Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
1981. SZEPTEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Önálló lett a gyár A kommunisták megnövekedett feladatai Szecsei Lajos Almássy Attila Bordács István Kisszövetkezet, jó szövetkezet Olvasom az üzemi pártvezetőség idei munkaprogramjában, hogy „tovább kell erősíteni a pártszerv termelésellenőrző, -szervező szerepét, elsősorban á pártalap- szervezetek ilyen irányú feladatainak hatékony megoldásán keresztül... nagyobb figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a szervezetfejlesztés hatékonyan szolgálja a vállalati feladatok végrehajtását, mielőbb biztosítani kell a viszonylagos szervezeti, folyamati stabilitást.. stb. Tény: ez év január 1-től, hogy önálló gyár lett az Április 4. Gépipari Művek ör- ményesi gyáregysége, az önállóság megteremtésének folyamatában az eddigieknél is nagyobb feladatok vártak és várnak az üzemi pártvezetőségre és a gyár két párt- alapszervezetére. Amikor a gyár igazgatójával, Mészáros Lászlóval erről beszélgetünk, így fogalmaz: — Csaknem minden középvezető párttag, így egyrészt mint kommunista is fokozott felelősséggel tartozik az emberekért, a feladatok végrehajtásáért; másrészt minden gazdasági döntésnek megvan a maga úgynevezett ' emberi oldala, ami politikai kérdés lehet egy munkahelyen. Például: megszüntettünk műszakot, ehhez szükség volt a pártszervezetek segítségére, elsősorban abban, hogy az emberek megértsék, miért kellett megtennünk ezt a lépést. Mit jelent az önállóság az örményesi gyár részére? Szecsei Lajos, az üzemi pártvezetőség titkára ezt igyekszik érzékeltetni beszélgetésünkkor: — Itt örményesen ötszázan dolgozunk, mi vagyunk a művek negyedik gyára. Elkészült a szervezeti, működési szabályzatunk, amely szerint erőművi hőtechnikai, légállapot-szabályzó és hűtő- berendezéseket, gáz- és olaj- tüzelésű termogenerátorokat, valamint egyéb speciális berendezéseket gyártunk, forgalmazunk, de feladatunk a helyszíni szerelés és vállalkozásban való kivitelezés is. Tizennyolcféle önálló funkciót kell gyakorolnunk, korábban ez lényegesen kevesebb volt. Például új kereskedelmi apparátust kellett létrehozni. amely piackutatással is foglalkozik, és tagjait alkalmassá tenni az új feladatok ellátására. — A sokféle szervezőmunka mellett, milyen a gazdasági eredmény az első félévben? — Az idén 205 milliós árbevételt kell elérnünk az előirányzat szerint. A termelés hatékonyságát ennek érdekében 7,4 százalékkal szükséges fokoznunk. Az eredmény ? Első féléves előirányzatunkat mintegy 2—3 százalékkal túlteljesítettük. — Mit tesz az üzemi párt- vezetőség annak érdekében, hogy az üzemi tervek megvalósuljanak? — Nos, rendszeresen figyelemmel kísérjük a gyár gazdasági kapcsolatait, és minden módszert megragadunk, amellyel ösztönözni tudunk a gazdaságos export- fejlesztésre. Az üzemi tervek megvalósításának segítéséhez tartozik. hogy ebben a gyárban meglehetősen sok párttagnak van gazdaságpolitikai jellegű pártmegbízatása. Almássy Attila gyártóeszköz-gazdálkodó: — Az én állandó pártfeladatom a KISZ patronálása és a fegyverneki sportkör segítése. Ideiglenes pártmegbízatásom összefügg a gyár munkájával: eddig a gyártáshoz szükséges szerszámokat Budapestről kaptuk, most magunknak kell készítenünk. A szerszámkészülékeket is január 1-től mi gyártjuk, de emellett azért máshonnan is kell' vásárolnunk, 1982. január 1-től önállóan. Ebben a hónapban a gyári előprog- ram alapján el kell készülnie a tervnek, hogy jövőre milyen szerszámokból menynyire lesz szükségünk: menynyit kell importból beszereznünk, mennyit belföldön. Mindezzel kapcsolatban a pártmegbízatásom kétirányú: egyrészt törekednem kell kapcsolatok kiépítésére, átvételére, hogy olyan partnereink legyenek, akik időben szállítanak és hogy a legjobb minőségű szerszámokat vegyük meg. Hiszen körülbelül 2 millió forint értéket kell vásárolnunk. És a megrendeléseket még szeptemberben el kell küldenünk. Másrészt: meg kell értetnem az emberekkel, hogy most már a mi zsebünk bánja, ha pocsékoljuk a szerszámokat — Ez személyes agitációs munkát jelent? — Részben igen. Ahol megfordulok, elmondom az embereknek, hogy takarékoskodjunk a szerszámokkal, persze ésszerűen. Ha egy csigafúró eltört, ne dobják el, hanem használják olyan munkára, amire még lehet. A műhelyek között vannak anyagmegtakarítási versenyek is. Ezért elhatároztuk, hogy rendszeres időközönként műhelyenként kimutatjuk: hol, mennyi anyagot szerszámot takarítottak meg, vagy pocsékoltak el. Mi az emberekben ezzel a tulajdonosi szemléletet akarjuk erősíteni. Arra is ösztönözni akarunk, hogy a leendő gyártmányokhoz szükséges szerszámokból lehetőleg minél kevesebbet kelljen importból beszerezni. Használják a fejüket az emberek, és újításokkal is segítsenek minket abban, hogy kevesebb importra legyen szükség. Bordács István központi daraboló, anyag-előkészítő, az I-es .számú pártalapszer- vezet titkára. Amikor tőle kérdem: mit tesz az ő kommunista közösségük a gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséért, így válaszol: — A mi alapszervezetünk tagjainak nagy többsége fizikai munkás, a termelésben dolgozik. Ezért rendszeres nálunk a hatáskörünkbe tartozó gazdaságvezetők beszámoltatása. öt művezetőségünk van, most megkezdtük a művezetők beszámoltatását. Előre kidolgoztuk a kérdés- csoportot, amire választ várunk- tőlük. Ebben a munkaverseny, az újítómozgalom helyzete éppúgy szerepel, mint az üzemi demokrácia kérdései vagy a szocialista brigádok segítése. Az a tapasztalatunk, hogy a művezetők komolyan veszik ezt a beszámoltatást, és derekasan felkészülnek a pártvezetőség ülésére vagy a taggyűlésre. Kétévenként minden művezető egyszer eleget tesz egy ilyen átfogó beszámoltatásnak. Aztán egy-egv témára visszatérünk, és amiben szükséges, az alapszervezet segít a művezetőnek. — Mondana erre példát? — Bíró Sándor, a darabolóműhely művezetőjének beszámoltatásánál kiderült, hogy a munkafegyelemmel van baj náluk. Többen igazolatlanul maradnak távol a munkahelyükről, nem is egyszer. Mi is beszéltünk ezekkel az emberekkel, és amikor láttuk, hogy a szép szó nem használ, javasoltuk, távolítsák el őket a gyárból. Két embernek mondott így fel az üzem, mert nem változtattak magatartásukon. Az emberek egyetértenek velünk abban, hogy mindenkit a feladatához illő mércével mérjünk. Szerintünk ez a beszámoltatási rendszer beválik. Szecsei Lajos mondja: — júliusban beszámoltatott bennünket a járási pártbizottság is, és bátorítottak: éljünk ezzel a módszerrel, de differenciáltan állítsuk ösz- sze a kérdéseket Bordács István tovább sorolja: — Rendszeres ezenkívül a pártcsoportok tájékoztatása a feladatokról. Ezek a kollektívák önállóan tárgyalnak meg kérdéseket: például hol, milyen belső tartalék, fel- használására van lehetőség: megvizsgálták, hogy a műhelyekben milyen a munkaidő kihasználása, és feladatokat szabtak a csellengés megszüntetésére. Mindketten azt hangsúlyozzák, hogy a beszámoltatások, az agitációs munka erősítése, a gazdaságvezetéssel való szorosabb kapcsolat, az erőteljesebb politizálás egy cél érdekében történt és történik: az önállóvá vált gyár sikeresen állja ki a próbát és megfeleljen az iránta támasztott követelményeknek, mindenki hasznára. Varga Viktória Biszku Béla köszöntése Biszku Bélát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját 60. születésnapja alkalmából Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság üdvözlő levelét A köszöntésen, amelyre tegnap a KB székházában került sor, jelen volt Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára és Baranyai Tibor, a Központi Bizottság osztály- vezetője. A vásárváros területén „Élő barkácsmtthely” Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárral egyidőben a kőbányai vásárváros területén rendezik meg a hagyományos Csináld magad! bar- kács- és kiskertkiállítást. A 3500 négyzetméternyi fedett, és 1650 négyzetméternyi szabad területen megrendezett kiállításon első ízben vesznek részt külföldiek. összesen 56 kiállító mutatja be termékeit. A termék- bemutató három fő területről nyújt átfogó képet. Megismerkedhetünk a hagyományos barkácsmunkákhoz, a hobbiból, szórakozásból vagy egyszerűen kényszerből végzett otthoni feladatokhoz szükséges szerszámokkal. A 17-es pavilonban a kistermelők népes tábora képet kap arról, milyen gépekkel lehet egyszerűbbé tenni fáradságos, javarészt még ma is kézi erőn alapuló munkájukat. Megismerkedhetnek a magyar ipar gyártotta újfajta talajművelő, valamint kertészeti és szőlészeti kisgépekkel. A kiállítás harmadik részében az otthonukat építők, karbantartók, kor- szerűsítők kaphatnak tanácsokat, ötleteket, példákat festés-mázoláshoz, fűtés- és világításszereléshez, padlóburkoláshoz és csempézés- hez. A kiállítás érdekessége lesz az élő barkácsműhely, a 16-os pavilonban, ahol a látogatók kipróbálhatják a bemutatott eszközöket, tanácsokat és gyakorlati segítséget kaphatnak egyéni gondjaik megoldásához. Ezenkívül vásárolhatnak és kölcsönözhetnek is különböző eszközöket. A C/2-es pavilonban „Vevők vagyunk” jelszóval a termelő és a kereskedelmi vállalatok tág teret kapnak arra, hogy megállapodjanak a bemutatott cikkek gyártásáról és forgalmazásáról. összehasonlítások szerint a hasonló fejlettségű tőkés országokhoz viszonyítva iparunk erősen túlcentralizált, s különösen szembetűnő a kis- és középvállalatok hiánya, illetve alacsony részaránya. Ugyanakkor a gazdasági fejlődéssel az életszínvonal növekedésével egyre növekszik az egyedi és kis- sorozatú termékek, valamint a javítás, a karbantartás,' a szolgáltatás majd minden formája iránti kereslet. A kisszervezetek — amelyek általában kisebb rezsivel működtethetők — rugalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak a változó igényekhez. Az elmúlt 8—10 évben azonban az elvi lehetőségek ellenére sem alakultak új szövetkezetek hazánkban. Az OKISZ javaslatait figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban új modelleket dolgozott ki az eddigieknél kisebb létszámú szövetkezeti formák létrehozatalára. Ezek a legkülönbözőbb vállalkozási célok megvalósítását szolgálják. E szövetkezeteket többek között hiánycikkek gyártására, találmányok, újítások kivitelezésére, fogyasztási jellegű és egyéb barkácsolás, gyermekmegőrzés, beteggondozás, tolmácsolás stb. szolgáltatások nyújtására lehet megalapítani. Az egyszerűbb szövetkezeti formák létrehozásával nem a jelenleg jól és hatékonyan működő szövetkezetek létét akarják megkérdőjelezni. A kisszövetkezet elnevezés nem csupán méretbeli eltérést fejez ki, azaz nem nagyszövetkezet kicsiben. A kisszövetkezet lényege, hogy az általánosnál egyszerűbb szabályozási, önkormányzati, ügyviteli feltételek mellett is működőképes, a vezetők irányítási munkájuk mellett részt vehetnek a termelésben. Ma ugyanolyan nyilvántartási, elszámolási követelményeknek kell eleget tennie egy 50—100 főt számláló kisszervezetnek, mint egy sokezer fős nagyvállalatnak. A jelenlegi szabályozás a minimális létszámot 15 főben határozza meg: ennek csökkentése nem céL Nem szükséges azonban, hogy kizárólag teljes munkaidőben foglalkoztatott tagokból álljon a szövetkezet. Alkalmazhatnak nyugdíjasokat, diákokat, gyermekgondozási segélyen levő asszonyokat is. A kisszövetkezetek határozatlan időre alakulnak, de elképzelhető, hogy csak meghatározott feladat elvégzésére (például egyétlen találmány vagy újítás megvalósítására) hozzák létre, és a feladat elvégzése után a tagok megszüntethetik. A jelenlegi szabályozás szerint a részjegy-jegyzés nemcsak új szövetkezet alapításához, de a tagsági viszony létesítéséhez sem ad elegendő ösztönzést A jövőben a részjegy után járó osztalékot növelik, azaz fokozni kívánják a tagok érdekeltségét, kockázatvállalását felelősségét. Éppen az anyagi felelősség, a tulajdonosi érzés kialakulása érdekében lenne célszerű, ha az induló vagyon felét a tagok —részjegy ellenében vagy egyéb anyagi hozzájárulás formájában — adnák össze. A kisszövetkezetek tagságának vagyoni hozzájárulása tehát magasabb lesz, mint a jelenlegi szövetkezeteké. De csak akkor lesz reális esélye annak, hogy kisszövetkezetek kellő számban alakuljanak, ha az állam ezt támogatja. Megfelelő versenyeztetéssel, hitelkedvezményekkel a leghatékonyabb vállalkozásokat kellene segíteni. Az egyszerűbb szövetkezeti formák egy másik modellje a szakcsoport. Az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport keretében nyílik leginkább lehetőség a főfoglalkozású dolgozók töredék-munkaidejének hasznosítására. Ugyanakkor alkalmas ez a forma a kontártevékenység visszaszorítására, a szabad idejét hasznosítani kívánó állampolgár érdekeltségének megteremtésére, különösen ha megoldják az e munkából származó jövedelem nyugdíjalapként való beszámítását. A szakcsoporttagság nem igényel közös munkahelyhez való tartozást; a munkaidő, illetve a munkarend rendkívül rugalmas. Az anyagi eszközöket elsősorban a szakcsoportot alapítók fogják előteremteni, főként gépek, szerszámok, anyagok, helyiségek, járművek átadásával, de lehetőséget kell arra is biztosítani, hogy a szövetkezet saját termelési eszközeit, helyiségeit átengedje az ipari termelő, vagy szolgáltató tevékenységet folytató szakcsoportnak. kisszervezeti formák széles területen hozzájárulhatnak a társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Ennek feltétele azonban, hogy a vállalkozási kedv és lehetőség, valamint a szerződéskötési szabadság a mainál nagyobb szerepet kapjon. B. M. É. Nyíregyházáról Gépek a szarvasmarha- tenyésztőknek A következő fék évtizedben harmincmillió forintot for-, dítanak a szarvasmarhatenyésztés gépesítésének fejlesztésére a Mezőgép nyíregyházi vállalatánál. A cég három esztendeje kapott megbízást szarvasmarhatartás gépeinek gyártására, a szakosodásra. Az eltelt időszakban a nyíregyháziak megteremtették takarmány-előkészítésben, takarmányoz.ái*,an használatos gépek parkját, megoldották a trágyakezelés gépesítését, kidolgozták a borjútartás műszaki technológiáját,1. Gyártmányaikkal a teljes hazai piacot elláthatják — gépimportot téve szükségtelenné — sőt az idén már külországi piacokra is kiléphettek. Egy hónapja kezdtek ej gyártani pvc-gyermekcsizmákat a martfűi cipőgyárban. A korszerű olasz fröccsöntőgépen napi háram műszakban 1200—1500 pár készül a népszerű termékből Nemzetközi II javasolt