Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-20 / 195. szám
1981. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Minisztertanács Eredményesek az energiatakarékossági intézkedések I// létesítmények Karcagon üzletsort, Kisújszálláson éttermet adtak át A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnap ül$st tartott. Az érdekképviseleti szervek bevonásával megtárgyalta a Lakosság ellátásában és a gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésében hasznos kiegészítő szerepet betöltő kisüzemi és szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével összefüggő javaslatokat Elfogadta a kisüzemi termelés keretében újonnan létrehozható szervezeti formák működési feltételeiről, ezek íövedelmének és adózásának szabályozásáról, valamint a vállalatok egyes — kisüzemi vagy szolgáltató jellegű — részlegeinek szerződéses rendszerben történő üzemeltetéséről szóló előterjesztéseket. Módosította a magángépiárművek személv- és áruszállításira való felhasználásának szabályait. Az intézkedések 1982. január 1-én lépnek hatályba. A jogszabályok többségét szeptember végéig teszik közzé. A kormány megtárgyalta a gazdasági bizottság összefoglalóját a műszaki előírások és szabályzatok korszerűsítésére és a hatósági eljárások egyszerűsítésére hozott intézkedések eddigi tapasztalatairól. Megállapította. hogy a munka eredményesen halad. Csökkent a hatósági előírások száma, a műszaki vizsgálatra kötelezett termékek köre. Az országos és ágazati szabványok felülvizsgálata nyomán jelentősen mérsékelték a kötelező szabványok számát. A kormány jóváhagyta a gazdasági bizottság állásfoglalását e munka folytatásáról és kiszélesítéséről. A Minisztertanács meghallgatta a gazdasági bizottA karcagi új üzletsor Az előző évekhez hasonlóan az idén is több új létesítmény készült el a megyében. amelyeket a hagyományoknak megfelelően az alkotmánynapi ünnepségek keretében adtak át tegnap az építők. A karcagi Kossuth téren délelőtt 10 órakor kezdődött az új üzletsort átadó ünnepség, amelyen Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke tartott megemlékezést. Ezután az ünnepség résztvevői megtekintették az új létesítményt, s a "karcagiak mindjárt „próbavásárlást” is tartottak az Óra- és Ékszerboltban, az áfész iparcikk áruházában. Az üzletsor mellett a közel 200 négyzetméterrel bővített ABC-áruház a munkák elkészülte után tágas, áttekinthető eladótérrel, külön zöldség-gyümölcs értékesítőhely- lyel, elkülönített üvegvisz- szaváltó-hellyel, nagyobb tejhűtővel és a korábbi 4 helyett 5 pénztárgéppel máris a vásárlók rendelkezésére állt Az Óra- és Ékszerbolt és iparcikk áruház fölött három szinten harminc új lakás épült az „Üttörő-Vasas” Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet. illetve a MÉSZÖV szervezésében. A boldog tulajdonosok néhány nappal ezelőtt költöztek otthonukba. Az új üzletek tegnap 11 —19 óráig tartottak nyitva és fogadták az első vásárlókat. A továbbiakban az iparcikk áruház naponta 9—18 óráig, szombaton 9—13 óráig áll majd a vásárlók rendelkezé- ' sére. Jászapátin 9 órakor szerény ünnepség keretében nyílt meg az Egyesült Jászsági Áfész új vendéglátó egysége. A 700 négyzetméter alapterületű egységben 600 adagos étterem és presszó, fölöttük az áfész irodája kapott helyet. Hagyományos és korszerű építési mód ötvözetéből született meg Kisújszálláson a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat tegnap átadott új étterme, méghozzá rekordidő alatt. Május 5-én kezdték meg az építkezést, és mert az eredeti kivitelező az alapozást is csak októberre vállalta, nagymérvű társadalmi munka szervezésével és kisiparosok bevonásával gyorsították a munkát. A vendéglátó vállalat hálózatából, területi igazgatóságaitól és központjából 15—20 dolgozó rendszeresen végzett fizikai munkát az építkezésnél, és valamennyi szabad szombaton kommunista műszakot tartottak. A terület- rendezéssel — az épület előtti parkoló, és járdák építésével — együtt a társadalmi munka értéke meghaladja az egymillió forintot. Kétezer adagos konyhájával, önki- szolgáló éttermével, reprezentatív 'különtermével, eszpresszójával Kisújszállás, a megye egyik legszínvonalasabb vendéglátó üzletét kapta. Jászkiséren tegnap délután 5 órakor adták át a község helytörténeti kiállítótermét, amely Csete Balázs nevét viseli. Első kiállításán a névadó által gyűjtött tárgyak, valamint régi mesterségek emlékei láthatók. Munkás-paraszt találkozók Volánosok a rákóczifalvi téeszben Tószegi tsz-tagok a Vegyiművekben Az alkotmány ünnepe alkalmából megyénk több településén tartottak tegnap, tartanak ma, vagy a közeli napokban munkás-paraszt találkozókat. Tegnap délelőtt tíz órakor a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ben a Volán 7-es számú Vállalat képviselőit látták vendégül. A rövid megemlékezés után a volánosok tájékozódtak a tsz életéről. Meglátogatták a tehenészeti telepet, az új takarmánykeverő üzemet, a hagymafeldolgozó és tároló üzemet, a szajoli baromfitelepet és a növényházat. Ezután a termelőszövetkezet és a vállalat vezetői a két üzem közötti gazdasági és társadalmi együttműködési megállapodást írtak alá. Este hét órától Cibakházán a művelődési házban volt munkás-paraszt-értelmiségi találkozó, amelyen a helyi Vörös Csillag Tsz tagjai, a gépállomás dolgozói, pedagógusok és agrárszakemberek vettek részt. A találkozón adták át a Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottsága által adományozott kiváló és érdemes társadalmi munkás jelvényeket. Ma délelőtt tíz órától a túrkevei szövetkezetek és ipari üzemek dolgozói találkoznak a városi strandfürdőben. A találkozó közönségét a debreceni néptánc- együttes szórakoztatja, este medencebál lesz. Augusztus 24-én, a tószegi Petőfi Tsz tagjai, a Ti- szamenti Vegyiművek dolgozói, valamint a Killián György Repülő Műszaki Főiskola tisztjei, tanárai és hallgatói találkoznak. A. találkozó a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán kezdődik, ahol a résztvevők megtekintik a főiskola múzeumát, oktatási egységeit, testnevelési objektumát, szerelőcsarnokát és repülőgépmúzeumát. Innen a Petőfi Tsz földjeire, határszemlére indulnak, majd délután a Tiszamenti Vegyiművekben tájékozódnak a nagyüzem életéről, valamint üzemlátogatáson vesznek részt. Agrártermelésünk és a világpiac Az élelmiszer világpiacon új tendenciák figyelhetők meg. Ahol megfelelő fizető- eszköz áll rendelkezésre, óriási konkurrenciaharc alakult ki az exportőrök között. Ahol viszont tömeges az élelmiszerhiány. ott nincs elegendő fizetőeszköz a szükséges termékek megvásárlására. A világban kialakult globális élelmiszerhiány ellenére az agrártermék exportőrök fokozódó és éles konkur- renciával. nagyobb kockázattal találkoznak. Az egyre élesedő versenyben csak fegyelmezett munkával, termékeink minőségének javításával. szállításaink ütemes megszervezésével, jó partneri hitelünk megtartásával biztosíthatjuk megszerzett pozícióinkat. Hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara az elmúlt ötéves időszakban törés nélkül fejlődött. Elismerésre méltó eredmények születtek a gabonafélék. az olajosnövények a takarmányok termelésében. Az állattenyésztés eredményei között kiemelésre érdemes a tejtermelés. a magas szinten stabilizálódott sertésállomány, és a jelentősen bővülő baromfitermelés. Erőfeszítéseink ellenére a zöldség- és gyümölcstermelés fejlődése azonban elmaradt a célkitűzéseinkben meghatározott ütemtől. Korszerű Üzemek A termelés emelkedésével összhangban nőtt az élelmiszeripari feldolgozó kapacitás. ezen belül a külpiac igényeit is kielégítő üzemek részaránya. Korszerű üzemek létesültek a húsiparban, a baromfifeldolgozásban, hűtő- és növényolajiparban. Konzervgyáraink. édesiparunk, sütödéink egy része azonban rekonstrukcióra szorul. Az egy főre számított gabona- és hústermelésben a világ élvonalába kerültünk. A legfontosabb mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékekből a lakosság igényeit kielégítő ellátást tudunk biztosítani. Ugyanakkor termelésünk egynegyedét exportáljuk. Élelmiszertermelésünk nemzetközi mércével mérve is jelentős fejlődése hozzájárult. hogy a haziai fogyasztói igények magasabb szinten történő kielégítése mellett, kivitelünk értéke az elmúlt öt évben 25 százalékkal, ezen belül a nem rubel elszámolású export árbevétele 31 százalékkal nőtt. Az ágazat által importált cikkek menv- nyisége ugyanazon időszak alatt több mint 50 százalékkal javult Az agrár-szektor a népgazdaság devizaszerző ágazatai között jelentős szerepet játszik. hiszen az ország külkereskedelméből származó devizabevételeink közel egynegyedét. konvertibilis deviza- bevételeink egy harmadát adja. A megtermelt termékek értékesítésében a kivitel szerepe megnőtt. A termelés növekményének egyre nagyobb hányada határainkon kívül talál gazdára. Az exportból származó bevételek nagysága és az export gazdaságossága jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági élelmiszeripari és faipari vállalatok, szövetkezetek árbevételét és nyereségét. további fejlesztési lehetőségeit. Országhatárainkon túl forgalmazott. több mint ezerféle agrártermékből , a nagy mennyiségben, exportált termékek száma jóval kevesebb. Kivitelünkben döntő részarányt a hús. a baromfi- termékek és a gabonafélék képviselnek. De jelentős értékben exportálunk növényi olajokat, bort. friss és feldolgozott zöldség-gyümölcstermékeket. A valutabevétel növelésének érdekében az utóbbi években nagy figyelmet fordítunk a hagyományos, kisebb volumenű termékekre is (mint a nyúl. galamb, tenyésztői ás. a toll. a vetőmagvak, fűszerpaprika, nádtermékek stb.). A kivitel szerkezetének meghatározásánál döntő az elérhető árbevétel tömege és az export gazdaságossága. Általában helyesnek bizonyult az a törekvés, hogy exportunkban a feldolgozott termékek aránya növekedjék. Ennek ellenére számos esetben előfordul, hogy a feldolgozás költségei az eladási árban nem térülnek meg. tehát a feldolgozott termékek exportja kevésbé gazdaságos. Ezért a gyorsan változó piaci helyzet a konjukturális és spekulatív elemek térnyerése. az eddigiektől eltérő gyors, rugalmas alkalmazkodást kíván a termelőktől és külkereskedőktől annak megítélésében, hogy a termékeket feldolgozott vagy feldolgozatlan állapotban értékesítsék. Termékeinket több mint száz országija szállítjuk. Exportunkban meghatározó hat ország (Szovjetunió. NDK. Csehszlovákia. NSZK. Olaszország). amely a forgalom 80 százalékát adja. Legbiztosabb felvevő piacaink a szocialista országok, ahol exportunk 50 százaléka értékesül. Ezen belül az al- makikivitel mintegy 95 százaléka. a bor- és a konzervexportunk 75 százaléka, a szocialista országokban talál gazdára. E partnereinkkel a kivitel nagyságát és szerkezetét öt évre szóló árucsereforgalmi szerződések alapján határozzuk meg. Fejlett tőkés országokba irányul a kivitel 41 százaléka. a hagyományosan fő partnereink a Közös Piac országai. Ezen a piacon egyre több nehézséggel találkozunk. A Közös Piac kibővülésével. annak öneliátottsági foka növekszik, az agrár- szektor jövedelmének biztosítása és a belső termelés védelme érdekében a protekcionizmus állandóan fokozódik. A Közös Piacon kívüli európai országok agrár-importja lényegesen kisebb. A tengerentúli országokba irányuló kivitel növelését a magas szállítási költségek nehezítik és megfontolandóvá teszik. Világszerte kedvelt termékek Fejlődő országokban exportforgalmunk 9 százalékát realizáljuk. Itt a fizetőképes piacokat éles verseny és viszonylag alacsony árak jellemzik. E piacokon nem a minőségi, hanem a tömegáru a keresett. Megfigyelhető, hogy az élelmiszerkereslet kielégítése érdekében a termelés felfuttatásával ezen országok is nagy erőfeszítéseket tesznek. Ide irányuló kivitelünk egyrészt marha- és juhhúsból, sajtfélékből, baromfiból, zöldség- és gvü- mölcskonzervekbői. másrészt a kapacitásokat növelő termelési rendszerekből, berendezésekből tevődik össze. Termékeink világszerte kedvellek. Ismertek specialitásaink. gyümölcsféléink íze_ Ixxraink zamaita. Kedvező termékeink fogadtatása. Ennek ellenére a világpiacon döntő és meghatározó jelentősége eavetlen cikkünknek sincs, a piacot nem mi alakítjuk. céltudatosain nekünk kell alkalmazkodnunk. Az eddigi eredményekre építve nagy feladatat kapott ágazatunk a VI. ötéves terv időszakára. A kivitel volumenét 1985-ig több mint egy- harmadával. dollár elszámolású exportunk mennyiségét •több mint 40 százalékkal kell növelni úgy. hogy behozatalunk csak minimális mértékben emelkedhet, egyidejűleg külkereskedelmi egyenlegünk pedig 50 százalékkal javul. Célkitűzéseink megvalósítását a vállalati érdekeltség további növelésével biztosítani tudjuk. A feladat teljesíthetőségét segíti, hogy a .termeléshez és feldolgozáshoz szükséges eszközök és feltételek többségé« a népgazdaság tervszerűen biztosítja. Ugyanakkor a nemzetközi munkamegosztásban résztvevő partnereinkről határozottabban megköveteljük. hogy vállalt szállításaikat teljesítsék. Az 1981—1985 közötti időszakban a nem rubel elszámolású export számottevő növelése során elsősorban a búza. a kukorica, a növényi Olajok, a vágóiuh. a sertéshús. a vágott baromfi, valamint a hűtőipari termékek mennyiségét kívánjuk növelni. Rugalmasabb termelési és árpolitika A keményedé külpiaci körülmények természetesen a vállalatoktól rugalmasabb termelési és árpolitikát kívánnak. Versenyképességünket. jelenlétünket a piacon csak akkor biztosíthatjuk, ha az elérhető értékesítési átlagárnál termelési költségeink lassabban, a hozamok gyorsabban növekednek. Agrárexportunkban tudatos törekvésünk. hogy a nagy mennyiségben eladásra szánt termékeink elhelyezésére megbízható partnereket szerezzünk. azokkal közén- és hosszútávú szerződésekét kössünk. A piac igényei alapján termeljünk, ennek érdekében a külkereskedelem integrálja az élelmiszeripart. az élelmiszeripar a mezőgazdasági termelést. Növeljük a kivitel gazdaságosságát. emeljük a minőség, csomagolás, szállítás, egyszóval a versenyképesség színvonalát. javítsuk külkereskedelmi tevékenységünket. Az 1970-es évek végén minőségi változás kezdődött a külkereskedelmi és a termelő vállalatok közös érdekeltségét jobban biztosító kapcsolati formák kialakulásában. többségbe kerültek az árnyeresége illetve a teljes tevékenység eredményének megosztását elősegítő társasági szerződések. 1979 óta folyamatosan alakultak a külkereskedelmi társaságok (bor. hyúl. forrólevegős szá- rítmányok. zöldség-gyümölcs szárítmámvok. hal. vetőmagvak. alma). Célunk ezen társaságok működési körének bővítése, tevékenységük erősítése, továbbfejlesztése. Ennek érdekében többek között javítjuk a termelői és feldolgozói érdekek koordinálását, a minőségi különbségek árban történő elismerését, a közös kockázatvállalás és viselés feltételeit az ár- és piaci munkában. Az export növelése és a valuta árbevétel fokozása érdekében azokon a területeken. ahol a személyi és anyagi-technikai feltételek megteremthetők. folytatjuk az önálló külkereskedelmi jog megadásának előkészítő munkáit Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ság tájékoztatóját az 1981. évi zavartalan energiaellátás biztosítására hozott intézkedések tapasztalatairól. Megállapította. hogy az ésszerűsítési és takarékossági intézkedések eredményesek voltak. ezért a kormány elismerését fejezte ki. A kormány — a tudománypolitikai bizottság jelentése alapján — értékelte a középtávú kutatási tervben szereplő programok megkezdésének első féléves tapasztalatait, és határozatot hozott a munka meggyorsítására. Elfogadta ..A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások” című programnak az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervbe való felvételét. A kutatások irányítására a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel.
