Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-03 / 206. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 3 Az első magyar nyelvű orvosi disszertáció Gyógyítás nagy lat Esztergomban Esztergom múlt században működő kiváló orvosainak munkásságát dolgozta fel dr. Szállási Árpád, helybeli körzeti orvos, orvostörténész. Forrásanyagul főként saiát könyvtárát használta, .amely az egyik legnagyobb hazai orvostörténeti magángyűjtemény. Kevesen tudják, hogy Esztergom a XVIII. század végén majdnem egyetemi várossá vált. Mint diákéletre különösen alkalmas csendes helységet vették számba, amikor a nagyszombati orvosi fakultás központibb el- nelyezése napirendre került. Végül azonban mégis Pest mellett döntöttek és nem is alaptalanul, mert a kis Esztergom nem tudott volna megfelelő hátteret adni az egyetemnek. A város és a vármegye egészségügye a következő évtizedekben ennek ellenére gyorsan fejlődött. Igen sokat tett ezért Lenhos- sék Mihály Ignác, aki csaknem tíz éven át működött a városban, s később a legmagasabb országos főorvosi tisztséget, a protomedicusit is betöltötte. Sokrétű, maradandó értékű munkájáról a korabeli jegyzőkönyvek tanúskodnak. Nagyon érdekes az a kéziratos gyógyszertani beadvány, amelyet a megyei levéltár őriz. Saját gyakorlati tapasztalatai alapján javasolta számos gyógynövény alkalmazását a drága, többnyire csak körülményesen beszerezhető külföldi gyógyszerek helyett. Amint a Salzburgban megjelenő Medizinisch-Chirurgische Zeitung 1802. évi kötetében beszámol róla, Lenhossék az elsők között sikeresen adott himlőoltást mintegy 600 lakosnak. így jóvoltából aránylag korán vált Esztergom „himlőtől védett övezetté”. A vármegye húsz év múlva ismét átlagon felüli képességű orvost kapott, Ka- menszky István személyében. Országszerte híres emberré vált, amikor a Magyar Tudományos Akadémia megalakulásának évében, 1825-ben elsőként írt magyar nyelvű orvosi disszertációt. Értekezése a levegő egészségügyi jelentőségéről szólt, így ez volt egyben az első önálló, nyelvünkön írt orvosmeteorológiai munka. Kamenszky rövidesen nehéz körülmények között vizsgázott, méghozzá kitűnően. 1831 nyarán, amikor az egész országon végigsöpört a „napkeleti epe- mirigykór”, a kolerajárvány, Esztergomban ő irányította a védekezést. A közeli Leányváron „veszteglőházat”, azaz megfigyelőállomást létesítettek. A várost 12 részre osztották és mindegyik élére albiztost neveztek ki. Nemcsak az utcák és a lakások tisztaságát, hanem az átutazókat is ellenőrizték, s a környező falvakat is bevonták a védekezésbe. Ka- menszkynak döntő szerep>e volt abban, hogy Esztergom és környéke a járványtól kevésbé sújtott területek közé tartozott A következő évtizedekben is sok országos hírű orvos működött a városban. Közéjük tartozott Palkovics Károly, aki az 1848-as szabadságharc idején, a „katonai ispitályt” vezette. A kórház híre olyan volt hogy még Komárom városából is ide szállították — a Dunán át — a súlyos sebesülteket. Főorvosként működött ^ városban Tormay Károly, aki később a hazai statisztika egyik úttörőjévé vált. Beírták nevüket a hazai orvostörténelembe azok az orvosok is, akiknek munkája a város fürdőkultúrájához kapcsolódott. Esztergom ugyanis évszázadokon át nevezetes fürdővároá volt. Főként kénsavas káliumot és szénsavas magnéziumot tartalmazó, mala-forráscsoport néven Európa szerte ismert gyógyító vizét elsősorban emésztő- és mozgásszervi betegeknek ajánlották. Ebben a korban még Esztergomban is működtek borbélysebészek. Városi céhük szabályzata 1600-ban kelt, s az elsők közé tartozott az országban, arról azonban korábban nem találtak emléket, hogy Esztergomban képezték volna ki a céh tagjait. Ezért különösen értékes az az 1837-es keltezésű diploma, amélyre nemrég bukkant Szállási Árpád. A dokumentum hírül adja, hogy Beck János „a Seb Orvosi Tudománynak megtanulására három esztendőre beszegődött, s miután tanújelét adta a vizsgáztatók előtt rátermettségének, tudományának, az esztergomi Seb Orvosi Társaság a céh szabályai szerint, annak rendjével felszabadította és gyakorlásra jogosította”. Berde Éva Hálóhely az aotótetín Az egyre emelkedő benzinárak nehéz helyzetbe hozzák az autótulajdonosokat, akik nyilván azzal a céllal vásároltak gépkocsit, hogy megkönnyítsék a kirándulások helyváltoztatási gondjait, nagyobb túrákat is tegyenek. A költségek elviselhető szinten való tartásának egyik módja az, ha a gépkocsi utasai lemondanak a drága vagy akár az olcsó szállodáról is és sátorban pihenik ki a napi fáradalmakat. De mivel az estefelé érkező utas a kempingben már csak ritkán kap helyet, a vadkempingezést pedig a legtöbb országban tiltják. megoldást kellett találni a turisták elfogadható sálor- táboroztatására. így született meg az autótetőre felállítható sátor ötlete, amely a kocsiban való alvásnál jóval kényelmesebb elszállásolást ígér. A képen látható ötlet megvalósítója egv ausztrál mérnök volt. aki egy összecsukható „konténerben” olyan négyszemélyes sátrat helyezett el. amely — az alapul szolgáló fedlap csuklós, 180 fokos el fordításával — egyetlen p>erc alatt felállítható. Az összecsukott ..sátordoboz” — benne a két kettős matraccal, takarókkal és a sátorponyvá- val — úgy simul az autó tetejéhez. hogy légellenállása a gépkocsi mozgását nem akadályozz i. Ha nincs rá szükség, az. egész ..konténer” könnyen, gyorsan eltávolítható az. autó tetejéről. Egyetlen hátránya a „kitalálmánynak". hogy kis autók tetejére nem szerelhető fel a négv- személyes sátrat magában hordozó doboz. A szabványos építésű limuzin autóknál nincs is szükség ,a karosszé- niatető külön megerősítésére, a teherelosztás a tetőn olyannyira egyenletes. Lstáboro- záskor, a sátor kinyitásakor az autó négv kereke mellett el kell végezni a gépkocsitsst fix megtámasztását, hogy a labilis helyzetet, a rugók terhelését az éjszakai órákra megszüntessék. (KS) B [Qzvessző művészei Bizonyára kevesen tudják, hogy Magyarországnak évenként mintegy 3,5 millió dollár bevétele van egy olyan exportcikkből, amely teljes egészében hazai alapanyagból készül, s amelyben több mint 2000 dolgozó ügyessége és szorgalma testesül meg. Az ősi szakma, a kosárfonás művelői a fűzvesszőből közel hatszázféle terméket állítanak elő, a karra v'ehető és divatkosaraktól a lámpaernyőkön, tálcákon át az ívelt formájú, szép fonott bútorokig. Az iparág zavartalan anyagellátásának alapja a nemesfűzvessző erdő módon való termesztése (évente 1000 vagonnyi mennyiségre van belőle szükség). Nemzetgazdasági szempontból nem lényegtelen, hogy a vesszőellátást kétezer hektárnyi, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, terület adja. Á meglehetősen nehéz munkával járó fűztelepítést minden esetben a talaj 3—4 éves táperő-utánpótlása előzi meg. A fiatal növényeket négyszer-ötször kapálják, öntözik, műtrágyázzák, gépekkel és helikopterekkel permetezik. Az aratást, amely nem mindig jár egyforma eredménnyel, hiszen például a jégkár a füzesekben éppúgy előfordulhat, mint a gabonamezőkön, már többnyire gép végzi. A megtermelt fűzvesszőt hántolással készítik elő a további feldolgozásra. A géppel végzett hántolás után vastagság és' hosszúság szerint válogatják, osztályozzák a vesszőket, majd kévébe kötik. Szárítás után adják át a kosárfonóknak. Az egykor csupán kézi munkával végzett kosárfonás az elmúlt évtizedek során sokat változott. Ma már különféle gépek könnyítik meg a munkát, de a legfontosabb szerep a termelésben továbbra is az emberé marad. A nőké, akik a finomabb munkát végzik és a férfiaké, akik a nehezebb feladatokat látják el. Képünkön: a falusi 'használatú úgynevezett tojásoskosarak születésének pillanatát örökítette meg a riporter <KS.) „Egy katonai auditor és egy hóhér Pétsre jöttek” Eddig ismeretlen 1848-49-es napló Az 1848/49-es szabadság- ságharc baranyai eseményeit megörökítő krónika került napvilágra Pécsett. Szerzője: Náray János, a pécsi püspöki uradalom egykori számtartója. A mintegy hatvan oldalas napló kalandos úton jutott a Baranya megyei Levéltár tulajdonába. Keletkezése után nyolcvan esztendeig magánszemélyek birtokolták, majd 1929-ben egy kecskeméti könyvkereskedő megszerezte, és ötven pengőért továbbadta Pécs városának. A kézirat ezután is folyton vándorolt, mígnem a közelmúltban végleges helyére került, a levéltárba. Az eddig ismeretlen dokumentumot a levéltár munkatársai feldolgozták, s megállapították, hogy forrásértékű műről van szó. Az akkoriban 46 éves Náray János nagyműveltségű, érdeklődő szellemű és jól tájékozott ember volt. Minden fontos eseménynél jelen volt és mindent pontosan lejegyzett. Mint a püspök bizalmi embere, számos olyan értékes információhoz jutott, amiről a közvélemény nem értesülhetett. írása érzékletesen tükrözi Pécs hangulatát a márciusi forradalmat követően. majd a város viszontagságait a ‘ császári megszállás alatt. 1848-ban a bogádi jobbágyok — írja Náray — éppen szántás közben értesültek a robot eltörléséről, mire azonnal abbahagyták a munkát, és hazaszéledtek. A kátolyi jobbágyok erőszakkal visszafoglalták a tőlük hét évvel korábban elvett legelőt. A hosszúhetényi nemzetőrök dobszóval megszállták a hatezer holdas uradalmi erdőt, mondván „az erdő többé nem az uraságé, hanem a községé és az uradalmi isoánt fogolyként a faluba vitték”. A napló beszámol a Jellasics vezette császári hadsereg betöréséről, és ezzel kapcsolatban egy érdekes hadieseményt beszél el. A pécsi nemzetőrök az északbaranyai Oroszló faluban zsákmányul ejtették az ellenség egyik utánpótlás-szállítmányát. Ennek hírére ötszáz császári katona indult Pécs ellen, mire a mecseki utakat „ötezer felkelt nép elzárta, hogy a hegyekben a granit- sárok át ne törhessenek, s a harangok Pétsen és környékén folvást félre verettek”. A pécsi krónikás a szemtanú hitelességével és pontosságával írja le napról napra a megszállás alatt sínylődő város életét. Két kovács- és két szabólegényre ötven botütést mértek a városháza előtt, mert Kossuthot éltették — jegyezte fel a naplójában. A császári katonák négy polgárt letartóztattak, mert a szőlőbe menet vörös keszkenőt akasztottak a kapájukra.' Kidobolták, hogy ha másnap reggelig a város ötvenezer p>engőforintot nem fizet hadisarcul, „gyújtás és rablás engedélyeztetik”. Emiatt pánik tört ki a lakosság körében, de éjjel a megrémült pécsi kereskedők ösz- szeadtak 52 ezer pengőforintot és „eképp a város a pusztulástól megmenekedett”. Bizony, nem lehetett szegény a város, ha egy éjszaka ösz- szegyűlt a tetemes summa. S egy sokatmondó bejegyzés a bukás után. 1849. szeptember 29-én: „Egy katonai auditor hadbíró) és egy hóhér Pétsre iöttek. Szét) jövendő!" Náray János, nem hiába számtartó volt, részletes statisztikát vezetett az 1848-ban és 1849-ben Pécsen átvonuló katonákról, honvédekről és császáriakról egyaránt. Eszerint pontosan 67 600 fegyveres fordult meg a Mecsekal- ián a „vesztei ies években”. Szóvá is teszi, hogy mibe került a városnak a rengeteg katona, és elDanaszolia. hogy „én magam 900 ebédnél többet adtam nékik ingyen”. Szerencsére volt miből... Iglói Zoltán fludiológus az újszülöttek között Zsebrádióhoz hasonló készülékkel csecsemőtől csecsemőig vándorol az audio- lógus asszisztens a szülészeten. A készülékből a szél suhogásához hasonló, egyenletes, mindig azonos magasságú hang szól. A bébi- audiométer közeledtére észrevehetően felgyorsul az egyik kicsiny lélegzése. A másiknak, aki alszik megrezzen a szemhéja. Nyitott szemmel fekvő kis szomszédjának a pupillája tágul ki. Egy másik boxban az emberpalánta úgy tesz, mintha valamit át akarna karolni. Mindezek a reflexek a hang hatására adott válaszok. így ellenőrzik országszerte sok szülészeten a babák hallását. Esztergomban például már több mint 1000 csecsemőt vizsgáltak meg ezzel a módszerrel. Különös figyelmet fordítanak azokra az újszülöttekre, akiknek édesanyja a várandóság alatt valamilyen fertőző betegségen esett át és azokra, akiknek a szüléskor komolyabb beavatkozásra volt szükség. Ha az audiométerre nem adnak „választ”, vagyis nem érzékelik a hangot, akkor hamarosan újabb vizsgálatra, ellenőrzésre kerül sor. flz elektromosság és a méhek Egyre több élőlényről derül ki, hogy élénken reagál elektromos és mágneses erőtérváltozásra. A termeszek teljesen megzavarod- nak a mágneses hatásoktól, a vándormadarak a mágneses „Jelek” alapján tájékozódnak. egyes halfajok mágneses hatásokra „figyelve” változtatják a helyüket. A méhek magasfeszültségű villamos erőtér hatására olyan agresszívekké válnak, hogy kárt tesznek saját társaikban Is,
