Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-28 / 253. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 28. Pofonok nélkül is lehet Szerepel-e a mai családok nevelési kelléktárában a gyerekek testi fenyítése? Nem afféle kiagyalt kérdés ez, ami kutyát sem érdekel; sokkal elevenbe vágóbb prob­léma, mint amilyennek első pillantásra látszik. Köntör­falazás nélkül válaszolva a kérdésre: sajnos, sok felnőtt veri a'gyerekét mostanában. Az egyik családban „csak” pofonok csattannak el', má­sutt alkalomadtán még a vessző vagy a szíj is előke­rül. Igaz volna ez? Rossz beidegződések Általános iskolásokkal készí­tett kérdőíves vizsgálat anya­gában lapozgatok. Alig akarok hinni a szememnek: „Ritka nap, hogy nem kapok egy fülest aputól... Engem anyukám még sohasem vert meg, de az apu annál több­ször megrak ... Tegnap tíz perccel később jöttem haza barétoméktól, mint ahogy szüleim megszabták, ezért egy óra hosszat kellett a konyhában térdepelnem, és büntetésből vacsorát sem kaptam... Ha egyest hozok haza az iskolából vagy ket­test, engem otthon mindig megvernek, félévkor pedig apám a szíjat is levette a derekáról...” Oldalak telnének meg a hasonló gyermeki panaszok­kal. Aki körülnéz környeze­tében, az maga is tanúsíthat­ja: számos családban — le­gyen az munkás-, paraszt­vagy értelmiségi — egyetlen nevelési eszközt ismernek csupán, a testi fenyítést. Újabban nem egy iskolában is meglódult a tanár keze, holott a szocialista pedagó­giától mi sem áll távolabb, mint a verés. 'Ennyire frissen élnek a ri­deg, embertelen nevelési szo­kások ? Ügy látszik, nehéz szakíta­ni a rossz beidegződésekkel, főleg azoknak nem könnyű,, akik maguk is a pálcapeda­gógia jegyében nőttek föl — otthon is, az iskolában is. Pedig hát a verés semmit sem old meg a nevelésben. A gyereket megalázza, szoron­gást és félelmet kelt benne vagy dacot vált ki belőle. Aztán l{áros azért is, mert a fiatal akaratlanul is magáé­vá teszi ezt a fegyelmezési módot, és később, felnőve ő sem tud majd elszakadni et­től a hibás életviteli gya­korlattól. Érdemes eltűnődni azon, hoey miért harapódzott el mostanában a testi fenyítés? Úgy vélem, két oka is van ennek. Először a „hagyományok”. Az emberek ugyanis szinte évezredeken át azt a vallá­sos ■ színezetű felfogást adták tovább az utánuk jövőknek, hogy minden gyerek ereden­dően hajlamos a rosszra, aminek megszüntetéséhez nélkülözhetetlen a kényszer, a verés. A Bibliában "ez ol­vasható: „Vesszővel fenyítsd a te gyermekedet, hogy lel­két a pokoltól megmentsed!” (Valójában a verés koráb­ban, már az osztálytársada­lom kialakulásakor megje­lent a nevelésben, a társa­dalmi erőszak vetületeként.) Nem véletlen, hogy évszá­zadokon át, a feudalizmus időszakában az iskolai neve­lés jelképe a virgács volt, amiből bőven kijutott min­den tanulónak, néha még a főnemesi származású gyere­keknek is. A 17—18. század fordulóján élt arisztokrata Bethlen Miklós, a neves po­litikus és emlékiratszerző a legnagyobb természetesség­gel meséli el önéletírásában, hogy iskolás korában a ta­nítója bizony „rettenetes rú­tul” verte őt. Türelem szeretet és példamutatás A Magyarországon is mű­ködő, híres cseh pedagógus, Comenius volt az első, aki következetesen föllépett a gyerekek megalázó ütlegelé­se ellen. Utána időrendben a nagy Rousseau következik, a felvilágosodás élharcosa, akii szenvedélyesen hirdette a gyermeki természet jósá­gát. A virgács helyett nála a fáklya lett a nevelés jel­képe. A rossz szokások tovább­élésének másik oka a meg­változott életviteli szokások­ban rejlik. Napjainkban az anyagi jólét növekedésével nem áll egyenes arányban a szellemi-kulturális gyarapo­dás. Úgy látszik, a jólétnek súlyos ára van: a felnőttek agyonhajszolják magukat, idegileg túlterheltek — a pedagógusok is —, kevés idejük marad a gyerekekkel való foglalkozásra, gyakran rossz' a hangulatuk, és mind­ennek következtében a türe­lem is megcsappan bennük. S a következmény? A kéz szinte többször sújt le, mint ahányszor simogat. Három roppant fontos kulcsszava a nevelésnek, is­kolában, családi környezet­ben egyaránt. Nélkülük nem sokra juthatunk az ember- formálásban, mert a gyere­kekről való anyagi gondos­kodás önmagában még nem nevelés. Ne feledjük, hogy egyetlen gyerek számára sincs súlyosabb büntetés, mint annak érzése, hogy el­veszítheti szülője, tanítója szeretetét! Ezért a feddő szó, illetve annak; fölismerése, hogy a szülőnek, nevelőjének bánatot okozott a tettével — a deviáns esetektől eltekint­ve —, hatásosabb a nádpál­cánál is. Továbbadott hibáink Tévhit az, hogy a mai gyerekek sokkal vásottabbak, mint amilyenek mi voltunk annak idején. Tetszik, nem tetszik; nem a gyerekek rosz- szak, hanem mi neveljük né­ha helytelenül őket. Vég­eredményben az ifjúság min­dig olyan, amilyenné a fel­nőttek formálják. A mai fiatalok hibái az idősebbek­re áramlanak vissza. Sokan saját bőrükön tapasztalhat­ják. hogy hová vezet, ha egy gyereknek mindent 'megad­nak otthon, amit csak kíván, de semmit sem követelnek tőle. Ehelyett munkával, fel­adatokkal kellene megbízni a gyereket, már egészen fia­tal korban, hiszen csak így fejlődhet ki benne a felelős­ségérzet, a kötelességtudat. Ha ezt tesszük, nem lesz szükség a verésre. Ha pedig e téren valamit elrontottunk, azt pofonokkal nem lehet helyrehozni. P. Kovács Imre Statisztika a szabálysértésről Igazat mond, mégis téved A kezembe került a me­gye egyik községének kétéves szabálysértési statisztikája, és az eljárások, a felelősség­re vonások, a helyszíni bír­ságolások tapasztalatainak — egyszóval a tanácsi sza­bálysértési munkának — az értékelése. Az ötezres lélek­számú településen az idén nyolc hónap alatt összesen harmincöt szabálysértési el­járás volt. ebből is ötöt meg­szüntettek. és ugyanennyi szabálysértő felelősségre vo­nása kimerült az ..einve.. ej­nye. ilyet nem szabad csi­nálni!” figyelmeztetéssel. (Az értékelés nagyvonalúan le­mondott az indoklás részlete­zéséről.) Tovább boncolgatva az adatokat: a 35 szabálysértés­ből tíz úgynevezett kisebb lopás volt. és 7 becsületsér­tés. Nyolc hónap alatt csak néhánvan voltak, akik össze­tévesztették a szemétdomb­bal a község utcáját. Akadt egv orgazda, egv seftelő. eav kontár, és egv eladó, aki be­csapta a vevőt. Jó is lenne, ha a kimuta­tás nemcsak a felderített esetek kapcsán tükrözné a valóságot. Ha valóban csak annyian sértenék meg a tár­sadalom. vagy egv lakókö­zösség érdekeit védő tiltó és kötelezettséget előíró jogsza­bályokat. mint ahányat a szabálysértési hatóság fele­lősségre vont. A község szabálysértési ügyeit vázoló kimutatás úgv érzerh. ismételten igazolta annak a tanácsi tisztségvise­lőnek az aggodalmát, aki többször panaszkodott már arra hogy asztalhoz ragad­tak. megrekedtek az iroda falai között az ügyintézők. Márpedig az ablakból való­ban nem Lehet látni, hogv olykor-olykor megrövidítik-e az üzletekben a vevőket, hogy kik építenek engedély nélkül, kik tárolják hónapo­kig a sódert, a téglát a járda közepén, hogy kik teszik tönkre a parkot, hogy kik szemetelnek, és így tovább. Tudom, hogy nem tartozik a leekénvelmesehb foglalko­zások közé a tanácsi ügyinté­zőké. a szabálysértési elő­adóké sem. Van mit csinál­niuk. különösen a községek­ben. ahol nem csupán a sza­bálysértési ügyek intézése az egyetlen, s nem is éppen a legnépszerűbb feladatuk egv olyan településen ahol min­denki mindenkinek ismerőse. Ráadásul közülük sokaknak hiányzik a biztonságérzetet adó szakképzettsége, hozzá­értése is. A öéldaként emlí­tett községben az elmúlt két év alatt a szabálysértési ügy­intézők négyszer váltották egymást. Éppen abban aZ időszakban, amikor a községi tanácsok ezen a területen is nagyobb önállóságot kaptak, és több szabálysértési ügy el­bírálása került a hatáskörük­be. mint előtte bármikor. Az igazsághoz hozzátarto­zik. hogy ők maguk is tisz­tában vannak vele. hogy nem tudnak minden esetben az elvárt színvonalon eleget tenni feladataiknak. A pél­dabeli községi tanács végre­hajtó bizottságának határo­zatában is megfogalmazódott például egy mozgékony. ..felderí tőcsoport” megszer­vezésének a szükségessége. A reálisabb. következetesebb szabálysértési munkának ez is feltétele. De ahhoz, hogy foganatja legyen a település valamennyi lakója érdekében hozott tanácsi rendeleteknek, hogv nej háborogiék a tör­vénytisztelő emberek igaz­ságérzete. az álhumánus, ré­gi beidegződések levetkőzé- se. és a szakmai jártasság megszerzése is szükségelte­tik. És azokban a közságek- • ben ahol változtatni akar­nak. joggal kérnek és vár­nak el elsősorban a járási hivatalokból több szakmai támogatást, emberi segítsé­get. K. K. Dolgos emberek Jászágón községe Az életet több mint négy éve Jászárokszállás társköz­ségeként élő Jászágón a leg­pontosabb adatok szerint ezeregyszázkét ember lakik. Helyesebben él és dolgozik, mert a munkaképes korú la­kosságból mindössze negy­venkettőn járnak el Árok- szállásnál messzebbre dol­gozni. a helyben dolgozók 90 százalékban a termelőszövet­kezetben keresik kenyerüket. Szorgos dolgos kétkezi mun­kások az ágóiak. amit az is jól bizonyít, hogy a kisköz­ségben már hagyományos a kertészkedés, a kisgazdasá­gok iránti hajlam és érdek­lődés, Időnként — különö­sen a kertészeti munkák dandárjában — nem kevés azoknak a téesztagoknak a száma se. akik miután ele­get tettek első műszakban a szövetkezeti feladatoknak. saját kertjükben végigdol­goznak egy második műszak­ra is elég időt napjában. Mindez nem jelenti azt. hogy a iászágóiak csak sa­ját. családi céljaikért dolgoz­nak szívesen. A nagyközségi közös tanács legutóbbi ülé­sén — ahol a társközség helyzetét, fejlesztésének fel- aadtait vitatták meg— elis­merték. a jászágói "önzet­len társadalmi munkásoknak is részük van abban, hoev Jászárokszállás és társközsé­ge rangos helyezést ér el évek óta a társadalmi mun­ka megyei értékelésekor. Se­gítettek járdaépítésben. a kisközség közintézményeinek karbantartásában, felújításá­ban. gyermekgondozó létesí­tésében, s tavaly létrehozták a volt általános iskola helyi­ségében a helytörténeti mú­zeumot. Az idén sokan részt kértek a művelődési otthon felújításából s a sportpálya öltözőiének építéséből is. A közös tanács törekszik az ellátás állandó, az igé­nyekhez igazodó javítására, fejlesztésére is. Az ágói négy boltban tavaly több mint 14 millió forintot hagytak a vá­sárlók. s nem vetik meg a vendéglátóhelyeket se: há­rommillió (forintnál többet költöttek tavaly a három üz­letben. A jászágói ezeregvszáz ember a következő években a vízellátás már megterve­zett javítását szeretné segí­teni. hogy a kisközség lakói­nak élete még kényelmesebb, kulturáltabb legyen. Mint a tanács illetékesei erről szól­tak. új kút. víztározó létesí­tése szerepel a következő évek községfejlesztési tervé­ben. Indulat Fotó: T. Katona László

Next

/
Thumbnails
Contents