Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1981. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Munkásszokások „Vasfa” a gyár udvarán Noha Tiszafüred legjelen­tősebb ipari üzemei — az MHD és az Alumíniumárugyár — alig több mint eev évti­zedes múlttal rendelkeznek, dolgozóik száma máris meg­közelíti a másfél ezret. Fia­talok a tágas, világos mű­helycsarnokok. fiatalok a dolgozók is. Ki a háztartás­ból. ki a kana mellől, ki ao- ró műhelyből érkezett kö­zülük. és vált. válik fokoza­tosan nagyüzemi munkássá. Nemcsak az életszemléletük, a Dolitikai meggyőződésük, a gondolkodásuk fejlődik. de — ió dolog leírni — a két gvár máris bizonyos mun- káshaevománvok. helvi va­sas szokások hordozója. Az MHD-ban ilven az ud­varra felállított vasfa. amelyre az itt végzett tanu­lók neve. szakmáia. a tanul­mányi idő befeiezésének dá­tuma kerül. Már több száz név díszíti a fatörzset. Az érzelmi kötődést az is bizo­nyítja. hogy a szentemben avatásokra, a névtáblák el­helyezésére azok is elmen­nek. akik itt végeztek ugyan, de különböző okok miatt máshol vállaltak munkát. Szintén szén hagyomány a május elsejei sátor­verés is a Kistisza part­ján Lassan ebben a gyár­ban az is hagyománnyá vá­lik hogy a május elsejét megelőző utolsó munkana- Don délben leáll az üzem. Ilyenkor bemehetnek a hozzá­tartozók. a testvérek, a gye­rekek. megismerni, hogyan dolgoznak, mit csinálnak a ^darusok”. megnézni, mivel gyarapodott. széDÜlt egv év alatt az üzem. Hagyomá­nyodról lévén szó. beszelni lehet még az évente kétszer rendezett kommunista mű­szakokról. elvégre ezeken ma már részt vesz a gvár dolgozóinak háromnegyede. Egy-egv alkalommal a be­vétel eléri a 70 ezer forin­tot. és az összeg hetven szá­zaléka a tiszafüredi, a töb­bi pedig váltakozva valame­lyik környékbeli aoró _ tele­pülés gyermekintézményei­nek építési, fejlesztési szám­láit gazdagítja. Az Alumíniumárugyár helyi gváregvségében ma már ha­gyomány. hogy minden nagy­községi rendezvényen óriási saját sátor várja az ..alus” munkásokat a Kistisza part­ján. És odakinn bármilyen az idő — benn a sátorban, családi körben lehet beszél­getni. szórakozni. Egvre közkedveltebbek a hétvégi gyári autóbusztúrák, ame­lyeken egv-egv szocialista brigád tagjai és a hozzátar­tozók ismerkednek hazánk tájaival. Mivel az ott dol­gozóknak több mint a fele nő. nagyon kedvesek és szé­pek évről évre a nőnapi ren- d'--vények. Ezek a felsorolt, ma is változó, alakuló közös prog­ramok. szokások is mutat­ják: a tiszafüredi üzemek dolgozói egvre összeforrot- t»v>b kollektívákká, szocia­lista közösségekké érlelőd­nek. Olyanokká, amelyeket már nemcsak a műhelyben végzett munka, de temérdek közös szabadidős program is összetart. alakít. formál. Akár vállalati ünnepségről, kommunista műszakról, akár hét végi kirándulásról vagv szocialista brigádversenyről van szó. (d. sz. m.) Segítettek a kalapgyáriak A Kalapgyár jászfénysza- rui üzemének dolgozói, több­szörösen bizonyították segí­tő szándékukat a rokkanták éve alkalmából. Egyik mun­katársuk mozgássérült hat­éves gyermekének megfelelő babakocsit készítettek, több mint tízezer forintot befizet­tek a Rokkantak támogatá­sa elnevezésű megyei szám­lára, és csaknem ugyanen­nyiből vásároltak a közsé­gükben élő két mozgássé­rültnek használati cikkeket. Ha kitör a kút MentOk munkában Napjaink vezetője zik a vezető beosztásúak ki­Most fegyverszünet van az elemekkel, de soha nem tud­ják. mikor kell kockáztat­ni életüket, hiszen < amióta megkezdődött a kőolajkuta­tás. azóta mindig számítani kell kf’tkitörésekre. A itientési munkálatokat az algyői 168-as kút emléke­zetes kitöréséig elsősorban azok végezték, akik addig is ott dolgoztak. Erőfeszítéseik azonban kellő gyakorlat és megfelelő felszerelés hiányá­ban csak hosszadalmas idő után vezettek eredményre. Márpedig a szénhidrogén- kutak égésekor naponta mil­liók mennek veszendőbe. Ezért hívták életre az Or­szágos Kitöréselhárítási Mentő Szervezetet, melynek egy mentőcsapata az Alföl­dön. egy pedig a Dunántú­Kell a biztonságos munka­végzés. hiszen még ígv is be­következhet a katasztrófa Az algyői 168-as kút mentési munkálataiban részt vett egyik külföldi brigádnak például már egyik tagja sem él. Kivételes szerencse a nagymérvű elővigvázat mel­lett. hogy a kútkitörések ha­zánkban eddig még nem kö­veteltek emberéletet Egyébként is eredményes a magyar kitöréselhárítási szervezet tevékenysége. Nem véletlen, hogv a mentési munkálatok koordinációjá­val — az NDK. Csehszlová­kia. Bulgária és Magyaror­szág között — az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt bízták meg. A kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés ér­telmében magvar szakembe­rek 1976-ban Csehszlovákiá­ban pár óra alatt elfojtottak egy égő gázkutat. 1978-ban Bulgáriába hívták őket ha­sonló feladatra. Ugyanabban az évben egy romániai kút- kitörés elfojtásában három magyar tanácsadó működött közre. Mentési eszközöket is kölcsönzött akkor a magvar mentőszolgálat. Az alföldi brigád hatéko­nyan működött közre a Zsa­A kútkitörés dübörgése mellett eltörpül a repülőgép zúgása. A legfélelmetesebb a szárazgázkitörés hangja. Hiába a füldugó. a fülvédő: minden mentő halláskáro­sult. A velük való összeköt­tetés biztosítására vett rádi­ók is hasznavehetetlennek bizonyultak. Az összekötte­tés karjelekkel történik. A kitörésnek persze nem­csak a hangja, hanem az erőssége is iszonyatos. A zá­rószerkezetek kiválasztása­kor ezért a hazánkban is­mert legerősebb kitörésre Ion áll készenlétben. Az al­földiek parancsnoka Hegyi Ferenc, a Kőolajkutató Vál­lalat fúrási főmérnöke. Évente kétszer kétnapos ok­tatásban és gyakorlati kép­zésben részesítik a mentő­csapatokat. Az év eleién mindkét csapat saját körze­tében gyakorol, az év máso­dik felében pedig hol az Al­földön. hol a Dunántúlon együtt gyarapítják ismere­teiket. Külön gyakorlókutak áll­nak rendelkezésükre, melye­ken olaj- vagy gáztüzeket gyújthatnak és kipróbálhat­ják rajtuk eszközeiket. Fel­szerelésük ugyanis állandóan korszerűsödik. Ma már olyan mentőeszközeik vauinak, ami­lyenekről tíz évvel ezelőtt nem is álmodhattak. na É—2-es kitörés megféke­zésében. Ilyen előzmények után magától érthető, hogy a mentőszolgálat igen sok tagját kitüntették már. Rá is szolgáltak. És elsősorban nem a bátorságukkal hanem nagy hozzáértést követelő szakmai munkájukkal ráter­mettségükkel A brigád tag­jainak kiválasztásánál a bá­torság csak az eg'bk feltétel. Az csak elejét veszi a féle­lem által okozott, belátha­tatlan következményekkel járó cselekedetnek. Vakmerő emberek sem kellenek, hiszen a következ­mény ugyanaz lehet, mint gyávaság esetében. A men­tés irányítói nem véletlenül tartják vissza embereiket az olyan cselekedetektől me­lyek túlságosan veszélyesek. Gondosan megtervezik, hogv mit lehet csinálni és mit nem. A legkörültekintőbb előkészületek mellett sem vehet részt egv-egv munka­fázisban egyetlen emberrel sem több a mentéskor, mint amennyi okvetlenül szüksé- t es. Soha nem lehet bizto­san tudni, mi következhet be. az elkerülhetetlennél nem lehet több az áldozatok száma. számítanak. Legszívesebben a tízcolos, öt tonna súlyú kitörésgátlót alkalmazzák, mert azt nem tudja úgy do­bálni a gáz. vagy az ólai. mint a könnyebben mozgat­hatókat. Anélkül útnak sem indul a mentőbrigád. Különös gondot jelent, ha a kitört kút olajat is termel Naponta sok száz tonna olaj ömlik a környékre, nehezíti a mozgást, és a berobbanás vészéivé is nagyobb. Rágon­dolni is szörnyű, mi lenne akkor, ha az olajtenger láng­ra lobbanna. Algvőn derékig érő olajban mentettek. Gáz- kutaknál száraz a talaj, jók a mozgásviszonyok, könv- nyebb a munka. Olajkút égésénél kétszer kell eloltani a tüzet. Először azért, hogv megállapítsák a sérülés helyét és mértékét. Azt követően a javítási elő­készületek időszakára újra be kell gyújtani a kutat, hogy ne szennyezze a kör­nyéket. A javítás kezdetekor ismét el kell oltani a tüzet. A Kőolajkutató Vállalat minden üzemének öt embert kell a vállalati mentőbrigád­ba delegálni. Az életveszé­lyes munka senkit nem ri­aszt vissza. Sőt ..Isorbanál- lás” van a helyekért. Pedig ezzel a munkával nem lehet meggazdagodni. Az emberek viszont szeretnek különleges dolgokat produkálni, meg­mutatni. hogy mire képesek. A mentőbrigád főleg tech­nikusokból. fúrómesterekből tevődik össze. Egy-egv üzem­ben az öt brigádtag közül háromnak mindig elérhető helyen kell tartózkodnia. Ezért jár a készenléti díj. Kútkitöréskor pedig kitün­tetés. vagy jutalom. Meg a legmagasabb kategóriába so­rolás a most első ízben ki­adandó hűségjutalomban. Főszereplő az ember A műszakilag és az ember­védelmi szempontból indo­kolt beszerzésekre a deviza­keret mindig biztosított a mentőbrigádnak. A kitörés- védelem mindig az első he­lyen áll a fúróberendezések­nél Érthető ez. hiszen bár­mit, bármilyen áron vesz­nek. sokkal olcsóbb, mintha kitöréskor milliók mennek veszendőbe. A végső biztosíték azonban a megelőzésre és a kitörés gyors megfékezésére mégis csak az ember. Olyanok, mint Újvári Béla csapatve­zető-helyettes. aki az első kitöréstől kezdve részt vesz a mentésben, a szegedi Csiz- meg István, a szolnoki Som­lai Nándor, az orosházi Sütő János. A fúrási főmérnök azt mondja róluk: „Ezekkel bár­mit elvállalnék.” Eddig általában tíz éven­ként voltak nagy kútkitöré­sek. Közben meg az egy na­pig. vagy a mentőcsapat jó­voltából addig se tartók. Azt mondják a mentők, hogy nincs annál jobb érzés, mint amikor a kút elfojtá­sakor hirtelen megszűnik a süvítő hang és beáll a csönd... Simon Bél*-------------------- vagy másfél Lehet már évtizede, hogy--------------------az országot j árva nagy vitám volt egyik megyében a fogyasztási szö­vetkezet elnökével, arról: Mi egy ÁFÉSZ boltvezető leg­fontosabb tulajdonsága, ké­pessége? Partnerem így ér­velt: a leglényegesebb a po­litikai érzék és megbízható­ság. Hiszen ha a különféle hiánycikkek miatt a vásár­lók reklamálnak, meg kell tudnia magyarázni, mi miért nincs. Az érvelés — önmagában — logikusnak tetszett, mégis annak a vélekedésemnek adtam kifejezést, hogy jobb lenne a szakmai hozzáértést részesíteni előnyben, s ez esetben netán kevesebb len­ne a hiány, több az elégedett vevő, vagyis a boltvezetők in­kább kereskednének, sem­mint magyarázkodnának. Nos, kétségtelen, az 50-es évek végén, a ’60-as évtized elején még a politikai kész­ség volt a legfontosabb tu­lajdonság a vezetők megíté­lésében. Később mindinkább előtérbe került a szakmái hozzáértés is. Majd a ’70-es években nélkülözhetetlenné vált mindaz, amit korszerű vezetői ismereteknek neve­zünk. Ami nem jelenti azt, hogy az előbbi kettőre már nincs szükség. Inkább úgy mondanám: a politikai elkö­telezettség és a szakmai biz­tonság olyan magától értető­dő alapkövetelmény, mint a diáknak az írás-olvasás, vagy az egyszeregy elsajátítása. A sokat emlegetett vezetői hármas követelmény közül az első kettő az alap, ami nélkül szóba se jöhet egy vezető rátermettsége, s a harmadik milyensége dönti el, hogy különféle felada­tokra alkalmas-e az illető. Napjainkban ugyanis már korántsem elég az, hogy pél­dául megfontolt, széles látó­körű, az emberi kapcsolato­kat teremteni képes, megfe­lelő mérlegelés után hatá­rozott döntésre kész legyen egy vezető. Az irányító posz­tokon olyan személyiségekre van szükség, akik gyorsan felismerik a problémát, al­kalmazkodni képesek a kö­rülmények hirtelen változá­saihoz, s nem fogynak ki az ötletekből, a legváratlanabb helyzetben is támadnak si­kerre vivő elgondolásaik, di­vatos szóval: kreatív elmék. Külföldi kísérletek bizo­nyították, hogy egy-egy vál­lalat — gazdasági egység — eredményességét nemcsak az alkalmazott műszaki megol­dások (termelési, szállítási, csomagolási, stb. technoló­gia), a piackutatás és a fej­lesztés összehangolása, a dolgozók szakképzettség sze­rinti összetétele; a gazdál­kodási módszerek milyen­sége jellemzi, hanem leg­alább 40—60 százalékban a vezetők kvalitása, rátermett­sége. Ma, amikor szűkében vagyunk a pénzügyi lehető­ségeknek, korlátozottak be­ruházási eszközeink, takaré­koskodnunk kell anyaggal, energiával, s ráadásul kvali­fikált munkaerőben sem dúskálunk, egyre sürgetőbb a személyzeti és kádermunka tartalékainak kiaknázása. Kétségtelenül megnőtt a személyzeti munka, a veze­tőképzés becsülete, rangja. Nem véletlen, hogy ma már nagyvállalatainknál többnyi­re a személyzeti és szociális igazgató hatáskörébe tarto­Már 85 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az idén a mezőtúri Áfész dolgozói. A legkiemelkedőbb teljesítményt a Munkácsy Mihály Szocialista Brigád nyújtotta. 22 és fél ezer fo­rint értékben. A szövetkezet kollektívái mindig aktív részesei a tár­sadalmi megmozdulásoknak, azonnal jelentkeznek a hívó választása és felkészítés^. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala háromévenként to­vábbképzést szervez a taná­csi apparátus vezető beosztá­sú dolgozónak. Az iparban közismert és nem jelentékte­len hagyománya van az Or­szágos Vezetőképző Központ különféle tanfolyamainak, rendezvényeinek. Több nagy- vállalatnál — házon belül — úgynevezett vezetői készséget fejlesztő foglalkozások láto­gatására kötelezik vezető be­osztású munkatársaikat. Eze­ken a munkahelyi élet kö­rülményeit utánzó', de való­jában mesterségesen felépí­tett szituációkkal, esettanul­mányok megoldásával és egymás viselkedésének, ma­gatartásának sokoldalú, őszinte elemzésével igyekez­nek lefaragni a résztvevők negatív tulajdonságait, kifej­leszteni a hasznos ember és vezetői képességeket. A MÉM Mérnök- és Veze­tőképző Intézet a korábbi komplex vezetőképzés he­lyett szakmai céltanfolyamo­kat indított. Az idén az ener­giatakarékos növénytermesz­tési és a talajerőgazdálkodás ezeknek a sajátos mezőgaz­dasági témákra orientált tan­folyamoknak a két változa­ta, a következő oktatási évadban rrMr 15 félét tervez­nek. Egyszóval az állami, a gazdasági, a társadalmi élet legkülönbözőbb területein sokféle kezdeményezés ta­pasztalható, amelyek más­más módszerekkel ugyan, de egy célt szolgálnak: a mai fokozott követelmények kö­zepette helytálló vezetői tí­pus felkészítését. A vezetőképzés — bármi­lyen fokon — nálunk ma még nem jár diplomával Talán azért is okoz gondot sok esetben, hogy olyan em­bert bíznak meg egy-egy in­tézmény, hivatal, vállalatve­zetésével, aki a saját szak­májában kiváló, esetleg ma­gas tudományos fokozat tu­lajdonosa, de vezetői judici­um, kedv és alkalmasság hí­ján lobb lett volna, ha hagy­ják kutatói, konstruktőri munkát végezni, mert mint vezető előbb-utóbb lehetet­lenné válik, megbukik. Nem általános még az a gyakorlat sem, hogy a gazdálkodó egy­ségek átfogó káderfejlesztési terv szerint gondoskodná­nak a folyamatos vezetői utánpótlásról. Valljuk be, sok vezető még a nyugdíjkorhatár küszöbén sem adja át feladatait an­nak, aki nyomába lép. (Nem beszélve arról az ismert je­lenségről, amikor némely igazgatónak, osztályvezető­nek egyéb gondja sincs, csak az. nehogy nála magasabb képzettségű, tájékozottabb, rátermettebb legyen valame­lyik közvetlen munkatársa, mert ez „veszélyezteti” saját pozícióját)--------------------- iránti köve­A vezetés telmények­-----------------— kel tehát ú gy általában tisztában va­gyunk, a vezetői munkának — a fokozott önállóság, a változó gazdasági körülmé­nyek, a társadalmi és üze­mi demokrácia érvényesülé­séből fakadó — növekvő je­lentőségével mindenki egyet­ért. A személyzeti munka mindennapi gyakorlatában azonban jócskán vannak még tennivalók. szóra. Többek között a 4. számú Általános Iskolát pat­ronálják. ahol tantermeket festettek, most takarítanak éDDen. de hasonló feladato­kat vállaltak a város boltjai­ban és az üzletek környeze­tének csinosításában is szor­goskodtak. Kezük nyomán szépült meg Bánhorvátiban az üdülési idény kezdetére a város úttörőtábora is. Segítségnyújtás külföldön Pokoli hangerővel V. J. Az önzetlenség szép példája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents