Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. OKTÓBER 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fogadás a Parlamentben A Minisztertanács megtárgyalta II vállalati Az emberi környezet vé­delméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól tanácskozott tegnap a Parlamentben meg­tartott együttes ülésén az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi valamint építési és közlekedési bizottsága. Az eszn\ecserén — amelyet fel­váltva vezetett Sas Kálmán, Az Alföldi Pincegazdaság szolnoki Márka üzemében naponta 250 szikvizes ballont töltenek mer. Ez a mennyiséé eleeendő a merve! üzemek ellátására pénzügyi-gazdasági ellenőrzés új szervezete Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese teg­nap a Parlament Gobelin- termében fogadta a szocialis­ta országok egészségügyi mi­nisztereit, akik szeptember 28. és 30. között Balatonali- gán tartott 22. konferenciá­jukon vettek részt. A fogadáson megjelent Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályveze­tője. A Minisztertanács tegnapi üJósén újonnan szabályozta a vállalati pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés szervezeti rendjét. Az intézkedésre az államigazgatási, a pénzügyi­gazdasági munka egyszerűsí­tése, korszerűsítése érdeké­ben került sor. A szabályozás szerint 1982. január 1-től valamennyi vál­lalati rendben gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzését egységesen a Pénzügyminisztérium Ellen­őrzési Főigazgatóságának irányítása alatt álló, a fővá­rosban és a megyeszékhelye­ken létesítendő igazgatósá­gok látják el. Megszűnik az a különbség, amely a minisz­tériumok felügyelete alatt álló vállalatok, illetőleg a ta­nácsi vállalatok és szövetke­zetek adóztatásában, pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzésben és törzskönyvezésében jelen­leg fennáll, és a mostani hármas tagozódású szervezet (főigazgatóság, területi igaz­gatóságok és megyei hivata­lok) helyébe kétfokozatú (fő- igazgatóság, megyei igazgató­ságok) szervezet lép. Az új szabályozás a válla­lati pénzügyi-gazdasági ellen­őrzés egységes szervezeti rendjét alakítja ki: a megyei igazgatóságok hatásköre a területükön működő vala­mennyi gazdálkodó szerve­zetre kiterjed. Míg a válla­latok a jelenlegi szervezeti rend szerint gyakran száz ki­lométernél is távolabb van­nak az ellenőrzést ellátó szervezettől, az új szabályo­zás szerint lényegesen köze­lebb kerülnek ehhez. Így az ellenőrző apparátus és a vál­lalatok között az eddiginél közvetlenebb, intenzívebb kapcsolat alakulhat ki: min­den vállalat és szövetkezet a székhelye szerinti megye központjában kaphatja meg azokat a felvilágosításokat, tájékoztatásokat, amelyekért ma esetleg félnapokat kell utaznia. Tovább erősödik a pénz­ügyi-gazdasági ellenőrzést végző ^szervezet és a taná­csok kapcsolata is. Míg a ta­nácsok a területükön működő gazdálkodó szervezetek te­vékenységéről, a náluk tar­tott ellenőrzések megállapí­tásairól eddig csak több hely­ről (igazgatóság, hivatal) együttesen beszerezhető ada­tok alapján nyerhettek tájé­koztatást, 1982. január 1-től az egységesen megyei szer­vezettől kaphatják meg a szükséges információkat, a megyei igazgatóságok rend­szeres adatszolgáltatási köte­lezettsége alapján. A vállalati pénzügyi-gazda­sági ellenőrzés szervezetének átalakításától a revíziók szín­vonalának további emelke­dése, hatékonyságuknak növe­kedése várható. Emellett az átszervezés jelentős létszám­megtakarítással jár. Végül számottevő csökkenés várha­tó mind a gazdálkodó szer­vezetek, mind az ellenőrző apparátus kiküldetési költ­ségeiben. Az ellenőrző szervezet korszerűsítése felelősségteljes munka. A Pénzügyminiszté­rium Ellenőrzési Főigazgató­sága az átszervezés sikeréhez kéri a párt- és állami szer­vek, a vállalatok és szövet­kezetek megértését, segítsé­gét és a konstruktív együtt­működést. Hústermelésre szakosodott Napirenden a környezetvédelem Két parlamenti bizottság együttes ülése az építési és közlekedési va­lamint Gajdócsi István, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke — Gonda György államtitkár, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke adott tájékoztatót a napiren­den szereplő kérdésekről. A helyzet értékeléséről, a teendőkről szólva nyomaté­kosan hangsúlyozta: a kör­nyezet és a természet meg­óvását illetően a megelőzé­sé, s nem pedig az utólagos passzív védelemé az elsőbb­ség. A törvény előírásait be­tartva és betartatva minde­nekelőtt arra kell tehát tö­rekedni, hogy ne épülhesse­nek olyan üzemek, kommu­nális létesítmények, amelyek veszélyeztetik az emberi kör­nyezetet. ' Természetesen e mellett fel kell oldani a múlt idő mulasztásai nyomán keletkezett feszültségeket. E törekvések szolgálatában az V. ötéves tervidőszakban 40 milliárd forintot költöttünk a föld, a víz, a levegő tisz­taságának megóvására, öt- milliárd jutott a melioráció­ra, azaz a talajjavításra, s e summa a környezetvédelem és a mezőgazdasági hozamok növelését egyaránt szolgálta. E kettős hasznot szem előtt tartva kellene a jövőben, s egyre inkább olyan technoló­giákat kifejleszteni, megho­nosítani, amelyek az anya­gokkal való racionális gaz­dálkodás, s a környezetvéde­lem követelményeinek is megfelelnek. Az államtitkár bejelentette: a természetvé­delemről, 20 évvel ezelőtt ki­adott elődjének felváltására, új törvényerejű rendelet ké­szül. A hazai természetvéde­lem fejlődését általában is jellemzi az, hogy a két év­tizeddel ezelőtti 7—8 ezer hektárról napjainkig 400 000 hektárra emelkedett a vé­dett területek együttes nagy­sága. A felszólalók többsége a törvény ' előírásainak betar­tásával, tehát a végrehajtás ügyével foglalkozott. Dr. An- talffy György (Csongrád me­gye) például arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvény érvényesítését szolgáló jogi eszközök nincsenek kimerít­ve. Az arra illetékesek a kel­leténél ritkábban indítanak büntető- és polgárjogi, vala­mint államigazgatási eljárást. Hasonlóképpen a következe­tességet és a nagyobb szigort szorgalmazta dr. Nezvál Fe­renc (Budapest), továbbá Ke- íényi József (Bács-Kiskun megye). Hornyák Istvánná (Borsod megye) arról beszélt, hogy az északi iparvidéken egy ve­szélyes kémiai termék, a foszgén gyártását tervezik. A szagtalan mérgezőanyag fe­nyegető tulajdonsága abban rejlik, hogy nehezebb a leve­gőnél, tehát a föld. felszíne felé száll. S e terméket — a jelenlegi tervek szerint — Sajószentpéteren, a képvise­lőnő választókerületén át szállítanák. Az elképzelés a helybeliek teljes ellenállásá­val találkozik. Szokola Károlyné (Somogy megye) a Balaton védelmé­nek a VI. ötéves terv idősza­kára szóló előirányzatait méltatta. Ugyanakkor óvott a kapkodástól, a látszatin­tézkedésektől, az olyan meg­oldásoktól, mint amilyen az egyik tóparti településen nemrégiben történt: megbün­tették a tanács vb-titkárát, mert a KÖJÁL iszaposnak találta a strandot. Röder Edit (Budapest) megállapította: sem az álla­mi, sem az állampolgári fe­gyelem nem olyan színvona­lú, mint amilyent a törvény deklarál. Erre példaként a képviselő a zöldövezetet el­csúfító építkezések sorát idézte. Pedig — s ezt már Nagy József (Baranya me­gye) állapította meg: ma már, ha a környezetvédelem­ről beszélünk, akkor nem a jövő generációnak, hanem a mostaninak az életkörülmé­nyeiről van szó. Jövőre 200 hízómarhát exportál az öcsödi Szabadság Tsz Kerítésen belüli érdekeltségre is szükség volt Az öcsödi Szabadság Tsz azon kevés számú gazdasá­gok egyike. ahol a szarvas­marha tenyésztés kizárólag húsitermelésre szakosodott. Arról beszélve, hogv az ál­lami támogatások révén ló­val nagyobb hasznot hozó tei előállítása miért az áru­termelésnek ezt a formáiét fejlesztette az ágazat, a szö- v^’-ezetek egyesülésének időszakát elevenítette fel Hasztik József termelési el­nökhelyettes. — A valamikori Kossuth és áz úgynevezett kis Sza­badság egyesülése előtt fe- iésre és vágásra is nevelitek szarvasmarháikat a szövetke­zeti gazdák az öcsödi ha­tárban. Száz hektárnyi tele­pített legelő, és a Körös mentén kétszerannvi hul­lámtéri ős even biztosított ki­tűnő legeltetési lehetőséget a tejtermeléshez és a marha- hizlaláshoz. Ahhoz, hogy az egv“"ülés után korszerű te­henészeti teledet alakítsunk ki és a tehénállományunkat mentesítsük a TBC-től. a brucellózistól, jelentős be­ruházásokra lett volna szük­ségünk. Ez meghaladta az anvaei lehetőségeinket, ezért inkább a kis Szabadságban már meglévő hústermelő ágazat fejlesztése mellett döntöttünk. — Ha nem is a tejterme­léshez hasonló mértékben, de a hizlalást is seoitette annak idején az állam. — Igen. és mi éltünk is a lehetőséggel, • Csakhogy leg­alább 85 százalékos szapo­rulatot kellett elérnünk a kétszázas magyar-tarka te­hénállományunknál ahhoz, hogy borianként ötezer fo­rint támogatást kapjunk. A szaporulati mutatók javítá­sához viszont jobb takarmá­nyozási és tartási feltétele­ket kellett biztosítanunk. A legelőterületeink hozamait intenzív műtrágyázással, gyepfelú irtásokkal és öntö­zéssel növeltük. Építettünk egv 200 férőhelyes, kötetlen tartású tehénistállót. -két­millió nvolcszázer forintért. — Számíthattak akkor­tájt a beruházás avors meptérülésével? — Évente T50—60 tonna élőmarhát tudtunk csak ér­tékesíteni az előző ötéves terv első esztendeiében. Ak­kor még veszteséges volt a hizlalás, de 1977-ben már kevéske ágazati nyereséget is elkönyvelhettünk. A kö­vetkező évben kezdtük él a keresztezés-i programot, amelytől a gazdaságosság jelentősebb ialvítását remél­tük. A magvartarka tehene­ink és a húshasznú iobb „legelökészségű” limousin apaállatok keresztezéséből származó h í zóala pun y aeé r t ugyanis darabonként 2000 fo­rinttal többet fizettek a fel­vásárlók. — Tartásié chnolóaiát ja­vító beruházásról és i óbb áron értékesíthető hízóalav- anvaaot jelentő fajtakeresz­tezésről hallottunk. Mindez eleaendő volt ahhoz, hoau a korábban veszteséaesből jö­vedelmező áaazat lett? — kérdeztük a ítéesz főállatite- nyésztőjétől. Petróczki Gá­bortól. — Ezek a változtatások csak átsegítettek bennünket a holtponton, amit a mar­hahústermelés átmenetileg kedvezőtlen exportérdekelt­sége jelentett. Ügy gondol­tuk. az előrelépéshez ne­künk is meg kell teremte­nünk a magunk, úgymond kerítésen belüli érdekeltsé­gét. A fa tagos hozamók nö­velésére. a gondozói munka színvonalának javítására le­hetőséget láttunk a szairyas- rnanha-tenvésztésben dolgo­zók bérezésének átszervezé­sében. A tíz napot megélt, tehát már biztonsággal fel­nevelhető boriakért egyen­ként 540 forintot fizetünk a gondozóknak. Ezzel sikerült elérnünk, hogy az 1978 évi 6,8 százalék helvett tavaly már csak a borjaik 2.1 százalé­ka pusztult el. Érdekeltté tet­tük tehát az ágazat dolgozó­it a súlygyarapodás javítá­sában is. Kilogrammonként két forintért érdemes csök­kenteniük a hizlalás ideiét és költségeit a boriak levá­lasztásáig. Az eredmény itt sem maradt el. két év alatt 1023 grammról 1150 gramm­ra nőtt a napi súlygyarapo­dás. ezzel szemben 4,58 ki­logrammról 4 kilogrammra csökkent az egv kiló hús előállíltásáhoiz felhasznált abrak mennyisége. — Hoavan hatott mindez a marhahizlalás aazdasáaos- sáaára? — Az egy tehénre jutó nyereségünk 1978-ban 3673 forint volt tavaly pedig már ezer forinttal több. Nagy része van ebben az exportértékesítés növelésé­nek. Amikor ugyanis még csak a magyar ta fka -s zaoo- rulatot adtuk el. az évi hat­van tonna élőmarhának 75 —80 százalékát vették át ex­portminőségben. Most. a li­mousin keresztezésből szár­mazó. a maflvar-tarkánál lé­nyegesen szebb húsformát és hat százalékkal iobb hús­csont arányt biztosító, úgy­nevezett F—1-es hizóbiiká- inkait szinte kivétel nélkül Itáliában. Líbiában, és Li­banonban értékesítette az ÁHV, — Van-e lehetőséa a szö­vetkezetben a marhahizlalás további növelésére? — Az exportképes hús­marhák előállítása hosiz- szabb távon ió jőve delem­mel biztat, ezért az idei év­re tervezett százhatvanmal szemben jövőre már 200 hí­zómarhát akarunk értékesí­teni. Legelőterületeink nö­velése nélkül, a fű és a szé­na hozamok javításá­val. és növénytermesztési melLékitermékek felhasználá­sával javítjuk a takarmá- nyomozást. Jövőre. sa:?át sza­porulatból a jelenlegi 380- ról 400-ra növeljük magyar- tarka teheneink számét. Jól­lehet. marhahústermelésünk idei 4 és fél milliós árbevé­tele még nem számottevő a sertést és juhot is tartó ál­lattenyésztési főágazatunk 50 milliós árbevétele mellett. Imégis érdemes fejleszte­nünk. Elsősorban azéirt. mert 80—100 tonna marhahúst adunk évente a népgazda­ságnak. és ha jól csináljuk, nem csak ágazati, hanem szövetkezeti nyereséget is ho­zó tevékenységet folytatunk az árunövénvek termesztésé­vel gazdaságosan nem hasz­nosítható földjeinken. A VI. ötéves tervben Is folytatják a hazai gvógvszerevártás 10 százalékát termelő, termékeinek 20 százalékát exportáló debreceni Biogál Gyógyszergyár bővítéssel egybekötött re­konstrukcióját. Jelenleg 40 százalék készültségi fokot ért el az új fermentáló üzem éDítése. A 370 milliós költséggel 1982- re felépülő új üzem átadásával megduplázzák az antibiotiku­mok alananyag-ellátását. A rekonstrukcióval együtt megújít­ják a gyártmányszerkezetet is. Az elkészülő beruházásokkal már az idén 20 százalékkal növeli termelését a Biogál. Ké­nünkön az épülő fermentáló üzem „Roppanton” kukorica Energia­takarékos tárolással A jászberényi Kossuth Tsz-ben a 900 hektáron termesztett kukorica az idén várhatóan 450 va­gon termeléssel fizet, és fedezi a gazdaság sertés- és szarvasmarha-állomá­nyának abnaktakarmánv- szükségletét. A betakarított szemes terményből a termelő­szövetkezet — ebben az évben először — ..roo- pantott” nedves állapot­ban tárol mintegy ötven vagonnal. A kísérletkép­pen bevezetett módszer az energiatakarékos, vagy­is az eddiginél jóval ol­csóbb abraktakarmániV előállítását ígéri.

Next

/
Thumbnails
Contents