Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
1981. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Véletlenül, a kellemetlen esős idő jóvoltából találtam rá szombat délután a Háztartás című, családi magazin álnevet viselő műsorra. Lássuk csak, mit vonultat fel, ültem végig a pontosan 60 perces adást. Bőattrakciója Kon ez Gábor színművész bemutatása volt. Aki legkedvesebb barátait is elhozta ez alkalomból a családias beszélgetésre. Ki-ki a vendégek közül produkálta is magát, miközben háztűz- nézőre is sor került, megismerhettük a színművész parádés házát, formás lovait, megszólalt a műsorban a njű- vész kislánya és édesanyja (csak a feleségről feledkeztek meg, lehet hogy valamiféle tapintatból), szóbakerül- tek kedvenc ételek és kedvenc versek, és művészi hitvallásnak is beillő komoly szavak is el hangoztatlak — annak rendje és módja szerint. Mindez miért érdemel szót utólag mégis? Egy furcsa meglepetés okán, ebben a művészportrénak is beillő műsorba ugyanis a beszélgetés egy adott pontján, illetve több pontján, hirtelen váltós, és először a hajdúsági mosógépek reklámja, majd a Tomi-csalód tagjainak dicsérete következett. Magyarán: reklám. Átmenet nélkül, s csaknem úgy festett mindez, mintha mondjuk egy amerikai televíziós állomás műsorát láttam volna. Ugyanis ott szokás, hogy akár egy játékfilm kellős közepén is váratlanul „megszakad” a film, és beugrik teli szájjal egy kereskedelmi hirdetés. Nos, bár a Ház-tartás célja, úgy tűnik, gyakorlati tanácsok osztogatása is, a különböző házimunkák köny- nyebb végzéséhez, mégsem szerencsés az efféle „szolgáltatás” — ne nevezzük közönségesen reklámnak a konyhai eszközök propagálását, — művészi tárgyú beszélgetéssel elegyítve, kikeverve. A végén ugyanis még úgy ösz- szekverednek a dolgok, a művészetnek, szánt tárgyról derül ki, hogy merő praktikum, a gyakorlati tanács pedig a művészet látszatát kelti megtévesztő módon. El kellene dönteni, és ■ ez, más, a televízió egyre növekvő szolgáltatási kedvét jelző programokra is áll, hogy ilyen műsorokban a szórakoztató és a közvetlen gyakorlati segítséget nyújtó elemek milyen formában, főleg milyen arányban kapjanak helyet. Egy Ház-tartás című műsortól nem azt várom, hogy egy művész magánéletének részleteivel kábítson el, hanem hogy szórakoztatóan adjon háztartási teendőinkhez mindennapi tanácsot. De az Ablak című, hasonló szándékú program esetében sem szerencsés, hogy olyan ügyek nyomába szegődjék, tapasztalhattuk, melyek inkább a Jogi esetekbe kívánkoznának, semmint az Ablakba. Mintha valamiféle funkciózavart érethetnénk egy-egy ilyen műsorban, a cél és az elérésére mozgósított eszközök megválasztásában. Most, hogy egyre szaporodnak a kifejezetten hasznosnak szánt magazinok, jó lenne tisztázni, egyértelműen meghatározni profiljukat. Mert bizony sok lesz az egyforma, egymást' olykor tárgyában is fedő-ütő magazin. Utolsó alkalom Végre, mondhatjuk, egy olyan hazai gyártmányú krimi, amely nem viselte maigán a gyakorlatlanságból és a műfaj túlzottan is komolyan vett felfogásából származó jegyeket A politikusságra való törekvés nem lógott ki a történetből, az alkotók módjával adagolták azokat az elemeket, amelyektől elnehezülhetett volna a játék s végül úgy festett volna a bűnügyi történet mint valami elfuserált társadalmi dráma. Ez játék vojt elsősorban. Jóllehet megtörtént bűnesetet dolgoz fel; játék, amelyben a hangsúly nem arra esett hogy a bűnügyi szereplők kifélék, mifélék, nem társadalmi osztálybeli meghatározottságukra esett a fő hangsúly, bár a családi körülmények megismerésekor erre is fény derült ezúttal is, hanem az állt a cselekmény középpontjában,’ hogy miként lehet fényt deríteni e különös gyilkosságra, azaz maga a nyomozás vált az izgalom forrásává, S a nyomozó személye került premier plánba. Szerencsére Cserhalmi György olyan kötetlenül és felszabadultam semmiféle hagyományt nem tisztelve alakította a filmbeli fiatal nyomozótisztet, hogy ettől valóban friss, eleven magyar krimi született Még szertelenségeiben is hiteles. Volt már nyomozó, aiki úgy tette a dolgát, mintha karót nyelt volna. Aztán kötelességtu- dóan fontoskodó is akadt s volt, aki humorosan igyekezett felfogni a dolgát — régebbi magyar krimikből — Cserhalmi szinte önmagát adta szerepében, s még dühös is mert lenni, pedig egy bűnüldöző szerv hivatalos képviselőjének ez ugyebár nem illik. Néki ez is jól állt, nekünk pedig mindez szórakoztató volt Fekete rózsa Kevésbé győzött meg az alkotók szándékairól a péntek esti Fekete rózsa, a Cseres Tibor regényéből készült tévéfilm. Jószerivel ez is krimi, hisz a cselekmény: egy gyilkosság körülményeinek tisztázása, azaz itt is nyomoz a rendőrség Csakhogy Cseres, az író, ravaszkodik munkájában. Ügy tesz, mintha krimit. írna, eszközeit ettől a műfajtól kölcsönzi, közben társadalmi rajzot ad, az előítéletté torzuló elfogultságáról fest képet, s a lélek mélyére is be-bepillant, hogy ott is keresse a bűntényre a magyarázatot. Nos, ez a kettősség, ez okozhatta a fő gondot Saőnyi G. Sándornak, aki filmjében végül is nem tudta igazán egységbe fogni a krimi formai elemeit, és a társadalmilag is komoly mondanivalót Attól félvén, hogy a film elcsúszik a csak szórakoztató krimi irányába, igyekezett lélektanilag is bőven motiválni az eseményeket, ettől viszont a cselekmény vált nehézkessé, és legyes helyzeteik; egyes' szereplők túlságosan is bonyolulttá, a történet pedig áttekinthetetlenné. A filmet látván úgy érezhettük magunkat, mintha egy homályos sikátorban tekeregnénk, amelynek ugyan vége van, csak világosság hiányában, nem találunk rá. Azt hiszem, Cseres Tibor megtévesztette kissé a szórakoztatni őszintén vágyó Szőnyi G. Sándort: bonyolultan ravasz regényével megoldhatatlan feladat elé állította. Talán az eddigi legízesebb fiilmkoktélt nyújtotta szombat este nézőinek a televízió; valóban színes, változatos, élvezetes (műsorral szolgált. A porond művészeivel kezdődött* a humor klasszikusával folytatódott, s egy kuriózum, James Onedin dalolt, azaz Peter Gilmore zenés filmje, aztán egy kellemes krimi az olasz, ügyvéddel, egy zenei kisremek televíziós változata, s közben pedig Menő manó szellemes, apró kalandjai. Kell ennél több egy estére? Heinz Rühmann több alakban, különböző szerepekben — varázsát ez adta a vasárnap esti NSZK tévé- fiimnek. Ez a színész mindent tud, és mindent a legtermészetesebben képes megoldani. Az ő kisembere mindig óriás, a teljes emberi világ fér meg benne. A Szolgák és más urak; felejthetetlen találkozó egy nagy művésszel. V. M. Ismét Pannonhalmán a Tihanyi Alapítólevél Befejeződött a legrégibb magyar nyelvemlék, az 1055- ben Dergamentre írt Tihanyi Alapítólevél két évig tartó vizsgálata. Az 58 magyar szót és 9 ragot is tartalmazó latin nyelvű okirat. ameLv efiv- ben a legrégibb finnugor nyelvemlék is. ismét visszakerült eredeti helyére, a pannonhalmi főapátság levéltárába. Az Országos Levéltárban sorrakerült alapos vizsgálat végeredménye szerint a 926 éves okirat még nem szorul restaurálásra, tárolásának módiát viszont megváltoztatják. A 95x140 centiméteres oklevelet évszázadokig Bstezehaitogatva tartották, a jövőben viszont — a tudósok javaslatára — két üveglap között szétterítve tárolják A tiszaföldvári Hajnóczy József Óvónői Szakközépiskola gyakorló óvodájában, ahová 123 gyerek jár, délelőtt-délután gyakorlatra vannak beosztva a diákok. A hospitálási időben önálló óvónői munkát végeznek a beosztott óvónők felügyelete mellett, és naponta értékelik munkájukat — nzs — A zene hullámain A Kassai útról a Zeneakadémiáig Tanárai úgy vélekednek, tehetséges muzsikus. Virtuóz módon bánik a hangszerével. Pedig az oboa nem tartozik a könnyű és a divatos, hangszerek közé. PásztorsÍDból fejlődött ki az idők folyamán. s a XVIII. század óta a klasszikus zenekar fontos hangszere. Piciny fúvókáiá- ban kettős nádnyelv van. éles sdvító magas regiszterének és az alsó. trombitasze- rű hangjának a megszólaltatásához ió tüdő és iskolázott levegővétel szükséges. Színes tónusú hangskálája csak sok-sok gyakorlás után ..szólal meg”. Hogy az oboa .művelőinek” utánpótlása menynyire szerény. bizonvítia. hogy a Zeneakadémia oboa tanszakán a jelenlegi második évfolyamán egyedül tanul. Erős József már kicsi gyermekként vonzódott a zenéhez. Édesapja — a szolnoki Mentőállomás autószerelőié — alki maga is egykor aktív zenész volt! oltotta bele a zeneiránti szeretetet. Gyakran odaült a régi. az idő vasfogától megkopott hanmóni- um mellé, amelyből a nana elektromos iazz orgonát fabrikált. Olykor a rézkürtiét is kezébe vette, és próbálkozott a megszólaltatásával. Ilyen előzmények után került a Kassai úti Általános Iskola ének-zenetagozatos osztályába. Jó hallásával ott is hamar kitűnt. Amikor negyedikben hangszert kellett választania — szülői sugallatra — az oboa mellett döntött noha osztálytársai javarészt a divatosabb zongora, hegedű cselló és a klarinét mellett ,.tettóv le voksukat”. — A zenei tanulmányaim első sikereit Egyed József oboa tanáromnak köszönhetem — mondta — fantáziát látott bennem és lelkesedéssel foglalkozott velem. Arra törekedtem, hogy szorgalmammal megháláljam erőfeszítéseit. Sok-sok gyakorlás után 1971-ben oklevelet nyertem a megyei úttörő kulturális seregszemlén. Egy évvel később, a szegedi országos verseny harmadik helyét szereztem meg. Mezőtúron 1976 tavaszán már a megvei versenyen az első helyezettnek iáró oklevelet vehettem kézhez. Szép búcsú volt ez az első iskolámtól. Az általános iskolai és a zeneiskolai szereplések ió alapot adtak a szorgalmas diák továbbtanulásához. Következett a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szak- középiskola. A magasabb kö- vetellményszinten is helytállt. 1980-ban sikeres érettségi vizsgát tetfi. Közben tarsolyában svűltek a már gyakorló zenész diadalai. A Richter János emlékére kiírt országos fafúvós versenyen az első díiat hódította el. Osztatlan elismerést aratott az egri szólókoncerteri. Produkcióiéról a Heves megvei Népújság kritikusa ísv írt: ..Erős József Haydn: C- dúr oboaversenyének első tételét adta elő. A fiatal zenész jól intonált és a mű egyes részleteit kitűnően érzékeltette.” Neve csakhamar ideeen- nyelven is megjelent. Több osztálytársával együtt Debrecen testvérvárosában, a litvániai Klaioedében tette le névjegyét. Nagysikerű hangversennyel a két város közötti zened kapcsolatokat is erősítették. — Számomra az már csak álom. hogy 1980 őszén felvételit nyertem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára — mondia szerényen a magas- ranvúlt. jó megjelenésű ifjú zenész. A főiskolán Pongrácz Péter professzor, oboaművész a mesterem. A kitűnő pedagógiai, művészi nevelésének tulajdonítom, hogy az első évfolyamot az idén jeles eredménnyel sikerült elvégeznem. — Kemény ötesztendei tanulás vár rám — folytatta a zene iránti szenvedélvesséa- gel. Az a célom hogy művésztanár. maid koncertező szólóművész lehessek. Ezért minden alkalmat megragadok. hogy fejleszthessem zenei képességeimet, tökéletesíthessem hangszertudásomat. A nvá-'vn részt vettem a pécsi és a nyírbátori zenei táborozáson, ahol egyebek között 'zeneelméletet, stílust, ízlést hangszertechnikát tanultunk könnyed. szabad formában, sok-sok élő zenével. — Kinek az oboaműveit játssza a legszívesebben? — Csak néhány nevet említek: Mozart. Bach. Ránki György. Láng István, de szívesen tolmácsolom más szerzők alkotásait is. —. Ahhoz hogy valaki ió zenész legyen mennyit kell naponta gyakorolnia? — szegeztem neki a következő kérdést. — Minimum 3—4 órát gyakorolok mindennap. Persze eddig nem volt könnyű dolgom. hisz Debrecenben, maid Budapesten is albérletben laktam, s nyilván a háziak nem túlságosan lelkesedtek1 a teriedelmes napi ..házi koncertekért”. Gondjaim most megoldódtak, jó előmenetelemre való tekintettel felvettek az akadémia kollégiumába. öt év után végre megleltem igazi második otthonomat. Az ifjú művészjelöltet, aki a zenei tanulmányad mellett a főiskola KlSZ-munkáiában is jeleskedik, a napokban újabb megtiszteltetés érte. jelölték az egyetemi tanácsba. Ha megválasztják, ott is igyekszik becsülettel helytállni. Endrész Sándor Tízéves a Tiszazug-kutatás Honismereti tanácskozás Kunszentmártonban Tízéves a Tiszazug-kutatás. Ebből az alkalomból kétnapos jubileumi honismereti tanácskozást rendeznek Kun- szentmártonban. a művelődési központban. A tanácskozás ma délelőtt 9 órakor kezdődik. A szakemberek, a résztvevő honismereti, helytörténeti népraizi kutatók többek között előadást hallgatnak meg a tiszazugi gyűi- tőtáborok és honismereti tanácskozások történetéről: a tájegység természet- és gazdaságföldrajzi jellemzőiről: a tiszazugi régészeti kutatásokról. a Tiszazug történetének főbb kérdéseiről A délelőtti ülés elnöke dr. Rácz István egyetemi tanár lesz. Délután 2 órától úiabb előadások hangzanak el: a Tiszazugban végzett antropológiai vizsgálatok eddigi eredményeiről. Kunszent- márton és a Tiszazug községeinek nvelvjárásáróL a tiszazugi földrajzi nevek gyűjtéséről. Holnap délelőtt 9 órától folytatódik a tanácskozás. Az elhangzó előadások a Tiszazug XVIII—XIX. századi település vis zon va iról. a népi építkezésről és lakáskultúráról1. a tiszazugi gazdálkodásról a táplálkozási szokásokról számolnak be. A délután 1 órakor folytatódó ülés részvevői többek között előadást hallgathatnak meg a Tiszazugban végzett, 'társadalom- néprairí kutatások eredményeiről és feladatairól a néphit- és népszokáskutatások- ról a keresztelői, lakodalmi és temetkezési szokásokról a népzenei és folklórkutatásokról. Monumentális dombormű Pusztaszerre Huszonnyolc méter hosszú és 2.3 méter magas domborművet formázott az önusz- taszeri Nemzeti Történelmi emlékpark nemrég elkészült bejárati díszkapujához Tóth Valéria Szegeden élő szobrászművész. A monumentális alkotás jelenetsorai — az aratás, illetve az új kenyeret vivő fiatalok menete, a halászó emberek, a lovagló fiatalok, a könnyed táncot lei tő lányok — az emberek felszabadultságát. munkában talált örömét Idézik, hirdetik. A monumentális dombormű anyagvázlatát a rekonstrukció előtt álló Hungária Szálló üres nagytermében készítette el a művész. Rövidesen bronzba öntik és félkör alakban elhelyezve díszíti maid a nemzeti történeti emlékpark bejáratát.
