Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-09 / 159. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1981. JÚLIUS 9 IA tudomány világa I Szelek Valószínűleg a széltől föl- föllkapott falevél sugallta a gondolatot — még az ókor elején valamikor — az első vitorlás' hajók elkészítéséhez. A hajóépítés tudománya a XII. századig nem is jutott túl azon, amit a szél sodorta falevél mutat: csak addig lehet a levegőben, amíg a szél irányára merőlegesen áll. mihelyt másfelé fordul, azonnal zuhanni kezd. Az a meglehetősen bonyolult és változó mód, ahogy a szél „szárnyára veszi” a vitorlást, elsősorban a széliránytól és egyéb tényezőktől is függ. A hajtás mechanizmusa csak hátszél esetén egyszerű: ilyenkor az összes vitorlát keresztbe állítják, s a szél maga előtt tolja őket. Ez esetben a hajótest — súrlódása miatt — csak ellenállást, akadályt jelent. A széllel szemben természetesen nem lehet haladni, ilyen esetben nincs más megoldás, csak cikkcakkban araszolhatunk a cél felé. A legtöbb balatoni sporthajon két háromszögletű hosszvitorla látható: az alul rúddal ellátott nagyvitorla, előtte pedig az árboc előmerevítő kötelére szerelt orrvitorla. Ennek az a szerepe, hogy ráirányítja a széláramot a nagyvitorlára, amelyen ennek következtében nagyobb tolóerő lép fel. A több vitorla alkalmazásával részben kiküszöbölhető a kormányzás, amely mindig lefékezi a hajót. A valóban jól szerkesztett hajónak ugyanis — ha a vitorlák síkját megfelelően állítják be — a kívánt irányba kell haladnia, a kormánynak inkább csak forduláskor van szerepe. Persze a szél elég sűrűn szárnyán 1 i. Conrad—20 típusú lengyel hajók változtatja irányát, s így elég gyakran kell fordulni is. A vitorlásra kerülő avatatlanokat leginkább a dőlés aggasztja, illetve ennek az egyensúlyozása. Az oldalról fúvó szél természetesen megdönti a hajót. Ez ellen hat a tőkesúlyos hajók esetében a hajótest mélyre lenyúló gerince. amelybe ólomnehezéket helyeznek. A tőkesúly teljesen kiküszöböli az oldalra borulás veszélyét. A tőkesúly nélküli, ún. uszonyos kis hajókon a legénység veszi át a nehezék szerepét, a hajó szélére ülve. Itt bizony nemegyszer megtörténik, hogy egy-egy nagyobb széllökés felborítja a figyelmetlen hajós járművét. A vitorlázás — bár lényege nem változott — a mozgékonyság és a sebesség tekintetében sokat fejlődött. Gleccserfúrás Szovjet szakemberek a Spitzbergáknak Amundsen- ről elnevezett gleccseregyüttesében átfúrtak egy glecs- csert. A hő hasznosításával megvalósított fúrás 586 méter mélyre hatolt a gleccser belsejébe. A szakemberek a gleccser rétegeinek állapotáról, az olvadékvízről és annak súlyáról s az évszázadokkal ezelőtt képződött jégrétegekről kívánnak adatokat kapni. Ezeknek a kiértékelése révén megismerhetik a glecs- cserek keletkezésének törvényszerűségeit, és azt, hogy miképp hatnak azok a földkéregre a sarkkörön túl. Szovjet tudósok már évtizedek óta dolgoznak aSpitz- bergák szigetcsoportján, ahol a viszonylag kis területen csaknem minden gleccsertípus előfordul. Radarral már mintegy hatvan gleccsert vizsgáltak meg. Képzőművész automata Márvány- és gránitlapok gyártása során keletkező hulladékból mozaiklapokat készítő automata gépsort terveztek a közelmúltban Alma-Atában. A gépsor a darabok mérete és színe szerint maga osztályozza a törmeléket, majd- különös rajzolatú mozaikokat állít össze belőle. A mozaiklapokból padló- • és falburkolat készülhet. Az automata gépsor évente 230 ezer négyzetméternyi felület befedéséhez elégséges mozaiklapot állít elő. Közlekedés a föld alatt Lökéshullám zúzza a vesekövet A müncheni-grosshaderni urológiai klinikán kipróbáltak — egyelőre 16 betegen — egy eljárást, amellyel a vesekövek bizonyos fajtái sebészi beavatkozás nélkül, mechanikai lökéshullámokkal felapríthatók. A homokszem nagyságú töredékek azután néhány napon belül kiválasztódnak a vizelettel. A kezelendő beteget vízfürdőbe helyezik. A készülék lényegileg egy ellipszis alakú, a vízbe merülő reflektor, amelynek egyik gyújtópontjában rövid szikrakisülésekkel lökéshullámokat hoznak létre. Ezeket a reflektor nyalábolja, és a vesekőre irányítja. A kő pontos helyét előzőleg röntgennel állapítják meg. Már öt év óta dolgoznak ennek a — még csak a kísérleti szakaszban levő — eljárásnak és a hozzá szükséges berendezésnek a kifejlesztésén. Bélyeg helyett automata Az NSZK postája ez év elejétől az ország kilenc városában kísérletképpen elektronikusan vezérelt levélbélyeget pótló automatikákat állít fel. Ezek tizennégy kü- I lönböző értékű felülbélyegzést végeznek. Az automata zöldes színű, a postakürtöt és a Deutsche Bundespost fel- . iratot feltüntető ragsza- | lagokkal látja el a leve- ; leket, s azokra rányomja a kiválasztott értéket. | Ellentétben a szokványos bélyegautomatákkal, i ezekbe 10 pfennig és 5 '■ márka közötti pénzdara- [ bokát lehet bedobni, s a I gép kiadja a visszajáró í összeget. A városiasodás, a városok lélekszámának és területének. a városlakók mozgékonyságának növekedése, a motorizálódás és kísérőjelenségei olyan közlekedéspolitikai elvek kialakulását segítették elő a világ nagyvárosaiban, amelyek közül a legfontosabb a teljesítőképesség megőrzése, illetve megteremtése és fejlesztése. Ott, ahol az autóbusaok, a trolibuszok és a villamosvasút szállító- képessége már elégtelennek bizonyul, a városi gyorsvasutak — a métriók — ígérnek megoldást. A metró szipte közelebb hozza egymáshoz az egyes városnegyedeket, és utasai jelentős időnyereségre tesznek szert gyors és zavartalan munkája révén. Ahol a metróépítést komplex városformáló feladatnak tekintik, nemcsak a tömegközelekedés szerkezeti változását hajtják végre, hanem korszerűsítik a közúti <és a gyalogos közlekedést, a közmű- és a kereskedelmi hálózatot is, átalakul, fejlődik a város. Az elmondottakra keresve sem lehet jobb példát találni, mint a Szovjetunió közel öt évtizedes, céltudatos közlekedési politikáját, amely a nagyvárosok tömegközlekedését a föld alá terelte. A moszkvai metró első szakaszát 1935-ben nyitották meg. A föld alatti vonalak hossza ma már 193 kilométernyi a szovjet fővárosban és 115 állomása van, amelyeken keresztül naponta közel 6 millió utas lép ki vagy be a metróba* Moszkván kívül Leningrádban, Kijevben, Bakuban, Tbilisziben, Harkovban és Taskentben van még metró. Épülőfélben van Jerevánban. Gorkijban és Minszkben is a földalatti vasút, s 'tervbe vették a no- voszibirszki, szverdlovszki, kujbisevi és más városokbe- li metró építését is. Az egyik legnehezebb feladat a taskenti metró építése volt. ahol a földfelszíni és föld alatti vonalszakaszokat -különlegesen erős. a heves földrengéseknek is ellenálló építészeti megoldásokkal kellett készíteni. Képünkön: egy ilyen vonal építését láthatjuk. (KS) Sütés-főzés napmeleggel A napenergia hasznosítására két eljárás kínálkozik: vagy „ellopjuk” a napsugarak melegtartalmát, vagy villamos energiává változtatjuk a hősugárzást. Az előbbinek az a legegyszerűbb módja, hogy egy belülről feketére festett, üveglappal fedett dobozt, melyen csőkígyó halad át. kiteszünk a napra. Az ilyen doboz jó hatásfokkal nyeli el a napsugarakat, mivel az üveglap csak belépni engedi a látható sugarakat, de kilépni nem az infravörös hősugarakat (egyébként ezt a jelenséget használják ki a kertészek az üvegházakban is). A csőkígyóban áramoltatott víz fel- melegszik, s az vagy tárolóba vezethető, vagy közvetlenül felhasználható. Ilyen hőgyűjtő „fekete dobozok” Izraelben és Cipruson már régen használatban vannak a kisebb háztartások meleg vízzel való ellátására. E „hőcsapda” hatásfoka még javul, ha az üveglapot indium- oxid vagy kadmiumsztannát vékonyréteggel vonják be. Ismert jelenség, hogyi az üveg gyűjtőlencséből kilépő koncentrált sugárnyalábbal meg lehet gyújtani az éghető anyagokat. Nos. a napsugarak nemcsak üveglencsékkel, hanem homorú fém-, vagy üvegtükrökkel is összpontosíthatok. Ilyenkor akként lehet hasznosítani a koncentrált hőt. hogy a fel- mélegíteni kívánt tárgyat, vagy szerkezetet (pl. vízzel átjárt csőkígyót) a gyűjtőtű- • kör gyújtópontjában helyezik el. így ételt lehet főzni vagy melegíteni, vizet lehet forralni, vagy akár húst is lehet sütni a napsugarakkal. Hatalmas méretűvé fokozva a dimenziókat.- akár erőművek is létesílhetők ezen a módon. Képünkön napsugarak gyűjtésére szolgáló, tükörfényes alumínium szegmensekből összeállítható, mindössze 6 kilogramm súlyú reflektort láthatunk, francia szakemberek konstrukcióját. Táborozásra. expedícióra, hosszabb- rövidebb kirándulásokra indulóknak ajánlják ezt a napenergiát hasznosító „háztartási készüléket”, amelynek gyújtópontjában egy 2—3 literes edényben főhet, melegedhet az étel. (KS) BtttJBtcuE sómat Lazacfarm az NDK-ban Az NDK haliparában és halászatában a lazacfélék jelentős szerepet töltenek be. A nemes lazac húsa rózsaszín, íze kitűnő. Sajnos a világtengereken megritkult a lazac, amelyet ízletes húsa miatt halásznak. A nemes lazac hossza 60— 200 cm között változik, súlya 2—25 kg-ig terjedhet, ritkábban eléri a 40 kg-ot is. A lazac tengeri állatnak tekinthető, csak ívni jár a folyókba. Vándorlása az év minden hónapjában látható, de a főidőszak az év első hónapjaira esik. Mikor a folyamok jégpáncélja felolvad, csapatokban jelennek meg a folyami torkolatnál, s azután márciusban, áprilisban megindulnak felfelé a folyamokon. Vándorlásuk során még a vízesésekkel is megküzde- nek. ősszel ívnak, majd ívás után tavasszal a kimerült lazacok visszafelé sodródnak a folyamokban a tenger irányába. A lazac színe változik tehát; a fiatal állat és az ívó állat, valamint az öregek más-más színezetűek. A lazac mesterséges tenyésztése elég kényes feladat, de Európában a második világháború óta az angolok, és a franciák szép eredményeket értek el e téren. A lazac húsát az NDK- ban igen kedvelik; frissen, füstölve s olajos konzerv alakjában is fogyasztják. Képünkön: az NDK egyik lazacfarmját látjuk, ahol mesterségesen nevelik a lazacokat. Helyszín a Lübecki- öböl délkeleti része, Weimar városánál, ennek partján létesítették ezt a farmot. Az akvakultúrás tenyészet kezdetén 04 gr a lazacok induló súlya, és ezt a nevelési időszak végére 500 gr-ra növelik. ! Keveréktnkarmány- nyal etetik a lazacokat, és az intenzív tartás hálókarámokban történik. (KS)
