Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
1981. SZEPTEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 AMÍG FÖLMEGY AFÜGGÓNY... Filmforgalmazás ós közművelődés Hogyan, merre tovább? Tanácskozás ás tapasztalatcsere Szolnokon A zenekari árok üres. a színpad bal oldalán magányosan álldogál a súgó kis asztalkája, a színpad előtt, jobb oldalon pianínó, egyelőre némán, csukott kottákkal a tetején. A nézőtér üresen, fölcsukott széksorokkal tátong. Hátul a színpad mélvén a csupasz fal foltjai virítanak szürkén, a fal előtt székek, s egyéb, meghatározhatatlan rendeltetésű tárgyak. Néhány díszletmunkás átmegy a színpadon, behoznak, majd kivisznek valamit és ismét csönd lesz. A zsinórpadlós- ról egv sor embemagvságú. embert formázó, különféle cúnvákba öltöztetett bábu érkezik a színpad légterébe — és meghökkentő némasággal lengedeznek. Alis hihető, hogy ez a hely pár hét múlva nagy közösségi „szertartások” színhelye lesz. Fél 11 előtt néhány perccel egyszeriben minden mozgalmassá válik, egyenként. párosával, csoportosan érkeznek a színészek a színpadra, elfoglalja helvét a súgó. Nádor László karmester a pianínó mögé ÜL az ügyelő hangja erélyesre vált kezdődik a próba. Tizenegy évvel ezelőtt játszotta a szolnoki Szigligeti Színház Bertolt Brecht- Kurt Weill világhírű játékát, a Koldusoperát. Most, az évad első (felnőtt) előadására ugyancsak a Koldusoperával készül a színház. Rendezője Sándor Pál. akinek nevét el6Ő<soirt>an filmrendezőként ismeri a közönség, a szolnoki Koldusopera lesz — egy pécsi rendezése után — második színházi munkába. Azt természetesen nem tudni, milyen lesz az október 9-i bemutató fogadtatása. mindenesetre annvi máris bizonyos. hogv a darab szereposztása önmagáiban is érdeklődést kelthet: Bicska Maxit — mint vendég — Kern András, a Vígszínház művésze játssza. Peachum-öt Kristóf Tibor. Peachumnét Miargittáy Ági. Polli vt Egri Kati. Tigris Brown-t Na°v Zoltán alakítja, hoev csak néhányat említsünk a játszó személvek közül, hozzátéve. hogv a Koldusoperában nincs kis és jelentéktelen szerep. A próba jelzett faliig jelzett és képzelt) díszletek között zajlik — igen ió hangulatban. Sándor Pál gyakran fölufirik a helyéről, elő- iátszik — s együtt töpreng a színészekkel egv-egv úl ötletet, megoldási lehetőséget latolgatva. Van derű és van jókedv, de kedélveske- dés nincs, a próba feszült tempóban zajlik. • • • A szereplők között néhány úi arc. A Szigligeti Színház társulatának úi tagjai közül Takács Katalinnal és ifjú Kőmíves Sándorral besz^' gettünk. Takács Katalin Veszprémből szerződött Szolnok ra. — Nem panaszkodhatom. pályakezdőként Veszprémben — és egv évig Debrecenben — több nagv feladatot. ió szerepeket kaptam, a Bánk bánban, a Vánva bácsiban. a Sirályban. Csurka Nagytakarításában, a Makrancos hölgyben. — Akkor hát. miért a társulatcsere? — Kizárólag a fejlődés, a továbblépés igénye hozott Szólndkra. Ugyan túl sokat nem láttam a Szigligeti Színház korábbi produkcióiból. ám amit láttam, napvon tetszett, s vonzóvá tette a társulatot is. — Ho?v telnek első napjai. hetei Szolnokon? „Töprengőben'’ Jellemző pillanatkép a Koldusopera próbájáról: színész és rendező együtt a színpadon (Sándor Pál és Antal Anetta) Bicska Maxi: Kern And rás — Az édesapa neve — s mindaz, ami hozzátartozott — mennyiben befolyásolta pályáját? — Az első időben zavart, nyomasztott, hogy a Színész fin vagyok — aztán elmúlt. .. — Soha. semmiben sem játszottak együtt? — Nem. sajnos, és ezt mindi" sajnálni fogom. — Most; Szolnokon. Gondolom vágyakkal, célokkal érkezett. — Igen. de ezekben nincs semmi különös. Jó közösségben lehetőleg iái szeretnék dolgozni. — Az első benyomások? — Úgy érzem, a társulat befogadott emberileg is. Kicsit meglepett — kellemesen — hogy — korábbi ..ál-’ tomáshelveiimhez” képest — itt milyen közvetlen, oldott a kapcsolat a társulat tagjai között. * • * A Szigligeti Színház meglehetősen sűrített programmal vágott neki az 1981 '82- es színi évadnak. A Koldusoperával párhuzamosan Szúrdi Miklós rendező irányításával próbálnák az Erich Kästner regényből készült Emil és a detektívek Ifj. Kőműves Sándor és Takács Katalin — A Koldusoperában Lu- cyt játszom, túl vagyunk a rendelkező próbákon, tetszik a munka, ió a légkör. Ifjú Kőmíves Sándor Pécsiről jött. Húsz éve színész. mögötte több mint száz szerep — pármondatosaktól főszerepekig ö Leprás Mátvást játssza. (Eddigi pályá ja során kétszer már játszott a Koldusoperában.) Színészdinasztia sarja — édesapán az utóbbi évtizedek egyik legiedentösebb magvar színésze, a felejthetetlen Kőmíves Sándor. című gyermekdarabot. Bemutatója szeptember végén lesz. Sőt e hónap 17-én elkezdődnek Ma ti Unt észt szerző Főpróba című színművének próbád is. Mikk Mikiver, a talllinni Drámai Színház rendezőiének irányításával. Egvszóval. akkor. amikor a szolnoki színházban a közönség előtt először megv föl maid a függöny. már sok-sok munka lesz a társulat művészei és műszaki állománya mögött. Sz. J. Fotó: TKL A hetvenes években a szórakozásban, művelődésben játszott monopolhelyzetét egyre inkább elveszítette a mozi. Szembetűnően visszaA visszaesés okait kutatva megoszlik a szakemberek véleménye. Egyesek a filmgyártást vádolják, mások a televízió rohamos elterjedésében, a közművelődési intézményhálózat szélesedésében, tartalmi munkájának ik őrs zei'ű.sí tésében, az életformaváltásban látják az okot. s vannak, akik a mozihálózat tárgyi feltételeinek nem kielégítő voltát emlegetik. Valamennyi véleményt bizonyára meg tudnak indokolni a képviselői, ám alighanem csak részigazságok maradnak, hiszen valamennyi közrejátszik hibban, hogy a nézők „elfordultak” a mozitól. Az idén azonban, ha nagyobb mértékű javulásról még nem is beszélhetünk, annyi már bizonyos, hogy megáll a nézőszámcsökkenés. Jobb filmeket vetítenének vagy korszerű, új mozikba csalogatják a nézőket? Aligha csak errőj van szó. A siker sokkal inkább annak a következménye, hogy a moziüzemi vállalatok új utakat keresnek — egyelőre még egymástól szinte függetlenül — munkájukban egyre nagyobb szerepet kap a filmterjesztés, s a közművelődési tevékenység. Megyénkben az idén eddig a 17 ezer 358 filmvetítésnek több mint ervmillió 300 ezer nézője volt. Az utóbbi idők kezdeményezéseinek, úgy tűnik, ha lassan is, de beérik a termése. S hogy milyen kezdeményezéseket, ötleteket váltott valóra a A Tisza klubmoziban elsősorban & megyeszékhely filmbarátai találtak otthonra, de szolgáltatásai természetesen az egész megyére kiterjednek. A kisebb települések filmszínházgondjain „vándormozisakkal” enyhített a vállalat. Hat körzetre osztották fel a megyét, s a körzetek egy-egy filmszínháza látja el a terület film- vetítési igényeit. A vállalat mindenütt fenntartja azokat a mozikat, ahol erre igény van. Azokon a településeken esett a nézőszám világszerte s hazánkban is. A hatvanas évek elején még öt-hat millióan váltottak mozijegyet megyénkben is. tavaly pedig már csak 2 millió 100 ezren. megye; Mozi üzemi Vállalat, arra idézzünk fel néhány példát. Szolnokon, a lebontásra ítélt Tisza filmszínházból mintegy 2 millió forintos ráfordítással bázismozit létesítettek. A három teremből álló, összesen 264 néző számára alkalmas moziban többféle program közül válogathatnak az érdeklődők. Az „A” teremben rendezői, filmstúdió-sorozatokat vetítenek a filmvászonra, de emellett pódiumműsorokat, tanácskozásokat, továbbképzéseket is tartanak benne. A „B” terem a Balázs Béla stúdió filmjeié, az ismeretterjesztő rövidfilmek mozija, míg a „C” terem elsősorban a fiataloké. Ifjúsági és magyar filmeket mutatnak be, napközben iskolásoknak, óvodásoknak vetítenek, szombat délutánonként pedig amatőrfilmeket láthat a közönség. Ugyancsak a Tisza moziban kapott helyet a filmtár. A megyeszékhelyen kilenc szervezetnél volt filmtár, amelyet most a vállalat „gyűjtött egybe”, s itt őrzik, illetve kölcsönzik a megyei amatőr- és dokumentumfilm stúdió harminc alkotását is. Országosan is egyedülálló kezdeményezés a mozi téka, a fi'lmszínházi letéti könyvtár, amelyben a filmművészetről, egyes alkotókról, alkotásokról készült kiadványok, folyóiratok kaptak helyet, de megtalálhatók benne a megfilmesített írói alkotások is, s a továbbiakban pedig tervezik a filmzenék gyűjtését. viszont, ahol csupán három- négy néző vált jegyet a moziba, — s fenntartása ilyenformán gazdaságtalan, , s rendszerint az épület is alapos felújításra szorulna — „vándoríilmszínház vetítést” tartanak. A celluloidszalag immár kilépett a hagyományos moziból, mindenütt — iskolában, munkahelyen, étteremben, presszóban — bármikor vetítenek, amikor kérik, amikor igény van rá. Hogy így gazdaságosabb a „mozizás”, az bizonyos, s sok filmszínháznál esztétíku- sabb, kényelmesebb körülmények között nézhetik meg az előad fist az érdeklődök. A film „jelenléte” az iskolai munkában nagy szerepet kapott az új oktatási - nevelési tervekben. Az iskolák — s persze más intézmények is — kölcsönözhetnek filmeket, „megrendelhetnek" vetítéseket. Egyelőre még messze vagyunk attól, hogy diákjaink tanulmányaiban megfelelő helyet kapjanak a filmművészet kiemelkedőbb alkotásai — természetesen vannak olyan iskolák, aho] élenjárnak, filmklubot működtetnek —, s egyáltalán megtanulják a fiatalok a filmek értését, értékelését. Az pedig egyenesen elszomorító, hogy nemzedékek sora nő fel úgy, hogy nem látta e művészeti ág korszakalkotó filmjeit, mivel akkor születtek, amikor ezek már nem voltak ..műsoron”. A filmek megvannak, a diákok pedig iskolába járnak. Mi kell hát akkor ahhoz, hogy láthassák is ezeket az alkotásokat? Országos tanácskozás Szolnokon Az együttműködés már- már kulcsszavává vált korunknak, sőt a közös gondolkodás, cselekvés, a meglevő feltételek kihasználása elengedhetetlen. Ezt a célt szolgálja a Szolnokon kedden és szerdán sorra kerülő országos tanácskozás, amelyen többek között a megyei és fővárosi moziüzemj vállalatok, a MOKÉP, a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatóságának, s a Filmtudományi Intézet vezetői vesznek részt, s a mozi megváltozott szerepéről, a film- tér jesztés feladatai rólj módszereiről tanácskoznak. Első alkalommá] rendeznek erről ilyen széles körű tanácskozást, amelyen a tapasztalatcsere, a jó módszerek terjesztése a legfőbb célkitűzés, hiszen ami esetleg más megyében még gond, hiányzó ötlet, azt már megoldotta Szolnok és fordítva. Minek találják fel újra mások azt, amit már feltaláltak? — ezzel a mottóval hívta, várja a házigazda Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat az ország szakembereit. Tál Gizella „Elfordultak” a nézők Vándorfilmszínházak Utazik a pávakör Pendzsom és jászsági lakodalmas Az asszonyok klubjában varrják a blúzokat Csehszlovákiai szereplésre készül a jászszentandrási pávakor. Az egymondatos hír csupán tömör információ, de vajmi keveset mond arról, ami a szavak mögött rejlik. Nem tudhatjuk meg belőle, hogy az együttes már 22 éves múltra, sok-sok próba, szereplés örömeire, néha bosz- szúságaira emlékezhet vissza. Azt sem „árulja el”, hogy a pávakor háromszor nyert országos versenyen kiváló minősítést, két éve pedig megkapta a Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetést. A hír arról sem beszél, hogy a külföldi út előkészítésében szinte az egész község részt vesz. A ruhaipari szövetkezetben dolgozók társadalmi munkában varrják a szoknyákat, a férfidalosok mellényeit, a művelődési ház asszonyklubja hímezi a blúzokat. Az együttes pedig nagy izgalommal, szorgalmasan gyakorol. — A nyári szünet után már nagyon vártuk, hogy újra összejöjjünk, énekeljünk — mondja Kóczián Jánosné eladó. — Most aztán dalolhatunk kedvünkre, mert már csak pár hét van a szereplésig, ugyanis október 2-án indulunk. — Mióta tagja az együttesnek? — A megalakulástól kezdve. Először menyecskekórusnak indult, majd csak ’65- ben alakultunk át vegyeskarrá, és a hetvenes évek elején a megyében elsőként pávakörré. Sokfelé jártunk az eltelt két évtized alatt. A hatvanas években a fővárosban szerepeltünk, s Kodály Zoltán megdicsérte előadásunkat. A budapesti és a szolnoki rádióban is van felvételünk. Nagyon büszke vagyok, hogy szólót is énekelek. Pelsőcön, a hangversenyen három Bartók-népdalt mutatok be, zongorakísérettel. — Hogyan jptt létre a Szlovákiai út? — Anyagi feltételeit a Jászapáti és Vidéke Áfész teremtette meg — veszi át a szót Kunráth Sándor, aki az énekkar megalakulásától az együttes vezetője. — Az új ruhákra 30, az autóbusz útra 50 ezer forintot kaptunk, melyből gazdálkodhattunk. A pelsöci női karral személyes ismeretség révén született meg a kapcsolat. — Milyen műsorral lepik meg az egykori Gömör megyeieket? — Másfél órás, két részből álló hangversenyt adunk. A vendéglátó női kar kedvéért mi is viszünk tarsolyunkban többszólamú darabokat, de műsorunk alapja természetesen a népdal lesz. Reméljük, sikerül örömet szerezni a régi népi hagyományokból ösz- szeállított Pendzsommal. A jászszentandrási szüret és a jászsági lakodalmas dalaival szűkebb hazánkat szeretnénk bemutatni. (fs)