Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

1981. AUGUSZTUS 29, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Borjúkemping99 Szenttamáson „Borjúkemping” a szenttamási kerületben. Az egyedi ketrecekben és kifutókban kedvezőbb állategészségügyi és jobb biológiai feltételiek között Nevelkednek a jószágok Kevesebb az elhullás, jobb a súly­gyarapodás Jelentős eredményeket ér­tek el az utóbbi öt esztendő­ben a szarvasmarha-ágazat­ban a Törökszentmiklósi Ál­lami Gazdaságban. A tej- hasenosítású fajtaátalakító keresztezés révén, a tehén­létszám lényeges növelése nélkül 1976. óta 12 ezer hek­toliterrel1 növelték az évi tejértékesítést, ami 1981. vé­gén várhatóan meghaladja az 55 ezer hektolitert. Amíg 1976-ban átlagosan négy és fél ezer litert fejtek egy te­héntől, addig az idén már az 5200 litert közelíti 1100 szarvasmarha átlagában a tehenenkénti tejhoeam. A tejtermelés növelésével egyidőbeni kedvezően alakult — egyrészt a többletértéke- sátássel járó magasabb tej- prémium, másrészt az ágazat fajlagos költségeinek csök­kentése révén — a tehéntar­tás jövedelmezősége. Az utóbbi érdekében a tömegita- karmány-ellátás javításával tettek legtöbbet a növény- termesztési szakemberek és az állattartásban dolgozók. Tavaly például a Török­szentmiklósi Állami Gazda­ság nyerte az egy hektárra jutó silókukoricatermelés, az egy kérődző számosállatra jutó siló mennyisége, valár mint a tartósított zöldtakar­mány minősége alapján el­bírált megyei versenyt. Ä túrkevei Vörös Csillag Tsz által évenként meghirdetett termelési versengés legna­gyobb haszna a gazdaságban, hogy 45 dekáról 38 dekára tudták csökkenteni az egy li­ter tej előállításához szüksé­ges afarakmennyiséget A termelésnöveléssel és a költségek csökkentésével el­lentétben az ágazat nyeresé­gét rontotta az utóbbi évek­ben az elpusztult fiatal mar­hák magas száma. A gazda­ság kinőtte a meglévő borju- nevedőket, amelyekben a túl­zsúfoltság miatt, a húsz-hu- szonötös csoportokban előne­A Hűtőgépgyárban,* öt év alatt Fáimilliárd forint borítékon kivül A jászberényi Hűtőgép­gyár üzemi lakótelepén az alkotmány ünnepére elké­szült a VI. ötéves terv első szociálpolitikai létesít­ménye^ a saját erőből épí­tett Maci óvoda ötven férő­hellyel történő bővítése. Ez­zel háromszáznégyre emel­kedett a négy gyári óvoda, illetve bölcsőde befogadóké­pessége, gyakorlatilag min­den munkásgyermek óvodai és bölcsődei felvételét meg­oldották A fejlődés továbbá állomásaként a gyári lakó­telepen befejezés előtt áll az újabb 32 munkás lakás építése, amelyekhez jelen­tős támogatást nyújtott az üzem. A Hűtőgiépgyár a VI. öt­éves tervben kereken fél­milliárd forintot irányzott elő szociálpolitikai célokra. A jóléti alapból mindenek­előtt a lakáskörülményeket javítják. A Pesti út térségében 90 lakás építését kezdték meg 1983-as átadásra, s ugyanak­kor felépül hetvenkét gar­zonlakás, amelyeknek vevő­kijelölési jogát vette meg a vállalat. Átadásra 1984- ben kerül sor. A tervidő­szakban megközelítően négy­száz munkáscsalád költözhet új otthonba a vállalat anya­gi támogatásával. veit borjak között könnyen terjedtek a betegségek. Ta­valy például jelentős veszte­séget okozott a gazdaságnak a miegnövekodett állaitgyógy- szer-Mhasználás, és az or­szágos átlagot meghaladó, csaknem! 12 százalékos bor- júeHhuliás. Ennek csökkenté­sére elsősorban a borjúneve­lő férőhelyek számának nö­velésére lett volna szükség, de mint a mezőgazdasági üzemek; többségében, a Tö­rökszentmiklósi Állami Gaz­daságban is szűkében voltak az ehhez szükséges beruhá­zási lehetőségeknek. Keresték, és végül ez év elejére meg is találták a gaz­daság szakemberei a lehető­ségét annak, hogy jelentő­sebb beruházás nélkül meg­szüntessék a borjúnevélők zsúfoltságát. A szenttamás i kerület tehenészeti telepén nyolcvan, kifutóval ellátott ketrec kialakításával megte­remtették az egyedi borjú- tartás1 feltételeit. Az egy- egy fiatal marhának 10 na­postól hetvenmapos koráig istállóként szolgáló másfél négyzetméternyi ketreceket deszkáiból, az ugyanilyen alapterületű kifutókat gömb- vasból házilag készítették el. A borjakat a ketrecekben szalmán, a (kifutókban a csa­padékvizet és a hígtrágyát ellszivárogtató, 25—30 centi­méter vastagságú, zúzott kő­ből készített alapon tartják. Egyenként háromezer forint­ba került az egyedi borjú- tartók kialakítása, ugyanak­kor új borjúnevelő létesít­mény építésekor — típuson­ként változóan — tizenöt— húszezer forintba kerül egy- egy férőhely. Az egyedi barjútartás eredményei máris megmu­tatkoztak a gazdaságban. A tehenészeti dolgozók által viccesen borjúkempingnek titulált ketnectelepen a ta­valy első félévihez képest az idén eddig feleannyi álllait- gyógyszert kellett felhasznál­ná; és a korábbi tizenkét szá­zalékos borjúelhulilással szemben az idén született és egyedileg tartott borjak alig több mint két százaléka pusztult el. A ketreces tar- tásnál jobban megvalósítható a szakszerűbb és okszerűbb takarmányozás is, ami lénye­gesen jobb súlygyarapodást eredményezett. Mindezzel alig fél esztendő alatt 161 ezer forint költségmegtakarí­tást értek el; tehát a nyolc­vanból ötven ketrecnek a költsége máris megtérült Az eddigi jó tapasztalaitok alapján a gazdaságban úgy tervezik, a szenttamásihoz hasonlóan a surjáni és a csorbái kerületben is megva­lósítják az egyedi borjúneve- lést, hogy a szarvasmarha- állományuk évi 1200-as sza­porulatából minél többet tudjanak gazdaságosan fel­nevelni a kiselejtezett tehe­nek folyamatos pótlására, és a vágómarha-értékesítés nö­velésére. T. F. Szeptemberben kezdődnek az ifjúsági parlamentek Bővült a KISZ vezetőképző iskolájának feladatköre Szolnokon tegnap ülést tartott a KISZ megyei Bizottsága. A testület a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együttes határozata és a KISZ KB akcióprogramja alapján ez év őszén és a jövő év tavaszán megrendezendő ifjúsági parlamentek előkészíté­séről, felaáatairól hozott határozatot. 1981. szep­temberétől december vé­géig kerti' sor a munka­helyi, illetve az iskolai ifjúsági parlamentekre, 1982 első két hónapjá­ban tartják a középszin­tű — a több gyáregység­ből álló vállalatokat, trösztöket érintő, a me­gyei és az egyetemi, fő­iskolai — tanácskozáso­kat, máraiusban és ápri­lisban az országos ága­zati ifjúsági parlamente­ket. Megvitatta és elfogad­ta az elmúlt politikai képzési, év tapasztalatai­ról s'z.óló előterjesztést, és a 'KISZ KB határoza­tának megfelelően intéz­kedett a KISZ megyei vezetőképző iskolájának megyei politikai képzési központtá szervezésével kapcsolatos feladatokról. A most induló politikai képzési évtől a megyei politikai képzési központ fogja irányítani és ösz- szefogni a megyében fo­lyó KISZ politikai kép­zés egészét, együttmű­ködve a megye párt-, állam; és társadalmi szerveivel. A politikai képzési központ működ­teti a KISZ-vezetők alapképzését szolgáló tanfolyamokat; táboro­kat, megszervezi az új KISZ-vezetők nyári tá-_ bori tanfolyamait is. Magánkereskedők a közellátásért flz ÉDOSZ megyei bizottságának ülése Tegnap ülést tartott az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei Bizottsága. Nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett felmentet­te funkciója alól Magyar Mártonnét, az ÉDOSZ me­gyei titkárát és megválasz­totta az ÉDOSZ megyei tit­kárának Barna Károlyt. Az ülésen részt vett Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Ülést tartott a kisújszállási pártbizottság Soros ülést tartott tegnap délután az MSZMP kisúj­szállási városi Bizottsága, amelyen részt vett és fel­szólalt Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára. A testület megtárgyalta az 1981. évj gazdaságpolitikai feladatok időarányos végre­hajtását, majd személyi kér­désekben djmtött. Barna Károlyt, a városi pártbizottság első titkárát, érdemeinek elismerése mel­lett, más munkakörbe kerü­lése miatt felmentette első titkári tisztsége, párt-végre­hajtóbizottsági és pártbizott- sógi tagsága alól, majd kooptálta Tóth Andrást és megválasztotta a városi pártbizottság első titkárá­nak, a párt-végrehajtóbizott- ság tagjának. Építötábori gyorsmérleg Ötvenötezer fiatal 104 központi szervezésű építőtá­borban 600 ezer munkanapon mintegy 300 millió forint ér­téket termelt — ezek az első és legfontosabb adatai annak a gyors számvetésnek, ame­lyet a KISZ KB építőtábo­rok bizottsága a táborozás alkalmával készített. Ezen a nyáron, június 28. és augusz­tus 22. között immár hu­szonnegyedszer működtek a középiskolás diákok nyári táborai. A központiakon kí­vül több megyei szervezésű, illetve főiskolai, egyetemi építőtáborban is dolgoztak a fiatalok. A jelentkezések száma meghaladta a terve­zettet, különösen sok Bács- Kiskun, Békés, Csongrád, Győr-Sopron, Heves, Sza­bolcs és Vas megyei fiaital válülalf munkát Köztük két­százötvenen akadtak, akik már negyedszer, hatvanan pedig, akik ötödször táboroz­tak — őket oklevéllel; emlék- plakettól jutalmazták. Alig néhány évvel ezelőtt a magánkereskedelem rész­vételét az ellátásban szinte megvénként másként ítélték meg. Szükségességét ugyan nem vitatták, s további fej­lődését sem gátolták, de nem tartották szükségesnek. Ez a szemlélet jelentős mér­tékben megváltozott, amikor megjelentek a magánkeres­kedelem helyét és szerepét pontosan meghatározó ren­deletek és rendeletmódosítá­sok. Hat év után ismét ki lehet adni magánkereskedői iga­zolványt kötöttáru, műszaki, népművészeti és háziipari cikk kereskedésekre, sőt fel­sőruházati, cipő és lakás - felszerelési üzletek nyitásá­ra is adnak engedélyt. Az új rendeletek bővítették a ma­gánkereskedelem lehetősége­it a vendéglátásban is, ven­déglők, kávémérések, esz­presszók, kempingek és pan­ziók nyithatók. Ezek az intézkedések nem­csak a szemléletváltozást se­gítették elő, hanem a kezde­ményezőkedv élesztősére is szolgálnak. Ennek tulajdo­nítható, hogy amíg az el­múlt években például csak 12 146 magánkereskedőt tar­tottak nyilván az országban, addig ez a szám egy év alatt 13 080-ra emelkedett. S en­nek arányában növekedett a segítő családtagok száma. Bár az új rendelkezések le­hetőségiét adtak több alkal­mazott foglalkoztatására, a kereskedők, úgy tűnik nem élnek ezzel. Az alkalmazot­tak száma csak igen csekély mértékben növekedett, s ez azt bizonyítja, hogy a ma­gánkereskedések, a kisven­déglők — jó hagyományokat őrizve — családi jellegűek maradnak. Nem érdektelen, hogy szakmánként miként válto­zott a magánkereskedők ösz- szetétele. Az utóbbi évben például 47 új vegyeskereske­dés nyílt az országban. A 47 azért nagy szám, mert ez a kereskedelem egyik leg- munkaigónyesebb szakmája. Aki ilyen bolt létesítésére vállalkozik, kemény munká­val keresi meg a kenyerét, hiszen a vegyeskereskedések profiljába általában csak szoros haszonkulcsú áruféle­ségek tartoznak. Néhány szabadáras termék — példá­ul gyümölcs vagy zöldségfé­le — ugyan található a ve­gyeskereskedés polcain, de ezek forgalma az egésznek csak töredéke. További vál­tozás, hogy tizenkilenccel több trafik működik, mint az elmúlt évben. Sajnálatos viszont, hogy némileg csök­kent a zöldség-gyümölcs ma­gánkereskedők száma, pe­dig az ellátásban az ilyen boltok szinte nélkülözhetet­lenek. Egyelőre olyan szakmák iránt élénkébb az érdeklődés, amelyek eddig „tabunak" számítottak. Következménye, hogy ma négyszázötven­nyolccal több ruházati bolt van, mint tavaly. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy éle­ződik az üzleti verseny, és ez mindenképpen egészséges jelenség. Mert a konkurren- cia élvezője mindig a fo­gyasztó. A magánkereskedők népes táborába tartoznak a hasz- nájltcikk kereskedők is; bár számuk csökkenő tendenciát mutat. Tevékenységükre szükség van, hiszen renge­teg olyan holmit vásárolnak fel, amely sokak számára feleslegessé vált, de mások még használni tudják. S ugyancsak hasznos, egyes te­rületeken nélkülözhetetlen tevékenységet folytatnak a tüzelő- és építőanyag kis­kereskedők, akik — szeren­csére — egyre többen van­nak. Szolnok megyében tavaly csupán hattal nőtt a magán- kereskedők száma, ez azon­ban nem jelentett megtor­panást, sőt rendkívül egész­séges fiatalodási folyamat kezdődött. Az idősebbek kö­zül sokan nyugdíjba mentek, s az őket felváltók többsége harnnic éven aluli. A jelenle­gi 501 kiskereskedő a me­gye összkereskedelmi forgal­mának 3—4 százalékát bo­nyolítja le. Míg korábban főleg a di­vatáru vonzotta az engedé­lyért folyamodókat a me­gyében ma már elsősorban az élelmiszerellátásba kap­csolódnak be. Az országos tapasztalatoktól eltérően mind többen vállalkoznak zöldség-gyümölcs árusításra. Érdekképviseleti lehetőségein belül a KISOSZ is az alap­ellátás hiányosságainak meg­szüntetésén törekedve irá­nyította az érdeklődést. Nem eredménytelenül mert a kis községekben, ahol más szek­torok működése nem \ volt kifizetődő, magánkereske­dőikkel végül is sikerült megoldani a zöldség-gyü- mölcsellátást. A fürdővel rendelkező jászsági területe­ken sokat segítettek a ven­déglátásban az időszakosan dolgozó pecsenyesütők. A KISOSZ megyei szerve­zetei évről-évre együttmű­ködési szerződéseket kötnek a területükön működő, alap­vető fogyasztási cikkeket forgalmazó nagykereskedel­mi vállalatokkal a zavarta­lan ellátás érdekében. Még­is: nem egy kereskedő pa­naszkodik a hátrányos meg­különböztetés miatt, mert a „maszek” megjelölésnek nem egyszer még mindig rossz mellékíze van. A szemlélet- változás tehát még koránt­sem általános. A. T. A kis önkiszolgáló üzletek modern hűtőbútora a beépített agregátoros hűtőpult. A Tyler- licenc alapján készülő bútorok sorozatgyártását a közelmúltban kezdte e] a Hűtőgépgyár jászárokszállási gyáregysége

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents