Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 29 |A szerkesztőség postájából | Villám csapott az almafába Augusztus 21-én, a hirte­len támadt viharban villám csapott a házunk melletti almafiába. Tüzet fogott a közeli szalmakazal. maid meggyulladt a szarszámos- fészer is. Veszélybe kerültek a jószágok, amiket azonnal menteni kellett. Sok min­den odaégett, de hogy a gaz­dasági épületben és a lakó­házunkban nem esett kár. az a szomszédok és az egész falu gyors összefogásán, se­gítségén múlott. Sainos. mi ebben az időpontban fele­ségemmel nem voltunk ott­hon. Ha idus zaboszlón töl­töttük üdülésünk második napját. A lakásban csupán a 18 éves fiunk tartózko­dott. Természetesen az eset után értünk jöttek, s mi azonnal hazautaztunk. iEzúton mondunk köszö­netét mindazoknak, akik e hirtelen támadt bajban se­gítségünkre voltak, s meg­mentették az otthonunkat. Bársony István Tiszaienő Hiánycikk az üst? Már két hónapja üst után járkál a család vala­mennyi tagja, de hiába. Szü­leim Budapesten is keres­ték de ott sincs. A vidéki embernek pedig szüksége lenne az üstre nemcsak lek­várfőzés idején, hiszen a háztáji állattartók részére ez szinte nélkülözhetetlen. Szeretném. ha levelem közzé tennék, hátha segíte­ne rajtam valaki. mert hasz­náltan is megvenném az üs­töt. (Pontos cím a szerk.- ben.) Juhász Józsefné Cserkeszölő A kertbarátok életéből A mintegy százhúsz tagot számláló jászberényi kert­barát klubba rendszeresen meghívnak neves előadókat, kapcsolatot tartanak más városok kertbarátaival és öt­letvásárt, terménybemutatóit, szakosztádiVtalálkozót szer­veznek. Legutóbb dr. Sass Pál. a Kertészeti Egyetem kutatási főosztályának tudo­mányos munkatársa tartott ellőadást klubfoglalkozásu­kon. A sok országot beiért kutató a dél- és nvueat-eu- rónaá gyümölcsöskerteköe kalauzolta a népes halllgató- ságot. majd Belgium. Hol­landia. NSZK. Olaszország. Görögország nagyüzemi, kistermelőd gyümölcskultú­ráinak változatos termesztési technológdáiárál, raktározási és szállítási megoldásairól, kutatási eredményeiről raj­zolt eleven képet a dia- filmvetítéssel kísért előadá­son. A néhány jól ki válasz­tott felvétel az említett or­szágok kultúráiéról, művé­szeti alkotásairól is jellem­zést adott Augusztus végi program­jukban az orosházi kertba­rátok visaontlátoKatásának megszervezését tervezik. Hamar Jenőné Jászberény Átalakították a kocsimat Rokkant ember vagyok. Van egy 850-es Fiat sze­mélygépkocsim. amit rok­kantságom miatt át kellett alakítani Hykomaitra. Na­gyon sok utánajárásomba, fáradságomba került, mire végül is a Szolnoki AFIT Vállalat megoldotta a prob­lémát. Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani a vállalat KISZ- bizottságának. dolgozóinak akik vállalták a kocsi átala­kításával járó nagy munkát, és oly sokat gondolkodtak, dolgoztak a különböző meg­oldásokon. amíg hozzásegí­tettek a használatához. Juhász István Szolnok Szerelgetik a lámpákat Kisújszálláson hónapok óta szerelik a 4-es sz. főút gyalogos étkelőhelyedn a nátráumgőzlámpákat de képtelenek befejezni a mun­kát. Időközben a gimnázi­um előtt már ki is ütöttek egy oszlopot másikat kellett a helyébe tenni, de a lám­pák még mindig nem vilá­gítanak. Sok kisebb helységben régóta működnek már az említett modem világítótes­tek. a főúton közlekedő gép Járművezetők megszok­ták. hogy a kijelölt gyalo­gos átkelőhelyeket kivilá­gítják. Nem -tudjuk, miért nem fejezik be végre nálunk a szerelést. D. A. Kisújszállás Két napot is rááldozok Bár lassan vége a strand- idénynek. érdemes szót ej­teni a nyári tapasztalatok­ról íme egyik olvasónk er- rő' szóló levele: A tavalyi nyári időjárás nem kedvezett a szabad- strandolóknak. ezért lénye­ges változás csak annyi volt. hogy a Tisza ..elvitte" a WC-t és betemette (elsodor­ta) az előző évi szemetet. Hétvéaeken sok ember láto­gatja a Tisza-partot. kelle­mes kikapcsolódást remélve. Sajnos, azt tapasztalom, hiá­nyoznak a minimális egész­ségügyi feltételek. Amikor a tanács pénzt ál­dozott a szabadstrandra, el­ismerte. hogy tömegigényt elégít Job. IHa az eredeti el­képzelés 1979-ben helyes volt. akkor ezzel az igénnyel 1980-ban, 1981-ben is szá­molnia kell. Egyébként — megfelelő szervezés esetén — az őszi vagy a tavaszi időszakban két napi társadalmi munkát ajánlok fel a kérdéses terü­let rendezésére. Patrik István Szolnok Figyelmeztették a kalauzt Nem az utasok szegték meg a szabályt! címmel kö­zöltük nemrég Tóth Tibor szolnoki olvasónk levelét, melyben szóvá tette, hogy a Rákóczáfalvára igyekvő busz. járaton éppen a kalauznő bomlböltette a rádióját, aki­nek az utasokat kellene fi­gyelmeztetnie hasonlóért. Amikor pedig szót emelt a hangos rádiózásért a kala- ucmő rendre utasította. A Volán 7-es sz. Vállalat ana­nász kivizsgálása után a kö­vetkezőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: „Dolgozónk jegyzőkönyvi meghallgatása során el­mondta. hogy az óráját akar­ta pontosítani a rádió idő­jelzésével, ezért kapcsolta be. Szerinte a rádió nem volt hangos, annak üzemel­tetését az utasok közül sen­ki más nem kifogásolta. Ál­lítása szerint nem ő jegyez­te meg azt. hogy ..Ez itt munkahely!”, hanem az egyik utas. Egyébként a panaszos észrevételé után dolgozónk azonnal kikapcsolta a rádi­ót. A kalauz védekezését nem fogadtuk eL sem a rá­diózásra. sem pedig maga­tartására. modorára vonat­kozóan. Vétségével arányban állóan írásbeli figyelmezte­tésiben részesült.” Döntött a Legfelsőbb Bíróság A baráté vagy az apáé? Már nem sötét az utca Szokatlan panaszok cím­mel augusztus 8-án közöltük Ormai Györgyné Sümegi Edit szolnoki olvasónk leve­lét. melyben a nagykörűi közvilágítás hiányossága mi­att panaszkodott. A T1TÁSZ szolnoki üzemigazgatóságá­tól kapott levélválasz meg­erősíti olvasónk igazát. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy Nagykörűben a jelzett időpontban nagyobb mennyiségű kapcsolóórát sze­reltek fel a bojlerek üze­meltetéséhez. mely a fő­elosztók érdekét szolgálta, és sorrendben megelőzte e munka a helyenkénti egy­két sötét lámpa cseréjét. Vé­gezetül arról értesítettek, hogy még a panasz közlése előtt kijavították a hibát. Elszállították a hulladékot „Csendélet — II.” cím­mel augusztus 1-én bíráló fotót közöltünk a szolnoki Halásizcsárda előtti busz­megállóban éktelenkedő ku­kákról maid az ezt követő szerkesztőségi postánkban a Jubileumi téren lévő em­lékmű körüli szemétkupacot tettük szóvá. Ez utóbbit a városgazdálkodási vállalat elszállította, a kukák ügyé­ben pedig az IKV-dolgozót figyelmeztetésben részesítik, akinek feladata lett volna az edényeiket a tárolóhelyre vinni. Nagyobb figyelmet kap a Tófenék utca Kicsi utca — nagy por. sár címmel a szolnoki. Tó- fenék Iutca lakói panaszkod­tak augusztus 8-i számunk­ban az utca állapotáról. Er­re la következőt válaszolta a Szolnok megyei Tanács VB építési, közlekedési és víz­ügyi osztálya: Az elmúlt években rend­kívül megnőtt a Tófenék utca forgalma, amit elsősor­ban a városközpont részle­ges rekonstrukciója miatt lezárt utak forgalmának át­terelése okozott. Az út kor­szerűsítésére lenne szükség, azonban az építkezések foly­tatásával a Tófenék út kör­nyékének közlekedési rendje majd megváltozik. Emiatt az út korszerűsítését nem ter­vezik. A forgalom zavarta­lanságát — beleértve a for­galombiztonságot és a kör­nyezet zavaró hatásának csökkentését is — csak fo­lyamatos fenntartással lehet­séges ibiztosítani. A Tófe­nék út fenntartási munkái­nak tervezését és végzését szorgalmazzák. A házasságkötéskor a menyasszony 16, a vőlegény 30 éves volt. Házaséletük azonban rövidesen megrom­lott, elhidegültek, amin az sem változtatott, hogy kis­fiúk született, aki most hat­éves. Egy nap az asszony ki­jelentette: egyedül kíván él­ni. Végül is elhagyta férjét és más városba költözött, majd válópert indított, mely­ben gyermekük nála törté­nő elhelyezését is kérte. A férj hozzájárult a vá­láshoz, de a gyermeket ma­gának követelte, ugyanakkor az apaságot kétségbe vonva viszantkeresetet terjesztett elő. Ama hivatkozott, hogy időközben megtudta: felesé­ge a gyermek fogan tatás i idejében egy férfival vi­szonyt folytatott. Távolléte alatt az illető rendszeresen fölkereste feleségét, anyagi­lag támogatta, kulcsa is volt a lakáshoz. A járásibíróság, majd fel­lebbezésre a megyei bíróság a házasságot fölborította, és a gyermeket az anyánál he­lyezte el. Az apasággal kap­csolatos keresetet elutasítot­ták. Ezt azzal indokolták,: nincs bizonyíték arra, hogy az asszony hűtlen lett vol­na. A jogerős ítéletnek ez utóbbi részié ellen emelt tör­vényességi óvásnak a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a döntést ebben a vonatko- kozásban hatályon kívül helyezte, és a járásibírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasí­totta. A döntés indoklása: a férj a bontóper megindítása után szerzett tudomást arról, hogy a gyanúba vett férfi több személy előtt olykor kijelen­téseket tett, amelyekből ar­ra következtetett, felesége az illetővel viszonyt folyta­tott, és a gyermek ebből a kapcsolatból származott. Tény, hogy az asszony még az életközösség fennállása alatt ennek a férfinak a kö­zeledését feleséghez nem méltóan fogadta. Az illetőt a perben kihall­gatták, s bár tagadott, bizo­nyítékok vannak arra, hogy az asszonnyal a szokásos és nem kifogásolható baráti érintkezésen túlmenő kap­csolatban állott Bizalmas vi­szonyukról a közös ismerő­sök és barátok is tudtak. — Ilyen körülmények kö­zött — hangzik tovább a határozat — a féri joggal kételkedik abban, hogy a gyermek tőle származott. Ez az aggálya nincs ellentétben azzal, hogy a kisfiút meg­szerette, s ragaszkodott hoz­zá, hogy nála helyezzék eL Ezíént elengedhetetlenül szükséges, hogy az ügyben eljárt elsőfokú bíróság vér- csoportvizsgá latot rendeljen el, és a viszontkereset felől ennek eredménye alapján döntsön. Nem tudta bizonyítani — Negyven fokos lázam van, és súlyos fájdalmakat érzék — hívta fel otthonából egy nyugdíjas asszony a kör­zeti orvost. — Szíveskedjék hozzám kijönni. — Nem kereshetem fel, de jöjjön be holnap a rendelő­intézetibe, ott megvizsgálom — hangzott a válasz. Az asszony, magas láza miatt, taxin egy kórház am­bulanciájára vitette magát, ahol megállapították beteg­ségét; gyógyszert írtak fel és utasították: holnap keresse fel a körzeti orvost. Ezt meg is tette. Az orvos szakren­delésre küldte, ahonnan vizsgálat után a mentők kórházba szállították. Felépülése után a nyugdí­jas a tanács igazgatási ősz­A házirend betartása nem szívesség Igen nagy rokonszenvvel olvastam a Néplap egyik kö­zelmúlt számálban a Bérház­ban élni című cikket: örülök, hogy a szerkesztőség megfe­lelő komolysággal foglalko­zik az alapvető közösségi szellemet is lábbal tiprók tarthatatlan viselkedésével, felhívja a figyelmet a köte­lező házirend betartására, és egyben hasznos javaslatként említi, hogy az 1KV és más illetékesek a rend betartása érdekében, már kezdetben hívják fel arra a beköltözők figyelmét. A házirend, a szocialista együttélés szabályainak be­tartása senki részéről nem szívesség, hanem rendeletek­ben is előírt kötelesség. Ezért a lakóflizottságoknak sokkal eredményesebben kel­lene ügyelniük a rend betar­tására, először nekik kellene figyelmeztetniük a szabály­talankodókat. Ugyanakkor sajnos érthető, hogy ezt nem szívesen teszik, mert senki sem szeret vitatkozni, netán veszekedni, harogosokat gyűjteni, — a figyelmeztetés ugyanis óhatatlanul ezzel jár. Mert bármilyen udvari­asan is hangozzon el a fi­gyelmeztető szó, kérés, rendszerint a szabálytalan­kodók sértődnek meg, és eszükben sincs azt megfo­gadni, Inkább még tovább „provokálnak.”. És miéit ne tennék? Adó­dik ebből valamilyen hátrá­nyuk? Semmi! A bériházak rendjének és nyugalmának a szocialista együttélés szabályainak be­tartása egyre inkább elen­gedhetetlen közösségi érdek. Nemcsak arról van szó, hogy az állampolgároknak törvé­nyes joguk van a munka utáni pihenéshez, a sok pénz és munka árán megteremtett otthon nyugalmas légköré­hez, hanem mindezeken túl arra is gondolni kell; olyan korszakban élünk, amikor az emberek többségének életé­ben elkerülhetetlenné vált a tanulási, az önképzés, a szüntelen szakmai tovább­képzés. Az egyre fokozódó követelményeknek csak ak­kor tudnak eleget tenni, ha szüntelenül tanulnak, és ‘azt csak kiegyensúlyozott, nyu­godt életkeretek között tud­ják megoldani, amelynek lé­nyeges alapfeltétele: a csa­lád és otthon zavartalan légköre. Akik feldúlják, tönkreteszik lakótársaik nyu­galmát, ezzel nemcsak nekik ártanak, hanem a nagyobb közösség érdekeit is sértik. Életünk igényli annak a gondolkodásmódnak, maga­tartásnak a kialakítását — akár szép szóval, akár szi­gorúbb eszközökkel is — amely megfelel a közösség, a társadalom érdekeinek, célkitűzéseinek. Hogy bér­házainkban milyen a rend, ez nagyon jelentős közügy. Nem igaz, hogy az együttélés normái ellen vétő „fenegye­rekeket” nem lehet megfé­kezni, hiszen ők vannak ke­vesebben. Ehhez azonban az eddigieknél sakkal erélye­sebb intézkedések is szüksé­gesek ott, alhol a szép szó ipar nem elegendő. A Néplapban megjelenő sok hasznos, jó írás mellett nagyon megragadta figyel­memet a Bélházban élés cí­mű cikk, amely egyúttal se­gítség, bátorítás a lakóbi­zottságoknak és figyelmezte­tés a szabálytalanságra haj­lamosaknak. Tóth Tibor Szolnok, Palla I. krt. 30. tálya és rendelőintézete el­len kártérítési pert indított. Keresetiében arra hivatko­zott: a körzeti orvos mulasz­tást követett el, amikor te­lefonhívására nem ment el hozzá, emiatt betegsége sú­lyosabbá vált, gyógyulása el­húzódott, több hónapig fekvő beteg voJt, ennek következ­tében jelentős kára keletke­zett. A per a Legfelsőbb Bíró­ságon dőlt el, amely a ke­resetet elutasította A határozat indoklása rá­mutat arra, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében az alkalmazott által harmadik személynek okozott kárért a munkáltató közvetlen fele­lősséggel tartozik. Aki más­nak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles, ki­véve, ha bizonyítani tudja, hogy az adott helyzetben el­várható módon járt el. A rendelkezések alapján a nyugdíjasnak kell bizonyíta­nia, hogy kára keletkezett, és ezt felelős személy tevé­kenysége vagy mulasztása okozta. Tehát az orvos el­járása és a nyugdíjas be­tegségének súlyosbodása, el­húzódása között okozati ösz- szefüggés van-e. — Ezt a nyugdíjas nem tudta bizonyítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Betegsége a telefonhívás előtt négy hónappal kezdő­dött, és erre megfelelő gyógyszeres kezelést kapott. A kórházi ambulancián tör­tént vizsgálatkor sem volt olyan állapotban, ami azon­nali kórházba szállítását in­dokolta volna, hanem a kör­zeti orvosi szakrendelésre utasították, és csak akkori vizsgálat eredménye alapján került kórházba. Az Igazság­ügyi Orvosszakértői Intézet véleménye mindezeket meg­erősítette és megállapította: a körzeti orvos magatartása a betegséget és a gyógyulás időtartamát nem befolyásol­ta. Hajdú Endre

Next

/
Thumbnails
Contents