Szolnok Megyei Néplap, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-02 / 180. szám
1981. AUGUSZTUS 23 Húshasznú tehenészeti telepet építenek Jászalsószentgyörgyön A marhahústermelés a megyében is csökken. Ezzel ellentétben a húshasznú szarvasmarha-tartás teltételeinek nagy mértékű javításán munkálkodnak a iászal- sószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben. Arra. hogy miért énnen ennek az ágazatnak a stabilizálása az egyik legfontosabb termelésiéi lesztési orogramiuk. számos, iózan kockázatvállalásról, bölcs előrelátásról tanúskodó érveket sorakoztatnak fef a téeszbeliek. Lépéselőnyt szereznek A közös gazdaságban eddig sem volt mostoha ágazata a szarvasmarhatartásnak a hústermelés. Az előző tervidőszakban — az 1976. évi 1 millió literes tejtermelés meeduplázása. a tehenenként! t~i hozamok 63 százalékos növelése mellett — évente mintegy másfélezer tonna élő marhát is értékesítettek. lesz. az utóhbi esztendőkben már nem szorgalmazták. hogy a vágásra kerülő hízott bikák, a feiési átlagot rontó alacsony hozamú tehenek és a sele.it- üszők közül minél tö.bb ke- rüliön határainkon túli Piacokra. Az eev-egy hízómarháért korábban fizetett exportértékesítési felárért — ami jószerivel kilónként egy forintot is alig hozott a téesznek — nem volt érdemes vállalni a vagonirozással járó többletmunkát, a szállítási többletköltségeket. Az viszont. hogy a felvásárlók ez évtől növelték a felárat, máris a hazai és külpiaci értékesítés arányának az utóbbi javára történő módosítására ösztönözte a gazdaságot: már az idén szeptemberben 48 hízott bikát, azaz mintegy 260 tonna élő marhát szállítanak külföldre. A javuló piaci kereslethez igazodott exportérdekeltség növekedésén túl a marha- hústermelés fejlesztése mellett szól az ÁllatforriImi és Húsipari Tröszt, valamint a MÉM információs központjának prognózisa is_ E szerint a marhahús világpiaci ára a következő években emelkedni fog. ezt figyelembe véve az exportárak is várhatóan legalább ötven százalékkal magasabbak lesznek az 1970-es évek átlagánál. Számolnak, méghozzá előrelátóan kalkulálnak ezzel a jászalspszent- gvörgyi téeszben is. Éppen egy másik hústermelő árazat.. g, brovlerter- melés alakulása volt., a ió példa a szövetkezet szakemberei előtt arra. ho-CV az időközben kedvezőbb vált exportértékesítési lehetőségeket csak azok a gazdaságok tudták kellően kihasználni amelyek a dekon- iunktúra ideién is megfelelő szinten tartották az ágazat termelését. Ezét úgv gondolkoznak a Petőfi Tsz-ben. hogy igyekeznek lépéselőnyt szerezni, amikorra a vágómarha. és marhahúsexportunk kedvezőbb feltételei az ágazati jövedelmezőségben Is realizálódhatnak. Ehhez — még ha ez kockázatos is — meg kell teremteni a gazdaságos húshasznú te-, héntartás. az exportképes vágómarha-hizlalás feltételeit. Az ágazat fejlesztését úi beruházás, egy húshasznú tehenészeti telep megvalósítása is segíti Jászalsószent- gvörgvön. Még az idén elkészül egy 100 férőhelyes istálló. amelyet az év végéig saját tenyésztésből be is telepítenek fajtiszta magvar- tarka tehenekkel. A tervek szerint 1982 második felére elkészül még két hasonló tehénistálló és három, egyenként 150 férőhelyes marhahizlalda. „Pótmamák’' a borjaknak Teljes elkészültével. 1983- tól nemcsak az ott tartott 300 tehén hizlalására alkalmas szaporulatát, azaz mintegy 250 boriát nevelik fel az úi. telepen. A húsmarha- termelésre beállított tehenek — az állattenyésztők ezért nevezték el őket ..dai- katehénnek” — lesznek a ..pótmamái” a téesz tejtermelő tehenészetében születő bikaboriaknak is. Azok számára így nem kell drága pénzen úiabb boriúnevelő- létesítménveket építeni. Az említett 300 tehéntől leválasztott hízómarha-al',p- anyaggal és a kiselejtezett marhákkal együtt évente összesen mintegy 500 vágómarha értékesítését tervezi az ötéves terv második felétől a szövetkezet. Saját kivitelezésben készülő beruházást — .körül tekin. tőén tervezték meg. Az úi létesítményeket a már meglevő sertéstelep közéjében építik fel így a járulékos beruházásoknál, például a víz és a villany bevezetésénél jelentős költségmegtakarításokat-érnek el. Kedvezően befolvásolia maid a húsmarhatartás jövedelmezőségét. hogy nagv tűtermő területek vannak az úi telep közelségében. Az év nagyobb részében a jószágok maguk veszik fel táplálékukat a legelőn ami ugyancsak tetemes megtakarítást ielent a sTálas.takarmány-be takarítás. szállítás, tárolás és etetés költségeinek. veszteségeinek csökkentésével. Ezenkívül a húsntarhák legelőiének öntözésével megoldódik a szövetkezetben a naponta termelődő mintegy 70 tonna sertéstelepi hígtrágya hasznosítása is. A téesz szakembereinek számításai szerint a hígtrágyával öntözött legelőkön mintegy. 15 tonnával tudják növelni a fühozamot. A szálastakarmány i? pénzbe kerül — mondják — de minden tonna fűtöbblette! kiválthatnak a .húsmarháknál hatvan kilogrammnvi azaz csaknem kétezer forjjit értékű abrakot. Melléktermékből tömegtakarmány Jól tudják azt a iászalsó- szentgyörgyi szövetkezeti gazdák is. hogy nem egyik napról a másikra válik kedvezőbbé a vágómarha- és marhahúsexportunk. Addig is. amíg javulnak a külpiaci lehetőségek, ezzel együtt a termelők exportérdekeltsége. igyekeznek minél nyereségesebbé tenni az ágazatot. A marhahústermelés fejlesztéséhez egyelőre nem vásárolnak húsfaita tenyész- anvagot. mert a jelenlegi húsexport-felárak mellett még olcsóbb, ha a saját tenyésztésű magyartarka fajtiszta tehenekkel népesítik be az úi telepet. A termelőszövetkezetben eddig, huszonnyolc hektár, más kultúrák termesztésére egyáltalán vagy gazdaságosan nem alkalmas földterületen telepítettek legelőt. További ötven hektáron van még erre lehetősége a gaz- oaságnak. és a mintegy 4 ezer tonna, korábban leszántott vagy elégetett növény- termesztési hulladékból, leveles répafejből és kukoricaszárból készített silóval is jelentősen csökkenteni tudják maid az egv-egv kiló marhahús előállításához szükséges abrakmennviséget. Mindezeket figyelembe véve a téeszbeliek úgy számítják — a ..házon belüli” gazdaságossági intézkedések, és a közeljövőben kedvezőbbé váló exportlehetőségek révén. — az ágazati jövedelemből négy-öt éven belül .megtérülnek a hosszabb távon kifizetődőnek látszó marhahústermelés fejlesztését Szolgáló beruházásuk költségei. X. F. Kunhegyesen Alakul a községközpont További emeletes épületekkel gyarapodik Kunhegyes központja. Harminc többszintes munkáslakás építése kezdődött el a nagyközségben a Rákóczi úton. Az épületek kivitelezője a Középtiszai Állami Gazdaság és tizenkét lakás átadására már a jövő év második felében sor kerül. Ajándék az elsőnek Tegnap délelőtt rövid házi ünnepség keretében emlékeztek meg Salgótarjánban a Centrum Áruház működé- sének 25. évfordulójáról. Ebből az alkalomból megrendezik a 25 évesek vásárát, s a tegnap Nógrád megyében született első gyermek 5 ezer forintos vásárlási ajándék- utalványt kapott Szabolcsi gyümölcsösládákat készít a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság abádszalóki üzeme. Év végéig még 350 ezer rekeszt gyártanak Az Ózdi Kohászati Üzemekben június 29-tői tervszerűen halad a 3-as kohó közepes javítása. A harmincegy nap alatt sor kerül a kohópáncél részleges cseréjére, a falazat felújítására, kicserélik az adagolóberendezést, s felülvizsgálnak valamennyi szerelvényt. A képén: a javítás mozzanatai Változó idő, változó társadalom Hasonlítgatásain! Utazásaink során sok élményben van részünk: megismerünk új tájakat, városokat, embereket, igyekszünk bepillantani más országok életébe. Érdekelnek bennünket a kirakatok, természetesen az árak is, és gyakran megpróbálunk összehasonlítást tenni. Azonban ma már mindenki tudja, hogy a fogyasztói árak egyedül nem fejezik ki a megélhetési lehetőségek, az életkörülmények különbözőségeit. Európa néhány ‘országának. valamint az USA-nak és Japánnak fontosabb adatait tartalmazza a KSH Magyarország 1981. című kiadványa. Ha ebben tallózunk, a valóságnak jobban megfelelő összehasonlításra nyílik lehetőség. A teljesség igé-. nye nélkül nézzünk néhány jellemző adatot: 1979-ben hazánk lakosságának 42,3 százaléka dolgozott az ipar és az építőipar terültén, míg a mező- és er- dőgazdálkQdásban dolgozók aránya 20,3 százalék volt. A mienkhez közel hasonló a lakosság népgazdasági ágak szerinti megoszlása a Szovjetunióban és Bulgáriában. Az iparban dolgozók aránya a legmagasabb az NDK-ban, ahol 51,1 százalék, ezt követi Csehszlovákia ,48 százalékos arányával, majd az NSZK 43,9 százalékkal. A nyugateurópai tőkésországokban a mező- és erdőgazdaságban dolgozók aránya többnyire a szocialista országokénál lényegesen alacsonyabb. így 1978-ban Angliában 2,5 százalék, Belgiumban 2,9 százalék volt. Az USA-ban ez az arány 3,6 százalék. (Ezek az adatok nem tartalmazzák az élelmiszer feldolgozásban, és forgalmazásban dolgozók arányát.) Ha az országok gazdasági fejlődését egyetlen adattal akarják jellemezni, akkor a nemzeti jövedelem gyarapodását közük. Néhány szocialista ország nemzeti jövedelmének átlagos növekedése 1971—1979. között százalékban a következőképpen alakult: Románia 10,2 százalék; Bugária 7,1 százalék; Jugoszlávia 6 százalék; Magyarország 5,6 százalék; Szovjetunió 5,2 százalék; NDK 4,7 százalék; Csehszlovákia 4,5 százalék. A számokból látszik, hogy itt a középmezőnyben helyezkedünk el, ami mutatja, hogy tovább kell erősíteni a megindult kedvező folyamatot, a termelés hatékonyabbá tételét, a kedvezőbb áron eladható, keresett termékek gyártását és értékesítését. Az egy lakosra jutó villamosenergia termelésben viszont Európában az utolsó helyen állunk. Az NDK közel két és félszeresét, az NSZK közel háromszorosát állítja elő az egy lakosra jutó villamosenergiának. Miután a termelés feltételei adottak, a kapacitások csak hosszabb idő alatt és nagy költséggel bővíthetők, itt nem elsősorban a termelés növelése, hanem az előállított villamosenergia ésszerű, takarékos felhasználása kívánatos. Örömmel tölthet el bennünket mezőgazdaságunk eredménye. A gabonafélék közül az egy lakosra jutó 1132 kilogrammal tehát több mint egy tonnával elsők vagyunk Európában. Hasonló a helyezésünk hústermelésben is. Bennünket Bulgária követ gabonatermesztésben 928 kilogrammal. A nyugateurópai országok közül a gabonafélék termelésére kedvező adottságokkal és termelési hagyománnyal rendelkező Franciaországban 818 kilogramm az egy lakosra jutó gabonafélék termesztése. Gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt fontos mutató a lakásépítés alakulása. Bár a lakásra várók tízezreit kevésbé vigasztalja, mégis érdemes megjegyezni, hogy a szocialista országok közül az első helyen álló NDK mögött hazánk a második az ezer lakosra jutó évi 8,3 lakás építésével. Ugyanez az adat Olaszországban 2,4, Angliában 4,6 lakás évente ezer lakosra számítva. Az itt ismertetett adatokkal nem akartuk bizonygatni, hogy már elérkezett hozzánk a kánaán; de olykor egy s másban tanulságokkal szolgálnak hasonlítgatásáink. Gy. Z. Az élelmiszerek minősége A KERMI vizsgálatok tapasztalatai Hasábburgonya Miskolcról A szokásosnál egy hónappal korábban, tegnap megkezdték a miskolci hűtőházban az előresütött, gyorsfagyasztott hasábburgonya készítését. A miskolci hűtőház 1972. óta látja el az országot ezzel az „előregyártott’ ' ételféleséggel, amelynek népszerűsége évről évre növekedett A múlt évi készletek elfogytak, ezért kellett előbbre hozni a gyártás idejét. A tervek szerint a szezon alatt 6000 tonna elősütött hasábburgonyát állítanak elő. A megvizsgált áruk zöme, elsősorban az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, a vegyiáruk és a nagy értékű műszaki cikkek minősége az év első felében is megfelelt a követelményeknek — ezzel a megállapítással summázta a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a 623 fővárosi és 169 vidéki kereskedelmi egységben forgalmazott termékek minőségi vizsgálatának eredményeit Kedvező, hogy a húskészítmények — a szalámi, a kolbász, a főtt és füstölt-áru stb. — megvizsgált mintáinak csaknem mindegyike megfelelt a szabványnak. Csupán néhány esetben állapítottak meg olyan hibát, amely hatósági intézkedésre is okot adott A megvizsgált sertés tőkehús zöme is megfelelt a szabványban előírtaknak, de még mindig jellemző volt a vágóhídi megmunkálás változó minősége, tehát a különböző zsírtalanítási és tisztítási hiányosság.
