Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-30 / 203. szám

1981. AUGUSZTUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP trr - ­7 Kiadták a népfront­kongresszus jegyzőkönyvét A Lapkiadó Vállalat ki­adásában kön walakban megjelent a népfront márci­usban rendezett VII. kong­resszusának szerkesztett jegyzőkönyve. A 210 oldalas könyv teljes terjedelemben közli a kongresszus elé ter­jesztett írásos dokumentu­mokat. az országos tanács szóban előterjesztett beszá­molóját. a vita során el­hangzott felszólalásokat az azokra adott válaszokkal to­vábbá az írásban benyújtott hozzászólásokat. Ugyancsak tartalmazza a kongresszus állásfoglalását a Hazafias Népfront működési irányel­veit és a mozgalom vezető testületéinek összetételét. A népfrontbizottságok a napokban kap iák kézhez a könyvet amelv a hírlapáru­soknál és a könyvesboltok­ban meg is vásárolható. Népi és iparművészeti kiállítás nyílt Mezőtúron, melyen Bodrogi Sándor, Tóth Veronika, Boiyós András és Bolyósné Kovács Pálma munkáit tekinthetik meg október 6-ig a lá­togatók. Képünkön: részlet a kiállításból Könyvtár a tanácsházán, TlSZASÜLYÖN 1 mozi az étteremben TlSZASÜLYÖN~[ Tiszasüly volt művelődési háza ott ..árválkodik” a falu főterén. 1976-ban került ai- taiára lakat Az akkori szak- vélemény szerint az épület életveszélyessé vált továb­bi működtetése lehetetlen volt. A régi épületből azon­ban nem csak a kultúra ..vo­nult” ki. de az addigi fenn­tartók a MEDOSZ és a he­lyi állami gazdaság is. A szakszervezet és az állami gazdaság önerőből nem tud­ta volna vállalni a helyzet megoldását segítség hiá­nyában lemondott inkább fenntartási iogáról. Kulturális intézmény nél­kül maradt tehát a község, mígnem 1977-ben döntés szü­letett a tászasülvi klub- könwtáir létrehozásáról, amelv már tanácsi intéz­ményként működhetett. — Még 1976-ban került sor a község köziigazgatási egyesítésére, a társadalmi és tömegszervezetek is Kőtelek­re tették át székhelyüket, s ugyancsak ebben az évben egyesült a helvi állami gaz­daság a palotásával — mond­ja Baráth József, a kőtelki Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — A klubkönwtá- rat a volt tanácsház épüle­tében helyeztük el. de ez a megoldás már akkor sem volt megnyugtató. Bár foly­tak tárgyalások az épület bővítéséről. a MEDOSZ- szal. a termelőszövetkezettel. az állami gazdasággal és a megvei Moziüzemi Vállalat­tal — a falu filmszínháza is a régi művelődési házban volt — hiába vettük számba az összes lehetőségeinket, nem tudtuk előteremteni a szükséges forintokat. Időközben életveszélyessé vált Tiszapüspökiiben a pos­ta épülete, az egészségház és a fogorvosi rendelő is. s ezek az intézmények ugyan­csak a volt tanácsház épüle­tébe tették át székhelyüket, ahol egyébként a tanácsi ki- rendeltség is működik. Meg­lehetősen zsúfolt tehát a ház. Mennyi hely jut a klub- könyvtárnak? Oskó Gábor, a kluibkönyv- tá.r vezetője kalauzol.: — A csaknem 10 ezer kö­tetes könyvtárat két egy­mástól különálló helyiségbe helyeztük el. az egyik szo­bában a szépirodalom és a gyermekirodalom, a másik­ban a szakkönyvek találha­tók. Raktárunk nincs, a könvvek egymás hegyén- hátán tornyosulnak, könyv­tári rendről nemigien be­szélhetünk. Jelenleg három­száz a beiratkozott olvasók száma, a tanév megkezdésé­vel viszont a gyerekek is igen szép számmal látogat­ják maid a könyvtárat. Ne­hezen lesz megoldható az olvasók igényes kiszolgálása, nem is szólva arról, hogy a gyerekek számára egyébként kötelező csoportos könyvtári foglalkozások megtartása mi­iven nehézségekbe ütközik. A klub viszonylag ió kö­rülmények között működik, a volt tanácstermet alakítot­ták át erre a célra. — A felszereltségére sem panaszkodhatunk, színes té­vé. a Béke és Barátság Ter­melőszövetkezet ajándékai­ként modem discöberende- zés. magnó, lemezjátszó, já­tékok sokasága várja a fia­talokat F-kkal inkább gond a szakköri foglalkozások megtartása. hisz szakköri szobák egyáltalán nincse­nek. Persze szakkörök sem na­gyon. Az elmúlt évben mind­össze négv gyermekcsoport működött no és az ifjúsági klub. — Most ez utóbbival is gondban vagyunk, elment Tiszasülvről a klubvezetőnk — jegyzi meg Oskó Gábor. A klub. noha meglehetősen tágas tizenöt-húsz ember számára, nagyobb rendezvé­nyek megtartására nem al­kalmas. Erre a célra a Pa- lotási Állami Gazdaság ti- szasülyi üzemegységének, ét­terme áll rendelkezésre. A színpaddal ellátott étterem­ben tartják jelenleg a mozi­előadásokat is. hetente két­szer. igen kevés látogatóval hiszen a helyiség a falu köz­pontiétól csaknem három kilométernvire esik. Az em­berek igen-igen meggondol­ják. hoev elinduljanak-e a kasken vfilmes. olykor bi­zony technikai hibák miatt élvezhetetlen moznelöadá-c sokra A tiszasülviek pedig ér­deklődőek. Annak ideién na<rv felzúdulást keltett a régi ..kultúrház” bezárása is. a falu központiéban találko­zóhelye volt ez időseknek, fiataloknak. — Hétvégeken sok a fia­tal Tiszasülyön. itthon van­Lakat került az ajtóra Se helyiség, se szakkör Inkább a presszó és a vendéglő nak a diákok, a bejárók, a távolabbi városokban dolgo­zó fiatalok is. Sokan közü­lük inkább a presszót, a vendéglőt választják, mint­sem kifívalogolianak az ál­lami gazdaság központjába e,gv-egy disco, műsoros est kedvéért — mondja a klub- könyvtárvezető. S. hogy milyen megoldás várható arról ismét Baróth József tanácselnököt kérdez­tük. — Ha a volt tanácsház épületéből kiköltözik a pos­ta két újabb helyiséget bo- csáitunk a klubkönyvtár rendelkezésére. ígv lehetőség nvílik a kiscsoportos fog­lalkozások megtartására is. A következő tervidőszakban pedig úi épületszámnval szeretnénk bővíteni a házat. Terveink szerint eev isko­lai tornaterem, és filmszín­ház céljaira is használható nagytermet, a felső szinten pedig új könyvtárat létesí­tenénk. A gazdasági egysé­gek támogatását nem tud­tok nélkülözni, az előzetes tárgyalások alapéin úgy tű­nik nem is zárkóznak maid el a segítségtől. T. E. Diákújságírók találkozója a Tiszaligetben A héten első alkalommal rendezték meg a tiszaligeti KISZ-táborban a Szolnok megyei diákújságírók talál­kozóját. A kétnapos tábor lakóit a megye szakmunkás- képző intézeteiben, szakkö­zépiskoláiban és gimnáziu­maiban működő iskolarádiók és újságok szerkesztőségei­nek tagjai közül toborozták. — Nagyon gyenge a fel­szerelésünk. két magnóval, s általában saját szalagja­inkkal dolgozunk — panasz­kodik Jónás Katalin, a szol­noki Közgazdasági Szakkö­zépiskola diákja. — Mondani sem kell. hogy milyen nehéz így a vágás, meg is látszik a minőségen, de mégsem ez a fő gondunk. Tanáraink el­sősorban a szép, érthető be­szédet várják el tőlünk a műsorokban. amj tényleg fontoß, de szerintem még fontosabb, hogy miről beszé­lünk. — Ügy látszik, mi sze­rencsések vagyunk, mert nálunk jobb a helyzet — kapcsolódik a vitába Tóta Károly, a törökszentmiklósi 604. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet .tanulója. — Csupán az idén januárban kezdődtek az iskolarádió adásai, de már is nagyon nép­szerűek. ezt túlzás nélkül állíthatom. Az iskola veze­tősége maximálisan támogat bennünket, önállóságot kap­tunk. Japán Pionneer felsze­relésünk van , lengyel gyárt­mányú készülékkel kiegé­szítve. Sajátos helyzetünk­ből adódik. — mivel többen tanulunk elektronikai mű­szerész szakon. — hogy a kisebb javításokat magunk végezzük. A vágásokat mi sem vágóasztalon. hanem pengés módszerrel csináltok, de egészen jó minőségben dolgozunk. — Hasonló a helyzet ami iskolánkban is — mondja Patkó Jancsi, aki a martfűi „Itt állítom' felvételre a riportermagnót” — mutatja Zentai Zoltán, a szolnoki rádió munkatársa Cipőipari Szakközépiskolába jár. — Havonta egy alka­lommal jelentkezünk „komo­lyabb” műsorral, de az egy teljes tanítás; órát kitölt. Ezen kívül rendeztünk már rádión vetélkedőt. — Mit adott nektek az itt eltöltött két nap? — A szolnoki rádió és a Néplap munkatársaitól sok hasznos tanácsot, gyakorlati fogást leshettünk el, ame­lyekre ezután jobban idofi- gyelünk, s megpróbáljuk al­kalmazni, — válaszol Deli Kati, a törökszentmiklósi Bercsényi Gimnázium máso­dikos tanulója — Az is na­gyon jó, hogy a két nap alatt megismerhettük egymást, a megye iskoláiban dolgozó ..kollégákat”. A saját kelle­mes vagy kellemetlen ta­pasztalatát mindenki el­mondta. leszűrhettük a ta­nulságot, s ötletekkel gazda­godtunk, Igazán örülnénk, ha jövőre is lehetőségünk len­ne egy-két napra összejönni. — fs —­Új tanév kezdődik Véget ért a gondtalan vakáció, a napokban ismét megszólalnak az iskolacsengök. Csaknem kilencvenezer óvodás, kisiskolás, gimnazista és szakmunkástanuló bir­tokba veszi a megye felújított, kicsinosított iskoláit, 06z- tálytermeit, óvodai foglalkoztatóit, de nemsokára megér­keznek a „gólyák”, s a felsőbb éves hallgatók felsőokta­tási intézményeinkbe is. *• Mit hoz az új tanév, milyen feladatoknak kell eleget tenni — szülőket, diákokat foglalkoztató szeptember ele­ji kérdések. A legnagyobb az izgalom érthetően az első osztályosok, s szüleik körében. Az idén megyénkben mintegy hét és fél ezer kisdiák lépi át először az iskola küszöbét, kezdi meg tanulmányait Nekik természetesen minden új, a tankönyvek, a füzetek, s a tanító néni, aki bevezeti őket az ábécé, a számolás, az olvasás rejtel­meibe. Az új tanév azonban nem hoz döntő változást, alap­vető újdonságot az oktató-nevelő munkában. Kivéve azt a tizenhét oktatási intézményt, amelyek részt vesznek az ötnapos munkahét bevezetésének országos kísérletében. Ezekben az iskolákban másfajta óraterv szerint dolgoz­nak, csökken a diákok heti óraszáma, s némileg megnyú­lik számukra a tanév. Mindezért cserébe minden szom­bat szabad lesz. Mivel azonban szüleik egy ideig még csak minden második szombaton szabadnaposak, jó ér­zés, hogy az iskolák, s a közművelődési intézmények felkészültek a diákok megnövekvő szabad idejének el­töltésére. Ugyancsak megnyugtató, hogy a tanév normális kö­rülmények között kezdődhet az idén is. Miközben az óvodáztatás kedvezőbben alakul — a megyében várható­an ezerre csökken az elutasítottak száma — a demográ­fiai hullám újaibb naey létszámú évfolyamának beisko­lázása már korántsem jelentett egyszerű feladatot első­sorban a nagyobb településeken. Az enyhe feszültség azonban csak átmeneti, hiszen az előző ötéves tervben épített 252 új általános iskolai tanterem mellé a hatodik ötéves tervben csaknem ugyanannyi létesül. Már a kö­vetkező, az 1982—83-as tanév elején két tizenhat-tizenhat tantermes iskolát avatnak Szolnokon, a Széchenyi lakó­telepen illetve a Török utcában, nyolc tantermesét Tisea- földváron, Törökszentmiklóson és Jászapátin. A különbö­ző bővítésekkel, átalakításokkal átmeneti megoldásokkal együtt összesen 97 tanteremmel szaporodik a megye isko­lahálózata. A demográfiai hullámzást egyetlenegy még jobb gaz­dasági adottságú országban sem .tudják új iskolaépüle­tekkel kisémi. Éppen, ezért az oktatásügyi szakemberek, a többféle hasznosítású épületek létrehozását szorgalmaz­zák. Igen elfogadható törekvés ez még akkor is, ha a meg­növekvő diáksereg iskoláztatása átmenetileg feszültséget, némi!i?g kényelmetlenséget okoz. Érthető, elfogadható ha a szülőket érdekli, hozy hova jár a gyerek iskolába, ho­gyan és milyen ebédet kap a napköziben, de a legizgal­masabb kérdés számukra mégis csak az, hogy hogyan törődnek a gyereke szellemi épülésével, tanításával, nevelésével. Megyénkben az utóbbi években 1,8 százalékra csök­kent a képesítés nélküli nevelők aránya, ez országosan is előkelő helyezést jelent. A megnövekedett tanulólét­szám következtében valószínűleg némileg romlik ez az arány az új tanévben. Teljesen kezdő, csupán érettségi­zett fiatalít azonban csak a legvégső esetben — ha nem sikerült nyugdíjasokkal vagy átcsoportosítással betölteni az üres állást — alkalmaznak. összességében a tárgyi és személyi feltételek tekin­tetében alapvetően tovább javult a megye iskoláztatásá­nak helyzete. A folyamatban lévő felújítások, karban­tartások mint például a jubiláló szolnoki Verseghy Fe­renc Gimnáztom épülete vagy a kisújszállási tornaterem későbbi átadása sem jelent fennakadást az oktató-nevelő munkában. Kezdődhet az 1981—82-es tanév. Tovább folytatódik, az új oktatási-nevelési tervek bevezetése, az iskola tar­talmi munkájának korszerűsítése, amelynek célja rövi­den úgy foglalható össze, hogy alaposabb, alkotó, maga­tartásformára ható tudással vértezze fel tanítványait az elbocsátó alma mater. Ezt várja el a társadalom a peda­gógusoktól. s ennek megvalósítása nem egyszerű feladat, ezt csak olyan nevelők tudják megvalósítani, akik szá­mára a pálya hivatást jelent, akik nehéz körülmények között is meg tudnak küzdeni diákjaik sikeres előmene­teléért Minden elismerés az övék, akik a szó igazi érteltné- ben valóban pedagógusok, s akik szerencsére egyne töb­ben taní tanak, nevelnek iskoláink ban. Munkájukat gyermekszeretettel párosuló felelősség- tudat hatja át. Nevelési módszereikben szüntelen kere­sik a jobbat, a hatékonyabbat, a célravezetőbbet. Alkotó, kísérletező tevékenység ez, hiszen a társadalom tervezé­se során minden nevelési-oktatási stratégia akkor válik igazán maradandóvá és hitelképessé, ha kellőképpen számol a változó valósággal, képes a nevelés bonyolult jelenségei között a lényeges és a lényegtelen megkülön­böztetésére, s ha emberközpontúságát azzal is kifejezi, hogy a mindennapokra és a .távlatokra egyaránt figyel­met fordít. Előrehaladásunk kulcskérdése ez az adott korban, amikor növekszik a tudomány, a gondolkodó, tudatosan cselekvő emb?r szerepe, felelőssége. Az alkotó, gondolko­dó. cselekvő, szocialista módon élő ember személyiségé­nek kialakítása, kibontakozása pedig az iskolapadokban kezdődik. Az új tanév nem ígéri a célok könnyű elérését sem a pedagógusoknak, sem a tanulóknak, sem a családoknak az eddigi jó eredményeink megtartása is alapos, fokozott figyelmet, nagyobb energiát követel. Sok sikert, jó mun­kát kívánunk ehhez valamennyi nevelőnknek, diákunk­nak. Tál Gizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents