Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-27 / 200. szám

1981. AUGUSZTUS 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Százhúsz perc, 622 jármű, 21 gyorshajtás '0 a trafipax A törzsőrmester URH-n tart kapcsolatot a járőrtársával Magyarországon 1979. au­gusztus 12-én léptek életbe az új — a korábbinál ala­csonyabb —sebességi hatá­rok. (A megengedett legna­gyobb sebesség lakott terü­leten kívül, országúton sze­mélygépkocsik részére nyolc­van, autópályán 100, motor- kerékpárok részére ország­úton 70, autópályán 80 kiílio- méter/óra.) A hazai autóso­kat és motorosakat nem ké­szítették fel kellően az in­tézkedés fontosságának meg­értésére és elfogadására, — állar'’Ma meg az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács egyik kiadványa. Az ellenér­zést, a berzenkedést azonban — ha lassan ás — lassúbb tempó váltotta föl. művek haladásától függően a jobb vagy a bal oldalon közlekedők figyelésére lehet váltani a műszert, s állítha­tók a fényképezési hatá­rok is. Két év után a sebességkorlátozásról — A szomszédos országok­hoz viszonyítva alacsonyak vagy magasak a magyar KRESZ előírta sebességhatá­rok? — érdeklődöm Kádár János főhadnagytól, a me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács titkárától. — Ezek a sébességhatá- rak Európa más országaihoz viszonyítva neny tekinthetők alacsonynak, inkább a kö­zépmezőny táján helyezke­dünk el. A magyar autós, motoros számaira leggyak­rabban elérhető országokat tekintve Ausztriában példá­ul lakott területen bélül 50, országúton 100 km/óra, Bul­gáriában és Jugoszláviában 60 és 80, Csehszlovákiában 60 és 90, Lengyelországban 50 és 90 a megengedett ma­ximális sebesseff. — Az eltelt két év alapján milyen következtetést lehet levonni? Használt-é a ren­delkezés? — A sebességszabályozás az energiafelhasználásban — és ez volt bevezetésének egyik fontos oka — az eddig eltelt időt tekintve pozitív eredményt hozott. Jelentősen csökkent a személygépko­csik maximális és átlagse­bessége, ami nyugodtabb, ke­vésbé szórt forgalomhoz ve­zetett. A gépjárművek többsége az előírt sebesség- határokon belül haladt. 1979- ben a korábbá évekhez -ké­pest ielentősen csökkent a balesetek súlyossága, a ha­lálesetek S2áma. Bár az ál­talános sebességszabályozás hatását nehéz közvetlenül kimutatni, nyilvánvaló, hogy e kedvező tendencia a cél- szerlű sebességkorlátozásnak is köszönhető. — Föltehető a kérdés, ilyen szabályozós mellett mi múlik a gépjárművezető magatar­tásán? — Nyugodtan állíthatjuk: minden. Hiszen — amint a nemrég lezárult sebességak­ció jelmondata kifejezi „Ke­zében a volán — kezében a döntés”. Ám a vezetők jó része la­kott területen kívül és belül egyaránt — első számú el­lenségnek a trafipaxot (se­bességmérő műszer) tekinti. Nézzük először a kifejezet­ten „igyekvőket”: a közúton egy másodperc rendkívül nagy idő. Egy 120 kilomé- ter/óra sebességgel közleke­dő jármű például 33 métert tesz meg, ennyi idő alatt. Abszolút és relatív gyorshajtás Ugyanilyen fontos azon­ban a megengedett sebesség- határokon belül haladók közlekedésével foglalkoz­nunk, hiszen ez az a terület — a relatív gyorshajtás — amely nem ellenőrizhető, te­hát teljes mértékben a ve­zetőn múlik a sebesség meg­választása. Síkos, csúszós út­testen például haladhat va­laki harminc, de hatvan ki­lométeres tempóval is. Nem lépi át a megengedett hatá­rokat, mégis veszélyezteti saját magát és a közlekedés többi résztvevőjét. A leggyakrabban előfordu­ló veszélyforrások: a köve­tési távolság be nem tartá­sa, a kisodródás, előziésnél a rosszul felmért sebességkü­lönbség. a veszélyes helyek — gyalogátkelőhely, útke­reszteződés, vasúti átjáró — megközelítése mindegyiké­nek fontos összetevője a se­besség. —És hogyan summázhat­juk a június 15-től augusz­tus 9-ig terjedő sebességak- aió határét? — Felhívásunkat a járási, városi közlekedésbiztonsági tanácsok segítségével igye­keztünk eljuttatni minden gépjárművezetőhöz. Az akció propagálásával egyddőben fokozódtak a rendőri ellenőr­zések közutainkon és reg­geli indulás előtt a telephe­lyeken. Az említett időszak­ban a megyében 94 isme­retterjesztő felvilágosító elő­adást tartottunk, amelyek középpontjában szintén a sebesség helyes megválasz­tása állt. Megállapítható, hogy a gépjárművezetők nagy többsége tanult, okult a hallottakból, a balesetek elemzéséből. — Megmutatkozott ez a balesetek számának, okainak alakulásánál is? — Sajnos nem. E területen nem számolhatok be jelentős változásról. Ezzel együtt azonban igaz az is. hogy se­bességtúllépés miatt ez idő alatt sem érkezett több fel­jelentés, mint máskor, bár mint mondottam, több volt az ellenőrzés. Ünnep előtti délutáni csúcsforgalomban érkeztünk Szolnokon az Abonvi útra, ahol a trafipax már jó más­fél óráia szűrte az egyre sűrűsödő forgalmat. A jár­— Most csak a 80km/óra fölöttiekről készül fénykép, de ha motorost látok, mind­járt lejjeb állítom — ma­gyarázza a műszer kezelését Csörögi Gyula főtörzsőrmes­ter. — Kik vétenek leggyak­rabban? — A személygépkocsik, el­sősorban a magángépjármű­vezetők. A járőrtársammal URH-n közlöm, kit állítson le. Tíz kilométer túllépésnél 100 forint, 76—77 kilomé- ter/óra sebességig 300 forint a helyszíni bírság. Van aki eltíiszi, van aki nem — Szó nélkül fizetnek? — A többség igen, hiszen .tudják, hogy elkövették a szahálysértésft, s ez az öszr- szeg még mindig töredéke annak, ami egy-egy elkészült fénykép kiváltásáért” jár. Az előbb például egy 82 ki- lométer/óra sebességgel ha­ladó barna Polski Fiatról készült fölvétel. Magam is meglepődtem, amikor a ko­csi rövid idő múltán vissza­tért, a vezető meggyőződött róla, hogy valóban jól lát­ta-e a vaku villanását, majd tavébbhajfott. Most valószí­nűleg otthon próbálja ..elim- téznii” az ügyet, ám ez alig- ha sikerül neki. — Hány járművet ellenőr­zött a mai délutánon? — Az eltelt két óra alatt 622-t számolt a műszer, eb­ből 21 volt szabálysértő. — És mik az általános ta­pasztalatai ? — Nyugodtan ki merem jelenteni, nincs az a nagy hajtás, • mint egy-két évvel ezelőtt. Csökkent a tempó, egyenletesebbé vált a forga­lom. — Mégsem lehetünk nyu­godtak — állapítja meg Ká­dár főhadnagy. — Ügy gon­dolom, még nagyobb szem­léletváltozást kell elérnünk, hogy a balesetek számának alapján is elmondhassuk: egyre kevesebben vétenek az írott és a józan ész diktál­ta szabályok ellen. Ezért kell folyamatosan meggyőz­nünk az embereket, ezért folytatódnak tovább a se- bességre vonatkozó fokozott ellenőrzések. hisz mind­annyiunk testi épsége, biz­tonsága fölött őrködünk. Egri Sándor Fotó: Hargitai A tanács van az ügyfelekért... Egyszerűsödött az adminisztráció, gyorsult az ügyintézés Kjusztendili építők Szolnokon Hétfő óta Slavho Stambi- liski vezérigazgató vezetésé­vel ismerkedik a bulgáriai Kjusztendil megyei Építő­ipari Vállalat négytagú kül­döttsége a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat munkájával. A két vállalat között 1979-ben megkötött együttműködési szerződés értelmében hozzánk látogató szakemberek augusztus 28- ig a SZÁÉV szervezeti fel­építését. a poligon üzemiben és a legjelentősebb építkezé­seken végzett tevékenységet tanulmányozzák. Megláto­gatják például a megyeszék-= hely városközpontját, a He- ifcényi Géza kórház készülő 400 ágyas pavilonját és a Széchenyi lakótelepet. Megismerkednek a SZÁÉV budapesti építési feladatai­val is. A küldöttség tagjait tegnap délután fogadta Mo­hácsi Ottó. az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának titkára. Gödöllőn Talajbiológiai tudományos ülés A környezetvédelem egyik nagyon fontos kérdése ter­mőtalajaink szennyeződése, amely napjainkban már hu­mán-egészségügyi probléma is. A Gödöllőn tegnap meg­kezdődött talajbiológiai tu­dományos ülés hazai és kül­földi résztvevői három na­pon át arról tárgyalnak, mi­lyen eredményre vezettek a kutatások a termőtalajok bi­ológiai egyensúlyának meg­óvásiára. visszaállítására. E munka jelentőségét ha­zánkban különösen megnö­veli az a tény. hogv a mező- gazdaságban az elmúlt évti­zedek során gyökeres válto­zás ment végbe. Meghonoso­dott a komplex gépesítés, uralkodóvá váltak a nagyho­zamú fajták.' növekedett az öntözött területek nagysága. Jubileumi kollokvium 125 éve, 1856-ban kezdő­dött meg a mezőgazdasági gépek gyártása Mosonma- gyaróvárott. Az egykori kis üzem mai utóda, a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár mo­sonmagyaróvári "mezőgazda- sági gépgyára a házigazdája a háromnapos jubileumi kol­lokviuminak, amely tegnap kezdődött Mosonmagyaróvá- rott, az agrártudományi egye­tem dísztermében. A jubileumi ünnepségen hangoztatták, hogy a gyár 125 éve egyúttál ipartörténet is. Az egykori mechanikus berendezésektől eljutottak az automatikákkal, elektronikus vezérlésekkel felszerelt nagy értékű gépek, eszközök gyár­tásáig. Az idén több mint 1 milliárd forint értékben ké­szülnek nagy teljesítményű vetőgépek, ekék, talajműve­lő eszközök, kisállattartó be­rendezések. áir senki sem baj­lódik kávésén, kü­lönféle hivatalos ügyeinek intézé­sével mégsem mindegy, hogy milyen be­nyomásokkal távozunk a ta- nácsházáról. Jónóhány éve divat volt még szidni a hi­vatalt. Helyenként legendák keringtek — s nem alapta­lanul — arról, hogy az ügy­feleket egyik osztályról a másikra küldözgették, vol­tak. akik órákat bolyongtak .különösebb eredmény nél­kül a hivatal folyosóin. Ez a helyzet az elmúlt né­hány évben érzékelhetően megváltozott. Ma mindenna­pos tapasztalataink egyre gyakrabban intenek, hogy in­kább dicsérjük, mint szidjuk a hivatalt. Még. mindig elő­fordul persze az ügyfelek számára érthefettenüi hosz- szú ideig tartó ügyintézés: találkozni még hivatalno­kokkal. s felesleges, bürok­ratikus előírásokkal is ata- nácsházán. De egyre kevésbé ez lesz a jellemző. Egyre több helyen ismerik föl hogv a tanács van az ügy­felekért és nem fordítva. Kezdődött az ügyfélszolgá­lati irodák megszervezésével, amellvel a hivatal egy része a lakossághoz az érdemi munkában közelebb került. Ma már országszerte min­den tanácsnál megszervezték ezeket az irodákat, amelyek egyre sokrétűbb feladatokat kannak. Kezdetben. csak amolyan tájékoztató szere­pet töltöttek be: eligazítot­ták az ügyfélékét hogy mi­lyen ügyekben milyen papí­rokra van szükség, hova for­duljanak, aztán egyre több érdemi ügyintéző is léköl­tözött az egyes osztályokról az ügyfélBzoiigáilati irodába. Néhány kisvárosunkban — így TönökszenfmákliÓ6on. Aj­kán. Balaitonfüreden — va­lósággal ..felrobbantották” a hagyományos szervezeti ke­reteket a tanácsházán. Egy országos kísérlet részeként ezeknél a tanácsoknál gya­korlatilag valamennyi olyan előadó, aki lakossági témák­kal foglalkozik, az ügyfél­szolgálati . irodába költözött. Ezek az ügyfélszolgálati iro­dák leginkább egv OTP-fi- ókhoz hasonlítanak: az egyes ablakokon fel vannak sorol­va az ott intézhető ügyek, s az állampolgár percek alatt dodgavégezetten távozhat Nemcsak kulturáltabb lett hanem jelentősen egyszerű­södött gyorsult is az ügyin­tézés. A különféle beadva- - nyolcat nem kell az egyik osztályról a másaikra küldöz- gietná, az ügyintézők rögtön helyben megbeszélhetik a tenni vallókat. Korábban az államigazga­tási ügyek intézésének ha- tárideie egységesen 30 naio volt. Ez azt ielenitefte hogy nemegyszer az egy-két naro alatt elintézhető aktákat a kérelem beadásától számított 28—29. napon vették elő az ügyintézők, s az állampol­gárnak addig várnia kellett a szükséges engedélyre, iga­zolásra. Ma mér ebben a tekintet­ben is alapvetően megválto­zott a helyzet. Az új áí- lamigazgátásd eljárási tör­vény nyomán a tanácsoknál országszerte differenciált ügyintézési határidőket ve­zettek be. Azonnal kiadják például az adóigazolásokat, záradékolják az ingatlan­szerzéshez szükséges nyilat­kozatot. kiállítják az - anya­könyvi okiratot az egy­szerűbb, helyszíni szemlét nem igénylő hatásági bizo­nyítványt. Vannak ügyek, amelyeket három, nvolc. il­letve tizenöt napon belül in­téznek el. A tanácsok az ad­minisztráció egyszerűsítésével fokozatosan bővítik a gyorsí­tott ügyintézés körét. Mert rá­jöttek hogy nemcsak az állam­polgároknak tesznek jó szol­gálatot ezzel hanem a sa­ját munkájukat is megkönv- nyítik. Kevesebb így a rés- tarnoia. a befejezetlen akta. több idő és erő marad a va­lóban bonyolult ügyek in­tézésére. Az Államigazgatási Szer­vezési Intézet és a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala hamarosan országosan átfo­góan értékeli az említett ügyfélsizolgáiati kísérlet ta­nulságait, a többi tanács számára is hozzáférhetővé teszi a pozitív és a negatív tapasztalatokat egyaránt. Mert természetesen az ügy­félszolgálat fejlesztése nem diadalmenet egy sor gond­dal is együttjár. Hiába igyekszik például a ható­ság a lehető legegyszerűb­ben és bürokráciameinitesen intézkedni, ha a különféle szabályok, körlevelek olykor még mindig túlságosan megkötik ebben a kezét Másrészt viszont az ás igaz. hogy egy bizonyos határon túl az államigazgatási eílriá- rós egyszerűsítésének is van­nak veszélyei. Hiszen az alapvető adminisztrációs elő­írások éppen az ügyfelek ér­dekeit is védik, megtartásuk tehát valamennyiünk érdeke. z ügyintézés kor­szerűsítése immár hosszú évek óta tartó foLvamat amelyet a követ­kező esztendőkben is foly­tatná kell. Nem lehet általá­nos sémát kidolgozni éhhez, hiszen az államigazgatási munka különösen megköve­teli az élethez, a változó vi- szonyolkhaz történő rugalmas alkalmazkodást. Arról nem is beszélve, hogy teljesen más a helyzet egy nagyvá­ré- vagy mondjuk egy ki»- község tanácsánál. Csak egy bizonyos. A jö­vőben is úgy ke® formálni — ha szükséges, tovább re­formálni —az államigazga­tást hogy az emibenek érez­zék: a tanács nem aktegvár- tó és tologató hivatal, ha­nem értük van, értük dolgo­zik. D. A. A Mechanikai Mű­vek abonyi gyár­egységében mo­dern utcai telefo­nok nullszériájá­nak gyártását kezdték meg a közelmúltban. A két és tízforintos érmével működő készülékeket — amelyek helyi és helyközi hívásra egyaránt alkalma­sak — a Posta Kísérleti Intézete és a Mechanikai Művek mérnökei fejlesztették ki. A képen: a készülé­kek összeszerelése

Next

/
Thumbnails
Contents