Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

1981. AUGUSZTUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tűzoltóverseny képekben FELVÉTELEINK AZ AUGUSZTUS 20-ÁN, 21-ÉN SZOLNOKON MEGRENDEZETT XI. ORSZÁGOS TŰZOLTÓ VERSENY NÉHÁNY IZGALMAS JELEN TÉT ÖRÖKÍTETTÉK MEG. Menteni, mindenekelőtt u embert! Váltóbot helyett tűzoltófecskendő Telitalálat! Fotó: Hargitai Lajos Tűzoltóéknál teljes az egyen­jogúság A tanácsi és Intézményi gazdálkodásban Meglett az ellenőrzések A tanácsok — intézmé­nyeik útján — a központilag megfogalmazott társadalom- és gazdaságpolitikai célkitű­zések konkrét helyi megva­lósítói. A lakosság a költ­ségvetési szervezetek tevé­kenységét, jó vagy rossz munkáját közvetlenül érzé­keli. Az ellenőrző munká­hoz alapvető követelmény annak vizsgálata, hogy a fel­használt szellemi és anyagi javak hogyan szolgálják a társadalom fejlődését, a la­kosság igényeinek kielégíté­sét. A tanácsok elmúlt idősza­ki ellenőrző munkájának fő feladata volt, hogy elősegít­se a középtávú terv célki­tűzéseinek minél eredmé­nyesebb megvalósítását, a következő tervidőszakra való zavartalan átmenet biztosí­tását. Ezért az ellenőrzések során kiemelten vizsgálták a takarékos gazdálkodást, az igények szigorúbb rangsoro­lását, az alapellátást szolgá­ló kommunális, egészségügyi, szociális, oktatási, nevelési feladatok ellátási színvona­lának alakulását. Fontos volt az állami fegyelem, a pénz­ügyi és számviteli rend, az államigazgatási munka kor­szerűsítésének vizsgálata is. A szigorúbb népgazdasági követelmények miatt a taná­csoknak a társadalmi közki­adások növekedési ütemét mérsékelniük kell. Ezért leg­főbb feladat a tervezőmunka színvonalának növelése, a feladatok körültekintőbb rangsorolása volt. A szigo­rúbb feltételek között átgon­doltabb lett a gazdálkodás és a gazdálkodást szervező munka. A tanácsi feladatok meg­oldására a költségvetésben fenntartási kiadásokra ta­valy megyénkben mintegy 2,6 milliárd forint, míg a fejlesztési célkitűzések meg­valósítására 1,1 milliárd fo­rint állt rendelkezésre. A működési feltételeket csak­nem 5 milliárd forint érté­kű állóeszköz-állomány biz­tosította. A tanácsi költség- vetési intézményeknél vég­zett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy az egész­ségügyi, az oktatási, a kultu­rális, a kommunális szerve­zetek általában kiegyensú­lyozott pénzügyi feltételek között tevékenykedtek. A működésihez szükséges alap­vető felszerelések, berende­zések és egyéb eszközök fo­lyamatosan rendelkezésre álltak, bár területek és in­tézmények között jelentős, esetenként indokolatlan kü­lönbségek is voltak^ és van­nak. Egyes területeken az el­látásban jelentkező különb­ségeket a belső tartalékok haszna feltárásával és szervezési in­tézkedésekkel mérsékelték. Az ellenőrző szervek gon­dot fordítottak a gazdálko­dásra vonatkozó jogszabá­lyok, előírások betartásának, a belső rend és fegyelem, a társadalmi tulajdon Védel­mének vizsgálatára is. Tavaly — megyénkben — 211 gaz­dálkodó egységnél tartottak költségvetési ellenőrzést. A szabálytalanságok száma az előző évekhez viszonyítva mérséklődött, nagy hordere­jű szabálytalanságok nem voltak. Az ellenőrzések azonban nagyságrendjüktől függetlenül minden feltárt szabálytalanság ellen követ­kezetesen felléptek. Jelentő­sebb hiányosságokat tártak fel, amikor a leltározásokat, selejtezéseket, az eszközök nyilvántartását ellenőrizték. Szabálytalan pénzkezelés, pénztárihiány miatt néhány esetben bűnvádi feljelentést tettek. Az ellenőrzések során 57 személy felelősségét álla­pították meg (1979-ben 73 volt.) A hibák előidézője legtöbbször az ismétlődő hi­ányosság, valamint a gazdál­kodást végző gyakorlatlan­sága, a szakmai felkészült­ség hiányossága volt. Az elmúlt években a költ­ségvetési intézmények in­tézkedéseket tettek az egy-, séges elvek alapján működő belső ellenőrzési rendszer ki­építésére. A vizsgálatok ta­pasztalatai szerint a belső­ellenőrzési tevékenység je­lentősen javult. Ennék elle­nére még ma is gond, hogy a vezetők egy része nem tulajdonít kellő jelentőséget a belső ellenőrzésnek, pedig alapvetően ennek segítségé­vel lehet megelőzni a sza­bálytalanságokat, a vissza­éléseket. A belső ellenőrzés feladata a hibák előzetes jelzése, súlyuk csökkentése. Ehhez nem elegendő munka­köri kötelezettségből adódóan ellenőrizni, hanem a megol­dandó feladatok eredmé­nyességéért egyéni és közös­ségi felelősségtudatra és felelősségvállalásra van szükség. Az utóbbi években fel­gyorsult a költségvetési in­tézmények gazdálkodási rendszerének korszerűsítési folyamata. Több helyi tanács gazdasági, műszaki ellátó és szolgáltató szervezetet hozott létre, s ez jól segítette a szellemi és anyagi erők össz­pontosítását, a pénzügyi, ügyviteli munka koncentrá­lását. Az egy szervezetben meg­valósuló közös raktározás, közös anyagbeszerzés, taka­rítás, karbantartási és fel­újítási tevékenység területén az ellenőrzések jó tapaszta­latokról adtak számot. Ese­tenként azonban az átállás vontatottan és akadozva ha­ladt. A személyi kérdések rendezésének, a kapcsolati rendszer szabályozásának elhúzódása a szakmai mun­kától vonta el a figyelmet. Sokoldalú elemző, ellenőrző munka előzte meg a gyer­mekélelmezés átszervezését. Az ellenőrzések feladata, hogy feltárják az újszerű megoldásokat és a szervezé­si intézkedéseket akadályozó körülményeket A költségvetési intézmé­nyek ésszerűbb működését elősegítheti az intézmények több célú kihasználása is. A megye számos településén a művelődési házakat tornate­remként, valamint iskolai napközis csoportok elhelye­zésére is használják. A ta­nácsi vezetők célja az anya­gi erőforrások legcélszerűbb felhasználása, a racionáli­sabb megoldási lehetőségek kutatása. Az ellenőrző mun­kának különösen figyelnie kell e tevékenységek kriti­kus megítélésére. Ezeknek a követelményeknek azon­ban nem minden ellenőrzést végző dolgozó felel meg, ezért kiemelt feladat, hogy felkészítsék őket a maga­sabb követelményekre. A megyei tanács és a he­lyi tanácsok végrehajtó bi­zottságai megtárgyalták és értékelték a működési terü­letükön végzett ellenőrző munkát. A tapasztalatok és a központi, megyei intézke­dések, útmutatók, irányelvek figyelembevételével megha­tározták a következő időszak feladatait. Jelentős szerepet kapott az ellenőrzések meg­előző, segítő szerepe és visz- szatartó hatása. A külső el­lenőrző munkában nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a rendfenntartó jellegű elle­nőrzéseknek. A belsőellenőr­zések tartalmi színvonalának fejlődnie kell. Az állami ellenőrzés to­vábbfejlesztésére hozott köz­ponti intézkedésekben fog­laltaknak a mindennapi munka szerves részévé kell válniuk. Ezért a tanácsi szervek célja, hogy a gaz­dálkodást szabályozó rendel­kezéseket gyorsan megis­mertessék. a jó kezdeménye­zéseket elterjesszék és fokoz­zák a gazdasági propaganda- munkát. Kovács Zoltán Megyei Tanács VB pénzügyi osztály ellenőrzési csoportjának vezetője Újszerű technológiával Híd épül a Zagyván Ki tudja, hagy a pillérek építését hányszor zavarta mee a Zagyva áradása. Most már hiába erőlködik a folyó, látványos szakaszához érkezett a szolnoki közmű és gyaloghíd építése. A gáton ott sorakoznak a KGIV tápiószelei gyára ál­tal legyártott hídelemek. A Közlekedési és Metró Építő Vállalat szolnoki főépítésve­zetőségének szakemberei pe­dig a hídrészek összeilleszté­sén, illetve a folyón való áthú­zásán munkálkodnak. Az el­képzelések szerint október közepére lesz kész a hídszer­kezet. Ez még nem jelenti a befejezést, hiszen a gyalog­járda. a korlátok és a vilá­gítótestek felszerelése azután következik. Ugyanígy a há­rom közművezeték behúzása a hídszerkezet közepébe. Pillanatnyilag a 12—16 tonnás hídelemek összehe­gesztése okoz gondot. Az egyiket például tíz perc alatt áttették a szerelőállványról a behúzó állványra — a két hídelem hegesztés előtt való összeillesztése viszont hosz- szú órákat vett igénybe. A közmű' és gyaloghíd téchnológiája újszerű.. Szol­nokon ilyet még nem al­kalmaztak. Egy kis helyen szerelik a hídelemeket, maid a készülő hidat foko­zatosan áthúzzák a Tabán­ból a másik partra. Az át­húzáshoz mindössze egv csörlő, sok kötél és két em­ber kell. A pontos munka iránt igen nagy a követei­mé--'. A 140 méterre lévő túlsó parton kitűzött pont­tól mindössze két centire le­het eltérni az építőknek. A vasszerkezeti munkák­ká’ párhuzamosan folyik a két hídfeljáró tervezése. Azok helyén most még fák és építmények vannak. A gerendán, fecskendőbe „kapaszkodva” Létrával a harmadik eme létig

Next

/
Thumbnails
Contents