Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 29 |A szerkesztőség postájából | Villám csapott az almafába Augusztus 21-én, a hirtelen támadt viharban villám csapott a házunk melletti almafiába. Tüzet fogott a közeli szalmakazal. maid meggyulladt a szarszámos- fészer is. Veszélybe kerültek a jószágok, amiket azonnal menteni kellett. Sok minden odaégett, de hogy a gazdasági épületben és a lakóházunkban nem esett kár. az a szomszédok és az egész falu gyors összefogásán, segítségén múlott. Sainos. mi ebben az időpontban feleségemmel nem voltunk otthon. Ha idus zaboszlón töltöttük üdülésünk második napját. A lakásban csupán a 18 éves fiunk tartózkodott. Természetesen az eset után értünk jöttek, s mi azonnal hazautaztunk. iEzúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik e hirtelen támadt bajban segítségünkre voltak, s megmentették az otthonunkat. Bársony István Tiszaienő Hiánycikk az üst? Már két hónapja üst után járkál a család valamennyi tagja, de hiába. Szüleim Budapesten is keresték de ott sincs. A vidéki embernek pedig szüksége lenne az üstre nemcsak lekvárfőzés idején, hiszen a háztáji állattartók részére ez szinte nélkülözhetetlen. Szeretném. ha levelem közzé tennék, hátha segítene rajtam valaki. mert használtan is megvenném az üstöt. (Pontos cím a szerk.- ben.) Juhász Józsefné Cserkeszölő A kertbarátok életéből A mintegy százhúsz tagot számláló jászberényi kertbarát klubba rendszeresen meghívnak neves előadókat, kapcsolatot tartanak más városok kertbarátaival és ötletvásárt, terménybemutatóit, szakosztádiVtalálkozót szerveznek. Legutóbb dr. Sass Pál. a Kertészeti Egyetem kutatási főosztályának tudományos munkatársa tartott ellőadást klubfoglalkozásukon. A sok országot beiért kutató a dél- és nvueat-eu- rónaá gyümölcsöskerteköe kalauzolta a népes halllgató- ságot. majd Belgium. Hollandia. NSZK. Olaszország. Görögország nagyüzemi, kistermelőd gyümölcskultúráinak változatos termesztési technológdáiárál, raktározási és szállítási megoldásairól, kutatási eredményeiről rajzolt eleven képet a dia- filmvetítéssel kísért előadáson. A néhány jól ki választott felvétel az említett országok kultúráiéról, művészeti alkotásairól is jellemzést adott Augusztus végi programjukban az orosházi kertbarátok visaontlátoKatásának megszervezését tervezik. Hamar Jenőné Jászberény Átalakították a kocsimat Rokkant ember vagyok. Van egy 850-es Fiat személygépkocsim. amit rokkantságom miatt át kellett alakítani Hykomaitra. Nagyon sok utánajárásomba, fáradságomba került, mire végül is a Szolnoki AFIT Vállalat megoldotta a problémát. Ezúton szeretnék köszönetét mondani a vállalat KISZ- bizottságának. dolgozóinak akik vállalták a kocsi átalakításával járó nagy munkát, és oly sokat gondolkodtak, dolgoztak a különböző megoldásokon. amíg hozzásegítettek a használatához. Juhász István Szolnok Szerelgetik a lámpákat Kisújszálláson hónapok óta szerelik a 4-es sz. főút gyalogos étkelőhelyedn a nátráumgőzlámpákat de képtelenek befejezni a munkát. Időközben a gimnázium előtt már ki is ütöttek egy oszlopot másikat kellett a helyébe tenni, de a lámpák még mindig nem világítanak. Sok kisebb helységben régóta működnek már az említett modem világítótestek. a főúton közlekedő gép Járművezetők megszokták. hogy a kijelölt gyalogos átkelőhelyeket kivilágítják. Nem -tudjuk, miért nem fejezik be végre nálunk a szerelést. D. A. Kisújszállás Két napot is rááldozok Bár lassan vége a strand- idénynek. érdemes szót ejteni a nyári tapasztalatokról íme egyik olvasónk er- rő' szóló levele: A tavalyi nyári időjárás nem kedvezett a szabad- strandolóknak. ezért lényeges változás csak annyi volt. hogy a Tisza ..elvitte" a WC-t és betemette (elsodorta) az előző évi szemetet. Hétvéaeken sok ember látogatja a Tisza-partot. kellemes kikapcsolódást remélve. Sajnos, azt tapasztalom, hiányoznak a minimális egészségügyi feltételek. Amikor a tanács pénzt áldozott a szabadstrandra, elismerte. hogy tömegigényt elégít Job. IHa az eredeti elképzelés 1979-ben helyes volt. akkor ezzel az igénnyel 1980-ban, 1981-ben is számolnia kell. Egyébként — megfelelő szervezés esetén — az őszi vagy a tavaszi időszakban két napi társadalmi munkát ajánlok fel a kérdéses terület rendezésére. Patrik István Szolnok Figyelmeztették a kalauzt Nem az utasok szegték meg a szabályt! címmel közöltük nemrég Tóth Tibor szolnoki olvasónk levelét, melyben szóvá tette, hogy a Rákóczáfalvára igyekvő busz. járaton éppen a kalauznő bomlböltette a rádióját, akinek az utasokat kellene figyelmeztetnie hasonlóért. Amikor pedig szót emelt a hangos rádiózásért a kala- ucmő rendre utasította. A Volán 7-es sz. Vállalat ananász kivizsgálása után a következőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: „Dolgozónk jegyzőkönyvi meghallgatása során elmondta. hogy az óráját akarta pontosítani a rádió időjelzésével, ezért kapcsolta be. Szerinte a rádió nem volt hangos, annak üzemeltetését az utasok közül senki más nem kifogásolta. Állítása szerint nem ő jegyezte meg azt. hogy ..Ez itt munkahely!”, hanem az egyik utas. Egyébként a panaszos észrevételé után dolgozónk azonnal kikapcsolta a rádiót. A kalauz védekezését nem fogadtuk eL sem a rádiózásra. sem pedig magatartására. modorára vonatkozóan. Vétségével arányban állóan írásbeli figyelmeztetésiben részesült.” Döntött a Legfelsőbb Bíróság A baráté vagy az apáé? Már nem sötét az utca Szokatlan panaszok címmel augusztus 8-án közöltük Ormai Györgyné Sümegi Edit szolnoki olvasónk levelét. melyben a nagykörűi közvilágítás hiányossága miatt panaszkodott. A T1TÁSZ szolnoki üzemigazgatóságától kapott levélválasz megerősíti olvasónk igazát. A vizsgálat során megállapították, hogy Nagykörűben a jelzett időpontban nagyobb mennyiségű kapcsolóórát szereltek fel a bojlerek üzemeltetéséhez. mely a főelosztók érdekét szolgálta, és sorrendben megelőzte e munka a helyenkénti egykét sötét lámpa cseréjét. Végezetül arról értesítettek, hogy még a panasz közlése előtt kijavították a hibát. Elszállították a hulladékot „Csendélet — II.” címmel augusztus 1-én bíráló fotót közöltünk a szolnoki Halásizcsárda előtti buszmegállóban éktelenkedő kukákról maid az ezt követő szerkesztőségi postánkban a Jubileumi téren lévő emlékmű körüli szemétkupacot tettük szóvá. Ez utóbbit a városgazdálkodási vállalat elszállította, a kukák ügyében pedig az IKV-dolgozót figyelmeztetésben részesítik, akinek feladata lett volna az edényeiket a tárolóhelyre vinni. Nagyobb figyelmet kap a Tófenék utca Kicsi utca — nagy por. sár címmel a szolnoki. Tó- fenék Iutca lakói panaszkodtak augusztus 8-i számunkban az utca állapotáról. Erre la következőt válaszolta a Szolnok megyei Tanács VB építési, közlekedési és vízügyi osztálya: Az elmúlt években rendkívül megnőtt a Tófenék utca forgalma, amit elsősorban a városközpont részleges rekonstrukciója miatt lezárt utak forgalmának átterelése okozott. Az út korszerűsítésére lenne szükség, azonban az építkezések folytatásával a Tófenék út környékének közlekedési rendje majd megváltozik. Emiatt az út korszerűsítését nem tervezik. A forgalom zavartalanságát — beleértve a forgalombiztonságot és a környezet zavaró hatásának csökkentését is — csak folyamatos fenntartással lehetséges ibiztosítani. A Tófenék út fenntartási munkáinak tervezését és végzését szorgalmazzák. A házasságkötéskor a menyasszony 16, a vőlegény 30 éves volt. Házaséletük azonban rövidesen megromlott, elhidegültek, amin az sem változtatott, hogy kisfiúk született, aki most hatéves. Egy nap az asszony kijelentette: egyedül kíván élni. Végül is elhagyta férjét és más városba költözött, majd válópert indított, melyben gyermekük nála történő elhelyezését is kérte. A férj hozzájárult a váláshoz, de a gyermeket magának követelte, ugyanakkor az apaságot kétségbe vonva viszantkeresetet terjesztett elő. Ama hivatkozott, hogy időközben megtudta: felesége a gyermek fogan tatás i idejében egy férfival viszonyt folytatott. Távolléte alatt az illető rendszeresen fölkereste feleségét, anyagilag támogatta, kulcsa is volt a lakáshoz. A járásibíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság a házasságot fölborította, és a gyermeket az anyánál helyezte el. Az apasággal kapcsolatos keresetet elutasították. Ezt azzal indokolták,: nincs bizonyíték arra, hogy az asszony hűtlen lett volna. A jogerős ítéletnek ez utóbbi részié ellen emelt törvényességi óvásnak a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, a döntést ebben a vonatko- kozásban hatályon kívül helyezte, és a járásibíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indoklása: a férj a bontóper megindítása után szerzett tudomást arról, hogy a gyanúba vett férfi több személy előtt olykor kijelentéseket tett, amelyekből arra következtetett, felesége az illetővel viszonyt folytatott, és a gyermek ebből a kapcsolatból származott. Tény, hogy az asszony még az életközösség fennállása alatt ennek a férfinak a közeledését feleséghez nem méltóan fogadta. Az illetőt a perben kihallgatták, s bár tagadott, bizonyítékok vannak arra, hogy az asszonnyal a szokásos és nem kifogásolható baráti érintkezésen túlmenő kapcsolatban állott Bizalmas viszonyukról a közös ismerősök és barátok is tudtak. — Ilyen körülmények között — hangzik tovább a határozat — a féri joggal kételkedik abban, hogy a gyermek tőle származott. Ez az aggálya nincs ellentétben azzal, hogy a kisfiút megszerette, s ragaszkodott hozzá, hogy nála helyezzék eL Ezíént elengedhetetlenül szükséges, hogy az ügyben eljárt elsőfokú bíróság vér- csoportvizsgá latot rendeljen el, és a viszontkereset felől ennek eredménye alapján döntsön. Nem tudta bizonyítani — Negyven fokos lázam van, és súlyos fájdalmakat érzék — hívta fel otthonából egy nyugdíjas asszony a körzeti orvost. — Szíveskedjék hozzám kijönni. — Nem kereshetem fel, de jöjjön be holnap a rendelőintézetibe, ott megvizsgálom — hangzott a válasz. Az asszony, magas láza miatt, taxin egy kórház ambulanciájára vitette magát, ahol megállapították betegségét; gyógyszert írtak fel és utasították: holnap keresse fel a körzeti orvost. Ezt meg is tette. Az orvos szakrendelésre küldte, ahonnan vizsgálat után a mentők kórházba szállították. Felépülése után a nyugdíjas a tanács igazgatási őszA házirend betartása nem szívesség Igen nagy rokonszenvvel olvastam a Néplap egyik közelmúlt számálban a Bérházban élni című cikket: örülök, hogy a szerkesztőség megfelelő komolysággal foglalkozik az alapvető közösségi szellemet is lábbal tiprók tarthatatlan viselkedésével, felhívja a figyelmet a kötelező házirend betartására, és egyben hasznos javaslatként említi, hogy az 1KV és más illetékesek a rend betartása érdekében, már kezdetben hívják fel arra a beköltözők figyelmét. A házirend, a szocialista együttélés szabályainak betartása senki részéről nem szívesség, hanem rendeletekben is előírt kötelesség. Ezért a lakóflizottságoknak sokkal eredményesebben kellene ügyelniük a rend betartására, először nekik kellene figyelmeztetniük a szabálytalankodókat. Ugyanakkor sajnos érthető, hogy ezt nem szívesen teszik, mert senki sem szeret vitatkozni, netán veszekedni, harogosokat gyűjteni, — a figyelmeztetés ugyanis óhatatlanul ezzel jár. Mert bármilyen udvariasan is hangozzon el a figyelmeztető szó, kérés, rendszerint a szabálytalankodók sértődnek meg, és eszükben sincs azt megfogadni, Inkább még tovább „provokálnak.”. És miéit ne tennék? Adódik ebből valamilyen hátrányuk? Semmi! A bériházak rendjének és nyugalmának a szocialista együttélés szabályainak betartása egyre inkább elengedhetetlen közösségi érdek. Nemcsak arról van szó, hogy az állampolgároknak törvényes joguk van a munka utáni pihenéshez, a sok pénz és munka árán megteremtett otthon nyugalmas légköréhez, hanem mindezeken túl arra is gondolni kell; olyan korszakban élünk, amikor az emberek többségének életében elkerülhetetlenné vált a tanulási, az önképzés, a szüntelen szakmai továbbképzés. Az egyre fokozódó követelményeknek csak akkor tudnak eleget tenni, ha szüntelenül tanulnak, és ‘azt csak kiegyensúlyozott, nyugodt életkeretek között tudják megoldani, amelynek lényeges alapfeltétele: a család és otthon zavartalan légköre. Akik feldúlják, tönkreteszik lakótársaik nyugalmát, ezzel nemcsak nekik ártanak, hanem a nagyobb közösség érdekeit is sértik. Életünk igényli annak a gondolkodásmódnak, magatartásnak a kialakítását — akár szép szóval, akár szigorúbb eszközökkel is — amely megfelel a közösség, a társadalom érdekeinek, célkitűzéseinek. Hogy bérházainkban milyen a rend, ez nagyon jelentős közügy. Nem igaz, hogy az együttélés normái ellen vétő „fenegyerekeket” nem lehet megfékezni, hiszen ők vannak kevesebben. Ehhez azonban az eddigieknél sakkal erélyesebb intézkedések is szükségesek ott, alhol a szép szó ipar nem elegendő. A Néplapban megjelenő sok hasznos, jó írás mellett nagyon megragadta figyelmemet a Bélházban élés című cikk, amely egyúttal segítség, bátorítás a lakóbizottságoknak és figyelmeztetés a szabálytalanságra hajlamosaknak. Tóth Tibor Szolnok, Palla I. krt. 30. tálya és rendelőintézete ellen kártérítési pert indított. Keresetiében arra hivatkozott: a körzeti orvos mulasztást követett el, amikor telefonhívására nem ment el hozzá, emiatt betegsége súlyosabbá vált, gyógyulása elhúzódott, több hónapig fekvő beteg voJt, ennek következtében jelentős kára keletkezett. A per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította A határozat indoklása rámutat arra, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében az alkalmazott által harmadik személynek okozott kárért a munkáltató közvetlen felelősséggel tartozik. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el. A rendelkezések alapján a nyugdíjasnak kell bizonyítania, hogy kára keletkezett, és ezt felelős személy tevékenysége vagy mulasztása okozta. Tehát az orvos eljárása és a nyugdíjas betegségének súlyosbodása, elhúzódása között okozati ösz- szefüggés van-e. — Ezt a nyugdíjas nem tudta bizonyítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Betegsége a telefonhívás előtt négy hónappal kezdődött, és erre megfelelő gyógyszeres kezelést kapott. A kórházi ambulancián történt vizsgálatkor sem volt olyan állapotban, ami azonnali kórházba szállítását indokolta volna, hanem a körzeti orvosi szakrendelésre utasították, és csak akkori vizsgálat eredménye alapján került kórházba. Az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet véleménye mindezeket megerősítette és megállapította: a körzeti orvos magatartása a betegséget és a gyógyulás időtartamát nem befolyásolta. Hajdú Endre
