Szolnok Megyei Néplap, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-02 / 231. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. OKTÓBER 2 Szikra Zoltán Tiszafüreden élő pedagógus-képzőművész szokatlan technikával, meghökkentő, egyszersmind látványos és szép sárkányszobrot készített. A szobor alapötletét egy rendkívül változatosan horzsolódott, csiszolódott, odvas tiszai uszadékfa adta. A fatörzs bonyolult „áttöréseibe” komponálta Szikra Zoltán a sárkány figuráját. A sárkány teste, feje, karmai színes kavicsokból készültek (Fotó: Hargitai) Ünnepi hangverseny a zenei világnap alkalmából Szerte a világon ünnepük a hónapfordulón az emberi kultúra nagy adományát, a zenét. Ünnepelni jöttek ösz- sze a zenei világnap előestéjén, szerdán a szolnoki Városi Tanács dísztermében is zenészek és zenekedvelők. Bíró Boldizsár, Szolnok város Tanácsa elnökhelyettese köszöntője után úttörők léptek először dobogóra. A Kassai úti Általános Iskola kórusa Rohonczy Andrea vezényletével énekelt. Karai: Hajnal című művében a szomszédos hangok súrlódásából fokozatosan táguló hangterjedelemmel — ahogy a nap sugarai fokozatosan átfogják a horizontot — nyílott ki a hajnalzene hangerőben, intenzitásban és frissült egyre tempóban. Az orosz népdalszvitnek leginkább a harmadik tétele hangzott meggyőzően. Bárdos Huszártánca jóízű magyaros hangvételével sikeres zárószámuk volt. A Verseghy Gimnázium női kara Kodály: Gergely járásával indította műsorát. E kórusműhöz kikristályosodott előadói hagyományok kapcsolódnak, ezért csak vállalkozó kedvű karnagyok tűzik műsorra. Rigó Éva vezényletével a kórus előadásán nem az előadói hagyományok szolgai másolása érződött, hanem az újrateremtés, az átélés. Végig élvezetes volt a mű előadása. Karai: A remény dalai (spirituálé-feldolgozás) és Juhász Frigyes: Muzsikáló tavasz című műve hangulatos szir- taki ritmusával és a jó zon- goraMsórettel (Lugosdné Kovács Ágnes közreműködésével) nagy sikert aratott. A kórus előadását a zeneileg fontos vonalak félreérthetetlen kiemelése, az érzelmeknek megfelelő egyszerűség és ritmikai kérlelhetetlenség jellemzi talán a legjobban. A vokális zenét pihentetőül fúvósmuzsika váltotta fel. A nagy Bach legkisebb fiának, Johann Christian Bachnak B-dúr kvintettje hangzott el a Szolnoki fúvósötös előadásában. Christian Bach a bécsi klasszicizmus legjelentősebb előfutára. Könnyed, kifejező dallamosság (olasz hatás) és a témák kontrasztján alapuló formaépítkezés jellemzi muzsikáját. A fúvósötös ezen az estén nem mutatott homogén képet. Gyönyörű volt a második tétel, nagyon szép színeket kaptunk minden hangszertől, ugyanakkor az első tétel nem volt eléggé világos formarajzú. A virtuózán. tovaröppenő harmadik tételnek — saját korában is hihetetlen merészségű — hangszertechnikai bravúrjai viszont igen jól érvényesültek előadásukban. Igazi jó kamaramuzsikálást hallottunk, melyben a muzsikusok a zenei szövetnek alárendelve hagyták szólózni társukat. Emlékezetes néhány sziporkázóan könnyed szólójáték is. A virtuóz hangszeres muzsika után kellemes kontrasztként hatott Wilbye angol nyelvű madrigáljának nyugalmas polifon áradása a Tiszaparti Gimnázium Kodály kórusának előadásában. A szólamok biztonsággal élték saját öntörvényű életüket Bártané Góhér Edit vezénylete alatt Bartók Mi- hálynapi köszöntője úgy tűnt, még nem eléggé érett előadásukban. Az angyalok és pásztorok című Kodály-műben, viszont ismét remekeltek. A karnagy erős kézzel fogta össze együttesét, törésmentesen építette fel a nagyszabású kórusművét A lányök pedig jól vizsgáztak muzikalitásból. Az ünnepi estet felnőtt vegyeskor, a szolnoki Kodály kórus műsora zárta. Az örömünnep hangulata sugárzott a Buday Péter vezényelte Szmetana-kórusműből (az Eladott menyasszony című operából). Nagy sikert aratott az együttes SzvesnySkov Csengettyűjének előadásával Szabó András szép szólójával (vezényelt Rigó Éva). Simic szerb népdalfeldolgozása igen nehéz aszimmetrikus ritmusképleteivel és sodró tempójával frappáns előadásban szólalt meg Rigó Éva keze alatt A sikeres est a tréfás szövegű, táncos rit- mdkájú észt lakodalmas rondó (Herma: Túl jak) fergeteges tempójú előadásával zárult Buday Péter vezényletével. L&báth Valéria Hagyomány születik... Alkotótelep Mezőtúron A mezőtúri Holt-Körös festői környezete Az alkotótelep otthona, az egykori Takácr tanya, amelynek átalakítását tervezik Képzőművészeti allkotóte- lepet alapítottak Mezőtúron. A város határában, a Holt- Körös partján. az egykori Takács tanya épületében hat. művész — Szili Géza. Nagy Előd és Novak András festő, Győrfi Sándor szobrász. valamint Papp György és Takács Győző grafikus — dolgozott esv hónapon át. Az alkotótelepet jelentős összefogással, a vállalatiok. intézmények, termelőszövetkezetek támogatásával hívták életre. — S müven céllal? — kérdeztük Molnár Sándor- nót a mezőtúri művelődési központ igazgatóját. — Szándékunk szerint a két évenként ideérkező művészek alkotásai egv majdani kortárs képzőművészeti galéria alapjait vetnék meg Mezőtúron. E mellett szeretnénk, ha ez a páratlan szépségű táj. a Körösök völgye természetvédelmi területének ez a része a művészet számára sem maradna felfedezetlenül, olyan alkotások születnének ezen a tájon, amelyek tükrözik a természet ezernyi arcát, változásait. s a benne élő ember mindennapjait. A művészek többsége először találkozott a tájjal. — Szegeden élek és dolgozom idestova 11 éve — mondja Nováik András. Ott is az Alföldet festem, de annak ezernyi arca van. Más képet mutat Szegednél, a Kunságban, s megint mást itt. Ez a vidék teljesen sajátos. szinte érintetlen. Olvan számomra, mint a rakott asztal, de ezt a rakott asztalt nem lehet egyszerre „felfalni”. Jó volna gyakrabban mellé ülni... A város ezt a leh*t"-°get Nagy Előd festőművész: „Ez az első találkozásom a tájjal” is biztosítja. A Takács tanya egész éven át nyitva áll a művészek ellőtt. Nagy Előd budapesti. 18. emeleti műterméből ezidáig inkább a Dunántúl tálait indult felfedezni. — Valóban, az AlföLdön többnyire még csak átutazóban jártam. Tulajdonképpen. mint művésznek ez az első találkozásom a tájjal. Az itt töltött egv hónap természetesen csak arra volt elegendő, hogy benyomásokat —erezzek, egv-effv részletet felfedezzek. elraktározzam magamban az élményt. vázlatokat készítsek. Remélem, ezekből a későbbiekben festmények is születnek. A mezőtúri egv hónap mindenesetre új lehetőséget nyitott meg a munkámban. Szili Géza festőművész már dolgozott Szolnok megyében. — Fél évet töltöttem a Szolnoki Művésztelepen, rengeteg élményt gyűjtöttem. különösképpen megszerettem a Zagyváit, a folyót övező tájat. Tulajdonképpen a szolnoki inopirációkat szeretném kiegészí tem itt Mezőtúron. noha ez a vidék, a viszonylagos földrajzi közelség ellenére is legfeljebb csak hasonlíthat de nem lehet azonos a Szolnok környékivel. Meglepett, hogy itt. a nagyüzemi gazdálkodás peremén, szinte érintetlen természeti környezetbe jutottam. Óriási élményt jelentett számomra. De nem kisebb élmény maga az alko- tótelépi életforma sem. Az együttlét az együtt dolgozás úgy vélem, mindánnviónk munkájára kedvezően hat Mint ahogy az alkotótelep léte is kedvezően hathat a város kulturális, művészeti életére. A mezőtúriak nyilván ezért is tárták szélesre a város kapuját a művészek, a művészet előtt T E* fotó: V. F. S. Jászberényben Szociális segély, könnyebb munka Megérdemelt gondoskodás az öregekről és a rokkantakról Múzeumba került a méhes Múzeumba került a Szigetköz utolsó működő féltetős méhese. A vesszőfonatos. földdel tapasztott, meszelt méhkasok Gross Lajos 86 éves nagvibaicsd méhesgazda gyümölcsösfcertiében álltak, az utolsó méhcsalád az idén pusztult ki belőlük. A féltetős méhes — amelyet az uralkodó széliránynak háttal helyeztek el. hogy védettséget adjon a szorgoskodó mé- hefcnek — a 180 éve méhészkedő Oross família három generációjának kezemunká- iát őrzi. A méhszín a század- fordulón készült de vannak benne ennél öregebb kasok is. A gazdaooTúa lakói a Írért alatt termett fűzvesszőből saját maguk fonták az egyenként 80 centiméter magas kasokat, sárga földdel tapasztották. ho°v a méhek ne fázzanak bennük. Falaikat évente kimeszelték, ha- sonltófcéDDen gondozták, mint a lakóházukat. A 23. kivágott méhkaous kashoz több kisebb raibefogó kas is tartozik. A kasos méhészet jellegzetes formája volt a méhtar- tásnak ezen a táion. A méhek a kömvék gyümölcsös- kert ieinek mézét °'’rűitötték össze, s hogy a vadászmezőt gazdagítsák, a gazdák a méhes köré jól mézelő vlróao- kat is ültettek. Az évszázados mesterség tárgyi emlékeit a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kisalföldi tájegységéiben. a szigetközi ház portáján mutatják maid be az érdeklődőknek. Szolnokon Országos amatőrfilmfesztivál Október 2. és 4. között Szo'noV ad otthont az -V. országos szakszervezeti ama- tőrfilm-fesztiválhak. A fesztivál meenvitóiát ma délután 4 árakor a ’ Járműjavító művelődési házában tartják, s ugyancsak itt kerül sor a versenvfiilmek vetítésiére, a szakmai konzultációkra isi A fesztiválra egyébként az ország minden részéről ötvenkét film érkezett, amelvek köziül harminchármat mutatnak be. köztük kilenc szolnoki alkotást, s összesen tizennégy o'van filmet, amely Szolnok megyei témát dolgoz fel. A fesztivál zárására, az eredményhirdetésre, a díiak átadására és a díjnyertes filmek vetítésére október 4- én 10 órától a Tisza Filmszínházban kerül sor. Jászberény — az 1980. ia- nuár 1—ii népszámlálás szerint — 32 és fél ezer lakosából több mint hatezerhat*ná- zan vannak a hatvan, éven felüliek. Sajnos, nem kevés azoknak az idős embereknek a száma sem. akik magányosan. család nélkül élnek. akik szociális otthoni elhelyezésre, 'házi szociális gondozásra, öregek napközi otthoni ellátására, rendszeres vagy időnkénti segélyre szorulnak. A rokkantak csökkent munkaképességűek száma csak megközelítőleg ismeri. A kórház-rendelőintézet nyilvántartásai inkább csak az állapotváltozásokat tartalmazzák. A munkáltatók adatai szerint a városban mintegy háromszázan foglalkozási ártalom, betegség vagy baleset következtében csökkent munkaképességűek Gondozásukban meghatározó szerepe van a családnak. de az ellátásukat szolgáló intézményhálózat feladata se kisebb, a városi tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai osztály kiemelt feladata a róluk való gondoskodás. szociális ellátásuk. Az erre szoruló idős emberek biztonságát szolgál ia az Egyesült Szociális Intézet nyolcvanöt személyes általános szociális otthona és a szociális betegotthon. Az egyesítést követő néev év alatt az intézet két. egyenként húszágvas pavilonnal gyarapodott, a betegotthonban az idén feiezik be a központi fűtés szerelését. A bővítés lehetővé tette a mostoha körülmények között működő tanyai szociális otthon megszüntetését. A negyven személv ellátására alkalmas öregek napközi otthonában az idén már harmincnégy idős ember napi háromszori étkezéséh old- iák meg. Kellemes környezetben. szépen, berendezett társalgóban és klubszobád a magányosságot fe'edtető. szórakoztató foglalkozást biztosítanak részükre. Hivatástudattal dolgoznak a házi szociális beteggondozók. Három hivatásos gondozónő harmincöt, nagyrészt magatehetetlen idős embert ápol. A kilenc társadalmi Űi kollégium épül Pécsett a Tudományegyetem hallgatói számára. A több mint százötven millió forintos beruházás kivitelezőié, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat összeszerelte már az ötemeletes épület első szintiét, s a tervek szerint szociális beteg gondozó között van szocialista brigádtag. vöröskeresztes aktíva. A szocialista brigádok 'harminc-harmincöt idős embert patronálnak. A házi beteg- gondozókhoz hasonlóan ők is segítenek a házimunkákban hazaviszik az ebédet, bevásárolnak. kiváltják a gyógyszereket. A Vöröskereszt-alan- szervezetek a tanáccsal közösen figyelő szolgálatot szerveznek, hogy felkutassák a szociális gondozásra szoruló idős embereket. Jelentős szerepe van az idős emberekről való gondoskodásban a szociális segélyeknek. Az elmúlt években a segélyek összege jelentősen emelkedett. Jászberényben 1978-ban télié* ö«z- szegű rendszeres segélyt 123 személynek folyósítottak. Az idén az év első felében 131 idős ember kapott rendszeres segélyt, az egv személvre iu- tó összeg átlaga 1460 forint. A megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitálásáról elsősorban a munkahelyeken gondoskodnak. Vállalati rehabilitációs bizottságok jelölik ki a munkahelyeket. s ügyelnek arra hogy valóban csökkent munkaképességű dolgozó kerüliön ilven munkakörökbe. A miumfcahéLveken az idén 257 olvan munkakört ielöl- tek ki. amely alkalmas a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. A Hűtőgépgyárban. a BUBIV-nál. a Műszeripari Szövetkezetnél, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál ezek a munkakörök ..foglaltak”. A Hűtőgépgyárban a következő években olvan úi üzemrészt hoznak létre, ahol az eddigieknél ds jobb körülményeket teremthetnek a rehabilitációs munkához. örvendetes, hogy a legtöbb munkahelyen a sajnálkozás helvett megérdemelt gondoskodással. hasznos intézkedésekkel segítik a csökkent munkaképességűek beillesz- kediísét. Számos példa van rá. hogyha a dolgozó olvan munkaköribe kerül, ahol úi ismeretekre van szükség, a munkahely gondoskodik az átképzésről is. Illés Antal két év múlva veheti maid birtokba a háromágyas szobákat ötszáz diák. Az egyetem közelében feléoü'ő kollégiumhoz egy naponta ki- lencszáz ada? ételt, főző saját konyha is tartozik, amelynek alapozását elkezdték. Uj kollégium Pécsett
