Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 13 1 POLGÁRI VEDELEM Törzsfoglalkozás a Magyar Nemzeti Bankban A polgári védelmi szervezetek korszerűsítése során 1981-ben a PVOP önvédelmi szervezetté nyilvánította az MNB polgári védelmi szervezetét. A dolgozók felkészítése mellett folyamatos a megyei igazgatóságok polgári védelmi törzseinek felkészítése is. 1980-ban a törzsparancsnokok at MNB központjában sajátították el az igazgatási területekre vonatkozó feladatokat, s készítették fel saját törzseiket a helyi sajátosságoknak megfelelő feladatok ellátására. A felkészülés fontos állomása' volt a szolnoki igazgatóságon a közelmúltban a Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyei igazgatóság törzseinek részvételével megtartott törzsvezetési gyakorlat. Az először tartott ilyen jellegű gyakorlaton a hagyományos, illetve tömeg- pusztító fegyverek által elszenvedett csapás után kialakuló helyzetre kellett a dolgozók védelmét, valamint a további működést biztosító feladatokat a reszortfelelősöknek kidolgozniuk. A gyakorlat szünetében a résztvevők a Jászberény városi, illetve járási polgári védelmi törzsparancsnokság és a Vöröskereszt önvédelmi eszközöket bemutató technikai kiállítását tekintették meg. Török Ernő Jlz elmélet vizsgája a gyakorlat Egészségügyi szakaszok megyei versenye Készül a babgulyás a versenyzőknek és a ,,sebesülteknek” Elsősegély egy „sérültnek” szamenti Vegyiművek polgári védelmi egészségügyi szakasza került. Második ŰjszáSz, harmadik pedig a Híradótechnikai Vállalat karcagi polgári védelmi egészségügyi szakasza lett. Az első helyezett területi döntőn is részt vett. A polgári védelmi egészségügyi szakaszok közül a megyei versenyen kitüntetetteket bázisszerveik erkölcsi és anyagi elismerésben részesítették. A Vöröskereszt centenáriumának tiszteletére a polgári védelmi egészségügyi szakaszok között országszerte önkéntes versenymozgalom bontakozott ki. Sok százezren bővítették ílymódon ismeretanyagukat. Felbecsülhetetlen jelentőségű ez, hiszen bármilyen katasztrófahelyzetben döntően befolyásolja a mentést, hogy a mentőalakulatok milyen gyakorlottan látják el feladataikat. Soha nem elég csak elméletben megtanulni a tennivalókat, a gyakorlatról sem szabad elfeledkezni. A versenysorozat más szempontból is figyelemre méltó volt. Bemutatkozásuk alapján minősíteni is lehetett az egészségügyi szakaszokat, megállapítani, hogy közülük melyek tekinthetők kiképzettnek. Megyénk járásaiban — városaiban a polgári védelmi egészségügyi szakaszok nyolcvan százaléka vett részt az önkéntes versenyben, és ez jó eredmény. A Szolnokon rendezett megyei versenyre a járási-városi döntők első helyezettjei -kerültek. A nehéz terepen rendezett versenyen kiváló teljesítményt nyújtottak a résztvevők. A versenybíróság értékelése szerint az első helyre a TiGyülekeznek a szakaszok II kitelepítés—befogadás tudnivalói írta: Dr. Szalay Tibor alezredes Kitelepültek A világ különböző részeiről sajnos gyakran érkeznek hírek olyan természeti és ipari katasztrófákról', amelyek esetenként nagy területen emberek tíz- és százezreit sújtják, veszélyeztetik. A jövő háborújában alkalmazásra kerülhető támadó eszközök — elsősorban atomfegyverek — egyik fő jellemzője szintén az. hogy nagy távolságra eljuttathatók. nagy területeket és embertömeget veszélyeztetnek. A természeti és ipari katasztrófák elhárításának tapasztalatiból. valamint a korszerű háború várható jellegének. hatásainak elemzéséből levonható egy fontos következtetés: a veszélyeztetett területen élő állampolgárok védelmének, biztonságba helyezésének egyik alapvető és hatásos módszere a kitelepítés — azaz a lakosságnak az ország (megye, város, község) egyes veszélyeztetett területeiről időben történő kivonása, biztonságos területre. Leggyakrabban az árvíz A természeti katasztrófák közül hazánkat leggyakrabban az árvíz fenyegeti. Ár- vízvédelmi töltések által védett területen él hazánk népességének csaknem a fele. A közelmúlt ilyen eseményeiből idézzük fel az 1970- es esztendő május—június hónapjait, amikor a Tisza völgyét rendkívüli természeti csapás sújtotta. A Tisza felső szakaszának vízgyűjtőjére hullott óriási mennyiségű csapadékot a folyók nem tudták befogadni. és az átázott gátak több helyen nem bírták a terhelést, Szabolcs megyében a víz kilépett a medréből. Több ’ tucat veszélyeztetett községet ki kellett üríteni, és a lakosságot biztonságos helyre szállítani. A veszély azonban tovább terjedt. Csongrád és Békés megyében — bár gátszakadás nem volt — megelőző jelleggel. hasonló intézkedésekre került sor. összességében mintegy 60 városból. községből. több mint százezer állampolgár kitelepítését hajtották végre a tanácsi, honvédségi, polgári védelmi, karhatalmi és más velük együttműködő szervek. Az 1980-as Körös-völgyi árvíz Békés megyét sújtotta. Ismét mozgásba lendült a kitelepítési és befogadási mechanizmus, és működésér nek eredményeként 8 település lakossága hagyta el szervezetten lakóhelyét, és talált ideiglenes otthonra az árvíz által nem fenyegetett helvsé.gekben. Az említett árvízveszélyes időkben nemcsak az emberek védelméről, hanem sok tízezer állat és különböző anvagi javak, értékek biztonságba helyezéséről is gondoskodni kellett. A szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő felkészültség, tervszerűség. gyorsaság, a közreműködő szervek összehangolt tevékenysége biztosíthatja az életveszély elhárítását. Természetesen sok múlik az állampolgárok megértésén. nyugalmának megőrzésén, fegyelmezettségén. Indokolatlan pánikkeltés sok zavart okozhat, megnehezítve a hatóság munkáját. feleslegesen izgalmat okozva az amúgy is felzaklatott állapotban levő többi kitelep ülőnek. A kitelepítést a megyei tanácselnök rendeli el. végrehajtója az illetékes polgári védelmi parancsnokság kitelepítési szerve és a helyi tanácsok. Hz emberek érdekében A kitelepítés elrendelése után a kitelepítési szervek értesítenek minden kitelepítésre kötelezett állampolgárt. Nyilvánvaló, hogy az a hatósági intézkedés, amely az állampolgár számára kitelepítési kötelezettséget határoz meg — azaz a veszélyeztetett területnek, lakóhelynek a kijelölt irányokban történő szervezett elhagyását és új befogadási helyen történő letelepülést — az emberek érdekében, értük történik. Mindnyájan tudjuk, érezzük. hogy milyen nehéz, szinte egyik óráról a másikra a megszabott életformát gyökeresen megváltoztatni. Nehéz az otthont elhagyni és közben szorongva, félve arra gondolni, mikor térhetünk oda vissza, és megmarad-e egyáltalán az otthonunk — ami legtöbbször egy esész élet munkáját jelenti. Az ..egyenlet” másik oldalán azonban az életünk áll. amelynek mentése érdekében mindent meg kell tennünk. Szükséges hangsúlyozni a kitelepülés szervezett jellegét. ugyanis adott esetben csak a meghatározott irányban települhetnek ki az állampolgárok. Hazánkban ez a család egvüttartásának elve alapján történik, hogy az egyes családhoz tartozók egyszerre és azonos helyre kerüljenek. A jogszabályaink meghatározzák azt is. hogy a társadalom bajba jutott tagjainak megsegítésében miiven kötelezettség hárul arra. aki a nem veszélyeztetett területen él. Ennek értelmében a befogadási terület állampolgára köteles ingatlanának. lakásának egv részét a kiteleoülőnek átadni, és az életvitelükhöz szükséges körülményeket biztosítani. . A kitelepítésben részt vevő állampolgárok figyelmét néhány nagvon fontos teendőre. magatartási szabályra kívánjuk felhívni. A kitelepítés elrendelése után az alábbiakat hajtsák vé°.re: — jegyezzék meg a hatóság által elrendelt kitelepítés rendiét (mikor, hogyan, gyülekezési hely). A lakás elhagyásakor— kapcsoljanak ki lakásukban minden elektromos árammal működő készüléket. fogyasztásmérő órát és a vízvezetéket zárják el. — zárják el a vezetékes gázt a főkancsolóval. a palackos gázt az előírt módon. — szén-, vagy olajfűtés esetén szüntessék meg az égéstérben a tüzet. — vegyék magukhoz értéktárgyaikat. összes igazolványaikat. irataikat, meglevő és szükséges gyógyszer- és kötszerkészletet. — csomagoljanak össze meleg ruhaneműt, takarót tisztálkodó eszközöket, nem romlandó élelmiszerekből egy-két napra elegendő készletet, személyenként 1— 2 liter ivóvizet. Az egész csomag, amit elszállítanak. a legkisebb térfogatban csomagolva lehetőleg 15—20 kg-ot ne haladja meg. Árvízveszély esetén még további rendszabályok a lakás elhagyása előtt: — a négylábú háziállatokat tereljék a meghatározott gyűjtőhelyre. — helyezzék biztonságba (fóliazsákba, lezárható fémedénybe stb.) a mezőgazda- sági célra használt mérgező anyagokat. — a lakásban a használati tárgyakat, bútorokat he- lvnv'7f!k el az épület magasabb részében (padláson). Szervezettség, összehangoltság A kitelepítés és befogadás irányítása, biztosítása, a lakosság ellátása nagyon szervezett, összehangolt tevékenységet követel. Részt vesznek benne a tanácsi szakigazgatási szervek a polgári védelmi kitelepítési és befogadási, egészségügyi, élelmiszerellátó. állat- és növényvédelmi szakszolgálat rendfenntartó (rendőr, munkásőr) erők. közlekedési vállalatok, egészségügyi intézmények stb. A felsorolt és közreműködő szervek az ehhez szükséges tervekkel rendelkeznek. ezek kipróbálása, a feladatok begyakorlása rendszeresen történik. Hazánk egyes területein — mint ismert és erről már szó esett — „élesben” kényszerülnék a hivatásuknak eleget tenni, amikor a természet erői elszabadulnak. és azonnali cselekvésre van szükség. Az utóbbi években több megyei polgári védelmi gyakorlaton feltételezett veszélyhelyzet körülményei között sikerrel próbálták ki a kitelepítés és a befogadás mechanizmusának egyes úi módszereit. Az eddigiek összegezéseként kijelenthetjük, hogy minden állampolgár személyes érdeke, hogy a kitelepítés tudnivalóit olyan mértékben megismerje. hogy szükség-, esetén saját maga. családja, környezete biztonsága érdekében alkalmazza, hasznosítsa.
