Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-27 / 200. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. AUGUSZTUS 27. A sárgarépa és a vöröshagyma korszerű tárolása A Kertészeti Egyetem Nö- vényvédelmi Tanszékén sokirányú kutatómunka folyik. Vizsgálták többek között a kórokozók életmódiét. a Sazdanövény—károkozó kölcsönhatásokat. és — természetesen — az eBenü'k való védekezés lehetőségeit. Dr. Gifts Márton egyetemi docenst anról kérdeztük: milyen kórtani kutatása eredmények születtek mostanában? — A kutatás fő célia az. hoev csak olyan kérdésekkel foglalkozzunk. amelyek a gyakorlatban vetődnek feL ezeket old luk meg itt tudö- mánvos módszerekkeL azzal a céllal, hogy a .gyakorlatnak azonnal átadható védekezési módszert adiunk. — A sárparépa és a haavma tárolásakor milyen pydkorlati problémákkal találkoztak? — Abból kellett kiindulnunk. hogy ma már a nagyüzemekben mindenekelőtt génnel takairítiák be. Mint védekezési eliárás. iavasol- ható. hogy ügyediiünk a sérülésmentes felszedésre, de ez a eéoi felszedés miatt nem oldható meg. Gyakoriak a sérülések és ez problémákat akozhat a tárolás során. Sikerült tisztázni: a betegségek termőhelyi eredetűek, és a kórokozók elsősorban a sebeken keresztül iútnak be. A sárgarépánál a ,.seb”-et különbözőképpen kell értékelni. mert a friss seb nyitott 'kapu a miikroonaaniz- musoknak. A sebzés helyén egy ..szuberin” nevű anyag keletkezik, amely mintegy beszárad. bepárásodik (a „suber” latinul párát ielent): ezek a beszáradt sebek mér nem fertőznek. Éppen ezért a hűt'^-i tárolás, amelyet almánál kiterjedten alkalmaznak. itt nem alkalmazható; biztosítani kell. hogy a friss levegő hozzájusson a sárgarépához, hagy a sebzés ródást elősegítse. Ezért a szelőztetéses tárolás az. ami számításba jöhet nagy tömegű sárgarépa tárolásánál. Ez megoldható a lucema- száríitásnál használt ventillátorokkal. — Mi a véleménye a prizmás tárolásról? — A priizmás tárolásnál nem szabad a prizmát rögtön leföfldelni. hanem a gerincét nyitva kell hagyni, hogy a növény „kifúrta” masát, kiszellőzzön, lehűljön. Ez valamennyi prizmában tárolt terményre vonatkozik. Volt olvan probléma is hogy korábban a sárgarépát nemcsak prizmáiban helyezték el. hanem pincékben. elhagyott kőbányákban is tárolták; a talajra raktak egy rété" homokot, arra rakták két oldatról, egv réteg homok — egy réteg sárgarépa rétaeezéssel a sárgarépát, kb. derék- vagy váittmaigasséigig érő prizmáké' készítettek. Amikor ez a murrkarő-problémák miatt már nem volt megoldható, ezekben a raktárhelyiségekben a faládába szedett sárgarépát egymásra rakva helyezték el. Ekkor ielent meg a rizoktóniás kráter ^rothadás. amelynek Európáiban nálunk volt a harmadik előfordulási helye. Ennél a betegségnél a sárgarépa felülete foltokban besüpped, később ezen fehér bevonat jelenik me": ez a fehér 'bevonat a répákat lassan teljesen beborítja, sőt a faládákra is átterjed. A megoldás egyszerű volt: kiderült, hogy a betegség megjelenése a fa- ládás tárolással van összefüggésben, tehát vagy műanyag ládában kell tárolni a répát, vagy ha faládában kell tárolni, a használt faládát műanyag fóliával ikelll kibéjelni. el kell szigetelni a terménytől. —_ Alkalmas-e mindegyik fajta a tárolásra? — A falták tárolhatósága is eltérő, és pl. a nagytestű, a ..f.lakker” típusú sárgarépák iobban tárolhatók, mint a .jkarotta” típusúak. Érdekes az is. — és ezt a magántermelők is jól tudják hasznosítani —. hogy ha a faita tenvészidei ének vége egybeesik a tárolás kezdetével vagy megközelíti azt. ió a faita tárolhatósága, de rövid tenyészidejű fajtánál — pl márciusban vetett július végén befejeződő tenyészidejű fajtánál ahol a tárolás csak október végén kezdődik — rossz a tárolhatóság. Az a vélemény alakult tg. hogy a rövid és a középhosszú tenyészidejű fajták rosszul tárolhatók), pedig nem a tenyészidő miatt tárolhatók rosszul hanem a tenyészidő vége és a tárolás kezdete között eltelt időtartam miatt. Ekkor ugyanis 2—3 hónapig mintegy már „tárolódtak” a szabadföldben. Ez az eilentmondás úgy hidalható ét. hogy a betárolás október vége — november eléje, a fajta tenvészideié- nefc ismeretében vissza kell számolni. és úgy vetni, hogy a tenyészidő vége a .tárolási idő kezdetére essék: esetleg másodvetésként júniusban vagy iúiMusIbam. Ez a módszer azért nem terjedt eL mert másodvetésben sárgarépát csak öntözéssel lehet termeszteni. Még egy érdekes agrotechnikai kérdést említenék a teljesség kedvéért. Közismert, hogy a nyár végére eltűnik, leszárad, elfeketedik és a talajra fekszik a sárgarépa lombja Ennek oka az altemáriás betegség, amely csak az öreg lombot támadja meg, a zsenge, fiatal lombot nem. Ebből1 az következik, hogy amikor a lomb öregedése elkezdődik — ez -hazai viszonyok között kb. július vége —, akkor kell a betegség ellen védekezni. — Milyen növényvédőszerrel? — D.ithane M 45—teli, Ort- hocid 50 WP-vel, rézoxlklo- riddal, vagy akár bordóilé- vel is; gyakorlatilag a foltbetegségek elleni bármelyik szerrel, a Fundazol 50 WP kivételével. A július végén megkezdett permetezést két héttel később meg kell ismételni. — Miért jelent ez a lombhiány akkora problémát? — Nagyüzemben a nyűve- szedő-gépek a sárgarépát a lombnál fogva húzzák 'ki a földből ha tehát alig van. vagy nincs levélzet, nehéz, vagy nem lehet kiszedni. Ha kisebb a lomb, kisebb a termés is. Az eddigi kutatások arra utalnak, hogy minél nagyobb a lombozat, annál kisebb a sárgarépa nitrát-tartalma. A nitrát-probléma nagyon fontos, mert a sárgarépának sokirányú fel'haszivólé — az NDK-ban úgy adagolják a kisgyermekeknek, mint a kanalas gyógyszert —, de nem tartalmazhat nitrátot. — Mi a helyzet a haavma tárolásával? — A hagyma esetében a tárolási betegségek közül első helyen áll a botritiszes hagymarothadás. Egyértelmű, hogy a termelőhelyről kerül be a kórokozó a tárolóba. Amikor a hagyma kezd beérni és a tevéi elkezd száradná, az elhalt lombon megtelepedik a kórokozó. A kórokozó mindenképpen jelen van a hagymatáblában. Ha csapadékos az idő és a száradó lomb átnedvesedik, akkor a kórokozó megtelepszik. Ha nedves az időt a hagyma rosszul érilc be, emiatt a nyaki része nem zárt, tehát a lomb nem tud leszáradni. Ezen keresztül jut be a kórokozó a hagymába. — Mik a védekezés lehetősépei? — Két ponton lehet védekezni, egyrészt az elszáradó lombot a beéredés kezdetén Fundazol 50 WP-vel kell permetezni, a másik: ha csapadékos az idő, nem szabad két menetben végezni a betakarítást, rendrerakni és a száradás után felszedni, hanem felszedés után azonnal be kell szállítani. Ezen kívül biztosítani kell a szárítást meleg, majd egyre hűvösebb levegővel: a még rajta lévő levelet csörgő szárazra keli, szárítani. Normál körülmények között, ha nem csapadékos az időjárás, akkor sem szabad a betakarítás két szakasza között hét napnál több időnek eltel!nie. Ha sokáig áll renden, vagyis a talajon, akkor nemcsak a nyaki részen fertőződhet, hanem a leszakadt gyökérrészek is fertőződési lehetőséget jelentenek. — Mit ajánl a kistermelőknek a sárparépa- és hapymatárolás terén? Hopvan kezeljék a felszedett terményt? — A sárgarépát -egy-két napig mindenképpen szetlőz- tetníú szárítani kell. A sárgarépa esetében a már említett szuberin-réteg kialakulásának elősegítésére különösen szükség van erre. Ha esős az ősz, a hagymát felszedés után száraz helyen addig kell szárítani, míg a levetek elszáradnak és eltá- volíthatók. A hagymát száraz helyen ‘kell tárolni. Nagyon fontos egészségügyi előírás. hogy a tárolt hagymát, sárgarépát vagy bármely terményt semmiféle vegyszerrel nem szabad kezelni.' — Köszönöm a beszél- petést. nálósi tehetősége van: sárgarépazselé, gyermektápszer, B. Geges Mária Földünkön évről-évre egyre égetőbbé válik az energiatartalékok problémája. Az energiaválság megoldásária több út ás kínálkozik. Az első a hagyományos fűtőanyagok kitermelésének növelése, beteórt- ve az atomenergiát is, ezen az úton azonban nem tehet messzire jutni, mivel afű- itőanyagkészleitek korlátozottak. A második út a fűtőanyag hatékonyabb felhasználása, mivel ennek hatásfóka egyelőre átlagban nem haladja meg a 40 százalékot. A fűtőanyag hőértékének tehát kb. kétharmada káirbavész és ráadásul még a természet ökológiai egyensúlyát is megbontjuk. Szükséges tehát továbbra is a hagyományostól eltérő ..új energiaforrások kutatása. Ide tartozik a napenergia is. A Szovjetunió déli államaiban. így a Tü rkmén SZSZK-ban a kutak sós vizéből napenergiával működő vízteaáiűó készít ivóvizet. A kutakból napenergiával kiemelt víz üveggel borított napcsapdákba ácerül. Itt a víz a nap hevétől elpárolog, a pára. a gőz lecsapódik és a sótartalmától megtisztított ivóvíz a tárolótartályokba jut. Tünkméniéban általában öt_ ven, 19 négyzetméteres egységből álló telepeket használnak e célra. Egy-egy telep több száz liter ivóvizet állít elő naponta, ilyen telep látható az Ashabad közelében készült felvételen. (KS) Alkalmazott A vadászatnak, mint sportnak, szórakozásnak, kikapcsolódásnak — társadalmi hatása csak áttételesen, közvetve érzékelhető, pénzben nehezen kifejezhető. Nem mérhető objektív módon a vadállomány és a vadon élő egyéb állatok kultúrértékfe sem. Szorosan hozzátartoznak az erdő és a mező élet- közösségéhez, nélkülözhetett len elemei az ember természetes környezetének. A vaddal való találkozás vagy a jelenlétének' csak egyszerű sejtése élményt, titkolhatat- lan izgalmat jelent nemcsak a vadászok, hanem minden természetszerető ember számára is. Az iramló szarvas vagy őz harmonikus, lendületes mozgása, a ragadozó madarak merész ívelése egyaránt gyönyörködtető gyer- meknek-felnőttnek A vadászat és a vadgazdálkodás lényegében alkalmazott természetvédelem. A kutatók tudományos alapon vizsgálják a vad és környezete közötti ökológiai kapcsolatokat. A vad természetes táplálékát képező lágy szárú és fás növények, növényrészek mennyiségével, és az ezek vegyetemzésé- ből nyert ásványianyagösszetétellel jellemzett viszonyok alapján vadeltartó képességi fokokat, osztályokat állítottak fel. Vizsgálják a terület meteorológiai adatait, főleg a napsütéses órák számát, a területek zavartságát, a vadfajok populációinak az értékét. Ezen adatok alapján A lágyszárú és fás növényzet az őz és a szarvas legfőbb tápláléka dolgozzák ki a táji vadgazdálkodást Meghatározzák a nagyvadfajok állományainak optimális ivararányát korösszetételét és a selejtezési irányelveket. A mezőgazdasági vadkár oka elsősorban a túlszaporodott nagyvadállomány. Ennek megfelelően, ha szükséges, mérséklik a nagyvadál- lomány mennyiségét a minőség egyidejű javítása mellett. Ez az áfliarnánycsökkentés nálunk mindenekelőtt a teg- j'elentősebb kárt okozó két fajnál, a szarvasnál és a vaiddisznónál alapvető feladat Az állományszabályozás — ha minőségjavulással jár együtt — kedvezően Befolyásolja a vadgazdálkodás eredményét hiszen a bevételt döntő mértékben a kapitális trófeák biztosítják, és nem a mennyiség. A gombák haszna A hozzá nem értő gombaszedés világszerte aggasztó méreteket ölt. Káros következményei nemcsak abban mutatkoznak meg, hogy szaporodik a gombamérgezések száma, hanem az erdőben sáskahadként végigvonuló gombászok súlyosan veszélyeztetik a természeti egyensúlyt is. A gomba legfontosabb része a talajban levő micélium, a tenyésztésiét felépítő sejtfonalszö- vedék. Több évbe telik, mire a micélium fejlődésnek indul, és termelni kezdi a termőtestet. A gombák nem tartalmaznak klo- rofilt. és mivel így szerves vegyieteket létrehozni nem képesek, csak szerves altalajban élhetnek^ Szaporodásuk. fejlődésük rendkívül bonyolult. Bár a gombák rendkívül termékeny élő szervezetek, a spóráknak csak kis száma talál fejlődésének kedvező feltételeket. Különleges bomlási kénességük következtében a gombák igen fontos szerepet töltenek be a természet nagy anyagcsere-körforgásában. Nekik köszönhető az erdei avar elbomlása. a szerves anyagok maradványainak a növények tápanyagául szolgáló ásványi anyagokká való átalakítása (minera- lizálása). Igen sok gombafaj magasabb- rendű növényekkel alkot élet- közösséget, aminek igen fontos szerepe van az erdő életében. A talajban élő növények gyökerét behálózó gombaszövedék lehetővé teszi, hogy a magasabbrendű növény jobban fel tudja szívni a vizet, valamint a nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületeket. Ebből az „együttélésből” egyébként a gombának is haszna van: hozzájut ahhoz a cukorhoz, amelyet a zöld növény asszimilálás útján termel. A tudósok szerint a gombák zavartalan jelenléte egészségesebbé teszi az erdőt, meggyorsítja a növények növekedését. A gombák nemcsak a növények, de az állatok életében is igen fontos funkciót látnak el: nemcsak a rovarok, csigák. de a szarvasok, őzek, vaddisznók, mókusok és más erdei állatok táplálékául is szolgálnak. Képünkön: a. természet egyik furcsa produktumát láthatjuk, az Ausztráliában talált 20 kg súlyú erdei gombát, amelyet két kisgyermek fedezett fel. Innen-onnan Ragadós magvak Amíg az ornitológusok: szerte a világon nagy agg« dalommal tölti el a tenge madarak olajtól való vesz lyeztetettsége, Üj-Kaledóni. ban új veszélyre hívják f a figyelmet: a ragadós ma vakra. A kutatók sirályokj cséreken és billegetőket látü a parthoz közel eső saget, ken, amelyeket a szigetek: lajanak, a Piitzonias grandi nak a ragadós magvai ejte telk csapdába. A helyj m dárvédő egyesület tagjaiv sikerült mintegy száz mad. rat megmenteni úgy, hogy lábukat megtisztították magvak ragadós anyagát« De sok száz korábban fés kéhez érkező madár elpus tűit. Üj-Kaledóniában mo megpróbálkoztak olyan élj rásök kidolgozásával, am' lyek segítségéve] a madar; elkerülhetik ezt a halál csapdát. Ciklikus földrengések Időnként sajtóhírek jelennek meg arról, hogy bizonyos helyeken ciklikusan visszatérő földrengések tapasztalhatók, amelyek a hold és a bolygók mozgás- törvényeivel kapcsolatosak. Ezt bizonyítják az 1900 és 1960 között lezajlott dél- amerikai földrengések. Az adatok elemzéséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a ciklikusság nem csupán a földmozgások mennyiségére, de a keletkezett energia nagyságéra is vonatkozik. Az eddigi megfigyelési eredmények azt mutatják, hogy bizonyos területekre vonatkoztatva előre jelez- hetők a földrengéses órák, napok, hetek, hónapok és évek. Kórokozó amőbák Mindeddig úgy tudták hogy az amőbák csak a vérhasnál töltenek be kórokozó szerepet. Kiderült, hogy az agy súlyos gyulladásos megbetegedését is előidézhetik, ami többnyire néhány napon belül beálló halállal jár. E kórokozó amőibák világszerte a tengervizekben és az iszapban fordulnak elő. Különösen az elfolyó meleg ipari vizekben szaporodnak a ve_ szélyes amőbák, és fürdés útján kerülhetnek az emberi szervezetbe, az orr szag- lóidegén keresztül az agyba. A víz klórozásával nem pusz- tithátók el.
