsapta a vevőt. Jó is lenne, ha a kimutatás nemcsak a felderített esetek kapcsán tükrözné a valóságot. Ha valóban csak annyian sértenék meg a társadalom. vagy egv lakóközösség érdekeit védő tiltó és kötelezettséget előíró jogszabályokat. mint ahányat a szabálysértési hatóság felelősségre vont. A község szabálysértési ügyeit vázoló kimutatás úgv érzerh. ismételten igazolta annak a tanácsi tisztségviselőnek az aggodalmát, aki többször panaszkodott már arra hogy asztalhoz ragadtak. megrekedtek az iroda falai között az ügyintézők. Márpedig az ablakból valóban nem Lehet látni, hogv olykor-olykor megrövidítik-e az üzletekben a vevőket, hogy kik építenek engedély nélkül, kik tárolják hónapokig a sódert, a téglát a járda közepén, hogy kik teszik tönkre a parkot, hogy kik szemetelnek, és így tovább. Tudom, hogy nem tartozik a leekénvelmesehb foglalkozások közé a tanácsi ügyintézőké. a szabálysértési előadóké sem. Van mit csinálniuk. különösen a községekben. ahol nem csupán a szabálysértési ügyek intézése az egyetlen, s nem is éppen a legnépszerűbb feladatuk egv olyan településen ahol mindenki mindenkinek ismerőse. Ráadásul közülük sokaknak hiányzik a biztonságérzetet adó szakképzettsége, hozzáértése is. A öéldaként említett községben az elmúlt két év alatt a szabálysértési ügyintézők négyszer váltották egymást. Éppen abban aZ időszakban, amikor a községi tanácsok ezen a területen is nagyobb önállóságot kaptak, és több szabálysértési ügy elbírálása került a hatáskörükbe. mint előtte bármikor. Az igazsághoz hozzátartozik. hogy ők maguk is tisztában vannak vele. hogy nem tudnak minden esetben az elvárt színvonalon eleget tenni feladataiknak. A példabeli községi tanács végrehajtó bizottságának határozatában is megfogalmazódott például egy mozgékony. ..felderí tőcsoport” megszervezésének a szükségessége. A reálisabb. következetesebb szabálysértési munkának ez is feltétele. De ahhoz, hogy foganatja legyen a település valamennyi lakója érdekében hozott tanácsi rendeleteknek, hogv nej háborogiék a törvénytisztelő emberek igazságérzete. az álhumánus, régi beidegződések levetkőzé- se. és a szakmai jártasság megszerzése is szükségeltetik. És azokban a közságek- • ben ahol változtatni akarnak. joggal kérnek és várnak el elsősorban a járási hivatalokból több szakmai támogatást, emberi segítséget. K. K. Dolgos emberek Jászágón községe Az életet több mint négy éve Jászárokszállás társközségeként élő Jászágón a legpontosabb adatok szerint ezeregyszázkét ember lakik. Helyesebben él és dolgozik, mert a munkaképes korú lakosságból mindössze negyvenkettőn járnak el Árok- szállásnál messzebbre dolgozni. a helyben dolgozók 90 százalékban a termelőszövetkezetben keresik kenyerüket. Szorgos dolgos kétkezi munkások az ágóiak. amit az is jól bizonyít, hogy a kisközségben már hagyományos a kertészkedés, a kisgazdaságok iránti hajlam és érdeklődés, Időnként — különösen a kertészeti munkák dandárjában — nem kevés azoknak a téesztagoknak a száma se. akik miután eleget tettek első műszakban a szövetkezeti feladatoknak. saját kertjükben végigdolgoznak egy második műszakra is elég időt napjában. Mindez nem jelenti azt. hogy a iászágóiak csak saját. családi céljaikért dolgoznak szívesen. A nagyközségi közös tanács legutóbbi ülésén — ahol a társközség helyzetét, fejlesztésének fel- aadtait vitatták meg— elismerték. a jászágói "önzetlen társadalmi munkásoknak is részük van abban, hoev Jászárokszállás és társközsége rangos helyezést ér el évek óta a társadalmi munka megyei értékelésekor. Segítettek járdaépítésben. a kisközség közintézményeinek karbantartásában, felújításában. gyermekgondozó létesítésében, s tavaly létrehozták a volt általános iskola helyiségében a helytörténeti múzeumot. Az idén sokan részt kértek a művelődési otthon felújításából s a sportpálya öltözőiének építéséből is. A közös tanács törekszik az ellátás állandó, az igényekhez igazodó javítására, fejlesztésére is. Az ágói négy boltban tavaly több mint 14 millió forintot hagytak a vásárlók. s nem vetik meg a vendéglátóhelyeket se: hárommillió (forintnál többet költöttek tavaly a három üzletben. A jászágói ezeregvszáz ember a következő években a vízellátás már megtervezett javítását szeretné segíteni. hogy a kisközség lakóinak élete még kényelmesebb, kulturáltabb legyen. Mint a tanács illetékesei erről szóltak. új kút. víztározó létesítése szerepel a következő évek községfejlesztési tervében. Indulat Fotó: T. Katona László
