Szolnok Megyei Néplap, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. SZEPTEMBER 17. Szlllkonkutatások Elméleti tévedéstől- a jövő műanyagáig Budapesten tartotta hatodik ülését a Nemzetközi Szi­líciumorganikus Kémiai Kongresszus, amelyet rövideb­ben Szilikonkongresszusnak is neveznek. A tizenkilenc országból érkezett több mint kétszáz kutató olyan anya­gok, vegyületek újdonságaival, problémáival foglalkozott, amelyek a köztudatban gyűjtőnéven szilikonként ismer­Neypric-turbinák A Neypric francia váilala­tek. De mik is ezek a sziliko­nok? Történetük sokmindent megmagyaráz. A harmincas években Kipping nevű angol kutatónak a sci-fi-t súroló ötlete támadt: az élet alan­tjául szolgáló. szénre éDülő szerves vegvületekben a sze­net a hasonló kémiai tulair donsá gokat mutató szilíci­ummal kellene helyettesíte­ni. így esetleg szilícium-ala­pú. az élő szervezethez kö­zelálló vegyül eteket lehetne előállítani. A kutatások el­kezdődtek — váratlan ered­ménnyel. Kiderült: a szilíci­ummal helyettesített szén egészen más tulajdonságokat produkál. Már a legegysze­rűbb kísérletnél, a metán (egy szén- és négy hidrogén­atom) szilíciumos helyettesí­tésénél is alapvetően eltérő tulaidonságú volt az úi ve­gyüld. és ahogy növekedett a helyettesített szénatomok száma, az eltérések mind je­lentősebbek lettek. A II. vi­lágháború küszöbén Kitroine abbahagyta kutatásait, mondván: ezek az an vasok „sosem lesznek lók semmi­re”. Mint minden kategorikus jóslat, ez is tévesnek bizo­nyult Alig három év múlva a nagy magasságban először repülő amerikai repülő-erő­dök. a Liberátorok ieaesedé- se ellen már szilíciumtartal­mú olajok?* használtak. És a negyvenes évek közenére az USA-ban már nagyipari- lag használtak és gyártottak szilikonokat Történelmi ér­dekesség: a hitleri Németor­szág is kísérletezett sziliko­nokkal. hadi célokból, de a Drezda melletti kísérleti üzemet a háború megsemmi­sítette. Közben a Szovjetunióban 1937—38-toan Adrianov pro­fesszor irányításával kifele- zetten ipari célra szintén megkezdődtek a szilikonku­tatások. és ezek a háborús években gyors fejlődésnek indultak. A munka lényege minde­nütt: eev-egv szerves szén­vegyületben nem az összes, hanem csak bizonyos szén­atomokat helyettesítenek szi­líciummal — Legfel iébb ne- gvedét-ötödét — és ezzel úi. kedvezőbb tulajdonságokat nyernek, például hő- és ELEKTRO­AKUSZTIKA A LAKÁSBAN A hang kétféleképpen hat az emberre: hatással van az értelmére és az érzelmére. A beszéd melliett elsősorban a zene érteOmétől függetlenül, nemzeti és nyelvi korlátok nélkül) kelt és változtat ér­zéseket Az elektnoakuszltlkai ipar a gondolat- és érzelemkife­jezés ösztönének és egy rö­vid múltra visszatekintő ter­mészettudománynak; az akusztikának a találkozásá­ból született. Hatása nem­csak mennyiségi, új felhasz­nálási területeket is tárt fel a hang számára, és lehetősé­get nyújt a hang benyomás- kelltő erejének a fokozáséra, a zenei kifejezés új irányá­nak kifejlődésére. Jelentősé­ge a 400 éves könyvnyomta­tással; mérhető össze — a kultúra előbbre vitelében fagyállóbb, kooásállóbb lesz az úi anyag. Persze a szilikonok sem csodaszerek, de kutatásuk elősegítette a műanyag-ké­mia általános feilődését. Például úgy. hogy addig iá- ratlan utakat mutattak a to­vábbra is hagyományos szén- alapon dolgozó kutatóknak, akik .szilícium nélküli szi­likont” is előállítottak már. azaz a szilícium mutatta, hogy az anyag szerkezetén hol érdemes változtatni, és ezt meg is tették szilícium felhasználása nélkül. Körül­belül ezen az elven iött lét­re az eddigi leshőállóbb mű­anyagszál. a ooliimid. amelv szemre közönséges műszál, az érdekessége az. hogy e ..közönséges” tulaidons ágait 5—600 Celsius fokon is meg­tartja ... Üiabban már a gvógvszer- és nővényvédöszer-kémiában is alkalmaznak szilikonokat, ilyen például a Voronkov professzor által előállított 6zilatrán. amely a világon az eddig ismert legmérgezőbb vegyület. de az elpusztított kártevőben hamarosan el­bomlik. így a továbbiakban már nem mérgez. (Nyugaton máris gyártottak sci-fi filmet arról, hoev ezt a krimikben is alkalmazható .nvom nél­kül” gyilkoló veevületet egv titkosszolgálat éppen Voron­kov professzor Irkutszkból való elrablása révén szerzi meg. A professzor iót mula­tott a pihent agyú ötleten...) Svédországban olvan rák- sejtburjánzást gátló szerrel kísérleteznek, ahol a gyűrűs vegyület csak szilíciumot és oxigént tartalmazna. De a magvar kutatóknak sem kell szégvenkezniök. egy sor kutatási területen élen járnak. A szilikon gumi­tól a műemlékrestaurácáónál használatos segédanyagokig, aevérsebészeti újdonságoktól épületvédő bevonatokig sok­mindennel foglalkoznak az Akadémia Szervetlen Kémiai Kutató Laboratóriumában dr. Székely Tamás, a Mű­egyetem szervetlen kémiai tanszékén oedie dr. Nagy Jó­zsef professzor irányítása mellett, akik mindketten a Szilikonkongresszus szerve­zői és iéles résztvevői vol­tak. nélkülözhetetlenné vált. Az ember mindenekelőtt a saját lakáséban találkozik az elektroakusztika eszközeivel. Az első közvetlen fogyasztói hangátviteli rendszer az 1922 óta forgalomban lévő rádióvevőkészülék volt, első kollektív rendszertechnikai Alkalmaznak szilikonokat kenőolajként. Egv úi eljárás­sal magvar kutatók szilikon­bázisú művészeti festéket ál­lítottak elő. amelv a hagyo­mányos festészet alapanya­gaitól alig eltérő technikával kezelhető, de a szénbázisú olajfestékekkel szemben van egy hallatlan előnye: nem „öregszik”, azaz nem feke- tedik az idő és a fény hatá­sára. Találóan iegvezte meg a szilikonkongresszus egvik magyar résztvevőié: „Ha Munkácsy ilyennel dolgoz­hatott volna, kevesebbet fái- na;ma a muzeológusok és a restaurátorok feie...” Szintén magyar újdonság: a szilikonok nyersanyagának előállítása. Ez eredetileg kö­zönséges kvarchomok. csak éppen a szintézisekhez szük­séges formába alakítása költ­séges. enerelaigénves. a fer- roszilíciumot elektromos ke­mencékben kell ugyanis elő­állítani. De a szintézisekhez szilíciumtetraklorid is fel­használható. amelv viszont Magyarországon a lövőben várhatóan nagy mennyiség­ben keletkezik az alumíni­umipar gyengébb minőségű nyersanyagainak klóroz ás os feldolgozása során, hulladék­ként Hogy ezen az úton ho­gyan lehet olcsón a sziliko­nokhoz szükséges szilíciumot előállítani: ez a ma aktuális kérdése, erről beszélt a kong­resszuson dr. Kaoolyi László, az Ipari Minisztéri­um államtitkára Ma a világon a szilikon­kutatók 70 százaléka foglal­kozik elméleti vagv másné­ven alapkutatásokkal. És ez nem véletlen: nagy jövő áll a szilikonok előtt, hiszen a szénhidrogének fogytával előbb-utóbb keresni kell maid a műanyagipar számá­ra más. olcsóbb nversanvag- bázist Sziliéi um pedig van bőven, a földkéreg jelentős része szilíciumvegvület a világűr egvik leggyakoribb eleme is ez. Ezért fontosak az olyan alapkérdések: le­het-e tisztán szilíciumbázisú vagy a szilícium és más ele­mek vegvületeiből. szén nél­kül. vagy minimális menv- nyiségű szénnel készült olvan műanyagokat is készíteni, amelyek a mai. szénbázisú műanyagokat hasonlóan ol­csón helyettesítik? Ma még csak a kérdést fogalmazták meg de a szilikonkémia ro­hamos feilődését ismerve nem lehetetlen, hogy az ez­redfordulóig erre is választ kanunk! képviselője pedig a hangos filmszínházban (1925) jelent meg. Jelenleg, alig fél év­század után több mint 500 millió rádiókészülék. van használatban, és az évi ter­melés e'.éri a 60 milliót Bár a hangátvitel — a rá­dióvevő megjelenése óta — INNEN—ONHBH Hordozható művese A vesebet ességek és a ve­seelégtelenség még negyven évvel ezelőtt is igen nagv va­lószínűséggel halálhoz vezet­tek. Elég hosszú ideig tartott, amíg sikerült megoldani — legalább kórházi körülmé­nyek között — a betegek vé­rének mesterséges szűrését az óriás méretű, helyhez kö­tött készülékekkel, a műve­sékkel. Sajnos, ezek a külön­leges berendezések oly sok­kja kerültek, és olvan szak­képzett kezelőszemélyzetet igényeltek, hogy igazán szé­les körben nem terjedhettek el. Így azután az orvosoknak kellett eldönteniük a nehéz kérdést, kinek tegyék lehető­vé a géo használatát, s kit fosszanak meg ettől az utol­só lehetőségtől. Az utóbbi években szület­tek meg a hordozható dialí­zisállomások. amelvek már többek számára nvúithatnak reményt. ÚJ útburkolat Egy amerikai cég kísérle­tei szerint az aszfalt útbur­kolatok kisebb hibáinak a javításához a szokásos asz­faltkeverés helyett sokkal alkalmasabb keveréket lehet előállítani, ha a keverék egv- harmad-feüe része kénből és kőszénhamuból áll a szoká­sos komponensek mellett. Ilyenkor ugyanis az említett anyagok az aszfalttal bonyo­lult reakcióba lepnek, és en­nek eredményeként az úi út- burkoló anyag szilárdabb és tartósabb a hagyományosnál, és ezenkívül még olcsóbb is. Növényi sojtbank A ma létező növények gén­állományának megőrzése több saiátos problémát vet fel. A növények génállomá­nyának tárolása mélyhűtés­sel. illetve edényben tenyész­tett csírastruktúrákkal kép­zelhető el. A mélyhűtéssel végzett tárolás látszik hasz­nosabbnak. mivel íev mód nyílik a fai. illetve faita úi- raelteriedésére. Eddig több mint hatvanféle növénv re­generálási módszerét dolgoz­ták ki. Ezeket disznövénvek szaporításában már tömege­sen alkalmazzák is. Vasúti távközlés napelemekkel Az ausztráliai vasutak táv­közlési rendszerének ener­giaellátását a hálózattól füg­getlenül naofénvcellákkal oldják meg. E célból nap­elem-modulokkal és megfe­lelő akkumulátor-telepekkel szerelik fel a vasút huszon­négy erősítőállomását, ame­lyek hetvenkét csatornán biztosítják a mikrohullámú távközlési összeköttetést. a kulturális és gazdasági élet számos egyéb területein is meghonosodott, a közvetlen fogyasztói lakáshangosítás maradt a polgári elektro­akusztika legnagyobb volu­menű ága. A lakáshangositás fejlődé­sében fordulópontot jelen­tett az 1928-ban megjelent villamos lemezjátszónak a II. világháború végén tovább­fejlesztett változata, a mik­robarázdás hanglemez és a frekvenciamodulációs rádió­vétel bevezetése. 1949-ben je­lent meg a piacon a mágne­ses hangrögzítő, a magneto­fon. Hanghordozóul itt acél­huzalt vagy mágnesezhető ré­teggel bevont műanyag szala­got használnak. 'Nagy vonz­erőt biztosított, hogy a mag­netofon hangképek életre- keltésén kívül otthoni hang­falvételre és azonnali vissza­játszásra is alkalmas. A további fejlődés állo­mása az, hogy 1957-ben meg­jelent a sztereo hanglemez, amely minőségcsökkenés és tűcsere nélkül tetszés szerint játszható le egy- vagy két­csatornásán. tot 1854-ben alapították. Az alapítás után eleinte kizáró­lag vízierőmű-turbinákat gyártottak, de 1867-től más erőműberendezések is kike­rültek a gyárból. Központjuk Grenoble mellett van. A Neypric vállalat az első vi­lágháború idején két részre szakadt, majd 1948-ban is­mét egyesült" és egy nemzet­közileg is elismerést keltő nagyvállalattá fejlődött A Neypric gyártmányú ví- zierőmű-turbinák ma már jóformán az egész világon megtalálhatók: Norvégiában, Mexikóban, számos dél-ame­rikai országiján, de Indiá­ban, a Fülöp-szigeteken, In­donéziában is. A roncsolásmentes anyag- vizsgálat fontos szerepet ját­szik a szerkezeti anyagok, alkatrészek, gyártmányok makroszkópos szerkezetének minőségi ellenőrzésében. Leg­ismertebb módszer a röntgen- defektoszikópia. Ez azon alap­szik, hogy a röntgensugarak áthatolnak a fény számára át járhatatlan anyagokon, amelyek vastagságukkal, sű­rűségükkel és atomsúlyukkal arányos mértékben nyelik el őket A neutronsugaras mód­szerrel az elemek aktivizáló­dása következtében képző­dött radioaktív izotópok bom­lásuk jellege alapján azono­síthatók, s így meghatároz­ható a szennyeződések meny­nyi sége és minősége. Végül az ultrahangos anyagvizsgá­lat az ultrahangok elnyelő­dése és visszaverődése révén képes felderíteni az anyag­ban rejtőző hibákat. Napja­inkban a hagyományosnak tekinthető eljárások mellé felsorakozott a legújabb módszer, amely a szerkezeti anyagoknak, alkatrészeknek terheléshatására kibocsá­tott gyenge hangjaiból pró­bál1 következtetni a belső egyenetlenségekre. Vízlépcsők tervezésében, általában a hidraulika ágad­ban hihetetlen gyakorlata van a Neypric irodáinak. A második világháború végén, 1945 kora tavaszán az angol­szász1 szövetséges hadsereig készülődött a "Rajna folyamon történő átkelésre. A felderí­tő repülőgépek alaposan vé­gigfényképezték az érintett íbS.yaimii szakiaszclkaik Eisen­hower vezérkara a Neypric irodához fordult azzal a ké- flárisel, készítsenek tanul­mányt arra az esetre, ha gát­szakadás miatt hirtelen meg­változna a Rajna vízszintje, melyik pont lenne a legalkal­masabb az átkelésre. A képen egy, az USA szá­mára gyártott turbina 6,9 m átmérőjű csavarja látható. Megállapították, hogy bi­zonyos feltételek között a legtöbb anyag hangokat bo­csát ki, s ezekből több min­denre lehet következtetni. Először is arra, hogy valami történik az anyagban. Ha is­mert a hang terjedési sebes­sége az anyagban, és megmé­rik azt az időkülönbséget, amellyel a jel a mintán el­helyezett két vagy több ész­lelőhöz érkezett, ki lehet szá­mítani az „esemény” helyét. A jel tanulmányozásából né­ha annak okára is lehet kö­vetkeztetni. Sok szerkezeti anyag el­romlik, „kifárad” a haszná­lat folyamán, s minél na­gyobb veszélyt jelentenek a hiba következményei, annál gondosabban kell keresni a megelőzés lehetőségeit, an­nál több ellenőrző mérést kell végezni üzem köziben. A hagyományos eljárások so­kat segíthetnek, különösén ha rendszeresen ellenőrzik a meghibásodásra leginkább hajlamos részeket, és idejé­ben felderítik például a kez­dődő repedés vagy törés ve­szélyeit, Szatmári Jenő István UNITRA gyártmányú lafcáshangosító berendezések egy kiállításon "Ultrahangos anyagvizsgálat A mitnlt hlhnlr ollon Ultrahangos anyagvizsgálat ad jelzést az anyag belső hibáiról

Next

/
Thumbnails
Contents