Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-13 / 189. szám

1981. AUGUSZTUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Versenyben a divattal Az ember, különösen ha fiatal és a szebbik nemhez tartozik, él-hal a divatos öltözködésért. Munkásszál­lásokon megfigyelhető, hogy a kis fizetésű lányok oly­kor másra sem gyűjtenek, mint egy-egy ..menő” ruha­darabra. amely rangot je­lent a társaságban. A pénz többnyire könnyebben jön össze, mint az áhított öltö­zék. A legújabb divathullá­mok ugyanis inkább a turis­tautak csatornáin át jutnak el hozzánk, semmint a ha­zai kereskedelemén. Persze távolról sem csak a kereskedők hibáztathatok. A magyar ipart általában a góliát méretű egységek jel­lemzik. s nem kivétel ez alól a konfekcióipar, a kö­töttáruipar, sőt. a cipőipar sem. A nagyüzemek megle­hetősen lomhán követik az igényeket, inkább arra tö­rekszenek, hogy minél na­gyobb szériákat gyártsanak. Számukra ez a kifizetődőbb, és ez a biztonságosabb is. Nagy sorozatban pedig el sem lehetne adni például a répanadrágot, amit igazán kevesen viselhetnek: csupán azok. akik egyszerre meré­szek. karcsúnk és nagyon fiatalok. Bár a divat minden ipa­rilag fejlett országban nagy üzlet, a legújabb kreációk Párizsiban és Londonban sem az áruházak fogasain jelen­nek meg először. Hanem hol? Természetesen a buti­kokban. a kis divatáruüzle­tekben. És tegyük hozzá — csillagászati árakon. No. nem is az kéne ne­künk. ami ott látható, és ami itt megfizethetetlen. Beérjük mi azzal, ami egy­szerre viselhetőnek is és tar­tós divatnak is bizonyul. Ezt azonban már. úgy tű­nik. megcélozhatjuk. sőt, meg is vehetjük. Erre a derűlátó megálla­pításra az ad okot. hogy a divatszakmában megjelentek és mind nagyobb szerephez jutnak a kistermelők, és áruik forgalmazói, a buti­kok. Nem. vagy legalábbis nemcsak azokra a masze­kokra gondolok, akik — visszaélve divatéhségünkkel — silány minőségű ruhane­műt kínálnak borsos áron valamelyik belvárosi ház udvari üzlethelyiségében, a villogó fényreklámok alatt. Inkább gondolok azokra a vállalkozó szellemű kereske­dőkre. akik — az úi rende­let értelmében — bérbe vet­tek egy-egy állami üzletet, vagy valamelyik kiskereske­delmi vállalattal, szövetke­zettel szerződve vezetik an­nak a cégére alatt a boltot. Másként, mint eddig, más árut kínálva. Nekik, akik szerződésben vagy bérletben vezetnek di­vatáruüzletet több a lehe­tőségük, mint a hagyomá­nyos rendszerű boltok veze­tőinek. Onnan vásárolnak árut. ahonnan akarnak, lakár a magánkisiparostóL akár valámelyik fctsz-től rendelnek, szabályosan jár­nak eL És mivel a kocká­zatot maguk vállalják, ala­posan meggondolják, hogy mit szerezzenek be. Csakis olvan árut amelynek piaca, vásárlóközönsége van. Aligha véletlen, hogy a sok ezer meghirdetett, szer­ződésbe vagy bérletbe adan­dó üzlet közül a legkelen­dőbbek — nem számítva a vendéglátóhelyeket — a dí­va hírű boHtok. Ezekre lici­tálnak a legtöbben, mert látják bernük az üzleti le­hetőséget Itt vannak, azután a Módi butikok, a Divatáru Nagy­kereskedelmi Vállalat ha­sonló jellegű, de szerényebb választékú üzletei, amelvek hagyományos rendszerben működnek. És a közelmúlt­ban megjelent a verseny­társhálózat: a Ská la-Coop beharangozta az ..S-modell” üzleteket. Meg is nyitott már közülük négyet Buda­pesten és egyet Dunaújvá­rosban. A reklámkampány meg­hozta a hatását: a nyitás utáni első napokban ak­kora volt a vásárlók érdek­lődése. hogy hosszú sorok­ban az utcán várakoztak a bejutásra. Hogyne, hiszen a Skála-Coop azt ígérte, bu­tikjaiban mindent kínál, ami a jólöltözöttséghez szükséges: sportos és ele­gáns finomkonfekciót a szőrmétől a blúzokon át egé­szen a fürdőruháig. „Az S- modell üzletek divattanécs- adói — akik a divatot sze- mélvreszólónak tekintik — örömmel segítik önt abban, hogy kiválaszthassa ami egyéniségének. ízlésének legmegfelelőbb” — hirdeti a legújabb butikhálózat. Bár a valóságban a válo­gatás. a vásárlás egyelőre nem ilyen elegáns, és ké­nyelmes körülmények kö­zött folyik, és az árak is egy kicsit magasak, tény. hogy az S-modell szintén valami úiat hozott. A tervek sze­rint 1985-ig összesen 40 bol­tot nyitnak; jövőre például Nyíregyházán. Szombathe­lyen. Tatabányán. Egerben. A nagy. és kistermelők áruit egyaránt forgalmazzák, de a kis szériákhoz — mint mondották — ragaszkodnak. A szerződéses boltok, a magánkereskedők, és mellet­tük a két hálózat — a Mó­di és az S-modell — üzle­tei már nemcsak a kisszé­riás divatcikkek megjelené­sét ielzik, hanem arra is engednek következtetni, hogy verseny alakul ki kö­zöttük. Tehát a divatos öl­tözködésre az eddiginél több lehetőség nyílik. G. Zs. A siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat szakemberei hatszáz- húsz milliméter átmérőjű ivóvízvezetéket húztak át a Duna alatt Sződliget magasságában. A Dunaújvárosi Vasmű öt­százhúsz méter hosszú és háromszáz tonna súlyú ivóvízve­zetéke fontos alkotórésze annak az új rendszernek, mely Vác és térségében mintegy kettőszázezer lakos biztonságos ivóvízellátását oldja meg. A képen: A csőkígyó elindul a Szentendre-szigetről a váci oldalra Melléküzemek kooperációja A Külkereskedelmi Bank, a Skála-Coop és 13 mező- gazdasági üzem a közelmúlt­ban megalakította az Agent- Coop iparszerű termelést szervező és kereskedelmi társulást, amely a mezőgaz­dasági üzemek melléküzem­ágainak jobb kihasználását teszi lehetővé. Az ipari nagyüzemek egyes számukra gazdaságta­lan termékek előállítására gyakran keresnek termelő­szövetkezeti partnert, aki melléküzemágban ■— kihasz­nálva például a kínálkozó munkaerőt — iövedelmezően oldaná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő infor­máció híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A tár­saság éppen a partnerek összehozására vállalkozott. Jelenleg már 40—50 koope­ráció szervezésével foglal­koznak. Nemcsak belföldi partne­rek egymásra találását egyengeti a társaság, kül­kereskedelmi vállalatokkal együttműködve az export- termékek gyártását is meg­szervezi. Annál is inkább kínálkozik erre lehetőség, mert a társulás adatai sze­rint többezer külföldön el­adható cikkeket állíthatnának elő gazdaságosan a tsz-kis- üzemek. Béke és barátság tábor Befejeződött A zánkai úttörővárosban szerdán ünnepélyes zászló- levonással [befejeződött a béke és barátság nemzetkö­zi tábor, amelynek 33 or­szágból mintegy 300 külföldi és 2500 magyar résztvevője volt. A nemzetközi táboro­zás egy hónappal ezelőtt Csillebércen kezdődött. A külföldről érkezett gyerekek ott töltöttek két hetet, majd július 31-től a Balatonnál folytatódott a tábor prog­ramja. Ifjúsági kül­döttség utazott Bulgáriába Cserelátogatás keretében 34 tagú ifjúsági küldöttség utazott szerdán Szolnok me­gyéből a bulgáriai Kjusz- tendilbe Kanyó Sándornaik. a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettesének a vezeté­sével. A csoport tagjai ki­váló ifjúmunkásók, tsz-fia- talok. szakmai és mozgalmi versenyek győztesei egy he­tet töltenek Szolnok megye bolgár testvérmegyéiében. O lyan sötét van, mintha sose akarna felkelni a nap. Hajnali négy. A tíz­emeletesek lakótelepén minden ablak nyitva- tárva. A lakásokban en­nek ellenére kánikulai a hőség. A parkolóban pontosan 4 óra .5 perc­kor valaki beindítja amúgy is zörgő autója motorját. A nagy csönd­ben kísértetiesen verik vissza a panelek a zajt. Jó sokáig jár a motor, nehogy valaki hiányolja az első kakasszónak be­illő ébresztőt. Már oszlik a sötétség. Fél öt. Itt is, ott is „szép” családi viták kez­dődnek a magasházak tövében. A. lakók már megszokták. Van, aki­nek ez az ébresztője, má­sok ilyenkor állapítják meg, egy- másfél órát még a másik oldalukra fordulhatnak. Megérkez­tek a kukák megtöltői, akik rendszerint családi vállalkozásként végzik a dolgukat. Hogy közben „megbeszélik” a legfon­tosabbakat? Régit is, újat is- de csak ha megéri Termékszerkezet-váltás a KÁTISZ-nál A portáldaruk paneljeinek szerelése ma már nem okoz gon­dot a szövetkezetieknek A termékszerkezetváltás­ról — ez igen gyakran hal­lót fogalomról a laikusnak az jut eszébe, hogy egy üzem a korábban készített gyártmány helyett újjal kezd foglalkozni. Az új pe­dig — hiszen másként szó­ba sem kerülhet — olcsób­ban állítható elő. jobb áron adható el, vagy egyszerűen: van rá vevő. De mit csináljon az az üzem. amelyik ragaszkodik hagyományos termékeihez? Mert a „régi” elkészítésének mikéntiét már hunyott szemmel is tudják az embe­rek, a meglevő gépek és szerszámok a tradíciókkal rendelkező áru gyártásához a legmegfelelőbbek. Ilyen esetekben gyakran segít az állandóan korszerűsödő technika: az úiabb és újabb megoldások alkalmazása nö­veli a termék értékét, az újdonság előnyei kamatoz­tathatók a jövedelmezőség­ben. Felfrissített tradíció A Karcagi Általános Tech­nikai Ipari Szövetkezetben azonban nem mindig hasz­nálhatók ki az előbb felso­rolt lehetőségek. Több éve készítenek erősáramú kap­csolóberendezéseket — tu­lajdonképpen vezérlőfülké­ket — az MHD szovjet ex­portra készülő hajóihoz és daruihoz. A megrendelő nem engedheti meg. hogy az általa adott műszaki do­kumentációtól eltérjenek a szövetkezetben: tulajdonkép­pen évek óta alig változott a termék. Miközben a KÁ- TISZ gazdálkodásának kere­teit adó szabályozók, az árak és a munkabérek jelentősen módosultak. Persze ezekkel az átalakulásokkal lehetett érvelni az árak megálapí- tásakor. sikerült is áreme­lést kiharcolni. Csakhát nem annyit, amennyivel a gyárt­mányok jövedelmezőségi szintje megőrizhető lett vol­na. A karcagiak mégsem mondtak le az irányító fül­kék készítéséről. Érthetően döntöttek így. hiszen part­nerük rendeléseire hosszú távon számíthatnak ma is. Egyik évről a másikra ne­héz is lett volna a terme­lésnek több mint felét kite­vő kooperáció hélvett elfo­gadható tevékenységet talál­ni. Egy megoldás maradt: a gazdaságosság megőrzésére az üzem kapuin belül talál­ni módot A költségek csökkentésé­re — mert tulajdonképpen erről volt szó — a terme­lési folyamat átszervezése kínálta a legkézenfekvőbb megoldást Három évvel ez­előtt Karcagon például meg is kezdték a korábban szét­szórt műhelyekben végzett azonos technológiai folya­matok egy helyre telepítését. A vasszerkezeti munkát végző lakatosok ma már együtt dolgoznak, és most készül a festők korszerűen felszerelt üzemrésze. A munkafoUyamatokat is át­szervezték — többek között modern eljárásokat például védőgázos hegesztést hono­sítottak meg — így jogosan követelhettek többet a dol­gozóktól. Szigorították a normákat amely intézkedés­nek nem lényegtelen „mel­lékhatásaként” sikerült el­lensúlyozni a létszámcsök­kenés miatti kapacitáscsök­kenést Újdonság az elektronika Persze nem volt elegendő csupán a termelés területén előrelépni.' Pontosabban az ott szükséges változásokat lehetetlen lett volna megva­lósítani. ha az irányító szer­vezetet nem alakítják az új követelményekhez. Hogy több ideje jusson az üze­mekben adódó feladatok megoldására, egy műszaki- kereskedelmi osztály meg­alakításával tehermentesí- teték a termelési osztályt Az úi osztály pedig megte­remtette a szövetkezet piac­hoz való gyors alkalmazko­dásának feltételeit: a hasz­nosnak ígérkező úi termék gyárthatóságának vizsgála­tától. a műszaki adaptáción és a normák kidolgozásán át a szerződéskötésig min­dent egy helyen, szinte egy­szerre végeznek el. Mert a KÁTISZ-nál nem­csak a tradicionális MHD kooperációra alapozzák a jö­vőt Évekkel ezelőtt elvé­gezték termékeik gazdasá­gosságának vizsgálatát. A kevés jövedelmet hozók ké­szítéséről lemondtak, újakat kerestek helyettük. Ekkor­született meg egy úi „pro­fil” kialakításának a tervei amelyik most kezd valóság­gá válni: meghonosították az elektronikus berendezé­sek gyártását és ez a tevé­kenység ma már a termelés 10 százalékát adja. Nemcsak a technika révén Az úi gyártmányok meg­honosításához megfelelő mű­szaki gárda, megfelelő szer­vezet kellett. Két éve a KÁ. TlSZ-nál. ezért alakították meg a műszaki fejlesztési osztályt: az itt dolgozók fel­adata, hogy kiválasszák ésai szövetkezet termelési adott­ságaihoz idomítsák az elad­ható terméket ígérő licence- ket, hogy a mainál kifizető­dőbb gyártási technológiá­kat dolgozzanak ki. A termékváltás során a KÁTISZ-nál fontos szerepet bíztak a szabadalomvásár­lásra. (így került Karcagra a targoncavezérlő és a haj­tásszabályozó készítése is.) De nemcsak a műszáki meg­újulás révén próbálnak a szövetkezetnél alkalmazkod­ni a gazdasági körülmé­nyekhez. Tizenöt éve foglal­koznak tra ns zfo rmátorké­szítésseL az idei évnek a szövetkezetiek számára leg- ísmeretlenebb vállalkozását mégis ez a „kipróbált” terü­let ígéri. Megfelelő kapcso­latok kiépítése után most kísérli meg először a KÁ- TISZ a trafók tőkés export­ját. Szeretnék elérni, hogy a szövetkezet 160—170 mil­lió forintos évenkénti ter­melésének 5 százaléka a transzformátorok révén nyu­gaton kerüljön eladásrai. Ekkor ugyanis kedvezőbb jövedelemszabályozási kö­rülmények között gazdál­kodhatnak. V. Sz. J. PILLANATKÉPEK Hajnaltól — reggelig öt óra. Végig a váro­son már a boltok, áruhá­zak előtt, vagy mögött a reggeli sütemény, lera­kodtak a zöldséges ko­csik és a tejesek is. Vé­gig a vasútállomástól csupán néhány nagyko­saras, piacra igyekvő korai vonattal érkező jár. Elindultak az első buszok is, a déli iparne- igyedbe viszik a reggel hatkor kezdő munkáso­kat. A város határában semmi. Jászberény felé. a rékasi úton egy korán kelő faluszéli háziasz- szony az árokpartra te­reli a libáit, hadd harap­ják a harmatos füvet. A rékasi baromfifeldolgo­zónál már „forognak” a buszok, munkások érkez­tek, álmosan kikászálód­nak, s a busz meglehet újabb túrára indul. Alsószen tgyörgynél ámulunk: milyen korán hozzáfogtok az építkezés­hez.! Ügy látszik, szor­galmas emberek az itte­niek és praktikusak is. Inkább kezdik a munkát hajnalok hajnalán, mint­sem a trópusi délben. (Utóbb derül ki, kisipa­ros a vállalkozó ...) Jászteleknél Wartburg szomorkodik az útszélen. Vezetője ugyancsak me­legen szidja ama szerelő jóbarátját, aki tegnap alaposan átnézte a jár­gányt. A kocsi ugyanis tömve, három gyerek, assszony — az üdülőjegy már tíz órától érvényes a Balatonon ... Söprik a herényi utcát. Locsolják is, s néhány szép virágágyás körül a főutcán hozzáértő ker­tész szorgoskodik. A he­rényi főutcánál aligha van szebb a megyében, öreg fák lombjai alatt szép virágokat nézhet a ráérő. A szökőkutak is tisztán, rendben várják, hogy halk csobogással enyhítsék a melegedő nappalt. Hat óra. A herényi élelmiszerboltok és áru­házak kinyitnak. Az első vevő is talál kenyeret, friss és szép péksüte­ményt, tejet, ami kell. Lassan az újságosok is végigkarikáznak a váro­son. Reggel van, süt a nap. Az autóbuszok már visz- szafelé jönnek a Hűtő­gépgyártól. A délelőtti műszakhoz elértek nem­csak a herényiek, a kör­nyező falvakban lakók is. Mire Szolnokra érünk, a Damjanich uszoda előtt kalapját a földhöz vágja mérgében egy ko­rai fürdőző. Nem elég a drága strandbelépő, a kocsija parkolásáért is kell fizetnie négy forin­tot. Legalább megfelelő hély lenne a parkolás­hoz ... — sj —

Next

/
Thumbnails
Contents