Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-27 / 227. szám
1981. SZEPTEMBER 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Elnöki Tanács Ulása után I gazdasági perek tapasztalatai A cél a változó piaci igények kielégítése Ösztönző intézkedések rugalmas kisvállalatok és leányvállalatok alapítására Némileg javult a szerződéses fegyelem Interjú a magyal bíróság elnökével Az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén az állami vállalatokról szóló törvény módosításáról alkotott törvényerejű rendelet a gazdasági élen követelményednek megfelelően korszerűsíti a vállalati törvény egyes korábbi rendelkezéseit. Az új tvr- a vállalati törvénynek azt a konoeocióját változtatta meg. amely az állami vállalatokról egységesen intézkedett, függetlenül dolgozóik létszámától, berendezéseik értékétől, az üzem jellegétől. Nagyvállalatokra és kisüzemekre azonos könyvviteli, számviteli elszámolási rendszer volt érvényben, belső szervezeti mechanizmusuk is lényegében azonos. A differenciálódó igények kielégítése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás,, a hiánycikkek körének szűkítése, megszüntetése, kis sorozatú termékek gyártása, s mindenekelőtt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások javítása szükségessé tette kisvállalatok létrehozását, ezek alapításához, rugalmasabb működéséhez teremtették meg most a jogi kereteket. A törvénymódosítás valamennyi vállalat önállóságát növéli, lehetővé teszi ügyrendjének egyszerűsítését. Oj vállalkozási formaként rendelkezik az úgynevezett kisvállalatokról, amelyek elsősorban a lakosság szolgáltatása és más igényeinek kielégítését, valamint a háttéripari feladatok ellátását segíthetik elő. A kisvállalatokat ugyanolyan adózási és májs kötelezettségek terhelik, mint a többi vállalatot. Sajátos vonásuk elsősorban az, hogy szervezetük — kisebb méretüknek megfelelően — egyszerűbb, s egyszerűbbek a gazdálkodásukra vonatkozó előírások, például számviteli rendszerük, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségükA kisvállalatok tehát nagyobb önállósággal rendelkeznek, az operatív beavatkozások kevésbé érintik, hiszen nem utasíthatók, viszont védettséget, előnyöket sem élveznek. Az alapító szerv a kisvállalat eszközeit nem vonhatja él, de támogatásban sem részesíti, és a vállalattal szemben szanálási eljárás sem folytatható le. Ha a kisvállalat veszteséges, és saját erejéből nem tud talpra állná, nem számíthat állami segítségre, csődbe jut, megszűnik. Állami vállalatot eddig csak a miniszteriek, az országos hatáskörű szervek vezetőd és a tanácsok alapíthattak. A módosítás lehetőséget ad arra, hogy — leányvállalat formájában — maguk a vállalatok is alapíthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan gazdálkodik, de szoros gazdasági kapcsolat fűzi alapító vállalatához. Így a leányvállalatot alapításakor az alapító vállalat látja el a működéshez szükséges anyagi eszközökkel. Az alapító vállalat részesedik a leányvállalat nyereségéből, ha pedig az veszteségesen gazdálkodik, ezért anyagilag az alapító vállalat is felel. Jelenleg hazánkban alig van kisvállalat, a középüzem is igen kevés. Az államosításokat követően egészen a hetvenes évekig rendszeresek voltak a vállalati összevonások. gazdaságunk szervezete sokkal centralizáltab- bá, koncentráltabbá vált, mint a szocialista országok többségében és a tőkés országokban- A kis- és középvállalatok hiánya miatt csak a nagyvállalatoknál kialakult termékstruktúra áll rendelkezésre, ez szabja meg, hogv a hazai és az exportigényeket miből és milyen mértékben tudják kielégíteni. Részben ez az oka annak, hogy sókféle cikk hiányzik, nem megfelelően működik a háttéripar és a szolgáltatások színvonala is elmarad a követelményektől. Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak maradnak a nagyvállalatok, de az eddiigánél jóval több kis- és középüzemre, is szükség van. A vállalatok munkáját egy dolog minősíti: a jövedelmezőség a gazdaságosság, amely úgy érhető el, hogy a nagyvállalat is és a kisüzem is a mindenkori piaci igényeknek megfelelően látja el sajátos feladatait. (MTI) Fejszenyéltől a lakásig Szolgáltatások a lakosság részére Jövőre szakipari részleget alakítanak a kőtelki Ady Tsz-ben Az utóbbi években mindig jelentős segítséget kapott a kőtelki termelőszövetkezettől községfejlesztési feladatainak megvalósításához a nagyközségi közös tanács. A köz- igazgatási területhez tartozó településeken — Nagykörűben, Csataszögön, Hunyad- falván és Kőtelken — felújított iskolák, új óvodák dicsérik a közös gazdaság építőrészlegének munkáját. Az idén nem tudott a szövetkezet hasonló munkákra vállalkozni a szakigazgatási szerv megbízásából. II kisiparosok nem győzik — Választanunk kellett — sorolta Barát József, a közös tanács elnöke — hogy a mintegy tizenkét milliós saját beruházásaik megvalósításán túl nekünk dolgozzanak-e a szövetkezeti építők, vagy az ugrásszerűen megnövekedett lakossági igények kielégítéséből vállalnak nagyobb részt. Fontosabbnak ítéltük meg az utóbbit. Annál is inkább, mert a Tisza közelsége miatt a településeinken negyvennél több, belvízkárt- szenvedett lakóházat, gazdasági épületet kellett rendbetenni, újjáépíteni.- A közigazgatási területen működő kisiparosok többsége mellékfoglalkozásként vagy nyugdíjasként gyakorolja a szakmát, így nem győznek eleget tenni a lakosság építőipari megrendeléseinek. Érthető, hiszen az utóbbi négy- évben másfélszáz új családi ház épült a területünkön. Megnéztük a lakosságnak idén végzett munkákról készített kimutatást: az üzemanyag-értékesítéstől a zártkertek megműveléséig tucatnyi szolgáltatást végez az Ady Tsz. Ahogy Szabó Sándor, az építőipari ágazat vezetője elmondta, az ő kollektívájuk a „legkapósabb”. — ötvenkétezer forint csak az augusztus végéig leszámlázott építőipari szolgáltatásaink értéke, mert nem is annyira a dolgos kézre van errefelé szükségük a magán- építtetőknek. Ha valaki itt házat épít, összefog sógor, koma, jóbarát, meg a szocialista brigádtagok. Kalákában készülnek az új otthonok, mi nagyobbrészt a felelős műszaki vezetést biztosítjuk, és a szakipari munkákat végzik a mestereink. Nem mondják, hogy vigye Szolnokra A téesz kétszáznál több erő- és munkagépének javítását végző műhelyek ajtaján is gyakran kopogtatnak kisebb-nagyobb ja'vítanivaló- val a környékbeliek. — Nem mondhatjuk senkinek, hogy vigye Szolnokra a meghibásodott centrifugát vagy mosógépet — hallottuk Bozsó Jánostól, a gépjavító ágazat vezetőjétől. — Ojra- tekercseljük a tönkrement ■* villanymotort, meghegesztjük a törött vasgereblyét, és ha kell, hát fejszenyelet készítünk, lovat patkolunk. Három évvel ezelőtt 191 személygépkocsit tartottak nyilván a négy településan, most- már a négyszázat közelíti a számuk. Sok idejük, talán két napjuk is rámenne a tulajdonosaiknak, ha a megyeszékhelyre vinnék az autókat alvázvédelemre vagy a műszaki vizsga előtti felkészítésre. Az idén eddig nyolcvannégy magángépko- csin végeztünk ilyen munkákat A szolgáltatások iránti igények növekedésében is része van az évente 300 millió forint értékű mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket előállító gazdaságnak. Az Ady Tsz elnöke, Berényi István így vélekedett: — Ahogy nő évről évre a termelésünk, úgy gyarapodik a tagság, a lakosság. Az utóbbi két esztendőben ötezer forinttal növekedett az egy tagra jutó átlagos jövedelem, ezzel arányosan szaporodott a településeken a gépkocsik, az udvarokban a korszerű kertművelő eszközök, a háztartásokban a televíziók, kisgépek száma. A szakigazgatási szerv a napokban tanácsülésen számolt be a lakossági szolgáltatás helyzetéről, a fejlesztési lehetőségekről. Jó hírt vihettek szét Nagykörűben, Csataszögön, Hunyadfalván és Kőtelken a tanácstagok, erről is hallhattunk a téesz elnökétől. — Jövőre építünk egy 180 négyzetméter alapterületű szolgáltatóműhelyt. . Létrehozunk egy tíz-tizenkét tagú szakipari brigádot, személy- gépkocsik, motorkerékpárok, háztartási és mezőgazdasági kisgépek javítására. Barát József tanácselnök szerint aligha a tevékenység hasznáért vállalkozik a közös gazdaság a szolgáltatások fejlesztésére, a helyi lehetőségek gazdagítására. Népességmegtartó törekvések — Jó, ha a két és fél, három százalékát nyereségnek könyvelhetik el ■ a lakosságnak ez évben végzett munkák 29 millió forintos értékének. Ennél jóval nagyobb a szövetkezetiek szolgáltatásfejlesztésének a településpolitikai jelentősége. Az utóbbi három esztendőben a százhuszonhat kilépővel szemben csaknem háromszáz új taggal gyarapodott a téesz tagsága, egyre többen hagynak fel az időt és pén.zt emésztő autóbuszozással a szolnoki, jászkiséri vagy még távolabbi munkahelyekre. Ebben mindenképpen része van annak is. hogy a családok egyre több lehetőséget találnak helyben mindennapi gondjaik orvoslására. Egyszóval mi úgy látjuk, az Ady Termelőszövetkezet nemcsak a népesség eltartásában meghatározó a termelő munkájával, hanem népességmegtartó törekvéseinket is jól segíti szolgáltató tevékenységével. T. F. Szerződéses fegyelem. Sokatmondó két szó ami nem tartozik a hétköznapi szó- használataink közé. Ha nem kanunk cserepet, csempét ha a szövetkezeti házba még fél évvel az ígért határidő után sem tudunk beköltözni. ha szobánk menyezetén átszivárog az esővíz, ha alkatrészhiány miatt átmenetileg javíthatatlan a mosógépünk. eszünkbe sem jut hogy bosszúságunk eredendő forrása a vállalatok és a szövetkezetek gazdasági kapcsolatában keresendő, hogy mi isszuk meg a levét annak, ha a partneri együttműködésben zavar támad, mert valamelyik cég nem. vagy rosszul téliesítetté írásba adott (szerződésbe foglalt) ígéretét. A tervgazdálkodásban a termelés, az értékesítés, a beruházás minden területén ..életveszélyes” lehet, felbecsülhetetlen károkat okozhat ha a partnerek nem teljesítik szerződésben vállalt kötelezettségeiket Partnerek? Egyetlen fél szerződésszegése felboríthatja a tervet kockáztathatja vétlen Igazdasági partnered üzletét hírnevét... Az elmúlt években gyakran terítékre került a téma lapunkban is. Sok szó esett a lazaság, a nagyvonalúság. a fegyelmezetlenség okairól. Mostanában, a szigorúbbá váló gazdasági feltételek vajon nagyobb fegyelemre kényszerítik-e a szerződő partnereket? Több vagy kevesebb a tárgyalótermekig eljutó ellentét közöttük? A gazdasági perek jeleznek-e valamilyen változást? — kérdeztük dr. Jenő- vári Lászlótól, a Szolnoki megyei Bíróság elnökétől. Mit mutat a statisztika? — A gazdasági perek tapasztalatai szerint még mindig az építőipari cégek ellen nyújtják be a megyében a legtöbb keresetet. Az elmúlt két és fél évben négv- százki lencvenszer vállalat. ■ szá zh anninchétszjer pedig ipari szövetkezet ellen léptek fel a bíróságon, zömük építőipari volt. S ha már a számoknál tartunk: 1979-től az idei első félévig nyolcszázötven gazdasági perben 36,5 millió forint 'értékről döntött a bíróság. A perek száma és a perérték is kevesebb. mint az előző években volt. — A kevesebb per azt jelenti. hoav a szerződő felek között kevesebb volt a konfliktus? Amit vállaltak határidőre. kifonástalan mi- nőséaben teljesítették? Kölcsönösen . mea voltak elégedve egymással a partnerek? Vagy pedig többen vannak. akik nem akariák. hoav a bíróság tegyen igazságot, attól félve, hogy a pereskedés megrontja az „amúgy" jó partneri kapcsolatot? Esetleg a monopolhelyzetben lévő vállalattal szemben inkább engednek, mintsem ujjat húzzanak vele? — Meggyőződésem, hogy a perek • csökkenéséből a szerződéses fegyelem némi. javulására következtethetünk. Kiszolgáltatottság, jó kapcsolat féltése. Van ilyen... De ezeknek az elvtelen kompromisszumoknak pusztán a jov eszközeivel nem lehet elejét venni. A gazdasági környezet, a keresletkínálat alakulása, a konkur- rencia sokkal inkább befolyásolja a szerződéses fegyelmet. mint a jogi szankció. amelynek hatását azért nem szabad lebecsülni. Vannak esetek, amikor a törvény kényszerít pereskedésié. Nem engedi, hogy a károsult lemondjon jogainak peres úton történő érvényesítéséről. — Mire gondol? — Például az állami pénzből finanszírozott beruházások esetén sem a késedelmi kötbér. 6em a kártérítés követeléséről nem mondhat le a károsult — Lehet ezt ellenőrizni? — Az Állami Fejlesztési Bank résen van. És ha a megrendelő nem él a jogával megteszi helyette a bank. Ez mór nemegyszer előfordult legutóbb éppen a papírgyári beruházásnál. Rész- határidő-csúszás — hárommillió forint kötbér. A közös állami kassza rovására senki sem lehet elnéző, nagyvonalú és jószívű partner. Háromszázhetven milliós adósság — A bírák tapasztalatai szerint törvényesek-e. szakszerűek-e a szerződések, amelyek ..szentírásnak’’ tekintendők a későbbi vitákban? — Talán ezen a téren történt a legkedvezőbb változás. Ügy tűnik, hogy a vállalati. a szövetkezeti jogtanácsosokra már nemcsak a pereskedést bízzák. Nemcsak akkor veszik igénybe a szaktudásukat amikor már baj van, hanem a pereskedést megelőzendő, már a szerződéskötéseknél is. Ez a szemléletváltozás is hozzájárult valamelyest a szerződéses fegyelem javulásához. Ma már nem látni egyoldalú előnyöket képtelen kikötéseket tartalmazó előregvár- tott úgynevezett blankettaszerződéseket. amelyek évekkel ezelőtt még forgalomban voltak. A napokban egy olyan szerződés akadt a kezembe. amelyet eddig még nem láttam. Az építőipari vállalat szerződésben kötötte ki a határidő előtti átadás iogát. Jászberényben történt ahol valóban másfél hónappal előbb elkészültek a kétmillió forint értékű mellék - épületekkel. — Miért kellett ezt írásban kikötni? — Hogy ioguk legyen a pénzt is előbb kérni. — És ebből per leett — A keresetlevél eljutott a bíróságra, de végül peren kívül megegyeztek. Nem kellett bírósági ítélettel kikényszeríteni az ellenértéket — Gyakran kérik a bíróság segítségét az adósságok behajtásához? — Az elmúlt két és fél év alatt 1860 fizetési meghagyást bocsátott ki a bíróság. Az adósság értéke több mint 370 millió forint volt Ezekben az esetekben perről szó sincs, bár a megrendelő nem egészen jószántából fizet Az adóst felszólítja előtte a kivitelező vagya szállító, vagy bárki, akinek a munkája ellenértéke járna. Ha ez eredménytelen, akkor bírósághoz fordul. A bíróság megkérdezi az adóst valóban • tartozik-e. Ha elismeri. akkor fizetési meghagyást bocsátunk ki. és innen fogva egyszerű pénzügyi ügylet az egész. Az ítélet tekintélye — Nem lenne ésszerűbb és korrektebb a bíróságot ebből kihagyni? Hiszen végül úgyis fizetnek. — Ezt ne tőlem kérdezze. Az a feltevésem, hogy az adósok időt akarnak nyerni, azért nem fizetnek rögtön. Egyébként ha bírósági ítélet szentesít pénzkövetelést a végrehajtás nem az adós ió- hiszeműségén múlik. Leemelik a számlájáról és kész. Míg egyéb esetekben sokszor túl körülményes és évekig tartó huzavonával iár a Népköztársaság nevében kihirdetett ítélet végrehajtása. Különösen a kifogásolható minőségű épületek hibáinak kijavítását lehetett húzni-halasztani. és végül elfelejteni. Remélem, hogv mindez előbb-utóbb a múltté lesz. ugyanis az 1980-ban életbe lépett új végrehajtási törvény sokkal szigorúbb, mint az előző. Több szempontból is Egyrészt korábban, ha a jogerős ítéletnek nem volt foganatja, a felperes (a károsultba hibás teljesítést kifogásoló) kénytelen volt mindig újabb pert indítani. Ez ment a végtelenségig. Mostmár egy szerződésszegésről egy esetben dönt a bíróság, utána csak bírságoL A perérték húsz százalékát szabhatja ki bírságként, ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinek a módosított határidőre sem tesz eleget. Ezen túl joga van a gazdasági vezetőt is megbírságolni. Hiszem, hoav ezek az úi rendelkezések visszaállítják a bírósági ítéletek tekintélyét A megyei bíróság elnökéivel folytatott beszélgetés megerősítette — figyelembevéve a helyzet javulását is —. hogy a szerződéses fegyelem betartását a tervgazdálkodás szerves részének kell tekinteni, s hogy a szerződések a terv megvalósításának biztosítékai. Gazdasági feladataink megoldásának elemi követelménye, hogy a vállalkozások, a szállítások a szerződés szerinti időre, minőségben és árban valósuljanak meg. A szerződéses fegyelem minőségéiben tehát a vállalati gazdálkodás mindenkori színvonala tükröződik vissza. A fizetési és számlázási lazaságokat sem lehet bocsánatos bűnként kezelni. A helyzet javulásának — az objektív tényeken túl — az is fokmérője lesz. ha a szerződéses fegyelemről már szívesen beszélnek a gazdasági vezetők. Kovács Katalin A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat kunszentmártoni telepére érkezett fűmagszállítmányokból mintát vesznek, amelyet saját laboratóriumuk vizsgál meg. Képünkön * csíraképességvizsgálatot végeznek a laboránsok
